Budapest, ahogyan még nem láthattuk – Templomtoronyban nyílt kilátó a Belvárosban

2020. június 27. 13:00

Egyedülálló, modern, izgalmas turisztikai attrakcióval bővült Budapest látványosságainak sora azzal, hogy toronykilátókat alakítottak ki a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom tornyaiban. A tornyokból egészen új nézőpontból csodálhatjuk meg Budapest pazar látképét.

Új turisztikai látványosság született Budapesten azáltal, hogy kilátótereket alakítottak ki a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom felújított tornyaiban. A toronykilátókat a sajtó munkatársainak 2020. június 26-án mutatták be.

Az altemplomban Osztie Zoltán plébános és Aranyossy Mihály turisztikai munkatárs fogadta az újságírókat, a sajtótájékoztatón a kilátók kialakításának építészeti és kivitelezési feladatairól és megoldásairól Tóth Péter, az építészeti munkákért felelős Hetedhét Építész Kft. ügyvezetője, valamint Vantal István, a kivitelezésért felelős BAU-VIP Generál Kft. ügyvezetője osztott meg néhány érdekességet.

A sajtótájékoztató az altemplomban, balra Aranyossy Mihály (álló alak), az asztalnál ülők balról jobbra: Tóth Péter, Vantal István, Dr. Osztie Zoltán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Dr. Osztie Zoltán plébános a sajtótájékoztatón elmondta: büszke az új látványosságra, amellyel a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom bővült. Fontosnak tartotta kijelenteni, hogy a kilátótornyok látogatása nem fogja zavarni a templom szakrális feladatait, a templom továbbra is elsősorban imaház marad. Ám meg akarják mutatni a nagyközönségnek az épület római korig visszanyúló kultúrtörténeti értékeit.

A templom közkinccsé tételét szolgáló turisztikai szempontok és a szakrális feladatok úgy kerülnek összhangba, hogy a toronykilátókat és a templom egyéb látványosságait bemutató túra elkülöníthető a szakrális tértől, így a turisták jelenléte nem zavarja meg a templomban folyó hitéletet.

Rendkívül látványos az északi toronyba fölvezető szűk és meredek csigalépcső (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Vantal Istvántól megtudtuk, a 2018. decemberében kezdődő munkálatok idején a tornyok rendkívül elhanyagolt állapotban voltak. Ahhoz, hogy a munkálatok végére létrejöhessen az a bravúros turisztikai látványosság, amelyet bejárhattunk, le kellett tisztítani a történeti falakat, és le kellett bontani a tornyokba vezető rozoga faszerkezetet, illetve biztonságosabbá kellett tenni a kilátótereket.

Tóth Péter a sajtótájékoztatón elmondta: a konkrét építési munkálatok kezdetét egyéves tervezői munka előzte meg. A tornyok helyreállítása végül olyan építkezés lett, amely folyamatos tervezési munkákat igényelt a kivitelezés során is. Ennek oka az volt, hogy a műemlék épület szerkezetének feltárása során egyre-másra kerültek elő az újabb és újabb megoldandó feladatok, amelyek kiegészítő tervek sorát igényelték.

A régi és az új találkozása a déli toronyban: lépcsőn és lift segítségével is feljuthatunk (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Elhangzott: az építészeti munkálatok során nemcsak arra kellett koncentrálni, hogy hiánytalanul megőrizzék a templom történeti és kulturális értékét, hanem ezt a megőrzést úgy kellett végrehajtani, hogy közben kialakuljon a modern építészeti és biztonsági szabályozásoknak teljes mértékben megfelelő, a mai turisztikai igényeket kiszolgáló, Budapest idegenforgalmi kínálatát színvonalas programmal bővítő látványosság.

A sajtótájékoztató után természetesen lehetőségünk volt saját szemünkkel is megtekinteni az új toronykilátókat, amelyeknek kialakítása nagyszabású, másfél évig tartó kemény munkát igényelt.

Kezdődik a túra: a déli toronyba indultunk, és nem a liftet választottuk (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Útvonalunk először a déli toronyba vezet. A 11 méter magas első, illetve a 18 méter magas második kilátópont a déli torony lábától lépcsőn és lift segítségével is megközelíthető. Mi a lépcsőt választjuk. Az első kilátópontra szűk és meredek, kőből épült csigalépcső vezet fel, amely a kilátópontra felérve átadja helyét a modern, lyukacsos, acéllépcsőknek. Hamar nyilvánvalóvá válik, hogy a lépcsős megközelítés az erősebb idegzetű látogatóknak ajánlott.

