Budapesten is számos emlék kötődik a 120 éve született Esterházy János nevéhez

2021. március 14. 18:00

Esterházy János kiemelkedő magyar államférfi volt, a XX. század egyik mártírja. A szlovák parlamentben egyedül ő nem szavazta meg a zsidók deportálását lehetővé tevő törvényjavaslatot. Bár munkássága elsősorban a Felvidékhez kötődik, de többször élt Budapesten, s számos emlék kötődik hozzá a fővárosban. Többek között több ezer szlovák, magyar, zsidó ember életét mentette meg, és több mint százezer lengyel Magyarországra és Budapestre való menekítésében segédkezett. Boldoggá avatási eljárása 2019-ben indult el.

Az Esterházy név jól ismert a magyar történelemben, de Esterházy János nevét a történészeken kívül alig, vagy talán csak a tájékozottabbak ismerik annak ellenére, hogy szerte a Kárpát-medencében számos Esterházy János-emlék található. Budapesten is több minden kapcsolódik a nevéhez.

Esterházy János (1901–1957) fiatalon (Forrás: A mi jelünk a kereszt, Alsódobok, 2020)

A XII. kerületben áll talán az egyik legmeghatározóbb szobra, amelynek felállítását hatalmas összefogás jellemezte. A szobor miatt létrejött egy szervezet is, az Esterházy János Szoborért Egyesület; az emlékművet végül a magyar kormánnyal együtt adtak át 2013. május 15-én a Gesztenyés kertben.

Esterházy szobra az átadási ünnepségen 2013-ban (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

A szobor „egy embert ábrázol, aki mezítláb kint áll abban a rettenetes hideg pokolban, egy lópokróc katonakabátba burkolódzik, próbálja összefogni, védekezve a hideg ellen. Alatta meztelen a teste, kopasz, éhes, sovány és beteg. A vad szél meg fúj. Ebben a szélben áll és néz szembe vállalt sorsával. Valahogy a szentté válást szerettem volna ábrázolni” – fogalmazott Nagy János felvidéki szobrász a saját művéről.

Nagy János felvidéki szobrász Esterházy János-szobra a Gesztenyés kertben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Esterházy János testében megtört, de lelkében legyőzhetetlen szobra (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Esterházy János mezítlábas, megrázó szobra a XII. kerületi Gesztenyés kertben (Fotó: az Esterházy János Zarándokközpont honlapja)

A szobor mögött egy faragott kőtömb áll, amely a befalazott börtönablakot jelképezi, a boltívben azonban egy vékony átlátszó üvegkereszt látszik, mellette pedig a szenvedése történetének helyszínei olvashatók.

A szobor mögötti fal, amelyen Esterházy János szenvedésének állomásai láthatók (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A rengeteg felajánlásnak és adománynak köszönhetően azonban nem csupán egy szobor készült el, hanem inkább egy Esterházy János-emlékhely, mivel a szobor körül kialakítottak egy területet, ahol gesztenyefákkal, Esterházy-rózsákkal, vörös vesszejű sommal és padokkal körülvéve méltó emlékhely jött létre a XII. kerület Gesztenyés kertjében.

Az Esterházy János-emlékhely a rózsákkal (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

A szobor megható érzékiséggel mutatja be Esterházy János személyiségét, az önfeláldozó, lelkiismeretes, testében megtört, de lelkében legyőzhetetlen férfit, aki az elveiért, hitéért és az igazságért halt meg. De ki volt Esterházy János?

Esterházy János egy főnemesi család sarjaként született a felvidéki Nyitraújlakon 1901. március 14-én. Édesanyja lengyel grófnő volt, apja pedig, Esterházy János Mihály az Esterházyak galántai ágához tartozott. Esterházy János 1916-tól 1920-ig Budapestre költözött, ahol közgazdaságot tanult, és itt, Budapesten ismerte meg Serényi Lívia grófnőt is, akit 1924. október 15-én feleségül vett.

Esterháy János a feleségével és gyerekeivel (Forrás: A mi jelünk a kereszt, Alsódobok, 2020.)

