Budapest, ahogyan még nem láthattuk – Templomtoronyban nyílt kilátó a Belvárosban

2020. június 27. 13:00

Egyedülálló, modern, izgalmas turisztikai attrakcióval bővült Budapest látványosságainak sora azzal, hogy toronykilátókat alakítottak ki a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom tornyaiban. A tornyokból egészen új nézőpontból csodálhatjuk meg Budapest pazar látképét.

Új turisztikai látványosság született Budapesten azáltal, hogy kilátótereket alakítottak ki a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom felújított tornyaiban. A toronykilátókat a sajtó munkatársainak 2020. június 26-án mutatták be.

Az altemplomban Osztie Zoltán plébános és Aranyossy Mihály turisztikai munkatárs fogadta az újságírókat, a sajtótájékoztatón a kilátók kialakításának építészeti és kivitelezési feladatairól és megoldásairól Tóth Péter, az építészeti munkákért felelős Hetedhét Építész Kft. ügyvezetője, valamint Vantal István, a kivitelezésért felelős BAU-VIP Generál Kft. ügyvezetője osztott meg néhány érdekességet.

A sajtótájékoztató az altemplomban, balra Aranyossy Mihály (álló alak), az asztalnál ülők balról jobbra: Tóth Péter, Vantal István, Dr. Osztie Zoltán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Dr. Osztie Zoltán plébános a sajtótájékoztatón elmondta: büszke az új látványosságra, amellyel a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom bővült. Fontosnak tartotta kijelenteni, hogy a kilátótornyok látogatása nem fogja zavarni a templom szakrális feladatait, a templom továbbra is elsősorban imaház marad. Ám meg akarják mutatni a nagyközönségnek az épület római korig visszanyúló kultúrtörténeti értékeit.

A templom közkinccsé tételét szolgáló turisztikai szempontok és a szakrális feladatok úgy kerülnek összhangba, hogy a toronykilátókat és a templom egyéb látványosságait bemutató túra elkülöníthető a szakrális tértől, így a turisták jelenléte nem zavarja meg a templomban folyó hitéletet.

Rendkívül látványos az északi toronyba fölvezető szűk és meredek csigalépcső (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Vantal Istvántól megtudtuk, a 2018. decemberében kezdődő munkálatok idején a tornyok rendkívül elhanyagolt állapotban voltak. Ahhoz, hogy a munkálatok végére létrejöhessen az a bravúros turisztikai látványosság, amelyet bejárhattunk, le kellett tisztítani a történeti falakat, és le kellett bontani a tornyokba vezető rozoga faszerkezetet, illetve biztonságosabbá kellett tenni a kilátótereket.

Tóth Péter a sajtótájékoztatón elmondta: a konkrét építési munkálatok kezdetét egyéves tervezői munka előzte meg. A tornyok helyreállítása végül olyan építkezés lett, amely folyamatos tervezési munkákat igényelt a kivitelezés során is. Ennek oka az volt, hogy a műemlék épület szerkezetének feltárása során egyre-másra kerültek elő az újabb és újabb megoldandó feladatok, amelyek kiegészítő tervek sorát igényelték.

A régi és az új találkozása a déli toronyban: lépcsőn és lift segítségével is feljuthatunk (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Elhangzott: az építészeti munkálatok során nemcsak arra kellett koncentrálni, hogy hiánytalanul megőrizzék a templom történeti és kulturális értékét, hanem ezt a megőrzést úgy kellett végrehajtani, hogy közben kialakuljon a modern építészeti és biztonsági szabályozásoknak teljes mértékben megfelelő, a mai turisztikai igényeket kiszolgáló, Budapest idegenforgalmi kínálatát színvonalas programmal bővítő látványosság.

A sajtótájékoztató után természetesen lehetőségünk volt saját szemünkkel is megtekinteni az új toronykilátókat, amelyeknek kialakítása nagyszabású, másfél évig tartó kemény munkát igényelt.

