A menedéket jelentette Erzsébet királyné számára a budai Vár

Írta: Bukovszki Péter

2021. febr. 13. 10:00

Lenyűgöző története van annak, hogyan vált Ferenc József szép, de az ország számára ismeretlen feleségéből „a mi királynénk”, kedveltebb nevén Sisi, aki lelkesen megtanult magyarul, aki szívesebben időzött Budán, mint Bécsben és akinek halála az egész nemzetet lesújtotta. Híresen jó barátságot ápolt Andrássy Gyulával és neki is köszönhető, hogy a nemzet szemében az uralkodó kegyetlen elnyomóból idővel „Ferenc Jóskává” válthatott.

Erzsébet királynéról már életében legendák születtek: nehéz olyan beszámolót találni, amely ne emelné ki szépségét és kedvességét. Ám ez az oka annak is, hogy a vele kapcsolatos tényeket szilárd rajongás fedi.  

Erzsébet királyné 1867-ben (Forrás: Wikimedia)

Az biztos, hogy Sisi szívesen időzött Budán, mint ahogy az is, hogy kéréseit a Királyi Palota 1890-ben kezdődött  bővítésekor is figyelembe vette a terveket készítő Hauszmann Alajos. Idén januárban a Nemzeti Hauszmann Program keretében zajló régészeti feltárások során épp egy olyan épület díszítőeleme (egy oroszlánt mintázó dombormű) került elő a Déli nagy rondella területén, amely kifejezetten a királyné óhajára épült.

Erzsébet királyné pihenőházának homlokzata, az erkély alatti – most megtalált – nőstényoroszlánt ábrázoló domborművel (Fotó: Várkapitányság Nzrt./Magyar Művészeti Akadémia, Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ)

A kerti háznak, parasztháznak és magyar háznak is hívott kicsiny épület a mai Déli nagy rondella kaputornyának helyén állt, a ház díszítése és berendezése pedig a népművészeten alapuló, de szabadon értelmezett magyaros szecesszió szép példáját képviselte. 

„Ennek a háznak a berendezése dicsőült Erzsébet királyné külön óhajára magyar népies jellegben készült. Itt szeretett időzni a nagyasszony visszavonultan [felolvasónője,] Ferenczy Ida társaságában, aki költőink szellemi termékeit olvasta fel”

– írta erről Hauszmann Alajos A magyar királyi vár című munkájában. Bár a „szeretett időzni” kifejezés talán nem a legmegfelelőbb, hiszen az épület berendezése csak évekkel a királyné 1898-as tragikus halála után készült el, de elmondások alapján Sisi maga csak egyszer járt a házban, halála évének nyarán. 

A pihenőház magyaros belső díszítésének elkészültét Sisi már nem érhette meg (Fotó: Vasárnapi Ujság, 1903. augusztus 30.)


A Déli nagy rondellánál található pihenőház, amelynek magyaros díszítése Erzsébet kérésére készült (Fotó: Magyar Iparművészet, 1903. 4. szám)


Az Újvilág kert, fölötte Erzsébet királyné pergolájával a palota krisztinavárosi szárnya és a legdélebbi épület közötti teraszon (Fotó: Vasárnapi Ujság, 1906. július 22.)

Erzsébet királyné pergolája a palotából nézve, háttérben a Tabán és a Gellért-hegy (Fotó: Vasárnapi Ujság, 1913. január 5.)

A királyné kertszeretetét bizonyította az a pergola is, amely a Sisi lakosztálya előtti palotateraszon, az épületegyüttes legdélibb épületének nyugati homlokzata előtt állt. A pergola alatti, ma Déli kerteknek emlegetett terület, amelyen a királyné pihenőháza is állt, önmagában is lenyűgöző volt. „Erzsébet királyné legkedvesebb kertje”, „Lábánál annak az Ezer és egy éj tündérmeséibe beleillő Királyi Palotának, a budai várhegy legdélebb részében” – ahogy A Kert című lap tárcaírója fogalmaz 1897. november 15-én. Nem csoda, hogy a királyné 1897 októberének legnagyobb részét itt töltötte.

„Feltéve, hogy nem volt eső, már reggel 6 órakor itt sétált kedves udvarhölgye, Ferenczy Ida társaságában. Reggeltől estig gyönyörködött a gyönyörű kilátásban, gondozta virágait s elmerengett a mélabús őszi hangulatban, emlékein a múltaknak, a melyek méhéből oly fájdalmas reminiszczencziák [emlékek] intenek feléje… E fájdalmas emlékektől azután elmenekült a törpe nefelejtshez, a kék harangú tárnicshoz, a szűzies havasi gyopárhoz...”

Vajon mik voltak ezek a fájdalmas emlékek, amelyekre a szerző is utal? Lelkének titkait Sisi nagyon kevés emberrel osztotta meg.

Első pillantásra megkedvelte Budát

A királyné szívesen és sokat tartózkodott Budán és magyarul is tökéletesen megtanult. 

Sisi először 1857-ben járt Budán (Ferenc József társaságában) és bár szépségét már ekkor is csodálták, a forradalom utáni megtorlás emléke még túl friss volt ahhoz, hogy a gyűlölt császár feleségénél többet lássanak benne. Erzsébet azonban már ekkor rokonszenvesnek találta az „ős Budavár” kedves hangulatát a bécsi Hofburg túlszabályozott, protokollszagú fényűzése után: a bálokon járt csárdás is tetszett neki, amelyet a bécsi elit tagjai elhűlve hallgattak. 

Sisi magyarul is elkezdett tanulni és amikor 1866. január 29-én másodjára jöttek Budára, már olyan jól ment neki a nyelv, hogy a Királyi Palotában tartott udvari bálon negyedórát beszélgetett Andrássy Gyulával. 

Ő volt a bálok legszebb hölgye

A rendszerint este 8-kor kezdődő budai bálokon Erzsébet mindenkit lenyűgözött: órákig készülődött, hogy a róla kialakított ideának megfelelően libbenhessen be a terembe, begyűjtve az álmélkodó pillantásokat. Mialatt férje a kiválasztott vendégekkel beszélgetett, ő a szomszédos Fehér-terembe vonult át a hölgyekkel. Nem volt könnyű dolguk:

mivel a császárné jellemzően halkan beszélt, „csak legnagyobb figyelemmel voltak képesek beszédét megérteni. Miután senki sem merészkedett szavai ismétlésére kérni, így többször komikus kérdés-felelet játék volt társalgása idegenekkel”

– emlékezett vissza később Larisch grófné. 

Sisi udvarhölgyek társaságában a Budavári Palotában (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1866. március 25.)

Menedék volt a háború elől menekülő Sisinek a Budavári Palota

A látogatás rávilágított arra, hogy az épületet (amelyben több évig, a Magyarországot innen kormányzó Albrecht főherceg távozása óta nem volt udvartartás), helyre kell hozni és bővíteni sem ártana, hiszen az udvartartás, „kik közül még a portás is nagy úr”, ahogy a Képes-Ujság 1866. február 16-i száma fogalmaz, fele sem fért el benne. A palota berendezése hiányos volt, műtárgyait a főherceg távozásával visszavitték a bécsi kincstárba, az 1866-os látogatásra még az evőeszközöket is Bécsből kellett idehozatni. 

A budai királyi palota Sisi életének nagy részében, egészen az 1890-es éveig, a krisztinavárosi szárny megépültéig így nézett ki. A rajz az épület nyugati homlokzatát mutatja, az előtte lévő tér ma az Oroszlános-udvar (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1866. február 18.)

Az 1866-ban kirobbant porosz-osztrák-olasz háború miatt azonban építkezésről egyelőre szó sem lehetett, bár jól jött a fronttól biztos távolban lévő budai Vár: a Bécshez közeledő csapatok elől ide menekítette a császári udvar a legfontosabb értékeit és iratait, a koronaékszerekkel együtt és persze jött Sisi is. A magyarországi menedék ideje alatt Erzsébet a pest-budai közönség lelkesedésétől övezve élt, miközben felolvasóhölgye és bizalmasa, a Deák-párti Ferenczy Ida és Andrássy gróf is egyre a kiegyezésről duruzsolt neki. Ennek is köszönhető, hogy a királyné a császári család tagjainál lelkesebben támogatta a „magyar kérdés” rendezését, amely 1867-ben, az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulásával meg is valósult. Andrássyval a királyné ezután is baráti viszonyban maradt, magyarul leveleztek és beszélgettek, sőt, Sisi állítólag többször megfordult a kormányfői rezidenciaként szolgáló Sándor-palotában is egy-egy búcsútea erejéig.

Koronázás a Mátyás-templomban

A legnagyobb esemény azonban a pár koronázása volt 1867. június 8-án. Az eseményre érkező 921 fős udvartartás számára az alig 200 szobás budai királyi palota igencsak kicsi volt, még pesti szállodákat is bérelnie kellett a császárnak, hogy mindenki elférjen.

A koronázás fénypontja: hintójával megérkezik a Mátyás-templom elé Sisi (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1867. július 21.)

Az ünnepi menet a királyi párral a budai királyi palotából indult a Mátyás-templomba. A legjobban várt személy a császár mellett természetesen Sisi volt, aki azon a díszkocsin érkezett, melyet Mária Terézia királynő használt a koronázás alkalmával, „Rubens festményeivel ékítve”, ahogy a Pesti Napló 1867. június 9-i száma írja.

A királyné magyaros, „nehéz fehér ezüsttel gazdagon hímzett selyemruhába volt öltözve”, fején csupa gyémántokból álló házi koronát viselt. A koronázás során a szokásnak megfelelően a Szent Korona csak a király fejére került föl, a királynénak pedig a vállát érintette meg vele a nádor képviseletét ellátó Andrássy Gyula. 

Ferenc József és Erzsébet királyné a koronázás után, Engerth Ede festménye Doby Jenő rézkarca nyomán (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1898. szeptember 18.)

Az új palota elkészültét már nem láthatta a királyné

A királyi pár a koronázás alkalmából kapta meg a magyaroktól a Gödöllői kastélyt, amely később Sisi kedvelt tartózkodási helye lett, de Budán is gyakran megfordult, ahol szívesen is látták (névnapjai alkalmából rendszeresen tartottak ünnepséget és érte ajánlották a szentmiséket). A Budavári Palota 1890-es években megkezdődött nagyszabású bővítésének elkészültét azonban már nem érte meg, hiszen 1898. szeptember 10-én merénylet áldozata lett Genfben. 

Sisi váratlan halála után azonnal felmerült egy róla készült szobor állításának ötlete, amelyet eredetileg a Szent György térre terveztek, ez azonban nem valósult meg. Az alkotást végül csak 1932-ben állították föl a mai Március 15-e téren. A szobor jelenleg a Döbrentei téren áll.

Bár testét a bécsi Habsburg-kriptában helyezték örök nyugalomra, lelkének egy része tagadhatatlanul Budán maradt, őrizve annak emlékét, hogyan vált az ismeretlen bajor hercegnőből a magyarok királynéja.

Nyitókép: Erzsébet királyné magyar koronázási díszruhájában Székely Bertalan 1869-es festményén

Összesen 2 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Az ot evvel halala utan atadott Esku teri hid mar az O emlekere kapta az Erzsebet hid elnevezest. Sajnos, pont ez lett az a hid, amit a haboru utani szocialista rendszer nem epitett ujja eredeti formajaban.
Emellett Sisi nevet viseli (bar meltatlan allapotban) az Erzsebet ter is es a halalat koveto evekben orszagszerte emeltek szobrokat, ultettek emlekfakat a tiszteletere.
Sokan nem tudjak, de a Trianon utan Pecsre koltozott Pozsonyi Egyetem eredeti neve is Erzsebet Tudomanyegyetem volt.
Sisirol neveztek el tovabbi hidakat, intezmenyeket, keruleteket, kozteruleteket, templomot, kilatot, parkokat, ligeteket, stb.
Mindez nem semmi annak tukreben, hogy a kozel huszonot eve halott es hasonloan tragikus sorsu Diana hercegnorol a mai napig nincs elnevezve semmi es egyetlen szobra sem all sajat hazajaban...
1935-ben Gyorgy Istvan rendezesevel keszult A kiralyne huszarja cimu film amiben Berky Lili, majd 1940-ben Podmaniczky Felix rendezeseben az Erzsebet kiralyne cimu film amiben Karady Katalin jatszotta Sisit.
2018-ban, halalanak 120. evfordulojan mutatta be a Duna Tv Pajer Robert A merenylet cimu filmjet ami a kiralyne meggyilkolasanak korulmenyeit dolgozza fel Kovats Adel foszereplesevel.

Válaszok:
persona | 2021. február 14. 11:54

Mindharom film megtekintheto az interneten:

- Erzsebet kiralyne 1940
https://videa.hu/videok/film-a..

- A kiralyne huszarja 1935
https://www.youtube.com/watch?..

- A merenylet 2018
https://www.youtube.com/watch?..



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó