Már javában bontják a Fontana-házat a Belvárosban

Írta: Kővári Gyöngyi

2021. márc. 3. 17:00

Sietnie kell annak, aki utoljára még szeretné megnézni a Váci utca és Régi posta utca sarkán álló, 1984-ben épült Fontana-házat, ugyanis megkezdődtek és gyors ütemben zajlanak a látványos bontási munkálatok. Az egykori modern üzletközpont helyét hamarosan egy még modernebb épület veszi át Budapest első számú bevásárlóutcájában.

Újabb építkezés indult az V. kerületben, csupán néhány száz méterre a Szervita tértől, amely nemrégiben szintén markánsan modern arculatot kapott egy üvegfalú, a szomszédos épületeket tükröző irodaházzal. A Váci utcai Fontana-ház helyén is a Szervita térihez hasonló, kortárs épületet terveztetett a tulajdonos Müller Drogéria Magyarország Bt.

Az ingatlanfejlesztés keretében a Váci utca 16. és Régi posta utca 17. szám alatt három szinten üzlethelyiségeket alakítanak ki, a felsőbb emeleteken pedig nagyméretű lakások kapnak majd helyet. A munkálatokat 2-2,5 év alatt tervezik befejezni.

A Fontana-ház – vagy más néven Belvárosi Üzletközpont, Fontana Divatház, illetve Aranypók-Konzumex Divatáruház – 2021. február 26-án. A területen több munkagép végzi a bontási munkálatokat (Fotó: pestbuda.hu)

A Váci utca Szabadsajtó utca felőli oldaláról nézve a járókelők elsőre csak a kordonokat és az építkezéshez felállított ideiglenes bódékat pillantják meg (Fotó: pestbuda.hu)

A Régi posta utca Duna felőli oldalán már egyértelművé válik, hogy a háromtornyos divatház alsó szintjeinek bontása megkezdődött (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Így festett 1963-ban a Váci utca és Régi posta utca sarka. A Fontana építésének előkészületei csak később, 1969-ben kezdődtek (Fotó: Fortepan/Képszám: 3794)

A szemközti alacsony épület helyén épült fel a nagyszabású, nyolcemeletes Fontana üzletközpont, amelynek átadására csak 1984-ben került sor. 1963-ban a Váci utcát még nem zárták le az autók elől, a járókelők szűk járdákra kényszerültek (Fotó: Fortepan/Képszám: 3795)

A munkagépeknek köszönhetően 2021 februárjában előbújtak a ház vasbeton szerkezetei, miközben az épület oldalán továbbra is egy divatplakát díszeleg (Fotó: pestbuda.hu)

A telken a Fontana-ház előtt egy háromemeletes bérház állt, amit a II. világháború után helyreállítás helyett inkább lebontottak. A helyére épített Fontana is ugyanerre a sorsra jutott (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Fontana Divatház nyolcemeletes belvárosi üzletközpontként 1984-ben nyitotta meg kapuit. Maga az áruház három szintet foglalt el, e fölé magasodott három, egymástól némileg elkülönülő irodatorony. A Váci utca üzleti negyedében, a sétálóutca közepén elhelyezkedő épület földszintjén sokáig éttermet üzemeltettek. A saroktelekre épült Fontana zegzugos kialakítása és a sűrű beépítettség miatt igazán sosem tudott érvényesülni. Az áruház – korábbi elnevezései szerint Belvárosi Üzletközpont, Fontana Divatház, illetve Aranypók-Konzumex Divatáruház – építésének előmunkálatai 1969-ben kezdődtek meg, a tényleges építkezés pedig 1977-ben indult. A lépcsőzetesen eltolt homlokzatú toronyház az utca felé kicsúcsosodó ablakaival mindig is kitűnt környezetéből. Erős éleivel, hangsúlyos geometriájával a kezdetektől megosztó látványnak számított, emiatt már egy ideje számítani lehetett arra, hogy bontásra ítélik.

Helyén egykor gróf fényi Mocsonyi János nagybirtokos 1833-ban átadott háromemeletes bérháza állt. A Hild József tervezte ingatlant – amelyen gróf Bethlen András 1888-ban kisebb, majd özvegy gróf Bethlen Andrásné 1912-ben teljeskörű külső átalakítást végzett – a II. világháború alatt elszenvedett sérülések miatt 1947-ben végül lebontották. Mindössze a függőfolyosó vaskorlátjai maradtak az utókorra, darabjait a Hadtörténeti Múzeum Kapisztrán téri erkélyében, valamint a Pest Megyei Önkormányzat udvari szárnyában használták fel.

A Régi posta utca és a Váci utca kereszteződése 1983-ban, szemben a Fontana Üzletház, előtte a Hermész-kút (Fotó: Fortepan/Képszám: 67096)

Az 1984-ben átadott épület a kezdetektől kapott kritikákat, amelyek középpontjában elsősorban az állt, hogy a geometrikus megoldásokat követő, lépcsőzetesen eltolt homlokzatú toronyház az utca felé kicsúcsosodó ablakaival, monumentális megjelenésével kitűnik környezetéből (Fotó: pestbuda.hu)

A Fontana helyén hamarosan egy modern épület emelkedik majd: alul három szinten üzlethelyiségekkel, a felsőbb emeleteken pedig lakásokkal (Fotó: Mai Belváros)

A Fontana tervezője, Vedres György építész jegyzi a Várkert rakpart 11. szám alatti épületet is (Fotó: pestbuda.hu)

A Várkert rakpart 11. alatti épület szemből, a Duna felől nézve (Fotó: pestbuda.hu)

A sarkon a Várkert rakpart 11. alatti épület, ami hasonlóan a Fontana-házhoz kissé idegenül ékelődik a rakpart díszes, elegáns épületei közé (Fotó: pestbuda.hu)

A sokat kritizált Fontana-házat Vedres György építész tervezte, akinek nevéhez köthető a Belváros 1965-ben jóváhagyott részletes rendezési terve, a Ferenciek tere (akkori Felszabadulás tér) korábbi átformálása, az olyan belvárosi passzázsrendszerek kialakítása, mint a Kígyó-udvar, az V. kerületben a kereskedelemnek kedvező, üzlethelyiségeket előtérbe helyező átalakítások. Az ő tervei alapján épült meg a budai rakparton 1959-ben az Országos Takarékpénztár megbízásából a Várkert rakpart 11. szám alatti épület, valamint 1967-ben a Bem rakpart 30. alatti lakóház. Koncepcióját követve hozták létre a Kossuth Lajos és a Petőfi Sándor utca sarkától induló árkádot is, ezzel összefüggésben érdemeként jegyzik az itt található szecessziós gyógyszertár megmentését.

Vedres György nem csak a pesti Belváros látványának átformálásában vett részt. A Bem rakpart 30. szám alattI épület is az ő koncepciója szerint valósult meg (Fotó: pestbuda.hu)

 

Nyitókép: Már javában bontják a Fontana Áruházat a Belvárosban (Fotó: pestbuda.hu)

Összesen 3 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Vedres György építész épületei valóban nem a szépségükkel tűnnek ki. Ugyanakkor pár évtizedes épületeket bontani nagy luxusnak tűnik. Nem gondolom, hogy ezek a legbántóbb épületek a mai Budapesten. A Duna Aréna, A Clark Szálló, a Bazilika melletti modern épület sokkal inkább rontják a városképet. Az egyik legrondább épület a "spenót ház" a Lánchíddal szemben, szerencsére már eltűnt. Csak az a baj , hogy a helyükön épült újabb épület nem annyival szebb, hogy megérje lebontani a régit.

Válaszok:
Sándor | 2021. március 7. 12:12

Egyetértek. A Szrvita téren is, a Vörösmarty téren is rondább üvegház épült a régebbi helyére. Vannak épületek amelyek üvegből vannak és botrányosak. Pl. Kálvin téren. Van amelyik keverttel és szódával elmegy. Nyugati téren, a Bálna a Duna parton. A teljesen üveg homlokzatot be kellene tiltani.


Szerintem ahol állt épület az ostrom előtt (vagy voltak rá tervek, mint a Kossuth téren a metróállomás kijárata fölött), ott azt kellene visszaépíteni és kipusztítani a XX. század második felének építészeti maradványait. A Bauhaus-zal véget ért az építészek törekvése az esztétikára. Azóta csak rekordokat akarnak dönteni (a legmagasabb, a legnagyobb fesztávú, stb.) és nem is törekszenek a szépre. 1945 óta ami újonnan épült, azok között vannak nagyon ronda és kicsit kevésbé ronda épületek. Szép, kecses, harmonikus, környezetébe illeszkedő sajnos mutatóban sincs. Legalábbis Budapesten.

Az építészek mintha élveznék a városszövet megbontását rondaságokkal. Annyi bátorságuk persze nincs, hogy a városon kívül építsék fel modern épületeiket. Pedig akkor volna alapja az összehasonlításnak, hogy vajon ezeket nézik álmélkodva hazai és külföldi turisták milliói, vagy Ybl Miklós, Pollack Mihály és Hild József házait.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó