Új turisztikai látványosság született Budapesten azáltal, hogy kilátótereket alakítottak ki a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom felújított tornyaiban. A toronykilátókat a sajtó munkatársainak 2020. június 26-án mutatták be.

Az altemplomban Osztie Zoltán plébános és Aranyossy Mihály turisztikai munkatárs fogadta az újságírókat,  a sajtótájékoztatón a kilátók kialakításának építészeti és kivitelezési feladatairól és megoldásairól Tóth Péter, az építészeti munkákért felelős Hetedhét Építész Kft. ügyvezetője, valamint Vantal István, a kivitelezésért felelős BAU-VIP Generál Kft. ügyvezetője osztott meg néhány érdekességet.

A sajtótájékoztató az altemplomban, balra Aranyossy Mihály (álló alak), az asztalnál ülők balról jobbra: Tóth Péter, Vantal István, Dr. Osztie Zoltán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Dr. Osztie Zoltán plébános a sajtótájékoztatón elmondta: büszke az új látványosságra, amellyel a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom bővült. Fontosnak tartotta kijelenteni, hogy a kilátótornyok látogatása nem fogja zavarni a templom szakrális feladatait, a templom továbbra is elsősorban imaház marad. Ám meg akarják mutatni a nagyközönségnek az épület római korig visszanyúló kultúrtörténeti értékeit.

A templom közkinccsé tételét szolgáló turisztikai szempontok és a szakrális feladatok úgy kerülnek összhangba, hogy a toronykilátókat és a templom egyéb látványosságait bemutató túra elkülöníthető a szakrális tértől, így a turisták jelenléte nem zavarja meg a templomban folyó hitéletet.

Rendkívül látványos az északi toronyba fölvezető szűk és meredek csigalépcső (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Vantal Istvántól megtudtuk, a 2018. decemberében kezdődő munkálatok idején a tornyok rendkívül elhanyagolt állapotban voltak. Ahhoz, hogy a munkálatok végére létrejöhessen az a bravúros turisztikai látványosság, amelyet bejárhattunk, le kellett tisztítani a történeti falakat, és le kellett bontani a tornyokba vezető rozoga faszerkezetet, illetve biztonságosabbá kellett tenni a kilátótereket.

Tóth Péter a sajtótájékoztatón elmondta: a konkrét építési munkálatok kezdetét egyéves tervezői munka előzte meg. A tornyok helyreállítása végül olyan építkezés lett, amely folyamatos tervezési munkákat igényelt a kivitelezés során is. Ennek oka az volt, hogy a műemlék épület szerkezetének feltárása során egyre-másra kerültek elő az újabb és újabb megoldandó feladatok, amelyek kiegészítő tervek sorát igényelték.

A régi és az új találkozása a déli toronyban: lépcsőn és lift segítségével is feljuthatunk (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Elhangzott: az építészeti munkálatok során nemcsak arra kellett koncentrálni, hogy hiánytalanul megőrizzék a templom történeti és kulturális értékét, hanem ezt a megőrzést úgy kellett végrehajtani, hogy közben kialakuljon a modern építészeti és biztonsági szabályozásoknak teljes mértékben megfelelő, a mai turisztikai igényeket kiszolgáló, Budapest idegenforgalmi kínálatát színvonalas programmal bővítő látványosság.

A sajtótájékoztató után természetesen lehetőségünk volt saját szemünkkel is megtekinteni az új toronykilátókat, amelyeknek kialakítása nagyszabású, másfél évig tartó kemény munkát igényelt.

Kezdődik a túra: a déli toronyba indultunk, és nem a liftet választottuk (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Útvonalunk először a déli toronyba vezet. A 11 méter magas első, illetve a 18 méter magas második kilátópont a déli torony lábától lépcsőn és lift segítségével is megközelíthető. Mi a lépcsőt választjuk. Az első kilátópontra szűk és meredek, kőből épült csigalépcső vezet fel, amely a kilátópontra felérve átadja helyét a modern, lyukacsos, acéllépcsőknek. Hamar nyilvánvalóvá válik, hogy a lépcsős megközelítés az erősebb idegzetű látogatóknak ajánlott.

A két toronyból szintenként  három-három ponton nyílik lehetőség kitekinteni Budapestre. A déli toronykilátóból láthatjuk a Kossuth Lajos utcát, a Szabad sajtó utat, a Dunát, elénk tárul az Erzsébet híd, a Gellért-hegy a Citadellával, a Szabadság-szoborral és a Szent Gellért-emlékművel, valamint láthatjuk a hegy lábánál megbújó Rudas fürdőt is.

