Hadjárat indult a patkányok ellen 90 évvel ezelőtt Budapesten

A cikk angolnyelvű változata: Campaign launched against rats 90 years ago in Budapest

Írta: Domonkos Csaba

2021. május 28. 10:00

A patkányok ellen indított háborút a főváros 1931-ben, de az alaposan és hosszasan előkészített akcióba hiba csúszott. A tervezettnél kevesebb patkány hullott el, és sok volt a „civil" áldozat, azaz sok kutya, macska és madár is elpusztult.

Minden városban jelentős problémát okoztak a patkányok. Budapesten mindössze ötven éve folyik szervezetten és folyamatosan a patkányirtás, míg azt megelőzően kampányszerűen vették fel a harcot a rágcsálókkal szemben, ahogy történt ez 1931-ben is.

A 90 évvel ezelőtti akciót nagyon alaposan előkészítették. Már 1929-ben kiadta a népjóréti miniszter az irtási rendeletet, és pályázatot írtak ki a feladat elvégzésére. Összesen 147 pályázó adta be az ajánlatot. Ezek között voltak komolytalan pályázók, akik bottal kívánták ritkítani az állatokat, de jelentkeztek ráolvasók is.

A patkányirtás hirdetménye a Pesti Hírlap 1931. május 10-i számában 

A második körre így is 54 komolyan vehető pályázó maradt, majd ebből hetet választott ki a főváros, mert a csatornahálózat 7 körzetre oszlott, ám végül csak öt pályázó maradt állva. A Honi Ipar 1931. május 15-i száma így számolt be az előkészületekről:

„Az öt szer közül négy: Ratopax (Trés), Mordo (Puritas), Krepa (Vajda és Róna), Virusyl (íbisz) tengeri hagymát tartalmaz, az ötödik: Zelio (Mediche- mia) főanyaga pedig a tallinum.

Az öt céget kötelezték arra, hogy folyékony patkánymérgüket dolgozzák át szilárd anyagúra. Ez meg is történt és ekkor a Trés kijelentette, hogy a szállítást a maga részéről 5.40 fillérért vállalja, mire az érdekeltek végül valamennyien ebben az árban egyeztek meg.”

A főváros végül úgy határozott, hogy a Medichemia által használt szert kizárólag a csatornák, lakatlan területek, istállók, szeméttelepek és gyárak területén lehet csak alkalmazni, mivel e cég készítményének nagyobb volt a méregtartalma.

Budapesti utcarészlet 1931-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 187593)

A többi négy cégnek 1931. május 18-ig egyenként 15000 kilogrammot kellett legyártani patkányirtó szeréből. A szer tengeri hagymát és más mérgeket tartalmazott, amely az állatoknak szív- és vesegörcsöket okozott. Előnyének tekintették, hogy az állat így a vackán pusztul el, nem nyílt területen. A mérget vagy kásaként, vagy kenyérbe itatva helyezték ki.

A hosszadalmas előkészítést a már idézett cikk több ponton kritizálta, problémásnak ítélte, hogy a háztulajdonosok más szert is használhattak, és azt sem tudták pontosan meghatározni a lap szerint, hogy mennyi méregre is van szükség.

Nagykörút a Rákóczi út kereszteződésénél 1929-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 19188)

A „hadjárat” előtt általános takarítást rendeltek el az egész városban, 1931. február végéig 8300 fuvar szemetet szállítottak el. Maga a patkányírtás május 23-án indult, a Friss Újság másnap be is számolt róla, hogy megindult ellenük az offenzíva:

„Végzetes pünkösd virrad a budapesti patkányhadakra. Talán nem is virrad rájuk a piros pünkösd napja, mert szombat este hat órakor megindul ellenük a tervszerű offenziva. A polgármester 66.080 számú rendeletével ugyanis aláírta a pesti „alvilág" összes rágcsálóinak halálos Ítéletét. A patkányok elleni ostromállapot egy hétig tart és a jövő pénteken hajnali 6 órakor nyer befejezést. A patkányirtó vésztörvényszék azonban hetek óta erősen dolgozik és az általános offenziva előrevetett árnyéka – ha lehetséges – máris rémületbe ejti a csatornák lakóit.”

Az egy hetes akcióban 2000 ember vett részt, Budapestet 30 körzetre osztották fel, Vegyészmérnökök felügyelete alatt dolgoztak a patkányirtó mesterek, akik pedig a segédmunkásokat irányították. Utóbbiakat kiszolgált katonákból toborozták, és egyhetes kiképzést kaptak.

A „hadjáratot” így mutatta be a fent idézett cikk:

„A mérnök az uccán marad, a mesterek bemennek a házba a legénységgel és a háztulajdonos megbízottjával egyetemben elhelyezik a mérget.”

Az előzetes terv az volt, hogy a budapesti patkányállomány 80 szalékát kiirtják, és a hullák millióit ezután összeszedik, hogy elégessék.

A villanegyedben visszafelé sült el a hadjárat, itt inkább a házi kedvencek estek áldozatul (Fotó: Fortepan/Képszám: 134970)

Azonban nem minden a terv szerint haladt, a lapok május végén arról számoltak be, hogy a kertes városrészekben, a villanegyedekben nem a patkányok, hanem kutyák, macskák és madarak voltak az elsődleges áldozatok. Az akció után, 1931 júliusában úgy becsülték, hogy az irtásnak egymillió patkány esett áldozatul, ami azonban, a korabeli beszámolók alapján is a budapesti állománynak csak a kisebbik része volt. A munkát talán az is nehezítette, hogy a város környéki településeken pár hetes csúszással, május végén, június elején indult nagyszabású patkánymentesítő akció.

A Váci utca 1938-ban (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A patkányírtás eredményeit nehezen tudták összegezni, és a 27 ezer házból csak 20 ezerből érkeztek be az adatok. Ezer háztulajdonos ellen eljárás indult, mert nem, vagy nem megfelelően helyezték ki a mérgeket.

Nyitókép: A Csalogány utca 1931-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 115651)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó