Budán és Pesten is épült templom a Szent Család tiszteletére

Írta: Flier Gergely

2021. január 13. 13:00

Ferenc pápa tavaly december 27-én jelentette be Rómában, hogy 2021. március 19-ei kezdettel a családnak szentelt különleges évet fog tartani a katolikus egyház. A család fogalmáról zajlott viták az utóbbi időben hazánkban is előtérbe állították a kérdést, így A család éve nálunk is különösen időszerű kezdeményezés. Budapesten jelenleg három templom is viseli a Szent Család nevet, emlékeztetve bennünket, hogy már a kereszténység kezdeteinél alapvető értékként és az emberi lét természetes színtereként jelent meg a család. A család évére készülve látogattunk el a zugligeti és a terézvárosi Szent Család-templomba.

A „Szent Család” a kereszténységben a Jézusból, Szűz Máriából és Szent Józsefből álló család elnevezése. Együttes ábrázolásuk a képzőművészetben is gyakori, és a katolikus egyházban külön ünnepnap a „Szent Család vasárnapja” a karácsonyt követő vasárnapon. Ennek, az egyes helyeken már a XVII. századtól megtartott ünnepnek az elterjesztését XIII. Leó pápa 1893-ban kezdeményezte, majd XV. Benedek pápa éppen száz évvel ezelőtt, 1921-ben tette kötelezővé megtartását az egész világ katolikus templomaiban.

A modern kor küszöbén tehát a kereszténység vezetői fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy maga a Megváltó is családban született és nőtt fel. Korabeli indoklások szerint mindez azzal is összefüggött, hogy a nyugati világban már ebben az időben meggyengült a családeszmény fontossága. Ezen ma talán kissé meglepődünk, hiszen a XXI. századból visszatekintve úgy tűnik, dédszüleink korában még megingathatatlan volt a család szerepe a társadalomban. Napjainkban, mikor a családnak szentelt különleges évet hirdetett meg a katolikus egyház, már a család fogalma is viták tárgya.

A Zugligeti Szent Család-templom neoromán stílusú kapuzata napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A Szent Családnak a XX. század elején felélénkült kultusza Budapesten is korán megnyilvánult. Almásy Mária, az angolkisasszonyok rendjének magyarországi főnöknője kezdeményezte, hogy épüljön katolikus templom az akkor még ritkán lakott budai hegyvidéknek a zugligeti részén, a rend saját telkén. Az angolkisasszonyok rendje neveléssel foglalkozó apácarend, így eshetett a választás a Szent Családra, mint az építendő templom titulusára.

A kezdeményezésről a Pesti Hírlap 1909. október 17-i száma közöl részleteket:

„Az angol kisasszonyok zugligeti telkükön uj rendházat, internátust és templomot akarnak építeni három millió korona költséggel. Ámbár nekik, mint a fővároshoz intézett beadványukban kijelentik, egy kápolna is elég volna, mégis mivel a zugligeti polgárság már évek óta sürgeti, hogy az ottani hívők és azoknak mintegy 500 róm. kath. vallású gyermeke részére templomot építsenek, olyan méretű templomot akarnak felépíteni, amely körülbelül 1000 ember befogadására legyen alkalmas. Természetesen ezzel a templom építési költségei nagyban emelkednek. Ezért a fővárostól  500.000 korona építési segélyt kérnek. A segély fejében kötelezik magukat arra, hogy elvállalják mindazokat a terheket, amelyek a fővárost, mint kegyurat terhelnék, abban az esetben, ha a főváros építtetné meg a templomot, vagyis gondoskodnak mindenkor a lelkész alkalmazásáról, az istentiszteletek megtartásáról és mindennemű egyházi funkcióról és biztosítják a templomnak és a hozzá vezető utaknak nyilvánosságát.”

A zugligeti Szarvas Gábor út napjainkban a Szent Család-plébániatemplommal (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A főváros és a kultuszminisztérium támogatásával hamarosan megindult az építkezés. A terveket neves építészmérnök, az ezekben az években igen foglalkoztatott Hültl Dezső készítette, aki a kereszthajós, neoromán stílusú épülethez az angolkisasszonyoknak az írországi Rathfarnhamban található kolostortemplomából merített ihletet. A templom gazdagon díszített ablakai, nagyszabású rozettája, a kereszthajók találkozásánál lévő mennyezetablak és a szentély Szent Családot ábrázoló hatalmas mozaikképe Zsellér Imre alkotásai. Utóbbit Közép-Európa legnagyobb összefüggő mozaikalkotásaként tartják számon. A neogótikus főoltár Del Amico Giuseppe, itáliai származású budapesti szobrász tervei alapján készült ruskicai márványból.

Zsellér Imre mozaikképe a Zugligeti Szent Család-templom szentélyében. Közép-Európa legnagyobb összefüggő mozaikjaként tartják számon (Fotó: Zugligeti Szent Család plébánia honlapja)

A zugligeti Szarvas Gábor út 52. szám alatt álló templomot 1917. május 17-én, áldozócsütörtökön szentelte fel Csernoch János hercegprímás. A templom mellett hamarosan megépült az angolkisasszonyok nevelőintézete, melyben az 1927-28-as tanévben kezdte meg működését a Szent Család Leányinternátus, a korabeli feljegyzések szerint 45 bentlakó növendékkel.

 A Zugligeti Szent Család-templom bejárata fölötti dombormű Vass Viktor szobrászművész alkotása (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

Budán tehát már 1917-től állt Szent Család-templom. A Szent Családra gondoltak akkor is, amikor nem sokkal később Pesten, az 1921-ben létesült Dalnok utcai helyi lelkészségnek titulust választottak. A Dalnok utca (ma Székely Bertalan utca) 25. szám alatt álló kápolna, több más kisegítő kápolnával együtt azért létesült, mert az I. világháború után a főváros lakóinak száma jelentősen megnőtt, és a meglévő plébániatemplomok befogadóképessége már nem volt elegendő.

Szinte észrevétlenül bújik meg a Terézvárosi Szent Család-templom a Szondi utca házai között (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A terézvárosi plébánia területén létesült, a Terézváros legkülső, Városliget felé részét kiszolgáló Szent Család lelkészség kápolnáját istállóból alakították át. Ebből az ideiglenes állapotból kezdettől fogva keresték a továbblépés lehetőségét, nagy befogadóképességű templomot szerettek volna építeni, de az elkövetkezendő évtizedben csak lassan, zökkenőkkel haladt előre az ügy.

A Nemzeti Ujság 1931. november 22-ei száma így ír erről: „köztudomású, hogy az egyházközség monumentális templomát az Epres-kert egyik elhagyatott sarkára akarta felépíteni, amihez a kultuszminisztérium nem járult hozzá s igy a székesfőváros a Szondy utcában az egyik elhagyatott állapotban lévő bérházat ajánlotta fel templomépítés céljára. Ez rendkívül nehéz feladat elő állította a tervező műépítészt, mert a hatalmas, mintegy kétezerötszáz hívő befogadására készülő templomot egy keskeny frontú, három oldalról körbeépitett szűk területre kellett beszorítani.”

A Terézvárosi Szent Család-templom homlokzata napjainkban. A templom hangsúlyos eleme az angliai gótikára utaló, Magyarországon nagyon ritka Tudor-íves ablak (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

Korabeli sajtóhírek szerint a lehetséges helyszínek között a Lendvay utca 2., a Vilma királyné út 8. és Andrássy út 106. is felmerült.  Végül a Szondi u. 67. alatti telken 1930. szeptember 28-án tették le a majdani templom alapkövét. Az épület terveit Fábián Gáspár építészmérnök készítette. Fábián jelentős építész volt, főműveként a székesfehérvári Prohászka Ottokár-emléktemplomot tartják számon, de Budapesten is fontos épületeit találjuk, így Budán, a Villányi úton a Szent Margit Gimnázium épületét, Ferencvárosban pedig a Haller téri plébániatemplomot.

A kicsivel több, mint egy esztendő alatt elkészült templomot 1931. november 15-én szentelte fel Breyer István segédpüspök. 

A Terézvárosi Szent Család-templom tornyai (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

Az épület eklektikus stílusú, de egyértelműen a középkori templomépítészet jegyében fogant. Homlokzatának hangulata a román templomokéra emlékeztet, de a részletek, így különösen a két torony közötti hatalmas, úgynevezett Tudor-íves ablak egyértelműen az angol gótikát idézik.

A szintén az angol gótika jegyében fogant belső teret a Nemzeti Ujság már idézett száma így jellemzi: „Különösen kiemelkedő és vonzó erővel hat a szentély gyönyörű monumentális kiképzése, melynek centrumában hatalmas, tökéletes arányban megoldott főoltár áll, háttérben a varászlatos színekben tündöklő szentélyablakokkal. A főhajó hatalmas vasbeton boltozatai alatt a falakat óriási ablakok osztják meg s igy a tempom beépítése ellenére is teljesen világos. Különösen tetszetős a kórusnak remekben készült díszüvegezésű ablaka, amely a templom kivilágositásakor mély tüzű színekben ragyog az utcán járók szemében. A templom megvilágítása a legmodernebb elvek alapján készült, a pompás csillárok és falikarok összhangban egészítik ki a belső tér művészetét.”

A Fábián Gáspár tervezte Terézvárosi Szent Család-templom belső tere az egykori főoltárral az Ország-Világ 1932. januári számából

Ezt a belső teret azonban ma már csak töredékeiben csodálhatjuk meg: a II. világháborúban az épület súlyos károkat szenvedett. 1945. január 1-jén déli 12 óra 12 perckor bombatámadás következtében a templom teljes berendezése elpusztult, két tárgy, a szószék oldalán álló feszület és Lisieux-i Szent Teréz szobra kivételével.

A helyreállítás megkezdése után 1948. május 18-án, pünkösd napján szentelte újra a templomot Mindszenty József hercegprímás. Érdekesség, hogy az 1955-ben elkészült új főoltár és szószék költségeit Kodály Zoltán, a templom rendszeres látogatója állta. 1961 óta látható a templom szentélyében az Egyiptomba menekülő Szent Családot ábrázoló gyönyörű freskó, Barba Péter festőművész alkotása.

A Terézvárosi Szent Család-templom homlokzatának részlete (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A Terézvárosi Szent Család-templomhoz hasonló a története a Külső-Kőbányai Szent Család-plébániatemplomnak, azonban itt sajnos nem kerülhetett sor nagyszabású templomépítésre. Elsősorban a munkáscsaládok számára, a kőbányai plébánia területén 1924-ben kisegítő kápolna, majd 1929-ben önálló egyházközség és lelkészség alakult Szent Család titulussal, mely a Kada utca 25. szám alatti iskola két tantermét kapta meg kápolnának, s miután 1938-ban a főváros új iskolát épített, a régi iskola egész épületét a lelkészség kapta meg. Máig itt működik az 1996 óta plébániatemplomi rangra emelt Külső-Kőbányai Szent Család-templom.

A család éve kitűnő alkalom, hogy újra felfedezzük Budapest Szent Család-templomait, melyek az elmúlt évszázadban annyi család számára nyújtottak erőforrást az élet viszontagságai között. A család, mint az emberi lét természetes színtere egyben misztérium is, melyhez e templomok művészeti alkotásait szemlélve közelebb kerülhetünk.

Nyitókép: A Szent Család szobra a Terézvárosi Szent Család-templom homlokzatán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó