Új híd épül a XI. kerület szívében
A cikk angol nyelvű változata: A new bridge in the heart of the 11th District
2020. november 18. 9:00
A Kelenföldet kettészelő vasútvonal közel 150 éves, 1877-ben nyílt meg, így a töltése is ekkor épült. Ez a terület akkor teljesen elhagyatott volt, mindössze tervek voltak arra, mit is lehetne kezdeni a kelenföldi-lágymányosi lapállyal, így a töltés akkor nem igazán akadályozott semmit.
A XX. század elejétől kezdve a töltés és a Gellért-hegy közötti rész beépült, és a város kezdett túlnőni a vasútvonalon is. A II. világháború előtt a térképeken egy kicsi,15 méter hosszú híd látszik még csak itt, ahol az akkori Horthy Miklós út, a mai Bartók Béla út metszette a vasútvonalat.
Az 1940-es légi fotón látszik a keskeny átjáró (Fotó: Fortepan/Képszám: 25072)
Összesen a töltésen öt átjárás volt, ezek jóval keskenyebbek voltak, mint most, így az is, amelyen az akkori Horthy út „átbújt”. A keskeny átjárók Budapest ostromakor megsemmisültek, a Bartók Béla út feletti 15 méteres hidat 1945. január 5-én robbantották fel. Mivel ez a vasútvonal kiemelten fontos volt, gyorsan fából és vasból ideiglenes áthidalások épültek, amelyek azonban néhány év alatt eléggé tönkrementek, így egyre sürgetőbbé vált azok kicserélése.
A régi felüljáró a XX. század elején (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
Ekkor már látszott, hogy a régi kis aluljáró nem lesz megfelelő, ezért az ekkor már Bartók Béla útnak hívott főút felett új hídszerkezetet terveztek. Így 1949-re felépült Korányi Imre tervei szerint a mostani hídszerkezet, amely szakszóval langertartós híd lett az első a MÁV-vonalain. Ez a hídtípus valójában egyfajta vonógerendás ívhíd, amely a gerenda- és az ívhíd kombinációja.
Maga a vonógerendás híd egyébiránt magyar találmánynak tekinthető, mert az első ilyen vashidakat Maderspach Károly ruszkabányai vashámortulajdonos építette az 1830-as években, és egy ilyen híd tervével vett részt az első állandó hídra kiírt tervpályázaton.
Mivel ez a közel 70 méter hosszú híd jóval drágább volt, mintha a régi felüljárót pótolták volna, ezért a költségeket a MÁV egyedül nem akarta viselni. A közlekedési miniszter 1948-ban úgy döntött, hogy a költségek felét a MÁV, a másik felét pedig közösen a főváros és az akkor még létező Fővárosi Közmunkák Tanácsa fedezte. Akkori árakon 8 millió forintba került a híd.
A híd építésekor azonban már gondot jelentett, hogy a Közmunkatanácsot megszüntették, így a fővárosra hárult a Közmunkatanács része is. A hidat 1949. szeptember 16-án helyezték forgalomba, és a környék rendezéséről 1949. december 5-én számolt be a Friss Ujság:
„A főváros rendbe hozatja a gubaicsiúti, soroksáriúti, budafokiúti, fehérváriúti és Bartók Béla-úti vasúti felüljárók környékét. A Fehérvári-úton és Bartók Béla úton ezzel kapcsolatban az út kanyarulatait kiegyenesítik és a villamossínek hajtűkanyarját is enyhítik.”
A hídfőket úgy építették meg, hogy azokat át lehessen alakítani pillérekké, ugyanis akkor még úgy tervezték, hogy a balatoni műút innen indul majd, és akkor még legalább egy nyílással nagyobb híd kellett volna, ebben az esetben még egy hasonló hidat kellett volna a meglévő után építeni. Erre azonban nem került sor.
A régihez hasonló, de modern, elegáns, egyszerű vonalvezetésű hidat terveztek ide 2017-ben (Kép: MSc Kft.)
