Budapesten is számos emlék kötődik a 120 éve született Esterházy János nevéhez

2021. március 14. 18:00

Esterházy János kiemelkedő magyar államférfi volt, a XX. század egyik mártírja. A szlovák parlamentben egyedül ő nem szavazta meg a zsidók deportálását lehetővé tevő törvényjavaslatot. Bár munkássága elsősorban a Felvidékhez kötődik, de többször élt Budapesten, s számos emlék kötődik hozzá a fővárosban. Többek között több ezer szlovák, magyar, zsidó ember életét mentette meg, és több mint százezer lengyel Magyarországra és Budapestre való menekítésében segédkezett. Boldoggá avatási eljárása 2019-ben indult el.

Az Esterházy név jól ismert a magyar történelemben, de Esterházy János nevét a történészeken kívül alig, vagy talán csak a tájékozottabbak ismerik annak ellenére, hogy szerte a Kárpát-medencében számos Esterházy János-emlék található. Budapesten is több minden kapcsolódik a nevéhez.

Esterházy János (1901–1957) fiatalon (Forrás: A mi jelünk a kereszt, Alsódobok, 2020)

A XII. kerületben áll talán az egyik legmeghatározóbb szobra, amelynek felállítását hatalmas összefogás jellemezte. A szobor miatt létrejött egy szervezet is, az Esterházy János Szoborért Egyesület; az emlékművet végül a magyar kormánnyal együtt adtak át 2013. május 15-én a Gesztenyés kertben.

Esterházy szobra az átadási ünnepségen 2013-ban (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

A szobor „egy embert ábrázol, aki mezítláb kint áll abban a rettenetes hideg pokolban, egy lópokróc katonakabátba burkolódzik, próbálja összefogni, védekezve a hideg ellen. Alatta meztelen a teste, kopasz, éhes, sovány és beteg. A vad szél meg fúj. Ebben a szélben áll és néz szembe vállalt sorsával. Valahogy a szentté válást szerettem volna ábrázolni” – fogalmazott Nagy János felvidéki szobrász a saját művéről.

Nagy János felvidéki szobrász Esterházy János-szobra a Gesztenyés kertben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Esterházy János testében megtört, de lelkében legyőzhetetlen szobra (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Esterházy János mezítlábas, megrázó szobra a XII. kerületi Gesztenyés kertben (Fotó: az Esterházy János Zarándokközpont honlapja)

A szobor mögött egy faragott kőtömb áll, amely a befalazott börtönablakot jelképezi, a boltívben azonban egy vékony átlátszó üvegkereszt látszik, mellette pedig a szenvedése történetének helyszínei olvashatók.

A szobor mögötti fal, amelyen Esterházy János szenvedésének állomásai láthatók (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A rengeteg felajánlásnak és adománynak köszönhetően azonban nem csupán egy szobor készült el, hanem inkább egy Esterházy János-emlékhely, mivel a szobor körül kialakítottak egy területet, ahol gesztenyefákkal, Esterházy-rózsákkal, vörös vesszejű sommal és padokkal körülvéve méltó emlékhely jött létre a XII. kerület Gesztenyés kertjében.

Az Esterházy János-emlékhely a rózsákkal (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

A szobor megható érzékiséggel mutatja be Esterházy János személyiségét, az önfeláldozó, lelkiismeretes, testében megtört, de lelkében legyőzhetetlen férfit, aki az elveiért, hitéért és az igazságért halt meg. De ki volt Esterházy János?

Esterházy János egy főnemesi család sarjaként született a felvidéki Nyitraújlakon 1901. március 14-én. Édesanyja lengyel grófnő volt, apja pedig, Esterházy János Mihály az Esterházyak galántai ágához tartozott. Esterházy János 1916-tól 1920-ig Budapestre költözött, ahol közgazdaságot tanult, és itt, Budapesten ismerte meg Serényi Lívia grófnőt is, akit 1924. október 15-én feleségül vett.

Esterháy János a feleségével és gyerekeivel (Forrás: A mi jelünk a kereszt, Alsódobok, 2020.)

Politikai karrierje az 1920-as években indult, hamar felfelé ívelt, és tehetségének köszönhetően már 1935-ben bekerült Kassán a csehszlovák parlamentbe, egy évvel később pedig az Egyesült Magyar Párt elnökévé választották. A II. világháború kitörése után tevékenyen részt vett a lengyelországi menekültek magyarországi befogadásának szervezésében. A szlovák parlamentben 1942. május 15-én egyedül ő nem szavazta meg a szlovákiai zsidóság deportálását lehetővé tevő törvényjavaslatot, amit „istentelennek és embertelennek” nevezett. Politikai karrierje emiatt hamarosan leépült, de mindezek ellenére zsidókat, lengyeleket és más üldözötteket bújtatott, illetve segítette menekülésüket. Ennek köszönhetően több ezer szlovák, magyar és több mint százezer lengyel menekült kerülhetett Magyarországon, így Budapesten is biztonságba.

Budapesten a rádióban beszélt a Szlovákiában létesítendő Magyar Házak jelentőségéről (Forrás: Képes Pesti Hirlap, 1939. február 9.)

Többször tartózkodott Budapesten 1939 és 1944 között. A belváros közelsége miatt leginkább az V. kerületi Szép utca 3. alatti lakásban élt, ahol emlékét 1992 óta őrzi a Nagy János és Horváth Sándor szobrászművészek által alkotott díszszegecses bronztábla, amelyet a Rákóczi Szövetség, az Esterházy János Emlékbizottság és az V. kerületi Önkormányzat állítatott közösen.

Esterházy emléktáblája Budapesten a Szép utca 3. alatti ház falán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Szép utcai lakása, ahol többször élt 1940 és 1944 között (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Esterházy János lánya, Aliz a két fiával a Szép utcai emléktábla avatásán 1992-ben (Forrás: Magyarország, 1993.december 10.)

Ezenkívül még az XII. kerületi, Istenhegyi út 5. számú villában is többször megfordult, amelyet 1939-ben vásárolt meg, ahol leginkább felesége és két gyermeke tartózkodott. A Hétfői Hírek című lap 1958. november 3-án így számolt be a villáról: „Istenhegyi út 5. számú házat, amelyet gróf Eszterházy több ezer holdas földbirtokos lakott egykor, a grófi család három sarjával. Akkor a villa hét szoba hallból állt és az alagsorban három személyzeti szoba volt.”

Az Istenhegyi út 5. alatti villa Budapesten, ahol egykor Esterházy János is élt (Forrás: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

A Budapest, XII. kerület, Istenhegyi út 5. alatti villa homlokzata (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

A Budapest, XII. kerület, Istenhegyi út 5. alatti villa hallja és lépcsőháza (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

A nyilashatalom 1944 karácsonya előtt letartóztatta őt Budapesten, és a II. világháború után a szlovák kormány koholt vádak alapján mint „háborús bűnöst” kiadta a Szovjetuniónak, ahol kényszermunkára ítélték, és egy szibériai munkatáborba hurcolták. Távollétében egy szlovák bíróság 1947-ben kötél általi halálra ítélte, majd 1949-ben a szovjetek kiadták a csehszlovák hatóságoknak. Csehszlovákia majdnem minden börtönében raboskodott. Végül 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönben halt meg. Hamvait nem adták ki a családnak, amit csak halála után ötven évvel, 2007-ben találták meg egy prágai tömegsírban. A Vatikán 2018 novemberében engedélyezte boldoggá avatási eljárásának megindítását, amelyet a Krakkói főegyházmegye indított el 2019. március 25-én.

Esterházy Jánosról a lipótvári börtönben készített felvétel (Forrás: A mi jelünk a kereszt, Alsódobok, 2020)

Nevéről rakpartot is elneveztek Budapesten, miután 2010-ben a budai alsó rakpart nevét a Mozaik utca és az Árpád híd között átnevezték Gróf Esterházy János rakpartra. Emlékét Újpesten is őrzik, miután születésének 110. évfordulója alkalmából 2011-ben a Nádor utca, Vécsey Károly utca kereszteződésénél lévő kis teret Gróf Esterházy János térnek nevezték el, és ott felavattak egy emlékkövet is a mártír politikus tiszteletére.

Esterházy János emlékkövét 2011-ben állította Újpest Önkormányzata a Gróf Esterházy János parkban (Forrás: Újpest Önkormányzatának honlap)

Esterházy János neve így több kerületben is megtalálható Budapesten, ha legközelebb elhaladunk egyik-másik emléke előtt, álljunk meg egy pillanatra, mert Esterházy János, aki életével és hazaszeretetével évtizedek óta a hazai és a határon túli magyarság szimbóluma, méltó a figyelmünkre.

Nyitókép: Esterházy János szobra a Gesztenyés kertben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Buda, Budapest, Esterházy, Esterházy János, Felvidék, Földváry Gergely, mártír, Múltidéző, PestBuda, pestbuda.hu, vértanú

¹⁸ ⁰ ⁰

Kapcsolódó írások

A Sas-hegy 50 éve látogatható

2024. április 25. 18:00

Ötven éve látogatható a Sas-hegy. Hogyan maradt meg szabadon ez a kis terület az egyre terjeszkedő város közepén? Mikortól volt zárva, és miért csak a tudományos kutatómunkát végző szakemberek léphettek be a területre, külön engedéllyel?

A Gellért-hegy egykori keresztútjai

2024. március 29. 11:00

Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

Fűthető utcabútorok voltak egykor Budapesten

2024. február 18. 11:00

Fűthető utcabútorok? Utcai „melegedők” a városlakóknak, amelyeknél télen a szabadban lehet találkozni, beszélgetni? Ez az elképzelés utópisztikusnak tűnhet, pedig Budapesten egy rövid időre megvalósult, mégpedig fűtött köztéri kőtömbök formájában. Igaz, csak egyetlen helyen, a Móricz Zsigmond körtéren.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

A leghíresebb magyar gőzmozdony: 100 éve készült el a legendás 424-es

2024. április 26. 9:00

Talán a leghíresebb magyar gőzmozdony, amiből több mint 500 készült 30 év alatt, 100 éve mutatkozott be. A 424-es mozdony a mai napig megdobogtatja a vasútbarátok szívét.

A sárkányölő temploma – Szent György kultusza a Szerb utcában

2024. április 24. 12:30

Szent György egy ókeresztény korban élő katona volt, akinek vértanúságára hazánkban április 24-én emlékezünk. Budapest legrégibb, neki szentelt templomát viszont nem magyarok, hanem nálunk letelepült szerbek építették, és a róluk elnevezett Szerb utcában áll, az V. kerületben. Ünnepnapja alkalmából bemutatjuk ezt a barokk ékszerdobozt, mely bájos kertjével üde színfolt a sűrűn beépített Belvárosban.

Letették a Katasztrófavédelmi Intézet alapkövét a Ludovika Campuson

2024. április 23. 18:00

Elhelyezték a Katasztrófavédelmi Speciális Képzési Központ alapkövét az Orczy-kertben, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem területén. A huszonötezer négyzetméteres épületegyüttes adminisztrációs irodák mellett kiegészül működő tűzoltósággal, pszichikai gyakorlópályával, tűzvédelmi labortóriummal, 200 hallgatót befogadó kollégiummal és sportkomplexummal.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

A leghíresebb magyar gőzmozdony: 100 éve készült el a legendás 424-es Talán a leghíresebb magyar gőzmozdony, amiből több mint 500 készült 30 év alatt, 100 éve mutatkozott be. A 424-es mozdony a mai napig megdobogtatja a vasútbarátok szívét.

³⁵ ⁰ ⁰

A sárkányölő temploma – Szent György kultusza a Szerb utcában Szent György egy ókeresztény korban élő katona volt, akinek vértanúságára hazánkban április 24-én emlékezünk. Budapest legrégibb, neki szentelt templomát viszont nem magyarok, hanem nálunk letelepült szerbek építették, és a róluk elnevezett Szerb utcában áll, az V. kerületben. Ünnepnapja alkalmából bemutatjuk ezt a barokk ékszerdobozt, mely bájos kertjével üde színfolt a sűrűn beépített Belvárosban.

⁵⁷ ⁰ ⁰

Miért kellett negyedszázadot várni a Margit-szigetre vezető híd megépítésére? Miért nem épült meg negyedszázadon keresztül a Margit-szigeti szárnyhíd, holott már eleve úgy tervezték a hidat, hogy arról egy szárny vezessen a szigetre? Mi kellett ahhoz, hogy 125 évvel ezelőtt döntés szülessen a megépítéséről?

⁹⁶ ⁰ ⁰

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

¹⁰³ ⁰ ⁰

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

¹⁴⁸ ⁰ ⁰

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

¹⁵⁸ ¹ ⁰

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

⁹⁶ ⁰ ⁰

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

¹⁰⁵ ⁰ ¹

A híres Fiume Kávéház kevéssé ismert történetei A hazai kulturális élet egyik legjelentősebb ünnepe a magyar költészet napja, melyet 1964-ben tettek József Attila születésnapjára, április 11-re. A költőóriás is gyakran dolgozott egy-egy „kávéházi szegleten”, mint ahogy a XX. század elejének más jelentős alkotói is. Cikkünkben a Múzeum körút 13. szám alatt egykor működő Fiume Kávéházat mutatjuk be, amelyet az írókon túl az építészek is előszeretettel látogattak.

¹³¹ ⁰ ⁰

Ezért halasztották el a Margit híd felújítását A Margit híd felújításának az 1970-es években kétszer kezdtek neki. Először 50 évvel ezelőtt, amikor az volt a cél, hogy a munkálatok a híd felépítésének 100. évfordulójára befejeződjenek. De akkor csak az előkészítésig jutottak el, mert különböző okokból csúszott a beruházás.

⁹² ² ¹

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

¹¹² ¹ ¹

Mikor Budára figyelt Európa – Zsigmond király uralkodásának 600 éves emlékei A középkori Buda aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdődött, aki idegen származása ellenére beleszeretett Magyarországba, és akkor sem hagyta el, amikor már fél Európa vezetője volt. Éppen ellenkezőleg: a nyugatot hozta ide, aminek egyik szemléletes példája a budavári Szent Zsigmond-templom hatszáz évvel ezelőtti felszentelése a mai Szent György téren. Az évtizedekkel ezelőtt itt végzett ásatásokat követően kövekkel rajzolták ki az épület alapfalait a Sándor-palota és a Karmelita kolostor előtti területen, hogy a Várba látogató sok-sok turista számára is egyértelmű legyen, hol állt egykor a Szent Zsigmond-templom.

¹⁷⁸ ⁴ ⁹

Már 50 évvel ezelőtt is vita volt a Városligetről Már 50 éve is vita volt arról, milyen legyen a Városliget, s ennek az adott alapot, hogy 1974 tavaszára vonult ki a helyszínről a Budapesti Nemzetközi Vásár, azaz a BNV. Korábban ugyanis a Liget adott helyet a rendezvénynek, állandó épületei álltak itt, a parkból hatalmas részt vettek el a pavilonok és a lebetonozott területek, amelyeket részben ezután elbontottak.

⁷² ¹²⁴ ⁰

A Gellért-hegy egykori keresztútjai Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

¹²¹ ⁰ ⁰

Az utolsó magyar gyártású gőzmozdony A magyar vasúti járműgyártásban 65 évvel ezelőtt, 1959 tavaszán lezárult egy korszak, elkészült az utolsó gőzmozdony. A mozdonyt 1959. március 20-án adták át a MÁV-nak, és a mozdony másnap, 1959. március 21-én indult el a Nyugati pályaudvarról a próbaútjára.

⁷⁷ ¹⁰⁰ ⁰

A VIII. kerület jelképe – Száz évig épült-szépült a józsefvárosi plébániatemplom A józsefvárosi plébániatemplom Pest egyik leghatalmasabb épülete, hetven méter magas tornyait már messziről megcsodálhatjuk. Azonban nem mindig törtek olyannyira az ég felé, ugyanis felszentelése után még kifejezetten sokat változott az épület, közel száz évvel később nyerte csak el a ma ismert képét. A Nagyhét kezdete alkalmából bemutatjuk ezt a méltóságteljes műemléket, Józsefváros jelképét.

¹⁴⁸ ¹ ²

A belföldi repülőjáratok vége Több mint 20 évig mindennap indultak és érkeztek Budapestre több vidéki nagyvárosból repülőjáratok. A szolgáltatás 1946-ban indult, az utolsó, menetrend szerinti belföldi MALÉV-gép 55 évvel ezelőtt, 1969. március 15-én közlekedett.

¹² ⁸⁶ ¹

Aki magyaros motívumokkal díszítette a királyi palotát – 90 éve hunyt el Györgyi Géza építész A generációkon átívelő művészi tehetség megnyilvánulására a Györgyi család az egyik legszemléletesebb példa, mely festőket, iparművészeket és építőművészeket is adott az országnak. Egyik leghíresebb tagjuk, Györgyi Géza leginkább építészként tevékenykedett, de nagy gondot fordított művei aprólékos díszítésére is. Halálának kilencvenedik évfordulóján bemutatjuk főbb budapesti alkotásait.

¹⁴⁹ ⁰ ⁰

Budapesten diadalmaskodott a legtöbbször a 150 éve született Kincsem A lóversenyzés a fénykorát élte a XIX. században. Pest első lóversenytere Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósult meg Ferencvárosban, ahol a rangos futamok fontos társadalmi eseményként is szolgáltak. Ezen a helyen is nyert számos alkalommal Kincsem, akit mintegy 4 éves pályafutása alatt senki nem tudott legyőzni. Gazdája még saját istállót is építtetett neki a belváros szívében. A csodaló születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk 15 fővárosi győzelméről, az első pesti lóversenytérről és a Kincsem-palota néven illetett épületről.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

Egy nagy léptékekben gondolkodó építész – 175 éve született Palóczi Antal Budapest városképét nemcsak a szebbnél szebb homlokzatok, izgalmas tornyok és kupolák teszik olyan varázslatossá, hanem az utcák rendezett hálózata és a kisebb-nagyobb terek jó arányai is. A városrendezés fontosságát már a dualizmus korszakának elején felismerték, de később sem feledkeztek meg róla, amit Palóczi Antal kiterjedt munkássága is bizonyít.

¹⁶⁸ ¹ ⁰

Autóközlekedés Budapesten a XX. század elején Budapesten 1909-ben szabályozták az automobilok közlekedését. A rendelkezéshez hosszú út vezetett, és az is kérdéses volt, hogy ki hozhatja meg az ezekkel az új járművekkel kapcsolatos szabályozást, azaz országos vagy helyi döntés szükséges-e?

¹³⁸ ⁹ ⁰

A Dunagőzhajózási Társaság megalakulása Hosszas próbálkozások után, 1829 márciusában alakult meg az a hajózási társaság, amely a következő évtizedekre meghatározta a dunai gőzhajózást. A 195 éve létrejött Dunagőzhajózási Társaság, illetve német nevének rövidítése után a DDSG erős magyarországi és pest-budai kötődéssel rendelkezett, s ez Széchenyi Istvánnak volt köszönhető.

¹⁰⁷ ⁴ ⁰

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

¹⁸³ ⁰ ⁰

Tisza Kálmán 140 évvel ezelőtt nyújtotta be az állandó országház építéséről szóló törvénytervezetet Az 1867-es kiegyezés megkötése után még inkább felgyorsult Budapest amúgy is dinamikus fejlődése, az ország anyagi és kulturális gyarapodása, a kapitalista gazdaság térnyerésével. Csakhogy a magyar fővárosban nem álltak rendelkezésre olyan középületek, amelyek befogadhatták volna a parlamentáris jogállammal együtt járó intézményeket, mint például az egyes minisztériumokat vagy a kétkamarás országgyűlést.

¹⁷⁸ ⁰ ⁰

Száműzték a nagyon szennyező ipari üzemeket Budapestről Budapest levegője az 1970-es években katasztrofális volt. Ugyan sokkal kevesebb autó járta a fővárosi utakat, mint most, de más szennyezők szép számmal voltak. A Margit-szigeten az autók kipufogófüstjétől pusztultak a növények, az épületeket pedig vastag koromréteg csúfította el a kémények füstje miatt.

¹⁰⁵ ⁹ ²

„Fény a homályban” – 165 éves a Lónyay Utcai Református Gimnázium A Lónyay Utcai Református Gimnázium Budapest egyik legpatinásabb oktatási intézménye, melynek 1940-es évek elején épült, modern stílusú épülete a közelmúltban újult meg. Ez azonban nem az első otthona, az iskola története ugyanis sokkal régebbre nyúlik vissza: az alapítás irányába 1859. március 6-án, tehát 165 évvel ezelőtt tették az első lépést.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

Mesterektől élményekig – Új szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban A Várkert Bazár idén ünnepli újjászületésének tizedik évfordulóját, a jubileum apropóján pedig egy új kiállítást rendeztek, mely a gyönyörű épületegyüttes változatos történetét mutatja be. Nevével ellentétben ugyanis nem mindig volt benne kert, és a bazárnak szánt helyiségeket sem csak boltok használták. A Glorietthez vezető északi rámpán felsétálva feltárul tehát a hely múltja, amelyből mi is adunk egy kis ízelítőt.

¹³⁴ ⁰ ⁰

Az első villamos vasút Nagy jelentőségű megállapodást kötött a budapesti Ganz-gyár és az olasz Societá per le Strade Ferrate Meridionali-Rete Adriatica vasút 125 éve. A megállapodás eredménye a valóban használható nagyvasúti villamos vontatás kialakítása volt, amelyet a magyar vállalat végzett el az olasz cég megrendelésére. A feladat megoldására valójában ekkor egyetlen cég volt képes a világban, a budapesti Ganz-gyár.

¹²³ ⁸¹ ⁰

Így éltek az első budapesti gyermekotthonok lakói Az árva, elhagyott gyerekek gondozása már az elmúlt évszázadokban is cselekvésre sarkallta a jobb érzésű embereket. A nevelésükre létrehozott lelencházak eleinte egyházi és egyesületi keretek között működtek, majd megnyílt az első állami intézet is 1907-ben. Az akkori gyermekvédelmi törvények megalkotói arra törekedtek, hogy az elhagyottak vagy árvák minél hamarabb családba kerüljenek, így a nevelőotthonokban többnyire csak átmenetileg tartózkodtak.

¹³⁶ ² ²

Egy magyar útburkoló kő Sárga, magyar, és az 1878-as párizsi világkiállításon díjazták. Nem egy déligyümölcsről van szó, hanem egy ma már szinte teljesen kikopott útburkoló anyagról, a keramitról, amelyet 145 éve kezdtek el nagyobb mértékben használni.

²⁰⁶ ⁷ ³