Belváros

Molnár-C. Pál újabb műveivel találkozhatunk a belvárosi főplébánia-templomban Molnár-C. Pál újabb két festményét helyezték el a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony főplébánia-templomban csütörtökön. Korábban ő készítette el a szentély felett lógó feszületet és a főoltárképet is, mivel azok a II. világháborúban megsemmisültek.

Ilyen lesz a Városháza Park – Kihirdették a tervpályázat eredményét Jövőre kezdődhet a Központi Városháza Károly körút felőli oldalán lévő, eddig parkolóként használt területet megújítása. A tavaly kiírt tervpályázat eredményét ma hirdették ki, a győztes terv alapján a mintegy 8000 négyzetméteres területen megőrzik a meglévő fákat, amelyek mellé újakat is ültetnek, számos új padot helyeznek ki, és lesznek csobogók is. A Városháza Park megújítása várhatóan 2024-re fejeződik be.

Újabb négy zöld buszvárót alakítottak ki a Belvárosban Tovább bővült a növényekkel beültetett, illetve befuttatott buszvárók száma a Belvárosban. A Hild téren, a Szervita téren, a Podmaniczky téren és a Jászai Mari téren átadták a zöld várakozóhelyeket, így immár nyolc zöld buszváró van a Belvárosban.

Futókörrel gazdagodott a Belváros Futókört alakítottak ki a belvárosi Olimpia park körül. Az új futókör napelemes, LED-kijelzős sebességmutató táblával, nyújtókorlátokkal, értékmegőrzővel és ivókúttal várja a futni vágyókat.

Szerelem a Belvárosban – Így élt Ady és Csinszka az V. kerületben Ady és Csinszka 1917-ben költözött Budapest belvárosába, az V. kerületi Veres Pálné utca 4–6. szám alatti ötemeletes bérház egyik első emeleti, utcára néző lakásba. Ez volt a költő utolsó otthona. Ady születésének 100. évfordulója alkalmából 1977-ben egy emlékmúzeumot alakítottak itt ki, azóta bárki megtekintheti, milyen körülmények között élt a magyar irodalom egyik leghíresebb szerelmespárja. Ady és Csinszka egykori közös lakását nemrég felújították, az emlékmúzeum látnivalóit is bővítették.

Több mint háromszáz éve nyitottak patikát a pesti Belvárosban A mai Váci utca 32. – Kígyó utca 2. szám alatti saroképület telkén a török hódoltság után Pest első polgári, nyilvános jogú gyógyszertára, a Szentháromság patika állt. Építtetője és tulajdonosa Herold Heinrich Siegfried gyógyszerész volt. A remek fekvésű terület a gyógyszertár elköltözése után üzletek sorának adott otthont az elmúlt évszázadokban, és számos magas rangú bérlője volt: itt működött a Zöld fához címzett posztóüzlet, melynek cégérét Barabás Miklós festette, de a híres Kilián könyvkereskedő család egyik reprezentatív könyvesboltja is a házban kapott helyet. A ma is nagyon leromlott állapotú épület kerületi egyedi védelem alatt áll, és kiemelt régészeti lelőhely.

Itt nyomtatták a Nemzeti dalt: kiemelt beruházás lett a belvárosi Horváth-ház felújítása Az 1817-ben Pollack Mihály tervei szerint épült Horváth-házban működött egykor a legendás Landerer és Heckenast nyomda, ahol 1848. március 15-én kinyomtatták a 12 pontot és a Nemzeti dalt. A leromlott állapotú ház rekonstrukcióját nemrég kiemelt beruházássá nyilvánították, a tervek szerint a felújítás után a Hess András Könyvesház működik majd benne.

Zsúfolt otthonok, magas halandóság: nem volt könnyű életük a pestieknek 150 évvel ezelőtt Ma elképzelni sem tudjuk, milyen nyomorban éltek bizonyos városrészekben a pesti emberek a városegyesítés előtt. Az sem volt ritka a 150 évvel ezelőtti statisztikai adatok szerint, hogy több család lakott egyetlen szobában. Hamarabb meghaltak, akik olyan szobában éltek, ahol 6-10 ember zsúfolódott össze, az átlagos élettartam pedig még a legjobb helyzetű Belvárosban sem érte el a 26 évet. Cikkünkből kiderül, hogy főleg Ferencvárosban és Józsefvárosban volt nagy a nyomor, de a főváros többi kerületében sem javult a helyzet még hosszú ideig.

Megújult a belvárosi Arany János utca első szakasza Elkészült az V. kerületi Arany János utca első szakaszának felújítása. A Széchenyi rakpart és a Tüköry utca közötti rész rekonstrukciója során rengeteg növényt, köztük számos fát ültettek, emellett kerékpártárolóval, új utcabútorokkal, kiszélesített járdákkal, valamint egy utcai ivókúttal is gazdagodott az utca. Az Arany János utca második, Podmaniczky térig tartó szakaszának felújítása várhatóan márciusban kezdődik.

Felhőkarcoló-tervek Budapesten – A Károly körútra, az Astoriához és Rákóczi útra is terveztek magasházakat A PestBudán a napokban bemutattuk a most épülő Mol-tornyot, amely Budapest első igazi magasháza lesz. Nem lesz valódi felhőkarcoló, mert azokat az épületeket hívjuk így, amelyeknek magassága eléri a 150 métert, és a Mol-torony, ha kicsivel is, de alatta marad ennek a határnak. Magasházakat már közel 100 éve terveznek Budapesten, több építész túlszárnyalta volna az Országház és a Szent István-bazilika 96 méteres magasságát.

Negyvenöt éve tiltották ki az autókat a Belváros népszerű utcáiból Budapesten az 1960-as évektől egyre több gondot okozott, hogy a szűk belvárosi utcákat teljesen elfoglalták a gépkocsik, amelyek mellett alig fértek el a gyalogosok. Először csak a Váci utcából tiltották ki az autókat, ám 45 évvel ezelőtt több belvárosi utcában is megszüntették a gépjárműforgalmat, és onnantól kezdve csak a gyalogosok használhatták őket.

A költő és Budapest – Ma 100 éve született Pilinszky János Pilinszkynek a város élményét Budapest adta: fiatalon a város színeit, hangulatát magába szívta, és bár a világ számos nagyvárosát megismerte (járt például Rómában, Párizsban, Londonban, Bécsben vagy New Yorkban) a valódi nagyváros végig Budapest maradt a számára. A ma 100 éve született költő kisgyermekkorát a belvárosban töltötte, a Károlyi-kert közvetlen közelében, sokáig lakott családjával a Molnár utcában, első saját lakásához az Izabella utcában negyvenévesen jutott. A kávéházak, szerkesztőségek, eszpresszók és mozik ugyancsak fontos színterei voltak az életének és költészetének.

Erzsébet tér, végállomás – Húsz éve szűnt meg a buszpályaudvar a belváros közepén Immár húsz éve nem indít és nem fogad buszokat az Erzsébet téri buszpályaudvar. A XX. század nagy részében még természetes volt, hogy a mindenki által könnyen megközelíthető központi terekről induljanak az autóbuszok, azonban a városfejlesztési szempontok változása miatt a buszpályaudvarok szép lassan kiszorultak a belső városmagból. Felszámolták az V. kerületi, Erzsébet téri buszpályaudvart is.

Megnyílt az új uszoda a Belvárosban A Vadász utca 30. szám alatt épült V.30 Belvárosi Sportközpontot a nyári próbaüzem után szeptembertől már nemcsak az V. kerületben élők, hanem bárki megtekintheti és ki is próbálhatja. Az ökológiai és energiahatékonysági szempontok szerint épült létesítményben sportpályák, 4 pályás, 25 méteres medence, tanmedence és termálvizes wellnessrészleg is üzemel.

Ahol Jókai Mór és ifj. Johann Strauss találkozott – Tűzvész pusztította el a lipótvárosi Német Színházat Az V. kerületi Báthory utca 24. szám alatt már csak egy emléktábláról tudhatjuk meg, hogy itt állt egykor a Pesti Német Színház. Ez már a harmadik helyszíne volt a pesti német színjátszásnak, de a teátrum itt sem működhetett sokáig. A megnyitás után húsz évvel, 1889. december 20-án tűzvész pusztította el az épületet, amelyben Jókai Mór is megfordult, sőt a művéből írt operettet is előadták itt.

A Kossuth-szobor vándorlása az Országház előtt – A Parlament főbejáratával szemben akarták felállítani a monumentális emlékművet Az Országház előtti teret 1927 óta nevezik Kossuth térnek, ebben az évben avatták fel ugyanis a nagy államférfi szobrát. Pontos helyének kijelölése hosszan elnyúló vitákat váltott ki, s az elkészült alkotást próbaképpen a tér több pontján is felállították, míg a végleges helyére került.

A neoreneszánsz homlokzat klasszicista belsőt rejt a lipótvárosi Hercegprímás utcában Az 1844-ben Hild József által klasszicista stílusban kivitelezett, a XX. század elején neoreneszánsz stílusban átalakított, a mai Hercegprímás utca 7.szám alatti ház a Szent István-bazilikát körülölelő tér egyik legszebb épülete. Már maga a homlokzat is különleges az emeletenként váltakozó díszítésekkel, a hangulatos belső udvar pedig megőrizte a klasszicista jegyeket. Ami beárnyékolja a palota történetét, az az egykori tulajdonosok élettörténete.

Felújítják a belvárosi Hild teret Korszerűsítik az V. kerületi Hild teret és környékét: megújítják a játszóteret, a közvilágítást és egy földszintes kis épületet is építenek a mosdók számára.

Elkészült a sportközpont a Belvárosban – Különleges építészeti megoldásokat alkalmaztak a Vadász utcában Sport- és élményközpontot alakított ki Belváros Önkormányzata a Vadász utca 30. szám alatt. Az új létesítményben a sportpályák mellett 4 pályás, 25 méteres medence, tanmedence és termálvizes wellness részleg is üzemel majd, amelyet saját termálvizes kút táplál. Az épület tervezésekor nagy hangsúlyt fektettek az ökológiai és energiahatékonysági szempontokra. A különleges építészeti megoldások eredményeként a kis alapterületre számos sportrészleget sikerült beilleszteni.

Száztíz éve zárt be végleg a Pilvax, a márciusi ifjak törzshelye Van-e 1848. március 15-ének a Pilvaxnál emblematikusabb helyszíne? Költői kérdés, pedig a nemzeti kegyelet sem menthette meg a bontástól a városrendezés útjában álló neves épületet. A forradalom helyszínei közül a Magyar Nemzeti Múzeumot és például Táncsics budavári börtönét hosszú ideje nagy tisztelet övezi, ezért is meghökkentő, hogy más forradalmi helyszínek sorsa sok-sok évvel 1848 után a bontócsákány lett. Idén lesz 110 éve, hogy a Pilvax legendás boltívei alatt végleg megállt az élet, és bezárt a márciusi ifjak egykori törzshelye, amelyet hamarosan le is bontottak.

Már javában bontják a Fontana-házat a Belvárosban Sietnie kell annak, aki utoljára még szeretné megnézni a Váci utca és Régi posta utca sarkán álló, 1984-ben épült Fontana-házat, ugyanis megkezdődtek és gyors ütemben zajlanak a látványos bontási munkálatok. Az egykori modern üzletközpont helyét hamarosan egy még modernebb épület veszi át Budapest első számú bevásárlóutcájában.

Kétszáz négyzetméteren, a Margit híd mellett épül fel a Hableány-katasztrófa áldozatainak emlékműve A 2019. május 29-én elsüllyedt dunai sétahajó áldozatai előtt tisztelgő emlékmű a katasztrófa helyszínéhez közeli partszakaszon, a Széchenyi rakparton épül fel a Penta Általános Építőipari Kft. kivitelezésében. Az alkotás a tervek szerint a tragédia második évfordulójára, májusra elkészül majd.

Kilencven éve született Kondor Béla, a profetikus képzőművész Kondor Béla Munkácsy-díjas képzőművész, költő. Már a Képzőművészeti Főiskolán 1956-ban készített „Jelenetek Dózsa György idejéből” című rézkarcsorozatával felhívta magára a kritikusok és az érdeklődő közvélemény figyelmét. A XX. század egyéni, szuggesztív hangulatú, lírai alkatú művésze. A belvárosi, Bécsi utcai műtermében bő egy évtized alatt több ezer grafika mellett a Margit-sziget történetét ábrázoló nagy méretű pannóját is megalkotta.

Üvegpalota a Belvárosban – Elkészült a Szervita téri irodaház Nemrég lebontották a kordonokat a Szervita tér legújabb épülete, az üzleteket és luxuslakásokat is magába foglaló üvegfalú irodaház körül. A korábban itt álló parkolóház helyére épült, föld felett hétszintes, alatta további öt szintet tartalmazó belvárosi irodaház érdekessége, hogy homlokzati üvegelemeiben tükörként látszódnak a tér historizáló épületei.

Régészeti értékeket is bemutat majd a régi pesti városfal melletti közpark a Bástya utcában A belvárosi Bástya utca 1–11. alatti leendő közparkot a régi pesti városfal leghosszabb szabadon álló szakasza mellett alakítják ki. A nyilvánosságra hozott tervekből kiderül: a terület régészeti emlékeinek bemutatására mini tanösvény készül, de a látogatók kényelmére és a zöld felületekre is nagy hangsúlyt fektetnek a tervezők.

A monarchia emlékei: élet a régi Váci utcában A Váci utca Budapest nagybetűs sétálóutcája, amolyan kötelező látnivaló minden belföldi és külföldi látogatónak. Bár kétségtelen, hogy a Belváros minden bája összesűrítve megtalálható itt, mégis nehéz megérteni, miért szerepel a turisták ajánlatai között mint a főváros bevásárlóutcája.

Eltűnik a Fontana-ház – Újabb építkezés indul a Belvárosban A Váci utca és Régi posta utca sarkán álló, 1984-ben épült Fontana-házat lebontják, a helyén modern ház épül lakásokkal, a földszinten áruházzal.

Duna, Tisza, Dráva, Száva: felújítják a belváros legszebb díszkútját Van egy gyönyörű díszkút a belvárosban, amelyet Ybl Miklós tervezett, és Magyarország egykori négy legnagyobb folyóját, a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát ábrázolja. Eredetileg nem ide készült: a Kálvin téren állították fel 1883-ban, ám a háborús pusztításban súlyosan megrongálódott. Szerencsére 1959-ben újra felállították ezt a szemet gyönyörködtető alkotást, igaz, nem a korábbi helyén, hanem a mai Erzsébet téren, és a szobrokból nem az eredetieket, hanem a másolatukat, amelyeket viszont nem a világégés, hanem a járókelők bántalmaznak néha, így esett, hogy letörött Száva lábfeje. Most azonban az egész alkotás felújításával azt is újrafaragják.

Elkészült az V. kerület első zöld buszmegállója Zöld buszvárót adtak át a belvárosi József nádor téren. A növényekkel borított váró nemcsak szép, hanem a mikroklíma kedvező befolyásolásában, a levegőminőség javításában is szerepet játszik.