A Bartók Béla út felett átvezető, 67 méter fesztávolságú, kétvágányú vasúti híd idén már 71 éves, szerkezete egyrészt elöregedett, másrészt itt a tervek szerint négyvágányú lesz a vasút, azaz dupla ilyen széles hídra lesz szükség.
2017-ben már készültek tervek, hasonló, de modernebb szerkezetre, igaz, akkor még csak három vágánnyal, és a mostanival megegyező nyílással számoltak. Ezért a tervért az MSc Kft. tervezői kollektívája tervezői nívódíjat kapott 2018-ban.
A Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatója, Vitézy Dávid ezt írta Facebook-posztjában a tervezett fejlesztésekről:
„Ott, ahol a Bartók Béla út áthalad a vasút alatt, illetve ahol a Karolina út találkozik a Tétényi úttal, a jelenlegi vasúti hídhoz képest nagyobb fesztávolságú új vasúti hidak létesülnek a Déli Körvasút fejlesztése nyomán itt áthaladó négy vágány számára. Az új hidak nagyobb fesztávolsága révén nagyobb terület lesz a hídfők között. Ez lehetővé teszi, hogy a ma névtelen útkereszteződés helyett egy városi tér jöjjön itt létre. Az a cél, hogy a csomópontot minden irányban át lehessen járni gyalog és kerékpárral, a villamosperonok és a buszmegállók megközelítése jobb legyen, az utasok kényelmesebben tudjanak átszállni, az itt élők pedig új köztérrel gazdagodjanak. Az átépítés révén itt is igényes zöldfelületek alakulhatnak ki, fák ültethetők.”
A terület rendezésébe, a tervek kialakításába a lakosságot is be kívánják vonni, a véleményeket online kérdőíven várják a delikorvasut.hu oldalon. A három évvel korábbi elképzelésekhez képest is változott az elképzelés. A 2010-es évek közepén még úgy tervezték, hogy a híd hossza marad, csak szélesebb lesz, olyan, amelyen három vasúti vágány halad át. Azonban a mostani elképzelések egy sokkal nagyobb híddal számolnak.
Egyrészt egy hosszabb hidat képzeltek el ide, amely 93 méter hosszú lesz, azaz alatta a hely is nagyobb, valamint szélesebb is lenne, ugyanis nem három, hanem négy vasúti vágány haladna át rajta.
Remélhetőleg a XI. kerület eme központi területe, ami most még egy névtelen útkereszteződés, ahol összesen hat út, a Tétényi, a Bartók Béla, a Sárbogárdi út, a Vincellér, a Hamzsabégi és a Kovászna utca fut össze, előbb-utóbb egy szép, igazi köztér lesz, amelyet csak megkoronáz egy modern, tetszetős vasúti híd.
Nyitókép: A mostani híd (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
Összesen 2 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben |
fordított időrendben |
értékelés szerint
Nagyon jó. Csak azt nem értem, miért kell egy sűrűn - és egyre sűrűbben lakott terület közepén négy sávosra bővíteni a túlnyomórészt dél, kelet és nyugat között tranzitáló tehervonatokat kiszolgáló vasúti töltést, ahelyett, hogy valahol Budapesttől délre épülne ki ez az összeköttetés. A tehervonatok zaja már így is elviselhetetlen.
Néhány pontosítás:
1. A jelenlegi hidat emlékeim szerint Bartók Béla mérnök fia tervezte.
2. A híd alatti nyílás növelése mindét irányban lehetséges lenne, mivel mindkét hídfő úgy lett megtervezve és megépítve, hogy azok közbenső pillérként is működhessenek.
3. Zólyom Barna hozzászólásához: a Ferencváros--Kelenföld közötti összekötő (és nem kör-) vasút fejlesztésének tervei komoly zajvédelmi beavatkozásokat tartalmaznak. A mainál így várhatóan érzékelhetően alacsonyabb zajszint ellenére ténylegesen hasznos lenne a Budapestet nem szolgáló teherforgalmat nem behozni a fővárosba, BFK szerint azonban ez nem indokolt...
4. A tervezett híd tényleg szép lesz.
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!