Új híd épül a XI. kerület szívében

A cikk angolnyelvű változata: A new bridge in the heart of the 11th District

Írta: Domonkos Csaba

2020. november 18. 9:00

A XI. kerület közepén, a Tétényi út–Bartók Béla út–Karolina út kereszteződése fölött 71 éve ível át egy vasúti híd. A Déli Körvasút fejlesztéshez kapcsolódóan most itt egy szélesebb és hosszabb vasúti felüljárót terveznek építeni, az alatta lévő területen pedig az ígéretek szerint egy új városi közteret alakítanak ki, fákkal, zöldfelületekkel, hogy a gyalogosok, a biciklisták, a buszmegállókhoz, villamosmegállókhoz tartó utasok is kényelmesen át tudjanak itt haladni.

A Kelenföldet kettészelő vasútvonal közel 150 éves, 1877-ben nyílt meg, így a töltése is ekkor épült. Ez a terület akkor teljesen elhagyatott volt, mindössze tervek voltak arra, mit is lehetne kezdeni a kelenföldi-lágymányosi lapállyal, így a töltés akkor nem igazán akadályozott semmit.

A XX. század elejétől kezdve a töltés és a Gellért-hegy közötti rész beépült, és a város kezdett túlnőni a vasútvonalon is. A II. világháború előtt a térképeken egy kicsi,15 méter hosszú híd látszik még csak itt, ahol az akkori Horthy Miklós út, a mai Bartók Béla út metszette a vasútvonalat.

Az 1940-es légifotón látszik a keskeny átjáró (Fotó: Fortepan/Képszám: 25072)

Összesen a töltésen öt átjárás volt, ezek jóval keskenyebbek voltak, mint most, így az is, amelyen az akkori Horthy út „átbújt”. A keskeny átjárók Budapest ostromakor megsemmisültek, a Bartók Béla út feletti 15 méteres hidat 1945. január 5-én robbantották fel. Mivel ez a vasútvonal kiemelten fontos volt, gyorsan fából és vasból ideiglenes áthidalások épültek, amelyek azonban néhány év alatt eléggé tönkrementek, így egyre sürgetőbbé váltak azok kicserélése.

A régi felüljáró a XX. század elején (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény) 

Ekkor már látszott, hogy a régi kis aluljáró nem lesz megfelelő, ezért az ekkor már Bartók Béla útnak hívott főút felett új hídszerkezetet terveztek. Így 1949-re felépült Korányi Imre tervei szerint a mostani hídszerkezet, amely szakszóval langer-tartós híd lett, az első a MÁV vonalain. Ez a hídtípus valójában egyfajta vonógerendás ívhíd, amely a gerenda- és az ívhíd kombinációja. 

Maga a vonógerendás híd egyébiránt magyar találmánynak tekinthető, mert az első ilyen vashidakat Maderspach Károly ruszkabányai vashámortulajdonos építette az 1830-as években, és egy ilyen híd tervével vett részt az első állandó hídra kiírt tervpályázaton.

Mivel ez a közel 70 méter hosszú híd jóval drágább volt, mintha a régi felüljárót pótolták volna, ezért a költségeket a MÁV egyedül nem akarta viselni. A közlekedési miniszter 1948-ban úgy döntött, hogy a költségek felét a MÁV, a másik felét pedig közösen a főváros és az akkor még létező Fővárosi Közmunkák Tanácsa fedezte. Akkori árakon 8 millió forintba került a híd.

A híd építésekor azonban már gondolt jelentett, hogy a Közmunkatanácsot megszüntették, így a fővárosra hárult a Közmunkatanács része is. A hidat 1949. szeptember 16-án helyezték forgalomba, és a környék rendezéséről 1949. december 5-én számolt be a Friss Ujság: 

„A főváros rendbe hozatja a gubaicsiúti, soroksáriúti, budafokiúti, fehérváriúti és Bartók Béla-úti vasúti felüljárók környékét. A Fehérvári-úton és Bartók Béla úton ezzel kapcsolatban az út kanyarulatait kiegyenesítik és a villamossínek hajtűkanyarját is enyhítik.” 

A hídfőket úgy építették meg, hogy azokat át lehessen alakítani pillérekké, ugyanis akkor még úgy tervezték, hogy a balatoni műút innen indul majd, és akkor még legalább egy nyílással nagyobb híd kellett volna, amely esetben csak még egy hasonló hidat kellett volna a meglévő után építeni. Erre azonban nem került sor. 

A régihez hasonló, de modern, elegáns, egyszerű vonalvezetésű hidat terveztek ide 2017-ben (Kép: MSc Kft.)

A Bartók Béla út felett átvezető, 67 méter fesztávolságú, kétvágányú vasúti híd idén már 71 éves, szerkezete egyrészt elöregedett, másrészt itt a tervek szerint négyvágányú lesz a vasút, azaz dupla ilyen széles hídra lesz szükség. 

2017-ben már készültek tervek, hasonló, de modernebb szerkezetre, igaz, akkor még csak három vágánnyal, és a mostanival megegyező nyílással számoltak. Ezért a tervvért az MSc Kft. tervezői kollektívája tervezői nívódíjat kapott 2018-ban.

A Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatója, Vitézy Dávid ezt írta Facebook-posztjában a tervezett fejlesztésekről: 

„Ott, ahol a Bartók Béla út áthalad a vasút alatt, illetve ahol a Karolina út találkozik a Tétényi úttal, a jelenlegi vasúti hídhoz képest nagyobb fesztávolságú új vasúti hidak létesülnek a Déli Körvasút fejlesztése nyomán itt áthaladó négy vágány számára. Az új hidak nagyobb fesztávolsága révén nagyobb terület lesz a hídfők között. Ez lehetővé teszi, hogy a ma névtelen útkereszteződés helyett egy városi tér jöjjön itt létre. Az a cél, hogy a csomópontot minden irányban át lehessen járni gyalog és kerékpárral, a villamosperonok és a buszmegállók megközelítése jobb legyen, az utasok kényelmesebben tudjanak átszállni, az itt élők pedig új köztérrel gazdagodjanak. Az átépítés révén itt is igényes zöldfelületek alakulhatnak ki, fák ültethetők.”

A terület rendezésébe, a tervek kialakításába a lakosságot is be kívánják vonni, a véleményeket online kérdőíven várják a delikorvasut.hu oldalon.  A három évvel korábbi elképzelésekhez képest is változott az elképzelés. A 2010-es évek közepén még úgy tervezték, hogy a híd hossza marad, csak szélesebb lesz, olyan, amelyen három vasúti vágány halad át. Azonban a mostani elképzelések egy sokkal nagyobb híddal számolnak.

Egyrészt egy hosszabb hidat képzeltek el ide, amely 93 méter hosszú lesz, azaz alatta a hely is nagyobb, valamint szélesebb is lenne, ugyanis nem három, hanem négy vasúti vágány haladna át rajta.

Remélhetőleg a XI. kerület eme központi területe, ami most még egy névtelen útkereszteződés, ahol összesen hat út, a Tétényi, a Bartók Béla, a Sárbogárdi út, a Vincellér, a Hamzsabégi és a Kovászna utca fut össze, előbb-utóbb egy szép, igazi köztér lesz, amelyet csak megkoronáz egy modern, tetszetős vasúti híd. 

Nyitókép: A mostani híd (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Összesen 2 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Nagyon jó. Csak azt nem értem, miért kell egy sűrűn - és egyre sűrűbben lakott terület közepén négy sávosra bővíteni a túlnyomórészt dél, kelet és nyugat között tranzitáló tehervonatokat kiszolgáló vasúti töltést, ahelyett, hogy valahol Budapesttől délre épülne ki ez az összeköttetés. A tehervonatok zaja már így is elviselhetetlen.


Néhány pontosítás:
1. A jelenlegi hidat emlékeim szerint Bartók Béla mérnök fia tervezte.
2. A híd alatti nyílás növelése mindét irányban lehetséges lenne, mivel mindkét hídfő úgy lett megtervezve és megépítve, hogy azok közbenső pillérként is működhessenek.
3. Zólyom Barna hozzászólásához: a Ferencváros--Kelenföld közötti összekötő (és nem kör-) vasút fejlesztésének tervei komoly zajvédelmi beavatkozásokat tartalmaznak. A mainál így várhatóan érzékelhetően alacsonyabb zajszint ellenére ténylegesen hasznos lenne a Budapestet nem szolgáló teherforgalmat nem behozni a fővárosba, BFK szerint azonban ez nem indokolt...
4. A tervezett híd tényleg szép lesz.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó