Budapest

Indulhat a 2-es metró és a gödöllői HÉV összekötésének tervezése Megkezdődhet a 2-es metró és a gödöllői HÉV összekötésének tervezése, miután a kormány úgy döntött, hogy biztosítja az ehhez szükséges forrásokat. Emellett kormányzati támogatásból készülhetnek el a HÉV-vonal rekonstrukciójának a kiviteli tervei is, valamint az érintett állomások felújításának tervezése, utóbbiakról látványterveket is közzétettek. A metró és a HÉV a felszín fölött kapcsolódik majd egymáshoz az Örs vezér terén.

Ybl Miklós csaknem kétszáz tervet készített gróf Károlyi Lajos palotájához A Pollack Mihály téri Károlyi-palotát tervező Ybl Miklós közel kétszáz tervet készített az épülethez, amelyek azt bizonyítják, hogy a palota több elgondoláson ment keresztül, míg elnyerte a ma is látható, végleges formáját. A korai terveken a főhomlokzat a palota kertje felé nézett, később viszont már egy 180 fokos fordulatot véve a mai Pollack Mihály téri oldalra került, ahol a szépen kialakított kocsifelhajtó egyedivé varázsolja ezt az épületet.

Helyreállítják a Rondót és újabb parkok épülnek a Városligetben Továbbépül a Városligeti promenád, helyreállítják a Liget egykori bejáratát, a Rondót, a Magyar Zene Háza és az új Néprajzi Múzeum között új parkrész készül. A parkfelújítás mostani szakaszában csaknem 80 ezer négyzetméternyi zöldfelület újul meg és 200 új lombos fát is elültetnek 2022 tavaszáig. Emellett újra lesz léghajózás a Városligetben, a léghajónak helyet biztosító Mimóza dombot is felújítják.

175 éve nyílt meg a Nemzeti Múzeum első kiállítása A Magyar Nemzeti Múzeum első hivatalos kiállítása az újonnan elkészült klasszicista palotában 1846-ban egy festménykiállítás volt. A 175 évvel ezelőtti tárlattal nyitott meg a Pollack Mihály tervezte múzeumépület, amely azonban akkor még nem is volt teljesen kész.

Mocsárosdűlő – Buda utolsóként megmaradt vizes élőhelye Mocsárosdűlő mindig a város kevésbé frekventált helyei közé tartozott a gyakori árvizek miatt, de talán pont ezért is maradhatott meg Buda utolsó, értékes mocsaras térségének, amit még nem építettek be. A majdnem 25 hektáros védett részen számos ritka növény él, amellyel máshol nemigen találkozhatunk Budapesten, sétánk közben pedig a vízimadarakat is könnyedén megfigyelhetjük itt.

A hetvenes évekből a jelenbe: 12 ezer négyzetméteres parkot újítottak föl Újbudán Az újbudai toronyházak között, a Tétényi út és a Fejér Lipót utca között lévő 12 ezer négyzetméteres, 1970-es évekbeli zöldterület helyett hatalmas, barátságos parkot alakítottak ki sétaúttal, pihenőhelyekkel, új fákkal és virágágyásokkal. A sportpályákat is felújították: kicserélték a pingpong-asztalokat, újraburkolták a kosárlabda- és focipályát is.

Budapest tragikus sorsú fényképésze – 120 éve született Kinszki Imre A hivatalnokként dolgozó Kinszki Imre a feleségétől nászajándékba kapott egy fényképezőgépet, hogy megörökíthesse vele a családi pillanatokat. A fotózás azonban Kinszki számára igazi szenvedéllyé vált, amit idővel művészi szintre fejlesztett: képein a fény és az árnyék sajátos játékával elevenednek meg a világvárossá vált Budapest mindennapjai.

Megújuló rakpartok, bővülő fonódó villamos – Fontos fejlesztésekben állapodott meg a kormány és a főváros Háromezer milliárd forint extra támogatást javasol a kormány Budapestnek: egészségügyi, környezetvédelmi és közlekedési programot vázolt fel a budapesti fejlesztések kormánybiztosa. A csütörtöki megállapodás szerint a kormány átvállal és finanszíroz három fejlesztést: megújulnak a pesti rakpartok, megvalósul a budai fonódó villamos déli meghosszabbítása, valamint a kelenföldi buszpályaudvar teljes felújítása és 1500 férőhelyes P+R parkoló építése.

Kelenföld születése – Egy mocsár helyén kezdődött 55 éve az egyik legnagyobb budapesti lakótelep építése A XI. kerület Gellért-hegytől délre eső, eredetileg lápos-mocsaras részén, az egykor Bíbic-telepnek nevezett Kelenföldön ma már Budapest egyik legnagyobb lakótelepe áll, amelynek első, 180 lakásos házát 55 éve, 1966 márciusában kezdték el építeni. Az elmúlt évtizedekben a kelenföldi házak nagy része átesett a panelkorszerűsítésen, a Bikás parkban és az utak mentén magasra nőttek a fák, és a XI. kerület ma elképzelhetetlen lenne e nélkül a városrész nélkül.

Játszótér és szabadtéri fitneszpark épül a hűvösvölgyi Nagyréten Folytatódik a hűvösvölgyi Nagyrét fejlesztése: Budapest egyik legnépszerűbb kirándulóhelyén április végére tematikus játszótér és szabadtéri fitneszpark épül. A tervek szerint a játszótér szobrászművészek által készített berendezései formájukkal és anyagukkal is felidézik majd az erdő őshonos állat- és növényvilágát. A munkálatok még a héten elkezdődnek.

A járdák lezárásával megkezdődött a Lánchíd felújítása A rekonstrukció miatt március 17-én lezárták a gyalogosok elől a Lánchidat, a munkálatok 2023-as befejezéséig nem lehet átsétálni a hídon. A járdák lezárására azért van szükség, mert csak így tudják zavartalanul elvégezni a rekonstrukció előkészítési munkáit, a kezdeti időszakban azonban még nem kell munkagépekre és látványos beavatkozásokra számítani, hiszen ezeket fontos vizsgálatok előzik meg. Az autósok június közepéig még használhatják a Lánchidat.

Mára a városkép részeivé váltak – 15 éve érkeztek Budapestre a Combino villamosok Nagy napja volt a budapesti tömegközlekedésnek 15 éve, 2006. március 14-én ugyanis megérkeztek az első Combino villamosok Magyarországra. Bár a világ akkori leghosszabb villamostípusának voltak gyerekbetegségei, a Combino az elmúlt 15 évben jócskán bizonyított, és ma már elválaszthatatlan része a Nagykörútnak és a budapesti városképnek is.

Akik a hazát szolgálták – Az 1848-as hősök emlékezete Budapesten Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kiemelkedő személyiségeinek a kultusza az elmúlt 173 évben folyamatos volt. A történelem sokszor emberpróbáló korszakaiban más-más módon élt e dicső kor jól ismert hőseinek emlékezete. Budapestnek mind a 23 kerületében található képző- vagy iparművészeti alkotás, amelyeknél március 15-én – járványmentes időben – a méltó ünneplés biztosított. A magyar fővárosban nemcsak köztéri alkotások, hanem épületeken elhelyezett szobrok, mozaikok, domborművek is biztosítják az 1848-as hősökre való folyamatos emlékezést.

Budapesten is számos emlék kötődik a 120 éve született Esterházy János nevéhez Esterházy János kiemelkedő magyar államférfi volt, a XX. század egyik mártírja. A szlovák parlamentben egyedül ő nem szavazta meg a zsidók deportálását lehetővé tevő törvényjavaslatot. Bár munkássága elsősorban a Felvidékhez kötődik, de többször élt Budapesten, s számos emlék kötődik hozzá a fővárosban. Többek között több ezer szlovák, magyar, zsidó ember életét mentette meg, és több mint százezer lengyel Magyarországra és Budapestre való menekítésében segédkezett. Boldoggá avatási eljárása 2019-ben indult el.

Szobrot állítottak a Múzeumkertben a márciusi ifjak egyik vezéralakjának, Vasvári Pálnak Vasvári Pál a márciusi ifjak egyik vezéralakja volt, fontos szerepe volt a 12 pont véglegesítésében. A szabadságharc egyik hőseként, a harcokban esett el 1849-ben, mindössze 23 évet élt. A Nemzeti Múzeum kertjében szombaton avatták fel mellszobrát.

Felújították március 15-e vértanújának síremlékét a Fiumei úti sírkertben A nemzeti ünnep alkalmából a Nemzeti Örökség Intézete felújította Forinyák Gézának, március 15-e vértanújának Fiumei úti sírkertben található síremlékét. Forinyák Géza joghallgató az 1860. március 15-i tüntetésen a katonaság rohama során halálos sebesülést szenvedett, 1860. április 4-i temetése, amelyen közel ötvenezren vettek részt, a nemzeti összetartozás melletti, a hatalom elleni demonstrációvá vált.

Amikor a Lloyd-palotában dőlt el az ország sorsa Volt egy épület Budapesten, amelynek a falai között születtek meg a XIX. század utolsó harmadában az ország sorsát meghatározó döntések. Miniszterelnökök, főrendiházi tagok, főispánok gyűltek itt össze rendre, hogy a haza jövőjét megvitassák, a tanácstermekben éppen úgy, mint a kártyaasztalnál. A kiegyezést támogató Deák Párt, majd új nevén a Szabadelvű Párt székhelye volt a Lloyd-palota. Az épületet, amely a Lánchíd pesti oldalán, a mai Széchenyi téren állt, sajnos már csak régi fényképekről ismerhetjük, mert a II. világháború után elbontották. Ám mivel harminc esztendőn keresztül itt döntöttek az ország sorsáról, megérdemli, hogy emléket állítsunk neki.

Elkezdődik a Lánchíd felújítása Március 17-én lezárják a Lánchidat a gyalogosok elől, elkezdődik a felújítás.

A szecessziós bérpaloták mestere – 150 éve született Bálint Zoltán építész Jelentős szerepet játszott Budapest építészetében a 150 éve született Bálint Zoltán, de neve, sajnálatos módon, ma már kevéssé ismert. Pedig termékeny életműve, az építésztársával, Jámbor Lajossal közösen alkotott munkái a magyar szecessziós építészet megkerülhetetlen alakjává emelték őt.

Kezdődik a villamosvonal tervezése az új budapesti Duna-hídra Már tervezik a villamosvonalat a majdani Galvani hídra. Az új, kétvágányú, négy kilométeres villamospálya a budai Fehérvári úttól az Új Duna-hídon és Észak-Csepelen át, továbbá a Ráckevei-Duna-ági új hídon keresztül a pesti Gubacsi útig tart majd. Öt, akadálymentes megálló lesz rajta.

Gazdagrét felépítéséről 40 éve döntöttek véglegesen Budapest nyugati határában, a XI. kerületben áll egy lakótelep, amelynek életét egy nagy sikerű szappanopera keretében a televízió képernyőjén is nyomon követhettük az 1980-as és 1990-es években. Gazdagrét megépítéséről 40 éve, 1981 márciusában döntöttek véglegesen.

Felújítják a Bálnát és díszkivilágítást is kap a főváros ikonikus épülete Budapest ikonikus épületét, a Bálnát, amely évek óta meghatározza a dunai látképet, hamarosan felújítják. Ennek során a héjszerkezetét is korszerűsíteni fogják, olyan időtálló anyagok használatával, amely nem változtatja meg az épület külső megjelenését. A munkálatokkal egyidejűleg a Bálna díszkivilágítást is kap, hogy ezáltal még erőteljesebb lehessen turisztikai vonzereje.

A városszépítő nádor – Klasszicista paloták és házsorok épültek a korábban falusias Pesten 245 éve született József főherceg, Magyarország nádora, akinek fél évszázados hivatali működése alatt Pest nagyarányú városfejlődésen ment keresztül. Az általa életre hívott Szépítő Bizottmánynak köszönhetően Pest nemcsak nagyvárossá fejlődött, de sokrétű építészeti, kényelmi és kulturális javakkal is gyarapodott. A nádor kedvenc fái a platánok voltak, amelyek az általa fejlesztett közparkokban, a Városligetben és a Margit-szigeten még a mai napig is őrzik áldásos tevékenységének emlékét.

Jelfák az úton – Különleges installációk segítenek megismerni a Wekerletelep szépségeit A wekerlei térvers névre keresztelt, 10 jelfából, vagyis rozsdamentes elemekkel díszített faoszlopból álló, 1,6 kilométeres sétaútvonal állomásait végigjárva jobban megismerhetjük a műemlékileg védett Wekerletelep épített és természeti értékeit, az installációkba épített nézőkéken átkukucskálva pedig a városrész egy-egy apró, de különleges részletére fókuszálhatunk, amit egyébként lehet, hogy nem vennénk észre.

Új hidak Budapesten Sokszor írtunk már a jelenleg futó legnagyobb budapesti vasúti beruházásról, a Déli körvasút fejlesztéséről. A napokban új látványtervek jelentek meg a vasútvonal egy fontos eleméről, egy új hídról, ezért most az épülő új hidakat mutatjuk be.

Bemutatta városfejlesztési programját a Fővárosi Önkormányzat Hétéves, 2027-ig tervező városfejlesztési stratégiát készített a Fővárosi Önkormányzat. A program megfogalmazása szerint meg kell állítani a budapestiek agglomerációba költözését, csökkenteni kell a forgalmi dugókat és minél több zöldfelületet kell kialakítani a fővárosban.

Aki számos szecessziós épülettel gazdagította Budapestet – 150 éve született Kármán Géza Aladár A századforduló éveiben megjelenő szecessziós építészet kiemelkedő alakja volt Kármán Géza Aladár. A bécsi irányzatból és a német Jugendstilből inspirálódva tervezett számos villát, bérházat, középületet, üzletet Budapest-szerte, de fővárosunk első modern nagyáruházát is ő álmodta meg. A szecesszió stílusjegyeivel, növényi ornamentikával, lágy vonalakkal, ívelt formákkal díszített épületei ma is szemet gyönyörködtetőek, üde színfoltjai városunknak.

Elkészült a Magdolna Udvar – Kulturális intézmény nyílik a régi budafoki városháza épületében Budafok új kulturális intézményében helyet kap az új helytörténeti galéria és több kiállítótér, a belső udvarban, vagyis az átriumban pedig egy kávézót is kialakítanak. A régi városháza épületéből kialakított intézmény egyik szobájában egy úgynevezett látványraktár is lesz, amelynek tárgyait kézbe lehet venni.

Harminc éve kezdődött a Dohány utcai zsinagóga nagyszabású felújítása A magyarországi romantikus építészet egyik legszebb példája 1854 és 1859 között épült, és 1991 és 1996 között újult meg. A Ludwig Förster és Feszl Frigyes tervei alapján épült Dohány utcai zsinagóga Európa legnagyobb zsidó temploma, Budapest egyik legkarakteresebb épülete, és ami a legfontosabb, világszerte a magyar zsidóság jelképe. Nemcsak stílusa, de története is igazán érdekes.