A II. világháború vége után néhány év – az úgynevezett „koalíciós idők” – elteltével igen gyors és erőszakos léptekkel épült ki Magyarországon a szovjet rendszer itthoni másolata, amely minden elemében az eredetihez hasonlított. A koncepciós perek és sok minden más mellett ez azt is jelentette, hogy az ország élén olyan vezető állt, akit éppúgy személyi kultusz vett körül, akárcsak a Szovjetunióban Sztálint. Ez a vezető Magyarországon Rákosi Mátyás volt.

Sportolók viszik Rákosi Mátyás képét egy 1949-es felvonuláson a Teréz körúton (Fotó: Carl Lutz, Fortepan/képszám: 105738)

A nevével fémjelzett korszakra Budapesten ma már alig emlékeztet valami, viszont két olyan villa is található a városban – az egyik Pesten, a másik Budán –, amelyben a kommunista vezető lakott 1945 és 1956 között. Mielőtt azonban ezeket bemutatnánk, idézzük fel annak a Rákosi Mátyásnak az alakját, aki, miután a szovjet tankok nyomában 1945-ben megérkezett Budapestre, azonnal megkezdte, és pár év alatt erőszakkal és szovjet segítséggel véghezvitte a sztálini mintájú rendszer kiépítését Magyarországon.

Rákosi már a háború vége előtt, 1945. január 30-án megérkezett Budapestre a Szovjetunióból, ahová 1940-ben egy államközi megállapodásnak köszönhetően került.

Kristóffy József magyar követ aláírja a honvédzászlók átadásáról, átvételről szóló jegyzőkönyvet (Fotó: Képes Vasárnap, 1941. április 6.)

Miután ugyanis Magyarországon letöltötte börtönbüntetését, amelyre a Magyarországi Tanácsköztársaság alatt elkövetett cselekedeteiért ítélte a bíróság, Vas (ekkor még Weinberger) Zoltánnal együtt a Szovjetunióba távozhatott, viszonzásként pedig a szovjetek visszaadták Magyarországnak a cári orosz csapatok által 1849-ben, a szabadságharc végén zsákmányolt 56 darab honvédzászlót.

Rákosi átlépi a magyar–szovjet határt 1940. november 2-án (Fotó: Köznevelés, 1950. november 1.)

A megállapodás Rákosira vonatkozó részét nem hozták nyilvánosságra, Rákosi és Weinberger 1940 novemberében érkezett Moszkvába, a zászlók „a szovjet nép ajándékaként” 1941 márciusában kerültek vissza Magyarországra.

A kölcsönös gesztusok végül eredménytelennek bizonyultak, hiszen Kassa bombázását követően, 1941. június 27-én Bárdossy László miniszterelnök bejelentette a Magyarország és a Szovjetunió közötti hadiállapotot.

A Ludovika Akadémia növendékei a Szovjetuniótól visszakapott 48-as honvédzászlókkal a Keleti pályaudvaron (Fotó: Magyar Szárnyak, 1941. április 1.)

Rákosi Mátyás Rosenfeld Mátyás néven született 1892-ben, apja Rosenfeld József délvidéki zsidó terménykereskedő volt. A család 1903-ban magyarosította nevét Rákosira.

Rákosi Mátyás, a Magyarországi Tanácsköztársaság népbiztosa mond beszédet a Vérmezőn. Erősen retusált kép az 1952-ben megjelent Rákosi Mátyás élete képekben című kötetből

Rákosi már az 1910-es évek elejétől potizált, és mikor az I. világháborúban az orosz frontról, illetve a hadifogságból hazatért, belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába. Itt gyors karriert futott be, és amikor a kommunisták hatalomra jutottak, a Tanácsköztársaságban magas pozíciókat kapott. Helyettes kereskedelmi népbiztos és a szociális termelés népbiztosa is volt, majd rövid ideig a Vörös Őrség parancsnoka lett. A Tanácsköztársaság bukása után Ausztriába menekült. 

Rákosi Mátyás a büntetőtörvényszéken 1935. január 30-án (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Illegálisan tért vissza 1924-ben Magyarországra, 1925-ben le is tartóztatták, kétszer állították bíróság elé, ahol felelnie kellett a Tanácsköztársaság alatt elkövetett bűneiért. Életfogytiglant kapott, végül összesen 15 év börtön után jó magaviselettel már 1940-ben szabadulhatott. Ekkor a fentebb említett államközi megállapodás értelmében a Szovjetunióba távozhatott, ahol a nemzetközi munkásmozgalom hőseként ünnepelték, és már Moszkvába érkezése másnapján, a november 7-ei díszszemlén Sztálin mellett állhatott a Vörös téri emelvényen.

Képkocka egy archív szovjet filmhíradóból: közvetlenül Joszif Visszarionovics Sztálin​ mellett jobbra a börtönből frissen szabadult és a Szovjetuniónak kiadott Rákosi Mátyás a moszkvai Vörös tér tribünjén a november 7-i ünnepségen 1940-ben

A II. világháború éveiben a Szovjetunióból sugárzott Kossuth rádión keresztül és a magyar foglyok között folytatott propagandamunkát. 1942-ben házasságot kötött a jakut származású Feodora Fjodorovna Kornyilovával. Már vele tért haza Magyarországra a szovjetek háborús győzelme után, 1945-ben.

Innentől a történet jóval ismertebb a fentieknél: a többpártrendszer felszámolása után a szovjet csapatok és a kommunista irányítás alatt álló politikai rendőrség segítségével Rákosi végül teljhatalomra tett szert Magyarországon.

Rákosi Mátyás és felesége, Feodora (Fenya) Fjodorovna Kornyilova szavaznak az 1950. október 22-i első tanácsválasztáson a zuglói villájukhoz közeli Állami Általános Fiúgimnáziumban, a mai Szent István Gimnáziumban (Fotó: Bauer Sándor, Fortepan/képszám: 126963)

Sztálin 1953-as halála indította el azt a hosszú folyamatot, melynek során előbb szovjet utasításra Rákosit leváltották a minisztertanács elnöki tisztségéről, majd három évvel később, 1956 nyarán minden posztjáról megfosztották. Ezután a Szovjetunióba távozott, ahonnan élve már nem tért vissza Magyarországra.

Kép 1956 októberéből a Széna térről... (Fotó: Fortepan/Képszám: 40048)

Rákosi 1945-ös Budapestre érkezésekor már gondoskodtak számára megfelelő lakóhelyről a még romos fővárosban: a Magyar Kommunista Párt már előre kiválasztott számára egy zuglói villát. A Thököly út közelében, a zuglói Szabó József és Abonyi utcák sarkán álló, 1901-ben épült tornyos épületet ifj. Bobula János építész tervezte Hoffmann József jogtudós, miniszteri osztálytanácsos számára historizáló stílusban.

A zuglói Szabó József és Abonyi utca sarkán álló tornyos villaépületetben 1945 és 1949 között lakott Rákosi Mátyás és felesége (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az épületnek az évtizedek során több tulajdonosa volt, köztük 1945 előtt az utolsó, az újpesti Olympia Bőrgyárat vezető Résey Ferenc, akit korabeli sajtóhírek szerint a rendőrség politikai osztálya 1945 júliusában őrizetbe vett. További sorsa, valamint az, hogy a villa tulajdonjogát hogyan veszítette el, nem ismert.

A zuglói villa napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A pártvezér hatalmának növekedésével azonban a zuglói villa már sem a reperezentációs, sem a biztonsági kívánalmaknak nem felelt meg. Rákosi és felesége ugyan megtartotta, és különböző programokra továbbra is használta az épületet – bejelentett lakcímük is ez lehetett még egy ideig biztosan, hiszen például tudjuk azt, hogy az 1950-es tanácsválasztáson Zuglóban járultak az urnához –, ám hamarosan új, magasabb kategóriába tartozó lakhelyet kaptak.

Jobbra, a kerítés mögötti épület Rákosi budai villája (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Rákosi Mátyást és feleségét 1949-ben az akkor már Szabadság-hegynek nevezett Svábhegyre költöztették, a „nagytőkés” Minkus Richárd egykori nyaralójába, a XII. kerület Lóránt út 4/b szám alá. Minkus Richárdnak, az 1945 előtt fémárukkal foglalkozó neves Ulrich-cég tulajdonosának későbbi sorsáról nem találtunk adatot, gyászjelentését a Magyar Nemzet 1975. október 1-i száma közölte. Amennyiben nem csak névazonosságról van szó, akkor Minkus a háború után is Magyarországon maradt, miközben egykori villájában az ország teljhatalmú vezetője lakott.

A vezető odaköltözése egyébként meglehetősen felkavarta a környék életét, a régi lakók közül sokakat kilakoltattak. A házat éjjel-nappal pártőrség őrizte, a pincét bombabiztos bunkerré alakították, az ablakokat golyóálló üveggel látták el.

Rákosi Mátyást és feleségét 1949-ben az akkor már Szabadság-hegynek nevezett Svábhegyre költöztették, Minkus Richárd egykori nyaralójába, a XII. kerület Lóránt út 4/b szám alá (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az épületet bővítették, például vetítőtermet rendeztek be Rákosi számára. De mindez nem tartott sokáig, Rákosi csillaga 1953 után már leáldozóban volt, így rövid idő múlva, 1956 nyarán nem csak a villát, de az országot is el kellett hagynia. Soha többet nem térhetett vissza Magyarországra, pedig ezt folyamatosan kérelmezte. Hetvenkilenc éves korában a Volga folyó partján lévő Gorkijban, a mai Nyizsnyij Novgorodban hunyt el 1971. február 5-én.

Rákosi Mátyás halálhíre a Magyar Nemzet 1971. február 6-i számában

Utólagos sajtóhír Rákosi temetéséről a Magyar Nemzet 1971. február 25-i számából

A Rákosi hamvait tartalmazó urnát 1971 februárjában menetrend szerinti járattal hozták haza Budapestre, és titokban, szűk családi körben búcsúztatták a Farkasréti temetőben. Visszaemlékezések szerint a temetési szertartás alatt derült ki, hogy a szovjet urna nem fér bele a magyar szabvány szerint készült urnafülkébe, ezért ott, a szertartás alatt kellett vésővel egybenyitni két fülkét a számára.

Nyitókép: Rákosi Mátyás egykori villája a XII. kerület Lóránt út 4/b szám alatt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)