Sablonos kockaházak mellett sok kiváló épület is készült a Kádár-korban

Írta: Paár Eszter Szilvia

2021. február 25. 10:00

Bár az 1960-as és 1970-es évek későmodern építészetét gyakran illetik az „igénytelen” és a „ronda kocka” jelzőkkel, a kép lényegesen árnyaltabb. Sok kiváló épület született Budapesten ebben a korszakban is, és ezeket most alaposabban megismerhetjük a Magyar Modern adatbázis segítségével, amelyet a közelmúltban hozott létre a Magyar Építőművészek Szövetsége.

A Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) új adatbázist hozott létre Magyar Modern néven. Az adatbázisban elsősorban olyan, az 1960-as és 1970-es években épült alkotásokkal találkozhatunk, melyek már elnyerték kitüntetett helyüket a magyar építészet történetében, de kevésbé ismert, ám szintén színvonalas épületeket is megismerhetünk. Az adatbázis alapját a Magyar Építőművészet 1958 és 1979 között megjelent számai adják, és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre. Kedvcsinálóként cikkünkben be is mutatunk három budapesti példát az adatbázis híres épületeiből: az Óbudai Kísérleti Lakótelepet, a Budapest Körszállót és a Déli pályaudvart.

Az adatbázis nem csak építészettörténettel foglalkozóknak, de laikusoknak is érdekes olvasmány lehet. Az egyes épületek megnevezése mellett minden esetben láthatjuk az épület helyét, eredeti funkcióját, az építész és a tervezővállalat nevét, illetve az építés évét is. A legtöbb esetben még egy archív fotót is.

Az adatbázis nagy előnye, hogy az épületre kattintva rögtön láthatjuk is a Magyar Építőművészetnek azt a számát, amelyikben az épület szerepel, és az építés munkálatai alatt született cikket azonnal el is olvashatjuk, képet kapva így annak korabeli megítéléséről, vagy az eredeti koncepcióról. Lássunk is néhány példát az nka.meszorg.hu/magyar-modern/ oldalon elérhető anyagból!

Az 1960-as és 1970-es évek építészetétől elválaszthatatlan a lakótelepek fogalma. A lakótelep szó hallatán általában a panelházas építkezésekre asszociálunk, ám a Kádár-korszak első telepei még nem ezzel a technológiával épültek. Az Óbudai Kísérleti Lakótelep a korszak építészetének egy igen érdekes példája, mely 1959-1960-ban épült. A koncepciót Pomsár János és Kiss Albert alkotta meg, az építészek között pedig ott találjuk Mináry Olga, Körner József és Rimanóczy Jenő nevét.

Mivel az 1950-es éveket – világviszonylatban és magyar viszonylatban egyaránt – nagyfokú lakásínség jellemezte, melynek részben a II. világháború pusztítása, részben pedig a gyors népességnövekedés volt az oka, a lakótelep tervezésénél alapvetően gazdaságos beépítésre és nagy laksűrűségre kellett törekedni. Ahogy ezt a Magyar Építőművészet 1961. 1. számban is olvashatjuk, mindemellett nagyméretű zöldterületek és gyermekjátszóterek kialakítására is ügyelniük kellett az építészeknek, úgy, hogy az újonnan kialakított utcák menték még megfelelő mennyiségű parkoló is rendelkezésre álljon.

Az Óbudai Kísérleti Lakótelep terve, 1959. (Forrás: Magyar Építőművészet, 1961.1. szám)

A kísérleti lakótelep elnevezés valóban találó, mivel ezen a lakótelepen különböző városrendezési és életmódbeli igényeknek megfelelő épületeket alakítottak ki, megfigyelve az építkezés gazdasági vetületeit, illetve a lakások használhatóságát és népszerűségét. A Magyar Építőművészetben a következő háztípusokról olvashatunk: „1-emeletes sorház, kétszintes lakásokkal, 3-emeletes fogatolt lakóház, kockaház, külső- és belső folyosós lakóház, 4-emeletes fogatolt lakóház, 8-emeletes fogatolt lakóház, pontház és belsőfolyosós lakóház.”  

Láthatjuk, hogy ezek az épülettípusok később valóban meghatározták az újonnan épített lakónegyedek képét. Az igazán nagy változás nem is annyira a külső, mint inkább a belső terekben figyelhető meg. A XIX. század második felében épült lakások esetében gyakori volt a szobakonyhás megoldás, illetve nagyobb méretű lakásoknál a nagyméretű, ám egymásból nyíló szobák alkalmazása, mely a XX. századi igényeknek már kevésbé felelt meg.

Óbudai Kísérleti Lakótelep, három férőhelyes lakás alaprajza (Forrás: Magyar Építőművészet, 1961.1. szám)

A két világháború közötti időszakban épült társasházakban általában ésszerűbb elrendezés figyelhető meg a kisebb alapterületen, ám minden komforttal felszerelt lakások kialakításában. Ezeknél azonban gyakoriak a több funkcióval ellátott szobák, például a hall-étkező, vagy a nappali-hálószoba, ami szintén nem ideális. Az Óbudai Kísérleti lakótelepen kialakított lakásoknál nagy hangsúlyt fektettek a funkciók elkülönítésére, hogy a család tagjainak lehetőségük legyen visszavonulni, ha pihenni vagy tanulni akarnak, illetve a korszerű technikai felszerelésekre is. Így elrendezés szempontjából élhető lakások jöttek létre. (Az élhető lakás a későbbi panelépítkezéseknél is megfigyelhető. Ezek az épületek ugyan minőségükben és esztétikailag nem képviselnek különösebb értéket, a viszonylag kis alapterületű lakások általában mégis igen jó beosztással készültek.)

Az Óbudai Kísérleti Lakótelep terve, konyhával egybenyitható étkező mintaberendezése (Forrás: Magyar Építőművészet, 1961.1. szám)

Fontos még megjegyeznünk, hogy az Óbudai Kísérleti Lakótelepen – csakúgy, mint a korábbi, tudatosan szervezett városrészekben – az élethez szükséges egyéb szolgáltatások, tehát üzletek, óvoda, tömegközlekedés kialakítására is nagy hangsúlyt fektettek. Ez azért fontos, mert az újonnan kiparcellázott területen épülő, ám nem tudatos városrendezési tervvel létrehozott lakónegyedeknél átlagosan tíz évre van szükség, mire az infrastruktúra ki tudja elégíteni az új lakók igényeit.

Az 1960-as évekre nem csak a lakásépítési hullám jellemző, hanem a turizmus fejlődése is. A turizmus fejlődésével pedig együtt járt az azt kiszolgáló épületek megszaporodása is: a korszak építészetének jellegzetes épülettípusa például a hajóállomás, a buszpályaudvar, az étterem és a szálloda. Utóbbi egyik leghíresebb példája a Szrogh György által tervezett, 1967-ben épült Budapest Körszálló.

Budapest Körszálló, a képen jól látható a torony és a lepény elrendezésű épületrész (Forrás: Magyar Építőművészet, 1968. 1. szám)

Budapest Körszálló, az épület keresztmetszeti terve (Forrás: Magyar Építőművészet, 1968. 1. szám)

Mint a korszakban tervezett szállodák általában, ez az épület is egy „toronyház” és egy „lepény” kombinációja. A vertikálisan égbetörő toronyban alakították ki a szobákat, a különböző kiszolgálóhelyiségek, például a recepció, az étterem, a cukrászda és a bár pedig a reprezentatív belső kialakítású, gyakran mozaikokkal és szobrokkal díszített lepényépületben kaptak helyet. Mint azt a Magyar Építőművészet 1968. 1. számában is olvashatjuk, az építésznek sok kihívással kellett szembenéznie a kivitelezés során.

Budapest Körszálló, a nagy üvegfelületekkel nyitott hatást keltő étterem (Forrás: Magyar Építőművészet, 1968. 1. szám)

A betonból kizsaluzott, látványos épület berendezése során ugyanis nagy problémát jelentett a piacon kapható áru minősége, mely gyakran igen távol állt Szrogh György elképzeléseitől. Az építész víziójában egy más atmoszférájú épület szerepelt ugyan, de még így is sikerült egy, a korabeli lehetőségekhez képest igen elegáns szállodát kialakítani. Az épületnek nagy előnye elhelyezkedése is, melyről az építész így nyilatkozott: „A helykijelölést készen kaptam, de egyetértettem vele, és ma egyre inkább, elsősorban azért, mert mint kiderült, a szálló vendégeinek és látogatóinak is sokat tud nyújtani Budapestből, Budából: annak eddig ismeretlen szépségű panorámáját.”

Budapest Körszálló, a recepció és az elegáns lépcsőház (Forrás: Magyar Építőművészet, 1968. 1. szám)

Az 1970-es évek budapesti építészetéről lehetetlen a Déli pályaudvar említése nélkül írni. A jellegzetes épület 1970 és 1975 között készült el a pályaudvar egy korábbi, szintén Kővári György által tervezett indóházának átépítésével. Az épület sajátos elhelyezése komplex feladat elé állította a tervezőt. A tér völgyben fekvő elhelyezkedése miatt magasépület helyett inkább horizontálisan elterülő pályaudvar tervezése mellett döntött, mely a környezet földrajzi adottságaival jobban harmonizál.

A Déli Pályaudvar, az épület képe a magasból és a jellegzetes füstüveg homlokzat (Forrás: Magyar Építőművészet, 1978. 3. szám)

Az épületre továbbá kiváló rálátás nyílik a budai Várból, így esztétikai szempontoknak is meg kellett feleljen, az összetett funkció mellett. A koncepció két fő épületrészből áll, egy merevebb, szalagablakokkal ellátott tömbből és egy íves, hatalmas füstüveg táblákkal az utca felé forduló csarnoképületből. „A hosszú épület vízszintes, dinamikus hatását a csarnok fékezi le, és az előtér elleníve állítja meg, és szétosztja a süllyesztett tér. Ez tükrözi vissza valóban a forgalmat és funkciót is” – olvashatjuk a Magyar Építőművészet 1978. 3. számában.

Mivel az épületben nem csak vasúti pályaudvart, de metróállomást, felszíni tömegközlekedést, és az ezeket összekötő gyalogos folyosókat is el kellett helyezni, a feladat csak egy négyszintes csomópont kiépítésével volt lehetséges. A legalsó szinten található a metró, az utcaszint alatt pedig a gyalogos aluljárórendszer. Az utcaszinten a tömegközlekedési megállók, az első emeleten a pályaudvar csarnoka és a vasúti vágányok vannak.

A Déli Pályaudvar, az utasokat kiszolgáló terek (Forrás: Magyar Építőművészet, 1978. 3. szám)

A Déli Pályaudvar, alaprajz és keresztmetszet, a képen jól látható a metró alagútja is (Forrás: Magyar Építőművészet, 1978. 3. szám)

Bár az 1960-as és 1970-es évek későmodern építészetét gyakran illetik az „igénytelen” és a „ronda kocka” jelzőkkel, láthatjuk, hogy a kép lényegesen árnyaltabb. Sok kiváló épület született ebben a korszakban is, és ezeket most alaposabban megismerhetjük a Magyar Modern adatbázis segítségével.

Nyitókép: A Budapest Körszálló 1980-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 5916)

Összesen 9 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


"kiváló épület"? Hát, én úgy gondolom nem igazán. Legfeljebb nem annyira ronda. Persze ma is születnek elképesztően ronda épületek: (Duna Aréna, Clark Szálló, Kálvin téri üvegkasznik stb.)

Válaszok:
Sándor | 2021. március 2. 12:31

Adatbazis nelkul is ismerjuk oket, hiszen evtizedek ota ezeket nezzuk...
Egyebkent pedig hiaba "kivalo" egy epulet, ha a kornyezetebol is kivalik, pontosabban kilog mert stilusaban es/vagy mereteiben teljesen elut a kornyezo epuletektol.
A legelso foto tokeletes peldaja ennek. Egeszen nevetseges ahogy a korszallo huszemelet magas rikitofeher hengere kiagaskodik a kornyezo 3-4 emeletes szogletes pasztelszinu lakotombokkel tuzdelt kertvarosias negyedbol.
Azt pedig vegkepp nem ertem, hogy a Deli Palyaudvaron mi a kivalo mikor az osszes budapesti fejpalyaudvar kozul a legvacakabb minden szempontbol. Meg a 150 eves Jozsefvarosi Palyaudvar is kulonb volt nala a maga modjan.

Válaszok:
csaszard | 2021. február 26. 14:15
AD971 | 2021. március 21. 16:34

Önmagában az nem elég érv amellett, hogy valami rossz épület lenne, hogy a környezetéből kiválik. Főleg egy eklektikus város esetén. Miért erősebb szabály a homogenitás fenntartása a fantáziánál?

Ezzel nem azt mondom, hogy a Körszálló minden szempontból mértéktartó lenne (...), csak igazságtalan vádnak érzem egy impozánsnak szánt hoteltől elvárni, hogy léptékében ugyanolyan legyen, mint a körülötte lévő, évtizedekkel korábban épült néhánylakásos társasházak.


Anyamaci, ha neked ezek kiváló épületek akkor ízlésficamod van. És ezt nem valamiféle antikommunista megfontolásból mondom, mert pl. Moszkvában vagy Bakuban valóban bőven lát az ember remekbe szabott küllemű épületeket ugyanebből az időszakból. A nyomorult Kádár apátok rendszere egy valamira való épületet ha összetudott hozni az a Duna Intercontinentál szálló volt és az is csak az elmegy kategória. A többi sajnos méltán példázza Mo teljes elsorvadását és leépülését.

Válaszok:
persona | 2021. március 2. 13:16
Sándor | 2021. március 3. 23:33

Reki! A köralakú toronyszálló Buda legrondább épülete.


A Mariott, a tobb mint 100 meter hosszu tuzfalaval a pesti belvarosra? Ugyan hagyjuk mar! Valahol a Tatraban meg megallna a helyet, de Budapest sziveben, a dunai panorama rovasara sohasem lett volna szabad egy ekkora 15 emelet magas monstrumot epiteni. Azt se felejtsuk el, hogy mai arculatat a rendszervaltas utani felujitasok soran nyerte el, eredetileg meg ennel is rondabb volt...
Alig varom, hogy lebontsak az egykori Forummal es Atrium Hyattel egyutt. Utobbi tulmeretezett uvegdobozok a kesokadari pangast voltak hivatottak leplezni a nep es a Nyugat elott, mara csupan a 80-as evek igenyelen rothado al-konjunkturajanak szemet ronto emlekmuvei.


Moszkvát megerőszakolták néhány borzalmas épülettel. Utána a Dicsőséges Szovjet Hadsereg bevonul a lerombolt Varsóba és Sztálin mintegy kárpótlásul ajándékozott nekik egy Lomonoszov egyetem stilusú rettenetet a város közepébe. (Még szerencse, hogy Krakkó a Wawellel épen maradt.)


A Termini pályaudvar Rómában szebb mint a Bp-i Déli pu?

Az örök város közepén az a pályaudvar se kutya mégse hőbörögnek az olaszok, vagy csak nem tudunk róla

Válaszok:
Sándor | 2021. március 25. 20:14

A Termini sem szép, de ez nem jelenti azt, hogy nekünk is ronda pályaudvar kell.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó