Aki Budapest artézi kútjait fúrta – 200 éve született Zsigmondy Vilmos

2021. május 16. 11:00

Budapest sokat köszönhet Zsigmondy Vilmosnak: a vállalkozó szellemű bányamérnök az egyik első nemzetközi szakértőként sikeresen elindította a magyarországi termálkincs kitermelését. Ő fúrta a Margit-sziget artézi kútját, és az ő nevéhez fűződik az akkori világ egyik legmélyebb, majdnem egy kilométerre lenyúló kútjának kifúrása is a Városligetben, amely lehetővé tette a Széchenyi fürdő megnyitását.

Zsigmondy Vilmos ősi evangélikus családban született 1821. május 14-én – egyes források szerint 15-én – Pozsonyban. Középiskolai tanulmányait a Pozsonyi Evangélikus Lyceumban, a Nyitra megyei Szakolca evangélikus iskolájában, majd a Komáromi Református Gimnáziumban végezte.

Zsigmondy Vilmos portréja

Felsőfokú képzésben Selmecbányán a Mária Terézia által alapított, Bányászati és Erdészeti Akadémián vett részt. Diplomaszerzése után bányamérnökként különböző igazgatóságokon dolgozott, előbb Szélaknán, majd Selmecbányán, később Bécsben. Az osztrák fővárosban lehetősége nyílt a föld- és ásványtani ismeretei bővítésére. Fordulópontot jelentett a fiatal mérnök életében, hogy 1846. január 11-én megbízták a dél-erdélyi Resica melletti dolmányi kőszénbánya vezetésével.

Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc alatt a magyar kormány ágyú-, kard-, szurony- és bombagyártását irányította Resicán. A 1849. augusztus 13-i világosi fegyverletétel után a császári csapatok elfogták, és a temesvári haditörvényszék 1849. november 16-án hatéves „vasban töltendő” várfogságra ítélte. Mivel azonban szaktudását a Habsburg-hatalom is értéknek tartotta, valamint barátai és a resicai polgárok is írtak kérvényt érdekében a császári udvarnak, így a hat évre szóló ítéletből kevesebb mint egy bő fél évet kellett ténylegesen az olmützi várbörtönben töltenie. Az 1850. július 24-én bekövetkezett szabadulása után a dél-erdélyi szekuli bánya vezetőjeként dolgozott.

Háromnegyed évvel később, 1851 tavaszán elhagyta Erdélyt, lehetősége nyílt az ország középső részén, a Dorogi-medence egyik kőszénbányájának feltárását irányítania az Anna-völgyben. Az itt végzett kilencévi munkát befejezve, 1860-ban Pestre költözött, ahol bányaszakértői irodát nyitott. Részt vett az 1861-es országbírói értekezleten, ahol aktívan közreműködött a bányajogra vonatkozó elképzelések törvénytervezetbe foglalásában. A kőszénnek a szabadon történő kutatását és kitermelését szorgalmazta, márpedig ezt a bányatörvény hatályba lépéséig a földesúri jogok korlátozták. Ebben az időszakban kezdett hévforrásokkal foglalkozni, tanulmányozta a források és a föld alatti vizek viszonyát. Már 1865-ben sikeres artézi kútfúrást végzett Harkányban, 38,7 méter mélységben.

A Margit-szigeten Zsigmondy Vilmos által fúrt artézi kút fölé Ybl Miklós tervei alapján építették föl a fürdő épületét 1868–1870-ben. Klösz György felvétele 1878 körül készült. (Fotó: Fortepan/Képszám: 82145/ Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.090)

A következő artézi fúrást már a mai Budapest területén végezte,1866 és 1868 között, a Margit-szigeti kutaknál már 118,58 méter mélységig jutott le. A szigeten végzett fúrás műszaki részleteit a Tapasztalataim az artézi szökőkutak fúrása körül című, 1871-ben megjelent közleményében az alábbi szavakkal tárta az érdeklődők elé:

„A furás a Margitsziget nyugoti oldalán, szemben az ó-budai zsinagógával, azon okból indíttatott meg, minthogy 15 ölnyire ezen ponttól, a zsinagóga irányában a Dunaparton sekély vízálláskor, mindig egy s ugyanazon ponton egy kis alig 2 láb átmérőjű – pocsolya állott elő, melynek hőfoka 24–26 R. fok között változott, s melyből csekély mérvben gázok is fejlődtek. Habár az ezen pocsolyában meggyült viznek nem volt lefolyása, minthogy a felesleg viz a laza homokban s kavicsban elszéledt, mind a mellett alig lehetett kétség, miszerint annak előállását csakis a kavics alatt létező hatalmas felszálló hévforrás eredményezi. A fúrás 1866-ik év deczember 21-én indíttatott meg, mely nem egészen fél évi időt vett igénybe, miután annak a hévforrás kitörése már 1867-ik év május 13-án véget vetett…”

A Margit-szigeti vízesést szintén a Zsigmondy-féle artézi forrás táplálja. Klösz György képe 1879 körül készült. (Fotó: Fortepan/Képszám: 82148/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.093)

Több vidéki helyszín után, 1868-ban kezdődött el a legnagyobb kitartást és tízévi megfeszített munkát igénylő fúrása a Városligetben. Ez a csaknem 1000 méter mély kút volt a legnevezetesebb sikere. A XIX. század második felének legkedveltebb magyar hetilapja, a Vasárnapi Ujság 1878. október 13-án megjelent számában részletesen beszámolt Zsigmondy Vilmos sikeréről, és aprólékosan bemutatta a fúróház felépítését:

„Magyarország fővárosa ez idén egy világnevezetességgel lett gazdagabb: neki van a legmélyebb kútja a földkerekségén… Az uj artézi kút a Városligetnek egyik legszebb pontján fekszik. Árnyas, lombos fák mellett, a pávaszigeti tó közelében s egyenes vonalban a sugárút középtengelyével, ugy hogy ez ut végéről jó szemmel éppen ráláthatni a kiemelkedő magas deszkatoronyra, mely a működő fúrót burkolá, s mely most a földalatti vizeket fölvezető csövet rejti magában. Mellette az előtérben látható épület a gépház, szerszámraktár és a munka alatt az iroda és a kiemelt törmelék, iszap, kövült csigák gyűjteményének lerakója".

A városligeti artézi kútház a Vasárnapi Ujság 1878. október 13-i számában

A Vasárnapi Ujság cikkéből az is kiderül, hogy a Sugárút felé tekintő oldalon volt az ideiglenes ivóhelyiség. Erről így ír:

„Keskeny korlát vezetett – a nagy tolongás ellen – a fedett, szabad tornácra, melynek hátsó falából kinyúlnak a vízvezetéki csapok, párolgó, gyöngyöző, forró vizsugarakat eresztve alá, melyekből a kiszolgáló nők megmegrítenek egy-egy füles poharat s oda nyújtják az inni szándékozónak, ki nem ritkán nem győzi az áthevült poharat egyik kezéből a másikba kapkodni s el is ejti, ha kissé érzékenyebb bőre van. Egész gyógyteremmé vált a kis ideiglenes bódé, melyhez e nyár folytán [1878-ban – a szerk.] százával zarándokoltak a mindenféle máj-, lép- és gyomorbetegek, s a gyógyulók lajstromkönyve több száz nevet mutat föl, a kiknek tulajdonosai az artézi kút természetes melegvizét sikerrel használták”

A Sugárút (ma Andrássy út) lezárására építette Ybl Miklós 1884-ben a Zsigmondy Vilmos feltárta artézi kút felett emelkedő, zászlórúddal lezárt építményt. Az ezredévi emlékmű építésekor a Széchenyi-hegyre helyezték át. A felvétel 1889-ben készült. (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Mint a magyarországi geotermikus kutatások úttörőjét 1868-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai közé választotta, a székfoglaló beszédét 1871-ben mondta el. Kutatásait írásban is több alkalommal összefoglalta. Munkái közül kiemelkedik a székfoglaló beszéd nyomtatásban megjelent változata, a már idézett Tapasztalataim az artézi szökőkutak fúrása körül című írás, valamint A városligeti artézi kút Budapesten című, 1878-ban kiadott tudományos közleménye.

Feszített munkatempója következtében betegségét elhanyagolta, Budapesten, az erzsébetvárosi Dob utcai házában 1888. december 21-én tüdőbajban hunyt el. Temetési szertartását az evangélikus felekezet szertartása szerint végezték 1888. december 23-án. A bányász-kohász társadalom tagjai álltak díszsorfalat tiszteletére, miközben utolsó földi útjára kisérték. Hamvait a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben helyezték örök nyugalomra. Sírja a 18. számú parcellában található.

Zsigmondy Vilmos városligeti mellszobrát, Szécsi Antal alkotását 1896-ban avattál fel (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A városligeti Zsigmondy-mellszobor talapzatán lévő felirat (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Zsigmondy Vilmos mellszobrát Budapesten a Városligetben avatták fel 1896-ban. A monumentum Szécsi Antal (1856–1904) szobrászművész alkotása, amelynek bronzba öntését az angyalföldi Beschorner M. A. ércöntő műhelye végezte.

A szobor kőposztamensére a következő méltató szöveget vésték:

„Megteremtette a hazai mélyfúróipart, ő fakasztotta a városligeti artézi kutat, mely a közeli fürdő vizét szolgáltatja. A margitszigeti és számos vidéki termálvíz / felszínre hozása is az ő alkotása."

Az Országos Bányászati és Kohászati Egyesület 1968-ban a városligeti sikeres fúrás helyén emléktáblát helyezett el a Hősök terén. Ugyanebben az évben avattak neki márványtáblát egykori Dob utcai lakóháza falán, amely azóta hirdeti Erzsébetváros egykori neves személyiségének munkásságát.

Emléktábla Zsigmondy Vilmos egykori lakóházának, a VII. kerületi Dob utca 95.-nek a falán (Fotó: Millits Máté/pestbuda.hu)

Életművét a zalaegerszegi Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum mutatja be a Zsigmondy-emlékszobában. A múzeumi kiállítótérben személyes tárgyai, kitüntetései mellett megtekinthetők a városligeti fúráshoz használt eszközök egyes darabjai is.

Nyitókép: A Széchenyi fürdő épülete a Városligetben 1910 körül, Erdélyi Mór fényképén (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Budapest, margitszigeti fürdő, Múltidéző, pestbuda.hu, Széchenyi fürdő, Zsigmondy Vilmos

²³ ¹ ¹

Kapcsolódó írások

110 éve nyitották meg a Széchenyi Gyógyfürdőt

2023. június 16. 17:00

A Széchenyi Gyógyfürdő és Uszodát, a főváros idegenforgalmi nevezetességének számító sokkupolás, monumentális fürdőpalotáját hosszú tervezési és építési munkák után 110 évvel ezelőtt, 1913. június 16-án nyitották meg a Városligetben a nagyközönség előtt, azonban története jóval messzebbre nyúlik vissza.

Több mint 100 évvel ezelőtt jelentek meg a strandfürdők Budapesten

2022. július 2. 17:00

A hagyományos fürdők mellett a XX. században jelentek meg a strandfürdők Budapesten. A margitszigeti Palatinus nyílt meg elsőként, majd egyre több szabadtéri fürdő szolgálta ki a fővárosiak strandolás iránti igényeit. A nyári kánikulában régen is vízparti vagy medence melletti felfrissülésre vágytak a városlakók. Mutatjuk, milyen strandokon lehetett fürdeni a múltban Budapesten.

Egyszer volt, hol nem volt a Vidámpark – Az 1800-as évek elején települt a Városligetbe az egykori Vurstli

2021. július 4. 9:30

Az egykori budapesti Vidámpark története egészen régre nyúlik vissza: a Városligetbe települő mutatványosok már a XIX. század elejétől szórakoztatták a főváros lakosságát. A Vurstli, az Ős-Budavára, az Angol Park, majd 1950-től a budapesti Vidámpark mind az emberek szórakoztatására jött létre. A több aranykort is megért Vidámpark végül 2013-ban zárt be, helyén jelenleg a Holnemvolt Vár látható és épül a Pannon Park, amelyek talán újra visszaadják majd az egykori szórakoztatónegyed hangulatát.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon

2024. december 20. 14:00

Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

Építési engedélyt kapott a Hőgyes–Schöpf-Merei Gyógyszerkutató Központ kialakítása

2024. december 19. 15:00

A IX. kerületi Hőgyes Endre 5. szám alatti Gyógyszerészeti Intézet és a Bakáts téren lévő egykori Schöpf-Merei Kórház épületének felújításával és bővítésével létrejön egy intézmény, mely az oktatást, a kutatást, valamint a gyógyszergyártást szolgálja majd. A munkálatok során helyreállítják a történelmi épületek homlokzatait is.

Idén is karácsonyi díszkivilágítást kap a Megyeri híd

2024. december 18. 19:00

December 20–26. között esténként a Megyeri híd 100 méter magas karácsonyfává változik. Mindkét pilonra, annak budai és pesti oldalára is csillagcsúcsdísz kerül, továbbá a pilonok középső, üveges részén speciális díszfényeket is kihelyeznek.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

⁴ ⁰ ¹

Egy csodára emlékező kis épület – A kútvölgyi Boldogasszony-kápolna Kútvölgy egyik legrégibb építménye a Boldogasszony-kápolna, ez azonban elsőre egyáltalán nem látszik rajta. A barokk korból származó falakat ugyanis a XX. század második felében kétszer is kibővítették, ma a rendszerváltáskor keletkezett homlokzat határozza meg a képét. A kápolna sorsát az a Regőczi István atya viselte a szívén, akiről öt évvel ezelőtt a környező teret is elnevezték.

¹² ⁰ ⁰

Labirintus a föld alatt: 50 éve nyílt meg a Deák téri aluljáró A Deák Ferenc tér egy hatalmas közlekedési csomópont, egyben a város központja, nemcsak a felszínen, hanem a föld alatt is, hiszen Budapest legnagyobb föld alatti közlekedési átszálló- és aluljárórendszere található itt. Az egész felszín alatti kis világ kialakítása még az 1896-ban megnyílt millenniumi földalatti vasút építésekor kezdődött, az egyik legjelentősebb eleme, a gyalogos aluljáró pedig 50 éve nyílt meg a budapestiek előtt.

³⁸ ⁰ ¹

Két épület egyben Ybl Miklóstól: 150 éve épült a Degenfeld-palotabérház A Degenfeld-Schomburg-palota a pesti mágnásnegyed egyik különleges épülete, mert palotát és bérházat egyesít magában egy épületen belül. Nem is sikerült elsőre elfogadtatni a városi hatósággal az épület terveit, pedig Ybl Miklós készítette azokat. A ház idén 150 éve, 1874-ben lett kész teljesen, s egyik lakója révén hamar sajtónyilvánosságot kapott.

⁵⁰ ¹ ⁰

Az első magyar repülőgép bemutatkozása Hivatalosan az első magyar repülőgép felszállásának dátuma 1910. január 10-e. Azonban az ekkor repülő gép, a Libelle már egy hónappal korábban kész volt, és 1909. december 9-én, 115 éve be is mutatták a készítők, sőt repülni is próbáltak vele. Azonban, hogy pontosan mi történt, az egyes szakirodalmak eltérően mondják el.

¹⁵² ⁰ ⁰

Akinek az első magyar fotóalbumot köszönhetjük – 150 éve hunyt el Rosti Pál Rosti Pál geográfus, néprajztudós, utazó, író, az első magyar fotóalbum megalkotója, a Budai-Pesti Hajós Egylet egyik alapítója 150 éve hunyt el. Közép- és dél-amerikai útját megörökítő albumának fotói az első fényképek voltak a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Noha alakja korántsem mondható széles körben ismernek, a fiatalon elhunyt Rosti életútja egy kivételesen nagy talentumú, művelt tudós és művész képét vetíti elénk.

¹¹³ ⁰ ⁰

A Műegyetem épületegyüttese 115 éve készült el Ma Budapest XI. kerülete egy pezsgő kerület, amely alig 120-130 éve még nem is létezett. Az egyik első jelentős középülete a Műegyetem volt, amely közvetlenül az akkori Ferenc József híd budai hídfőjéhez épült.

¹²⁸ ¹ ¹

Karácsonyra várva Karácsonyi vásárok száz évvel ezelőtt is voltak. A budapesti boltok kedvezményekkel és új termékekkel készültek az ünnepre, a karácsonyi hirdetések már november végén elárasztották a lapokat.

¹⁷⁰ ⁰ ⁰

A legrégibb fővárosi középiskola – Az Egyetemi Katolikus Gimnázium fordulatos története Budapesten kevés iskola büszkélkedhet több száz éves múlttal, az Egyetemi Katolikus Gimnázium viszont közéjük tartozik. E hosszú idő ugyanakkor nem jelent állandóságot is, sőt az intézménynek nagyon is fordulatos a története. Az alábbiakban ezt elevenítjük fel, amely egyfajta tükörképe is hazánk és fővárosunk sorsának.

¹⁴⁰ ⁴ ²

Hasonlóságok és különbségek a Lánchíd két átadása között A Lánchíd 175 éves. A sokszor átépített, felújított híd jelkép, Budapest egyik legfontosabb építménye, valójában az egységes várost megteremtő műtárgy. Történetének két kiemelkedő jelentőségű eseménye esett november 20-ra, az első és második átadása.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt 155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

¹¹⁰ ⁰ ¹

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²⁷ ¹ ⁶

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰⁴ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

¹⁰⁰ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹⁷ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

²⁰⁹ ¹⁶ ⁵

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ⁴ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁷ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁹ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴² ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹⁴ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁹ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁸ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