A két toronyból szintenként három-három ponton nyílik lehetőség kitekinteni Budapestre. A déli toronykilátóból láthatjuk a Kossuth Lajos utcát, a Szabad sajtó utat, a Dunát, elénk tárul az Erzsébet híd, a Gellért-hegy a Citadellával, a Szabadság-szoborral és a Szent Gellért-emlékművel, valamint láthatjuk a hegy lábánál megbújó Rudas fürdőt is.

Kilátás az Erzsébet hídra a déli torony alacsonyabban fekvő, első kilátópontjáról (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Erzsébet híd a déli torony első kilátópontján, a panoráma az érintőképernyős monitor üvegfelületén tükröződik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A déli torony felső szintjéről csak a bátraknak ajánlott visszatekinteni (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A déli torony második kilátószintjéről egy közel 17 méter hosszú hídon mehetünk át az északi toronyba, amely immár Liszt Ferenc zeneszerző nevét viseli. A hídon való átkeléskor megtekinthetjük a templom fa tetőszerkezetét, illetve egy kivetítő segítségével megnézhetünk egy érdekes videót arról, hogyan változik a tornyokból nyíló látkép egy nap leforgása alatt.

Pillantás a hídról: itt kelünk át a déli toronyból az északiba (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Rendkívül látványos a templom fa tetőszerkezete a két tornyot összekötő hídról (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az északi, Liszt Ferenc nevét viselő toronyból kilátás nyílik az Alexandriai Szent Katalin-templomra, a Várkert Bazárra, és innen szemlélhetjük meg legtökéletesebben a budai Várat.

Kilátópont a Liszt Ferencről elnevezett északi toronyban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A budai Vár a Liszt Ferenc-toronyból (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Budai panoráma a Liszt Ferenc-toronyból (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A kilátópontokon érintőképernyős eszközök segítségével tájékozódhatunk arról, hogy pontosan mit látunk, illetve lehetőségünk van arra, hogy rövid leírásokat olvassunk egy-egy látnivalóról. Ez a szolgáltatás jelenleg hét nyelven érhető el.

A kilátókból látható látványosságok megismerését érintőképernyős eszközök segítik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Amikor elindultunk lefelé az északi toronyból, még nem tudtuk, hogy újabb érdekes történetek várnak még ránk ránk (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Mostanáig a templom tornyaira csupán északi és déli toronyként hivatkoztak. Ez azonban a munkálatok végével megváltozott, ugyanis az északi torony immár Liszt Ferenc világhírű művész nevét viseli. A toronyban található egy Liszt Ferenc-portrészobor, egy emléktábla, valamint egy Liszt Ferenc-dombormű is.

Liszt Ferenc mellszobra és emléktáblája a róla elnevezett toronyban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Mint megtudtuk: azért döntöttek úgy, hogy Liszt Ferenc nevét kapja a torony, mert a zeneszerző, zongoraművész és karmester ezer szálon kötődött a templomhoz. Több munkáját is itt mutatták be, gyakran vezényelt itt, s a templom orgonáján is játszott. Emellett Liszt rendszeres vendége volt Schwendtner Mihály apátplébánosnak, többször éjszakázott a plébánia vendégszobájában, és egy ízben még esküvői tanú is volt itt.

Fontos megemlíteni azt is, hogy Liszt 1879-ben Engesszer Mátyásnak, a templom karnagyának dedikálta Via crucis című művét. A mű bemutatója azonban Schwendtner Mihály és Engesszer Mátyás halála miatt elmaradt. Liszt Ferenc halála után a kéziratot sokáig elveszettnek hitték, azonban végül megtalálták azt a Széchényi Könyvtárban. Ősbemutatója végül 1929 nagypénteként volt a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban.

Egy gyönyörű csigalépcső vezet lefelé a Liszt Ferenc-toronyból (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Utunk végén bártan kijelenthetjük, hogy a munkálatok eredménye egy olyan bravúros látványosság lett, amely bizonyára hamar kedvelt programmá válik nemcsak a külföldi, hanem a hazai közönség számára is.