Kilátás az Erzsébet hídra a déli torony alacsonyabban fekvő, első kilátópontjáról (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Erzsébet híd a déli torony első kilátópontján, a panoráma az érintőképernyős monitor üvegfelületén tükröződik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A déli torony felső szintjéről csak a bátraknak ajánlott visszatekinteni (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A déli torony második kilátószintjéről egy közel 17 méter hosszú hídon mehetünk át az északi toronyba, amely immár Liszt Ferenc zeneszerző nevét viseli. A hídon való átkeléskor megtekinthetjük a templom fa tetőszerkezetét, illetve egy kivetítő segítségével megnézhetünk egy érdekes videót arról, hogyan változik a tornyokból nyíló látkép egy nap leforgása alatt.

Pillantás a hídról: itt kelünk át a déli toronyból az északiba (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Rendkívül látványos a templom fa tetőszerkezete a két tornyot összekötő hídról (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az északi, Liszt Ferenc nevét viselő toronyból kilátás nyílik az Alexandriai Szent Katalin-templomra, a Várkert Bazárra, és innen szemlélhetjük meg legtökéletesebben a budai Várat.

Kilátópont a Liszt Ferencről elnevezett északi toronyban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A budai Vár a Liszt Ferenc-toronyból (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Budai panoráma a Liszt Ferenc-toronyból (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A kilátópontokon érintőképernyős eszközök segítségével tájékozódhatunk arról, hogy pontosan mit látunk, illetve lehetőségünk van arra, hogy rövid leírásokat olvassunk egy-egy látnivalóról. Ez a szolgáltatás jelenleg hét nyelven érhető el.

A kilátókból látható látványosságok megismerését érintőképernyős eszközök segítik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Amikor elindultunk lefelé az északi toronyból, még nem tudtuk, hogy újabb érdekes történetek várnak még ránk ránk (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Mostanáig a templom tornyaira csupán északi és déli toronyként hivatkoztak. Ez azonban a munkálatok végével megváltozott, ugyanis az északi torony immár Liszt Ferenc világhírű művész nevét viseli. A toronyban található egy Liszt Ferenc-portrészobor, egy emléktábla, valamint egy Liszt Ferenc-dombormű is.

Liszt Ferenc mellszobra és emléktáblája a róla elnevezett toronyban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Mint megtudtuk: azért döntöttek úgy, hogy Liszt Ferenc nevét kapja a torony, mert a zeneszerző, zongoraművész és karmester ezer szálon  kötődött a templomhoz. Több munkáját is itt mutatták be, gyakran vezényelt itt, s a templom orgonáján is játszott. Emellett Liszt rendszeres vendége volt Schwendtner Mihály apátplébánosnak, többször éjszakázott a plébánia vendégszobájában, és egy ízben még esküvői tanú is volt itt.

Fontos megemlíteni azt is, hogy Liszt 1879-ben Engesszer Mátyásnak, a templom karnagyának dedikálta Via crucis című művét. A mű bemutatója azonban Schwendtner Mihály és Engesszer  Mátyás halála miatt elmaradt. Liszt Ferenc halála után a kéziratot sokáig elveszettnek hitték, azonban végül megtalálták azt a Széchényi Könyvtárban. Ősbemutatója végül 1929 nagypénteként volt a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban.

Egy gyönyörű csigalépcső vezet lefelé a Liszt Ferenc-toronyból (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Utunk végén bártan kijelenthetjük, hogy a munkálatok eredménye egy olyan bravúros látványosság lett, amely bizonyára hamar kedvelt programmá válik nemcsak a külföldi, hanem a hazai közönség számára is.

A toronykilátók a templom nyitvatartási idejében, hétfőtől szombatig, 10 és 17 óra között tekinthetők meg. Fontos tudni, hogy a négy harang működése következtében fellépő erős hanghatás miatt a Liszt Ferenc-torony 11 óra 55 perc és 12 óra 10 perc között, illetve pénteken az előbbi időpont és 14 óra 55 perc, valamint 15 óra 10 perc között nem látogatható.

A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom (Fotó: Both Balázs, pestbuda.hu)

Igény szerint szakképzett tárlatvezetés keretében is bejárható a templom, valamint a kilátók, mégpedig minden szerdán 14 órától. A vezetett séta keretében a látogatók megtekinthetik Szent László, Szent Erzsébet és Szent Gellért ereklyéit, a török kori mihrábot, a XIV. századi Trónoló Madonna-freskót, a XV. századi Mátyás-oratóriumot, Molnár C. Pál oltárát, az altemplomot és természetesen a toronykilátókból szemük elé táruló budai panorámát is.

A barokk stílusú főhajó (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Nyitókép: A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom 2000 év kőbe zárt történelmét őrzi​ (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)