Politikai karrierje az 1920-as években indult, hamar felfelé ívelt, és tehetségének köszönhetően már 1935-ben bekerült Kassán a csehszlovák parlamentbe, egy évvel később pedig az Egyesült Magyar Párt elnökévé választották. A II. világháború kitörése után tevékenyen részt vett a lengyelországi menekültek magyarországi befogadásának szervezésében. A szlovák parlamentben 1942. május 15-én egyedül ő nem szavazta meg a szlovákiai zsidóság deportálását lehetővé tevő törvényjavaslatot, amit „istentelennek és embertelennek” nevezett. Politikai karrierje emiatt hamarosan leépült, de mindezek ellenére zsidókat, lengyeleket és más üldözötteket bújtatott, illetve segítette menekülésüket. Ennek köszönhetően több ezer szlovák, magyar és több mint százezer lengyel menekült kerülhetett Magyarországon, így Budapesten is biztonságba.

Budapesten a rádióban beszélt a Szlovákiában létesítendő Magyar Házak jelentőségéről (Forrás: Képes Pesti Hirlap, 1939. február 9.)

Többször tartózkodott Budapesten 1939 és 1944 között. A belváros közelsége miatt leginkább az V. kerületi Szép utca 3. alatti lakásban élt, ahol emlékét 1992 óta őrzi a Nagy János és Horváth Sándor szobrászművészek által alkotott díszszegecses bronztábla, amelyet a Rákóczi Szövetség, az Esterházy János Emlékbizottság és az V. kerületi Önkormányzat állítatott közösen.

Esterházy emléktáblája Budapesten a Szép utca 3. alatti ház falán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Szép utcai lakása, ahol többször élt 1940 és 1944 között (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Esterházy János lánya, Aliz a két fiával a Szép utcai emléktábla avatásán 1992-ben (Forrás: Magyarország, 1993.december 10.)

Ezenkívül még az XII. kerületi, Istenhegyi út 5. számú villában is többször megfordult, amelyet 1939-ben vásárolt meg, ahol leginkább felesége és két gyermeke tartózkodott. A Hétfői Hírek című lap 1958. november 3-án így számolt be a villáról: „Istenhegyi út 5. számú házat, amelyet gróf Eszterházy több ezer holdas földbirtokos lakott egykor, a grófi család három sarjával. Akkor a villa hét szoba hallból állt és az alagsorban három személyzeti szoba volt.”

Az Istenhegyi út 5. alatti villa Budapesten, ahol egykor Esterházy János is élt (Forrás: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

A Budapest, XII. kerület, Istenhegyi út 5. alatti villa homlokzata (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

A Budapest, XII. kerület, Istenhegyi út 5. alatti villa hallja és lépcsőháza (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

A nyilashatalom 1944 karácsonya előtt letartóztatta őt Budapesten, és a II. világháború után a szlovák kormány koholt vádak alapján mint „háborús bűnöst” kiadta a Szovjetuniónak, ahol kényszermunkára ítélték, és egy szibériai munkatáborba hurcolták. Távollétében egy szlovák bíróság 1947-ben kötél általi halálra ítélte, majd 1949-ben a szovjetek kiadták a csehszlovák hatóságoknak. Csehszlovákia majdnem minden börtönében raboskodott. Végül 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönben halt meg. Hamvait nem adták ki a családnak, amit csak halála után ötven évvel, 2007-ben találták meg egy prágai tömegsírban. A Vatikán 2018 novemberében engedélyezte boldoggá avatási eljárásának megindítását, amelyet a Krakkói főegyházmegye indított el 2019. március 25-én.

Esterházy Jánosról a lipótvári börtönben készített felvétel (Forrás: A mi jelünk a kereszt, Alsódobok, 2020)

Nevéről rakpartot is elneveztek Budapesten, miután 2010-ben a budai alsó rakpart nevét a Mozaik utca és az Árpád híd között átnevezték Gróf Esterházy János rakpartra. Emlékét Újpesten is őrzik, miután születésének 110. évfordulója alkalmából 2011-ben a Nádor utca, Vécsey Károly utca kereszteződésénél lévő kis teret Gróf Esterházy János térnek nevezték el, és ott felavattak egy emlékkövet is a mártír politikus tiszteletére.

Esterházy János emlékkövét 2011-ben állította Újpest Önkormányzata a Gróf Esterházy János parkban (Forrás: Újpest Önkormányzatának honlap)

Esterházy János neve így több kerületben is megtalálható Budapesten, ha legközelebb elhaladunk egyik-másik emléke előtt, álljunk meg egy pillanatra, mert Esterházy János, aki életével és hazaszeretetével évtizedek óta a hazai és a határon túli magyarság szimbóluma, méltó a figyelmünkre.

Nyitókép: Esterházy János szobra a Gesztenyés kertben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Buda, Budapest, Esterházy, Esterházy János, Felvidék, Földváry Gergely, mártír, Múltidéző, PestBuda, pestbuda.hu, vértanú

¹⁸ ⁰ ⁰

Kapcsolódó írások

Buszok Budára

2024. október 1. 17:00

Száz éve jelentek meg az autóbuszok Budán. A budai oldalra vezető út nem volt egyszerű, mert az akkori buszoknak a Lánchíd enyhe emelkedésének a legyőzése sokkal nagyobb kihívás volt, mint egy mai autóbusznak felkapaszkodni a budai hegyekbe.

Ahol József Attila múzsája is lakott – Tisztviselőknek épült a Ganz-gyár százéves bérháza az Ugocsa utcában

2024. augusztus 27. 9:00

Száz évvel ezelőtt a lakásínség enyhítésére az állam nagyszabású lakásépítési akciót szervezett, melybe a vállalatokat is be akarta vonni. Ennek érdekében adókedvezményeket és kölcsönt ígért azoknak, akik bérlakások építésébe fogtak. Az akcióba bekapcsolódott a Ganz-gyár is, mely a kor egyik ismert építészével, Wälder Gyulával terveztette meg budai lakóházát a tisztviselői számára.

A Bethlen-udvart húsz éven át akarták lebontani, de ma is áll

2024. május 27. 13:30

Mozi, posta, kalapszalon is volt a Tabánban 1924–25-ben felépült túlméretezett állami bérházban, melyet Bethlen-udvarnak neveztek el. A Tabán bontásakor felmerült ennek az épületnek az eltüntetése is, s ez a gondolat az 1950-es évekig rendszeresen felbukkant. Útjában volt a Tabán helyére elképzelt új városrésznek, az ide tervezett nagyszabású sugárútnak. Ezek nem valósultak meg, ám a hatemeletes bérház a háborús pusztítás ellenére száz éve áll az Attila úton.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Száz éve halt meg Fraknói Vilmos

2024. november 20. 9:30

Fraknói Vilmos püspök, egyháztörténész a XIX. századi tudománytörténet meghatározó alakja volt. Halálának 100. évfordulója alkalmából a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben, a felújított síremlékénél tartottak megemlékezést.

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról

2024. november 18. 14:00

Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója

2024. november 16. 10:00

Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²¹ ⁰ ³

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰¹ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

⁹⁹ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹³ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

¹⁹⁴ ¹⁰ ³

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ³ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁶ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁸ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴⁰ ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹³ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁸ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁶ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Alacsonyabb padlós csuklós buszok Budapestnek Budapesten 30 éve mutatkoztak be az első alacsonyabb padlószintű csuklós autóbuszok. Az új járművekből 171-et vett a város, és 2022-ig közlekedtek. Nem lettek annyira elterjedtek, mint az elődje, de mégis fontos lépést jelentettek Budapest közlekedésében.

¹³² ¹ ⁰

Megemlékezéseket tartottak a nemzeti gyásznapon a Batthyány-mauzóleumnál és országszerte Az 1848–49-es szabadságharc mártírjaira emlékeztek a fővárosban, valamint országszerte és az egész Kárpát-medencében október 6-án, a nemzeti gyásznapon. Budapesten 175 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első független, felelős magyar miniszterelnököt, Aradon pedig a tizenhárom honvéd főtisztet, akiket aradi vértanúkként ismer az egész nemzet. A Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartottak.

¹¹⁶ ⁰ ⁰

Buszok Budára Száz éve jelentek meg az autóbuszok Budán. A budai oldalra vezető út nem volt egyszerű, mert az akkori buszoknak a Lánchíd enyhe emelkedésének a legyőzése sokkal nagyobb kihívás volt, mint egy mai autóbusznak felkapaszkodni a budai hegyekbe.

¹³⁸ ¹ ⁰

Százhuszonöt éve született Budapesten a golyóstoll megalkotója Bíró László József 125 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Élete során foglalkozott sok mindennel, volt autóversenyző, vámügyintéző, festő, újságíró, de a nevét a golyóstoll őrzi, amelyet sok országban Biro-pennek hívnak.

¹¹⁸ ⁰ ¹

Aki az első magyar magánmúzeumot alapította – Ernst Lajos tündöklése és bukása A XIX. század végi gazdasági fejlődés eredményeképpen hatalmas vagyonok összpontosultak egy-egy kézben, melyeket a tulajdonosaik különbözőképpen fektettek be. Többen vásároltak például műkincseket, de közülük is élen járt Ernst Lajos, aki gazdag gyűjteményéből 1912-ben megalapította az ország első magánmúzeumát. A műalkotásokban nemcsak az üzletet látta, szenvedélyesen vásárolta azokat, és sajnos ez okozta vesztét is.

¹²³ ⁰ ⁰

A Lánchíd alapozása – 185 éve verték le az első próbacölöpöket A Lánchíd 175 éve áll az alapjain, amelyet hatalmas munkával, több ezer, 20 méteres cölöp leverésével tudtak csak megépíteni. Az első próbacölöpöket 185 évvel ezelőtt, 1839. szeptember 21-én kezdték leverni.

¹³² ¹ ⁰

Hermész ott is látható Pesten, ahol nem is gondolnánk Az európai vándormotívumnak tekinthető Hermész-ábrázolások városi középületeken vagy köztereken talán nem is olyan meglepőek, hiszen jórészt minden városban folyt kereskedés és pénzgazdálkodás, amely tevékenység végzőinek az ókori isten a patrónusa volt. Viszont vannak Pesten olyan XIX. században épült magánházak is, amelyeken a szárnyas isten domborműve szintén látható.

⁵⁷ ⁰ ⁰

A budapesti közlekedésben 95 éve fordulópont volt Budapest közlekedési forgalmát valójában az 1920-as években kezdték szabályozni, és az első, kezdeti szakasz után mind a forgalomszámlálásban, mind a közlekedésbiztonságban az 1929-es év tekinthető fordulópontnak.

¹¹⁸ ¹ ¹

A budapesti árvizek krónikája – A védekezés soha nem érhet véget Hatalmas árhullám vonul le a Dunán, amely több országban településeket öntött el. A védekezés jelentős erőfeszítéseket követel Magyarországon is, de a szakemberek szerint Budapesten nincs ok az aggodalomra. Nem így volt ez az elmúlt évszázadokban: óriási pusztításokat okoztak a fővárosban az áradások, amelyekben százak vesztették életüket. Cikkünkben azt mutatjuk be, mikor és hogyan veszélyeztette a kiöntött folyó Budapestet.

⁵⁹ ¹ ⁰

A fotográfia szentélye – 130 éves a Mai Manó Ház A XX. század leghíresebb fotóművészei között számos magyar származásút találunk, többségük külföldön futott be szenzációs karriert. Sikerüket mintegy előrevetítette Mai Manó munkássága, aki azonban Budapesten dolgozott a századforduló körüli évtizedekben. A Nagymező utcában építtette fel a műtermét is magában foglaló bérházát, melybe 1894-ben, tehát 130 évvel ezelőtt költözött be.

¹⁵⁴ ⁰ ⁰

Százhuszonöt éve nyílt meg a budafoki HÉV-vonal Egykor HÉV, azaz helyi érdekű vasút közlekedett a Szent Gellért tértől Budafokig. A vonalat 125 éve nyitották meg, ez volt Budapest és egyben az ország első villamosított helyi érdekű vasútvonala is. Ma az egykori HÉV helyén villamosok járnak.

¹⁰⁹ ² ¹