A toronykilátók a templom nyitvatartási idejében, hétfőtől szombatig, 10 és 17 óra között tekinthetők meg. Fontos tudni, hogy a négy harang működése következtében fellépő erős hanghatás miatt a Liszt Ferenc-torony 11 óra 55 perc és 12 óra 10 perc között, illetve pénteken az előbbi időpont és 14 óra 55 perc, valamint 15 óra 10 perc között nem látogatható.

A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom (Fotó: Both Balázs, pestbuda.hu)

Igény szerint szakképzett tárlatvezetés keretében is bejárható a templom, valamint a kilátók, mégpedig minden szerdán 14 órától. A vezetett séta keretében a látogatók megtekinthetik Szent László, Szent Erzsébet és Szent Gellért ereklyéit, a török kori mihrábot, a XIV. századi Trónoló Madonna-freskót, a XV. századi Mátyás-oratóriumot, Molnár C. Pál oltárát, az altemplomot és természetesen a toronykilátókból szemük elé táruló budai panorámát is.

A barokk stílusú főhajó (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Nyitókép: A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom 2000 év kőbe zárt történelmét őrzi (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom, Budapest, építészet, kilátó, kilátópont, Liszt Ferenc, Örökségünk, Osváth Dorottya, PestBuda, pestbuda.hu, torony

⁴⁶ ¹ ⁰

Kapcsolódó írások

Egy csodára emlékező kis épület – A kútvölgyi Boldogasszony-kápolna

2024. december 16. 15:00

Kútvölgy egyik legrégibb építménye a Boldogasszony-kápolna, ez azonban elsőre egyáltalán nem látszik rajta. A barokk korból származó falakat ugyanis a XX. század második felében kétszer is kibővítették, ma a rendszerváltáskor keletkezett homlokzat határozza meg a képét. A kápolna sorsát az a Regőczi István atya viselte a szívén, akiről öt évvel ezelőtt a környező teret is elnevezték.

Két épület egyben Ybl Miklóstól: 150 éve épült a Degenfeld-palotabérház

2024. december 14. 15:00

A Degenfeld-Schomburg-palota a pesti mágnásnegyed egyik különleges épülete, mert palotát és bérházat egyesít magában egy épületen belül. Nem is sikerült elsőre elfogadtatni a városi hatósággal az épület terveit, pedig Ybl Miklós készítette azokat. A ház idén 150 éve, 1874-ben lett kész teljesen, s egyik lakója révén hamar sajtónyilvánosságot kapott.

Akinek az első magyar fotóalbumot köszönhetjük – 150 éve hunyt el Rosti Pál

2024. december 9. 16:00

Rosti Pál geográfus, néprajztudós, utazó, író, az első magyar fotóalbum megalkotója, a Budai-Pesti Hajós Egylet egyik alapítója 150 éve hunyt el. Közép- és dél-amerikai útját megörökítő albumának fotói az első fényképek voltak a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Noha alakja korántsem mondható széles körben ismernek, a fiatalon elhunyt Rosti életútja egy kivételesen nagy talentumú, művelt tudós és művész képét vetíti elénk.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon

2024. december 20. 14:00

Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

Építési engedélyt kapott a Hőgyes–Schöpf-Merei Gyógyszerkutató Központ kialakítása

2024. december 19. 15:00

A IX. kerületi Hőgyes Endre 5. szám alatti Gyógyszerészeti Intézet és a Bakáts téren lévő egykori Schöpf-Merei Kórház épületének felújításával és bővítésével létrejön egy intézmény, mely az oktatást, a kutatást, valamint a gyógyszergyártást szolgálja majd. A munkálatok során helyreállítják a történelmi épületek homlokzatait is.

Idén is karácsonyi díszkivilágítást kap a Megyeri híd

2024. december 18. 19:00

December 20–26. között esténként a Megyeri híd 100 méter magas karácsonyfává változik. Mindkét pilonra, annak budai és pesti oldalára is csillagcsúcsdísz kerül, továbbá a pilonok középső, üveges részén speciális díszfényeket is kihelyeznek.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

⁴ ⁰ ¹

Egy csodára emlékező kis épület – A kútvölgyi Boldogasszony-kápolna Kútvölgy egyik legrégibb építménye a Boldogasszony-kápolna, ez azonban elsőre egyáltalán nem látszik rajta. A barokk korból származó falakat ugyanis a XX. század második felében kétszer is kibővítették, ma a rendszerváltáskor keletkezett homlokzat határozza meg a képét. A kápolna sorsát az a Regőczi István atya viselte a szívén, akiről öt évvel ezelőtt a környező teret is elnevezték.

¹² ⁰ ⁰

Labirintus a föld alatt: 50 éve nyílt meg a Deák téri aluljáró A Deák Ferenc tér egy hatalmas közlekedési csomópont, egyben a város központja, nemcsak a felszínen, hanem a föld alatt is, hiszen Budapest legnagyobb föld alatti közlekedési átszálló- és aluljárórendszere található itt. Az egész felszín alatti kis világ kialakítása még az 1896-ban megnyílt millenniumi földalatti vasút építésekor kezdődött, az egyik legjelentősebb eleme, a gyalogos aluljáró pedig 50 éve nyílt meg a budapestiek előtt.

³⁸ ⁰ ¹

Két épület egyben Ybl Miklóstól: 150 éve épült a Degenfeld-palotabérház A Degenfeld-Schomburg-palota a pesti mágnásnegyed egyik különleges épülete, mert palotát és bérházat egyesít magában egy épületen belül. Nem is sikerült elsőre elfogadtatni a városi hatósággal az épület terveit, pedig Ybl Miklós készítette azokat. A ház idén 150 éve, 1874-ben lett kész teljesen, s egyik lakója révén hamar sajtónyilvánosságot kapott.

⁵⁰ ¹ ⁰

Az első magyar repülőgép bemutatkozása Hivatalosan az első magyar repülőgép felszállásának dátuma 1910. január 10-e. Azonban az ekkor repülő gép, a Libelle már egy hónappal korábban kész volt, és 1909. december 9-én, 115 éve be is mutatták a készítők, sőt repülni is próbáltak vele. Azonban, hogy pontosan mi történt, az egyes szakirodalmak eltérően mondják el.

¹⁵² ⁰ ⁰

Akinek az első magyar fotóalbumot köszönhetjük – 150 éve hunyt el Rosti Pál Rosti Pál geográfus, néprajztudós, utazó, író, az első magyar fotóalbum megalkotója, a Budai-Pesti Hajós Egylet egyik alapítója 150 éve hunyt el. Közép- és dél-amerikai útját megörökítő albumának fotói az első fényképek voltak a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Noha alakja korántsem mondható széles körben ismernek, a fiatalon elhunyt Rosti életútja egy kivételesen nagy talentumú, művelt tudós és művész képét vetíti elénk.

¹¹³ ⁰ ⁰

A Műegyetem épületegyüttese 115 éve készült el Ma Budapest XI. kerülete egy pezsgő kerület, amely alig 120-130 éve még nem is létezett. Az egyik első jelentős középülete a Műegyetem volt, amely közvetlenül az akkori Ferenc József híd budai hídfőjéhez épült.

¹²⁸ ¹ ¹

Karácsonyra várva Karácsonyi vásárok száz évvel ezelőtt is voltak. A budapesti boltok kedvezményekkel és új termékekkel készültek az ünnepre, a karácsonyi hirdetések már november végén elárasztották a lapokat.

¹⁷⁰ ⁰ ⁰

A legrégibb fővárosi középiskola – Az Egyetemi Katolikus Gimnázium fordulatos története Budapesten kevés iskola büszkélkedhet több száz éves múlttal, az Egyetemi Katolikus Gimnázium viszont közéjük tartozik. E hosszú idő ugyanakkor nem jelent állandóságot is, sőt az intézménynek nagyon is fordulatos a története. Az alábbiakban ezt elevenítjük fel, amely egyfajta tükörképe is hazánk és fővárosunk sorsának.

¹⁴⁰ ⁴ ²

Hasonlóságok és különbségek a Lánchíd két átadása között A Lánchíd 175 éves. A sokszor átépített, felújított híd jelkép, Budapest egyik legfontosabb építménye, valójában az egységes várost megteremtő műtárgy. Történetének két kiemelkedő jelentőségű eseménye esett november 20-ra, az első és második átadása.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt 155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

¹¹⁰ ⁰ ¹

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²⁷ ¹ ⁶

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰⁴ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

¹⁰⁰ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹⁷ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

²⁰⁹ ¹⁶ ⁵

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ⁴ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁷ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁹ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴² ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹⁴ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁹ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁸ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