A szoborállítás ötlete a Budapest-Újlak Sarlós Boldogasszony-plébánia közösségében fogalmazódott meg (egyházszervezetileg a Margit-sziget az újlaki plébániához tartozik). A Fővárosi Közgyűlés 2017-ben pályázatot hirdetett a szobor felállítására. Összesen 37 pályamunka érkezett, a zsűri végül Bakos Ildikó szobrászművész bronzalkotása mellett döntött.

Szent Margit új szobra a Margit-szigeten, a Zielinski Szilárd sétányon található, a Domonkos-rendi kolostor romjainál, a Szabadtéri Színpad közelében. Alakja a fák között természetes módon illeszkedik a környezetébe. Az erre járók nemcsak a romokat látják, hanem ezt a nagyszerű királylányt is megismerhetik.

Margit a Domonkos-rendi apácák korhű ruhájában van, a sötétbarna ruha szaggatott anyaga a vezeklést, önsanyargatást fejezi ki. Egyszerűséget, szegénységet jelenít meg, az arca ragyog, egyik kezében keresztet, a másikban liliomot tart, amelyek a szent attribútumai. Egy keresztút-labirintust ábrázoló körbejárható posztamens közepén áll a szobor. A középkori Európa katedrálisaiban elterjedt keresztút-labirintus a Jézushoz való eljutás zarándoklatát jelképezi.


Szent Margit-szobor, Bakos Ildikó alkotása, 2018 (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

„Az alkotás történelmi és szakmai igényességgel fogalmazza meg az Árpád-házi királylány emberi magatartásának és hitbéli elkötelezettségének jelentőségét. A kiszolgáltatottak iránti, szolgáló szeretet vagy a társadalmi érdekellentétek kibékítése ma, a XXI. század kezdetén is időszerű erkölcsi értéknek tekinthető” – az avatóünnepségen, 2018. november 22-én így fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Alexandra, humán főpolgármester-helyettes.

A Margit-szigeti Domonkos-rendi apácakolostor és királyi udvarház

Magyarországot 1241-ben súlyos mongol támadás érte, amely elől a királyi család Dalmáciába menekült. IV. Béla (1235–1270) és felesége, Laszkarisz Mária királyné a szorongatott helyzetben fogadalmat tettek, hogy ha leányuk születik, engesztelő áldozatként apácának adják a maguk és az ország megmeneküléséért. 1242. január 22-én Klissza várában született meg leányuk, Árpád-házi Margit hercegnő, akit négyéves korában először a veszprémi Szent Katalin-zárdába adtak szülei. Nem sokkal később pedig a királyi pár új kolostor alapításába kezdett apácának felajánlott leányuk számára az óbudai, illetve az éppen épülő budai királyi székhely közelében, a budai Nyulak-szigetén.


Kolostorrom a Margit-szigeten 1943-ban (Forrás: Fortepan)

1252-ben Margit 18 veszprémi társával együtt be is költözhetett a Szűz Mária tiszteletére szentelt kolostorba. IV. Sándor pápa 1259-ben a Domonkos-rend irányítása alá helyezte az apácakolostort, és engedélyezte, hogy az apácák lelki gondozására hivatott szerzetesek részére kisebb férfikolostor is épülhessen a szigeten.

Az életében már csodatévő szentként tisztelt Margitot – kívánsága szerint – a templom szentélyébe temették el. Halála (1270) után a testi-lelki gyógyulást kereső hívek sokasága zarándokolt sírjához. XII. Piusz pápa 1943. november 19-én avatta szentté. A róla szóló első legenda már közvetlenül a halála után megszületett. Legteljesebb magyar nyelvű változatát Ráskai Lea, a szigeten élő tudós apáca jegyezte le 1510 körül.


Domonkos-rendi kolostor és királyi udvarház romjai a Margit-szigeten (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

A kolostor és és a templom egész fennállása alatt élvezhette a királyi család és a főúri körök támogatását, amelynek köszönhetően a mintegy 300 éves működése során egyre jobban kiépült és gazdagodott. 1529-ben a török támadások elől az apácák elmenekültek, ezután az épületek romlásnak indultak. 1686-ban a Buda felszabadítására érkező császári seregek a kolostor falai között katonai kórházat létesítettek.

A sziget a Habsburg-családból származó nádorok pihenőhelye, parkja lett. A XVIII. század folyamán a sziget árvízvédelmét szolgáló földmunkák során kerültek elő az első régészeti leletek. Ezután kincskereső ásatások indultak. 1923-ban kezdődtek meg az első jelentősebb feltárások, amelyeket helyreállítás is követett. A műemléki kutatásokhoz kapcsolódva 1959–1962 között folytak régészeti munkák, majd ezek a Fővárosi Önkormányzat kezdeményezésére 1995-ben újraindultak. Az ásatások során a templomtól északra kerültek elő az oda látogató királyi családnak szállást nyújtó – korábban ismeretlen – udvarház romjai is, amely feltehetően a kolostorral egy időben épült. A feltárásokkal párhuzamosan, 2000-től évente új részletek kerültek bemutatásra a romterületen – helyreállítással, rekonstrukcióval vagy értelmező kiegészítéssel, kertépítészeti rendezéssel. Így az érdeklődők a kolostor ma ismert területét már megújult állapotában látogatják.


Árpád-házi Szent Margit sírja 1271-ben készült, Péter és Albert lombardiai szobrászok készítették vörös márványból (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)

Szent Margit-szobrok Budapesten

A főváros XI. kerületében található két önálló Szent Margit-szobor. Az egyik a Szent Margit Gimnázium (XI. kerület, Villányi út 5.) kertjében áll. A mészkőből készült, életnagyságú, álló nőalak 15 cm magas posztamensen áll. A másik szobor a Szent Gellért-plébániatemplom (XI. kerület, Bartók Béla út 149.) belső parkjában van felállítva. A 100 cm magas alkotást Varga Imre készítette 1999-ben.

Nyitókép: Szent Margit-szobor a Margit-szigeten (Fotó: Dabasi H. Kinga/pestbuda.hu)