Buda és Pest 1686-os, törököktől való felszabadulását követően a budai kamarai inspekció megkezdte Pest betelepítését. Az új telepesek tulajdonjogát telekvásárlási jegyzőkönyvben erősítették meg, a kiadott telekleveleken olvasható volt a kiosztott házhelyeken álló romok állapota. A fennmaradt teleklevelek, illetve a telekviszonyok tisztázására és az adóügyek rendszerbe foglalására létrehozott Zaiger (mutató) alapján tudható, hogy a mai Váci utca szó szerint romokban hevert. A telepesek a telkekhez vagy ingyen jutottak hozzá, illetve ha épületcsonk volt rajtuk, akkor 20-30 forintért. Ötévi adómentességet is kaptak, ugyanakkor vállalniuk kellett, hogy házat építenek az adott helyszínre.   

A mai Váci utca 32. – Kígyó utca 2. szám alatti saroképület területének története igen változatos. A török időket követően itt egy nagy méretű, jó fekvésű telek állt romos épülettel. Ezt a területet kérte magának 1686-ban Herold Heinrich Siegfried gyógyszerész, aki valószínűleg német földről érkezett telepesként a török hódoltság után. Írott forrásokból tudható, hogy Herold Heinrich Siegfried letelepedését üdvözölte Pest városa, meg is kapta a patikajogot, és hamarosan városi tanácstag lett. A telket szabadon választhatta ki a Váci utcában, hogy patikáját felépítse. A patika alapítását Herold 1686-ra jelölte meg, tehát a kérelmezés évében, de tudjuk, hogy a gyógyszertár csak két évvel később, 1688-ban készült el. 

A tér a Fő tér, majd a Városház tér nevet viselte. Szemben a régi pesti Városháza épülete, balra a sarkon a mai Váci utca 32. számú terület a  helyén álló házzal.  A kép 1853-ban készült (forrás: Rudolf Alt/FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Herold egy egyemeletes, háromszobás barokk házat, valamint egy patikát emelt a Szentháromsághoz címezve az ott lévő romok helyreállításával. Czagány István Magyarország barokk patikái című munkája is kiemeli, hogy ez volt pest első nyilvános jogú patikája (Budán és Óbudán már jóval korábban is létesült.) 

A terület kiemelten védett régészeti lelőhely. Amikor a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) régészei 2018-ban a Váci utca 32. számú ház udvari részén ástak, rábukkantak a török kor pusztítása utáni helyreállítás nyomaira: kutatásaikból tudjuk, hogy Herold az épületet freskókkal díszítette, ezek maradványai előkerültek az ásatás során. (A feltárt maradványokat a BTM Vármúzeumában mutatták be 2018 októbere és 2019 januárja között.)

Herold Heinrich Siegfried mindemellett Pest  bírója is volt 1689 és 1692 között, azonban gyilkossági ügybe keveredett, ezért később megfosztották a tisztségétől. Haláláig, 1705-ig működtette itt a gyógyszertárat, amit a házzal együtt az özvegye 1705. szeptember 22-én eladott a Váci utca 28. számú épület helyén álló Arany horgony kocsma tulajdonosának, Eyssrich (Eüsserich) Sámuelnek 2000 forintért.

Az egykori Szentlélek patika jogutódja működött később a Váci utca 34. szám alatti gyógyszertárban (forrás: gyogyszeresztortenet.hu)

Eyssrich a házat megtartotta, a patikát Osterwald Zakariás Keresztély gyógyszerésznek adta tovább 1705-ben. Osterwald már korábban, 1701-ben megnyitotta az Osterwald patikát a mai Váci utca 34. szám alatt (ma a Kotild-palota északi tömbje áll itt), a Szentháromsághoz címzett gyógyszertár közvetlen közelében. Miután 1705. október 2-án megvette a Herold-féle gyógyszertárat, egyesítette a két patikát, ami a Váci utca 32. alatt működött tovább.

A Herold-féle telket a rajta álló két házzal 1733-ban, Osterwald halála után az özvegy eladta, a telket megosztották, így született meg a mai Váci utca 30. és a 32. számú telek. A Váci utca 30. szám alá Hild József Schaffer János megrendelésére egyemeletes házat épített (itt van ma a Haris köz, két oldalán az egykori Haris-bazár helyén álló Rainer Károly építette házakkal). Czagány István szerint „a gyógyszertár egyik házból a másikba vándorolt 1705 után, de soha nem hagyta el az akkori Városház teret". 1832-ban például a Váci utca 30. alatt volt, és Müller József patikatlajdonos vezette. A Honművész 1833. április 28-án így írt erről:

„Személést érdemel Müller úrnak Szent Háromsághoz címzett patikája… a Városház piacán Schaffer házában, melybe régi helyéről csak taval vitetett által ezen intézet.”   

Később ugyanez a patika működött a már említett 34. szám alatt, a Korb Flóris és Giergl Kálmán által 1899–1901 között épített Klotild-palotában (az északiban), ahol a gyógyszertár jogutódja, az 505-ös számú városi patika üzemelt 1945-től a rendszerváltásig. 

A Zöld fa üzlet cégérképét Barabás Miklós festette 1838-ban

Visszatérve az eredeti épülethez, a tulajdonos 1794-től Házy János volt. Tarr László A régi Váci utca regényes krónikája című könyvéből tudjuk, hogy a Házy-házban bérelt helyiségben működött például ez időben a Lenz és Társa a „Wüttembergi herceghez” címzett boltja, vagy Temesváry György posztókereskedő a Fehér galambhoz cégérrel ellátott üzlete.

Miután 1833-ban Házy János meghalt, az új tulajdonos Gamperl András selyemkereskedő Kasserik Ferenccel (egyik legismertebb műve a Nemzeti Zenede a Semmelweis utcában vagy a Hild József által átépített régi városháza épülete) egy emeletet ráépíttetett a házra. A ház emeletén lakott Schedel Ferenc (1847-től Toldy Ferenc) orvosdoktor, szemészmester, a magyar tudós társaság titkára, később esztéta és irodalomtörténész, de egyéb magas rangú lakók is éltek itt, például haláláig itt lakott Lónyay József, országgyűlési képviselő, Lónyay János, politikus, beregi alispán, Dessewffy Arisztid, honvéd vezérőrnagy, az aradi vértanúk egyike.

A régi pesti Városháza épületével és várakozó bérkocsikkal 1890 körül, balra a sarkon a Váci utca 32. szám alatt az akkor már Diescher József tervezte ház (fotó: Klösz György/FSZEK Budapest Gyűjtemény)

1834-től itt működött Nagy József Zöld fa cégérű posztóüzlete. Szekrényessy József író, ügyvéd, Széchenyi István munkatársa Szép bolt címmel egy hosszú cikkben méltatta a boltot a Honművészben. Mint írta:

„Minden nagyítás nélkül jelenleg a pesti (és egész magyarországi) legszebb boltnak méltán mondatik. Címere, mely festőileg éppen a szegletre simul, egy gyönyörű zöldfa azon budai tájjal levéve, hol Alvinczy fővezérnek síremléke domborodik”.

A címert Barabás Miklós festette. Képeinek jegyzékében a 446. szám alatt ez olvasható: „Nagy Józsefnek, egy tájkép „Zöldfa” cfl (konvenciós forint) 100.”  Szekrényessy a bolt tulajdonosát is megemlítette cikkében. „Az ifjú szerény kezdő (Nagy József Úr, Győr vármegyei birtokos), e szép bolt által bizonyos új életet s elevenséget adott az egész város piacának [….].” Ami igazán lenyűgözte a szerzőt, mind a bolt neve és címe is magyarul szerepelt (a többi bolt, ha fel is tett magyar feliratot, csak a német alá).

Az épület 1968-ban (forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c)

Nagy József 1844-ben bezárta az üzletet. A Váci utca 32. szám alatti házat Várady Károly vásárolta meg, ő építtette 1872-ben a most itt álló, historizáló stílusú házat Diescher Józseffel (legismertebb műve az ELTE Pálmaháza). A Várady-házban működött az Ádám és Eberling cég a Prófétához címzett vászon és készfehérnemű raktára. Miután a cég 1893-ban csődbe ment, és üzleteit bezárta, rövid ideig a Kollarits József és fiai cég bérelt itt üzletet, majd Kilián Frigyes utóda, Noseda Tivadar könyvkereskedő cége költözött az épületbe.

A Kollarits József és fiai cég 1893-ban költözött az akkor Városház tér 8. számú Várady-házba (forrás: Vasárnapi Ujság, 1893. október 1.)

Az államosításkor a könyvkereskedést felszámolták, majd az Idegen nyelvű könyvesbolt került a helyére, amely a rendszerváltásig működött itt. A nyolcvanas években a tudósítások már a ház leromlott állapotáról számoltak be, azóta sem hozták rendbe. Kereskedelmi és szórakoztatóipari helyek üzemelek itt, ma a földszintjén egy pénzváltó is működik, de a ház emeleti terei nagyon rossz állapotúak, ezt mutatják a bedeszkázott ablakok is. Belváros-Lipótváros 2017-ben készült megalapozó vizsgálatából tudjuk, hogy a házból, mely kerületi egyedi védelem alatt áll, szállodát alakítanak ki. 

Nyitókép: A régi Városháza épületével és várakozó bérkocsikkal 1890 körül, balra  a sarki épület  helyén van ma a Váci utca 32. szám alatti ház (Klösz György/FSZEK Budapest Gyűjtemény)