Kezdődik a túra: a déli toronyba indultunk, és nem a liftet választottuk (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Útvonalunk először a déli toronyba vezet. A 11 méter magas első, illetve a 18 méter magas második kilátópont a déli torony lábától lépcsőn és lift segítségével is megközelíthető. Mi a lépcsőt választjuk. Az első kilátópontra szűk és meredek, kőből épült csigalépcső vezet fel, amely a kilátópontra felérve átadja helyét a modern, lyukacsos, acéllépcsőknek. Hamar nyilvánvalóvá válik, hogy a lépcsős megközelítés az erősebb idegzetű látogatóknak ajánlott.

A két toronyból szintenként három-három ponton nyílik lehetőség kitekinteni Budapestre. A déli toronykilátóból láthatjuk a Kossuth Lajos utcát, a Szabad sajtó utat, a Dunát, elénk tárul az Erzsébet híd, a Gellért-hegy a Citadellával, a Szabadság-szoborral és a Szent Gellért-emlékművel, valamint láthatjuk a hegy lábánál megbújó Rudas fürdőt is.

Kilátás az Erzsébet hídra a déli torony alacsonyabban fekvő, első kilátópontjáról (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Erzsébet híd a déli torony első kilátópontján, a panoráma az érintőképernyős monitor üvegfelületén tükröződik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A déli torony felső szintjéről csak a bátraknak ajánlott visszatekinteni (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A déli torony második kilátószintjéről egy közel 17 méter hosszú hídon mehetünk át az északi toronyba, amely immár Liszt Ferenc zeneszerző nevét viseli. A hídon való átkeléskor megtekinthetjük a templom fa tetőszerkezetét, illetve egy kivetítő segítségével megnézhetünk egy érdekes videót arról, hogyan változik a tornyokból nyíló látkép egy nap leforgása alatt.

Pillantás a hídról: itt kelünk át a déli toronyból az északiba (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Rendkívül látványos a templom fa tetőszerkezete a két tornyot összekötő hídról (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az északi, Liszt Ferenc nevét viselő toronyból kilátás nyílik az Alexandriai Szent Katalin-templomra, a Várkert Bazárra, és innen szemlélhetjük meg legtökéletesebben a budai Várat.

Kilátópont a Liszt Ferencről elnevezett északi toronyban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A budai Vár a Liszt Ferenc-toronyból (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Budai panoráma a Liszt Ferenc-toronyból (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A kilátópontokon érintőképernyős eszközök segítségével tájékozódhatunk arról, hogy pontosan mit látunk, illetve lehetőségünk van arra, hogy rövid leírásokat olvassunk egy-egy látnivalóról. Ez a szolgáltatás jelenleg hét nyelven érhető el.

A kilátókból látható látványosságok megismerését érintőképernyős eszközök segítik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Amikor elindultunk lefelé az északi toronyból, még nem tudtuk, hogy újabb érdekes történetek várnak még ránk ránk (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Mostanáig a templom tornyaira csupán északi és déli toronyként hivatkoztak. Ez azonban a munkálatok végével megváltozott, ugyanis az északi torony immár Liszt Ferenc világhírű művész nevét viseli. A toronyban található egy Liszt Ferenc-portrészobor, egy emléktábla, valamint egy Liszt Ferenc-dombormű is.

Liszt Ferenc mellszobra és emléktáblája a róla elnevezett toronyban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Mint megtudtuk: azért döntöttek úgy, hogy Liszt Ferenc nevét kapja a torony, mert a zeneszerző, zongoraművész és karmester ezer szálon kötődött a templomhoz. Több munkáját is itt mutatták be, gyakran vezényelt itt, s a templom orgonáján is játszott. Emellett Liszt rendszeres vendége volt Schwendtner Mihály apátplébánosnak, többször éjszakázott a plébánia vendégszobájában, és egy ízben még esküvői tanú is volt itt.

Fontos megemlíteni azt is, hogy Liszt 1879-ben Engesszer Mátyásnak, a templom karnagyának dedikálta Via crucis című művét. A mű bemutatója azonban Schwendtner Mihály és Engesszer Mátyás halála miatt elmaradt. Liszt Ferenc halála után a kéziratot sokáig elveszettnek hitték, azonban végül megtalálták azt a Széchényi Könyvtárban. Ősbemutatója végül 1929 nagypénteként volt a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban.

Egy gyönyörű csigalépcső vezet lefelé a Liszt Ferenc-toronyból (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Utunk végén bártan kijelenthetjük, hogy a munkálatok eredménye egy olyan bravúros látványosság lett, amely bizonyára hamar kedvelt programmá válik nemcsak a külföldi, hanem a hazai közönség számára is.

A toronykilátók a templom nyitvatartási idejében, hétfőtől szombatig, 10 és 17 óra között tekinthetők meg. Fontos tudni, hogy a négy harang működése következtében fellépő erős hanghatás miatt a Liszt Ferenc-torony 11 óra 55 perc és 12 óra 10 perc között, illetve pénteken az előbbi időpont és 14 óra 55 perc, valamint 15 óra 10 perc között nem látogatható.

A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom (Fotó: Both Balázs, pestbuda.hu)

Igény szerint szakképzett tárlatvezetés keretében is bejárható a templom, valamint a kilátók, mégpedig minden szerdán 14 órától. A vezetett séta keretében a látogatók megtekinthetik Szent László, Szent Erzsébet és Szent Gellért ereklyéit, a török kori mihrábot, a XIV. századi Trónoló Madonna-freskót, a XV. századi Mátyás-oratóriumot, Molnár C. Pál oltárát, az altemplomot és természetesen a toronykilátókból szemük elé táruló budai panorámát is.

A barokk stílusú főhajó (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Nyitókép: A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom 2000 év kőbe zárt történelmét őrzi (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom, Budapest, építészet, kilátó, kilátópont, Liszt Ferenc, Örökségünk, Osváth Dorottya, PestBuda, pestbuda.hu, torony

⁴⁶ ¹ ⁰

Kapcsolódó írások

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója

2024. november 16. 10:00

Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben

2024. november 11. 11:00

Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten

2024. november 1. 15:00

A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Száz éve halt meg Fraknói Vilmos

2024. november 20. 9:30

Fraknói Vilmos püspök, egyháztörténész a XIX. századi tudománytörténet meghatározó alakja volt. Halálának 100. évfordulója alkalmából a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben, a felújított síremlékénél tartottak megemlékezést.

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról

2024. november 18. 14:00

Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban

2024. november 14. 12:30

A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²² ⁰ ³

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰¹ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

⁹⁹ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹³ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

¹⁹⁵ ¹⁰ ³

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ³ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁶ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁸ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴⁰ ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹³ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁸ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁶ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Alacsonyabb padlós csuklós buszok Budapestnek Budapesten 30 éve mutatkoztak be az első alacsonyabb padlószintű csuklós autóbuszok. Az új járművekből 171-et vett a város, és 2022-ig közlekedtek. Nem lettek annyira elterjedtek, mint az elődje, de mégis fontos lépést jelentettek Budapest közlekedésében.

¹³² ¹ ⁰

Megemlékezéseket tartottak a nemzeti gyásznapon a Batthyány-mauzóleumnál és országszerte Az 1848–49-es szabadságharc mártírjaira emlékeztek a fővárosban, valamint országszerte és az egész Kárpát-medencében október 6-án, a nemzeti gyásznapon. Budapesten 175 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első független, felelős magyar miniszterelnököt, Aradon pedig a tizenhárom honvéd főtisztet, akiket aradi vértanúkként ismer az egész nemzet. A Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartottak.

¹¹⁶ ⁰ ⁰

Buszok Budára Száz éve jelentek meg az autóbuszok Budán. A budai oldalra vezető út nem volt egyszerű, mert az akkori buszoknak a Lánchíd enyhe emelkedésének a legyőzése sokkal nagyobb kihívás volt, mint egy mai autóbusznak felkapaszkodni a budai hegyekbe.

¹³⁸ ¹ ⁰

Százhuszonöt éve született Budapesten a golyóstoll megalkotója Bíró László József 125 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Élete során foglalkozott sok mindennel, volt autóversenyző, vámügyintéző, festő, újságíró, de a nevét a golyóstoll őrzi, amelyet sok országban Biro-pennek hívnak.

¹¹⁸ ⁰ ¹

Aki az első magyar magánmúzeumot alapította – Ernst Lajos tündöklése és bukása A XIX. század végi gazdasági fejlődés eredményeképpen hatalmas vagyonok összpontosultak egy-egy kézben, melyeket a tulajdonosaik különbözőképpen fektettek be. Többen vásároltak például műkincseket, de közülük is élen járt Ernst Lajos, aki gazdag gyűjteményéből 1912-ben megalapította az ország első magánmúzeumát. A műalkotásokban nemcsak az üzletet látta, szenvedélyesen vásárolta azokat, és sajnos ez okozta vesztét is.

¹²³ ⁰ ⁰

A Lánchíd alapozása – 185 éve verték le az első próbacölöpöket A Lánchíd 175 éve áll az alapjain, amelyet hatalmas munkával, több ezer, 20 méteres cölöp leverésével tudtak csak megépíteni. Az első próbacölöpöket 185 évvel ezelőtt, 1839. szeptember 21-én kezdték leverni.

¹³² ¹ ⁰

Hermész ott is látható Pesten, ahol nem is gondolnánk Az európai vándormotívumnak tekinthető Hermész-ábrázolások városi középületeken vagy köztereken talán nem is olyan meglepőek, hiszen jórészt minden városban folyt kereskedés és pénzgazdálkodás, amely tevékenység végzőinek az ókori isten a patrónusa volt. Viszont vannak Pesten olyan XIX. században épült magánházak is, amelyeken a szárnyas isten domborműve szintén látható.

⁵⁷ ⁰ ⁰

A budapesti közlekedésben 95 éve fordulópont volt Budapest közlekedési forgalmát valójában az 1920-as években kezdték szabályozni, és az első, kezdeti szakasz után mind a forgalomszámlálásban, mind a közlekedésbiztonságban az 1929-es év tekinthető fordulópontnak.

¹¹⁸ ¹ ¹

A budapesti árvizek krónikája – A védekezés soha nem érhet véget Hatalmas árhullám vonul le a Dunán, amely több országban településeket öntött el. A védekezés jelentős erőfeszítéseket követel Magyarországon is, de a szakemberek szerint Budapesten nincs ok az aggodalomra. Nem így volt ez az elmúlt évszázadokban: óriási pusztításokat okoztak a fővárosban az áradások, amelyekben százak vesztették életüket. Cikkünkben azt mutatjuk be, mikor és hogyan veszélyeztette a kiöntött folyó Budapestet.

⁵⁹ ¹ ⁰

A fotográfia szentélye – 130 éves a Mai Manó Ház A XX. század leghíresebb fotóművészei között számos magyar származásút találunk, többségük külföldön futott be szenzációs karriert. Sikerüket mintegy előrevetítette Mai Manó munkássága, aki azonban Budapesten dolgozott a századforduló körüli évtizedekben. A Nagymező utcában építtette fel a műtermét is magában foglaló bérházát, melybe 1894-ben, tehát 130 évvel ezelőtt költözött be.

¹⁵⁴ ⁰ ⁰

Százhuszonöt éve nyílt meg a budafoki HÉV-vonal Egykor HÉV, azaz helyi érdekű vasút közlekedett a Szent Gellért tértől Budafokig. A vonalat 125 éve nyitották meg, ez volt Budapest és egyben az ország első villamosított helyi érdekű vasútvonala is. Ma az egykori HÉV helyén villamosok járnak.

¹⁰⁹ ² ¹