Budapesten is számos emlék kötődik a 120 éve született Esterházy János nevéhez

Írta: Földváry Gergely

2021. márc. 14. 18:00

Esterházy János kiemelkedő magyar államférfi volt, a XX. század egyik mártírja. A szlovák parlamentben egyedül ő nem szavazta meg a zsidók deportálását lehetővé tevő törvényjavaslatot. Bár munkássága elsősorban a Felvidékhez kötődik, de többször élt Budapesten, s számos emlék kötődik hozzá a fővárosban. Többek között több ezer szlovák, magyar, zsidó ember életét mentette meg és több mint százezer lengyel Magyarországra és Budapestre való menekítésében segédkezett. Boldoggá avatási eljárása 2019-ben indult el.

Az Esterházy név jól ismert a magyar történelemben, de Esterházy János nevét a történészeken kívül alig vagy talán csak a tájékozottabbak ismerik, annak ellenére, hogy szerte a Kárpát-medencében számos Esterházy János-emlék található. Budapesten is több minden kapcsolódik a nevéhez.


Esterházy János (1901-1957) fiatalon (Forrás: A mi jelünk a kereszt, Alsódobok, 2020)

A XII. kerületben áll talán az egyik legmeghatározóbb szobra, amelynek felállítását hatalmas összefogás jellemezte. A szobor miatt létrejött egy szervezet is, az Esterházy János Szoborért Egyesület; az emlékművet végül a magyar kormánnyal együtt adtak át 2013. május 15-én a Gesztenyés kertben.


Esterházy szobra az átadási ünnepségen 2013-ban (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

A szobor „egy embert ábrázol, aki mezítláb kint áll abban a rettenetes hideg pokolban, egy lópokróc katonakabátba burkolódzik, próbálja összefogni, védekezve a hideg ellen. Alatta meztelen a teste, kopasz, éhes, sovány és beteg. A vad szél meg fúj. Ebben a szélben áll és néz szembe vállalt sorsával. Valahogy a szentté válást szerettem volna ábrázolni” – fogalmazott Nagy János felvidéki szobrász a saját művéről.


Nagy János felvidéki szobrász Esterházy János-szobra a Gesztenyés kertben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


Esterházy János testében megtört, de lelkében legyőzhetetlen szobra (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


Esterházy János mezítlábas megrázó szobra a XII. kerületi Gesztenyés kertben (Fotó: Esterházy János Zarándokközpont honlap)

A szobor mögött egy faragott kőtömb áll, ami a befalazott börtönablakot jelképezi, a boltívben azonban egy vékony átlátszó üvegkereszt látszik mellette pedig a szenvedése történetének helyszínei olvashatók.


A szobor mögötti fal, amelyen Esterházy János szenvedésének állomásai láthatók (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A rengeteg felajánlásnak és adománynak köszönhetően azonban nem csupán egy szobor készült el, hanem inkább egy Esterházy János-emlékhely, mivel a szobor körül kialakítottak egy területet, ahol gesztenyefákkal, Esterházy-rózsákkal, vörös vesszejű sommal és padokkal körülvéve méltó emlékhely jött létre a XII. kerület Gesztenyés kertjében. 


Az Esterházy János-emlékhely a rózsákkal (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

A szobor megható érzékiséggel mutatja be Esterházy János személyiségét, az önfeláldozó, lelkiismeretes, testében megtört, de lelkében legyőzhetetlen férfit, aki az elveiért, hitéért és az igazságért halt meg. De ki volt Esterházy János?

Esterházy János egy főnemesi család sarjaként született a felvidéki Nyitraújlakon 1901. március 14-én. Édesanyja lengyel grófnő volt, apja pedig, Esterházy János Mihály az Esterházyak galántai ágához tartozott. Esterházy János 1916-tól 1920-ig Budapestre költözött, ahol közgazdaságot tanult és itt Budapesten ismerte meg Serényi Lívia grófnőt is, akit 1924. október 15-én feleségül vett.


Esterháy János feleségével és gyerekeivel (Forrás: A mi jelünk a kereszt, Alsódobok, 2020.)

Politikai karrierje az 1920-as években indult, hamar felfelé ívelt, és tehetségének köszönhetően már 1935-ben bekerült Kassán a csehszlovák parlamentbe, egy évvel később pedig az Egyesült Magyar Párt elnökévé választották. A II. világháború kitörése után tevékenyen részt vett a lengyelországi menekültek magyarországi befogadásának szervezésében. A szlovák parlamentben 1942. május 15-én egyedül ő nem szavazta meg a szlovákiai zsidóság deportálását lehetővé tevő törvényjavaslatot, amit „istentelennek és embertelennek” nevezett. Politikai karrierje emiatt hamarosan leépült, de mindezek ellenére zsidókat, lengyeleket és más üldözötteket bújtatott, illetve segítette menekülésüket. Ennek köszönhetően több ezer szlovák, magyar és több mint százezer lengyel menekült kerülhetett Magyarországon, így Budapesten is biztonságba.


Budapesten a rádióban beszélt a Szlovákiában létesítendő Magyar Házak jelentőségéről (Forrás: Képes Pesti Hirlap, 1939. február 9.)

Többször tartózkodott Budapesten 1939 és 1944 között. A belváros közelsége miatt leginkább az V. kerületi Szép utca 3. alatti lakásban élt, ahol emlékét 1992 óta őrzi a Nagy János és Horváth Sándor szobrászművészek által alkotott díszszegecses bronztábla, amelyet a Rákóczi Szövetség, az Esterházy János Emlékbizottság és az V. kerületi Önkormányzat állítatott közösen.


Esterházy emléktáblája Budapesten a Szép utca 3. alatti ház falán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


A Szép utcai lakása, ahol többször élt 1940 és 1944 között (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


Esterházy János lánya Aliz két fiával a Szép utcai emléktábla avatásán 1992-ben (Forrás: Magyarország, 1993.december 10.)

Ezenkívül még az XII. kerületi, Istenhegyi út 5. számú villában is többször megfordult, amit 1939-ben vásárolt meg, ahol leginkább felesége és két gyermeke tartózkodott. A Hétfői Hírek című lap 1958. november 3-án így számolt be a villáról: „Istenhegyi út 5. számú házat, amelyet gróf Eszterházy több ezer holdas földbirtokos lakott egykor, a grófi család három sarjával. Akkor a villa hét szoba hallból állt és az alagsorban három személyzeti szoba volt.”


Az Istenhegyi út 5. alatti villa Budapesten, ahol egykor Esterházy János is élt (Forrás: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)


Budapest, XII. kerület, Istenhegyi út 5. alatti villa homlokzata (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)


Budapest, XII. kerület, Istenhegyi út 5. alatti villa hallja és lépcsőháza (Fotó: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

A nyilas hatalom 1944 karácsonya előtt letartóztatta őt Budapesten és a II. világháború után a szlovák kormány koholt vádak alapján, mint „háborús bűnöst” kiadta a Szovjetuniónak, ahol kényszermunkára ítélték és egy szibériai munkatáborba hurcolták. Távollétében egy szlovák bíróság 1947-ben kötél általi halálra ítélte, majd 1949-ben a szovjetek kiadták a csehszlovák hatóságoknak. Csehszlovákia majdnem minden börtönében raboskodott. Végül 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönben halt meg. Hamvait nem adták ki a családnak, amit csak halála után ötven évvel, 2007-ben találták meg egy prágai tömegsírban. A Vatikán 2018 novemberében engedélyezte boldoggá avatási eljárásának megindítását, amelyet a krakkói főegyházmegye indított el 2019. március 25-én.


Esterházy Jánosról a lipótvári börtönben készített felvétel (Forrás: A mi jelünk a kereszt, Alsódobok, 2020)

Nevéről rakpartot is elneveztek Budapesten, miután 2010-ben a budai alsó rakpart nevét a Mozaik utca és az Árpád híd között átnevezték Gróf Esterházy János rakpartra. Emlékét Újpesten is őrzik, miután születésének 110. évfordulója alkalmából 2011-ben a Nádor utca – Vécsey Károly utca kereszteződésénél lévő kis teret Gróf Esterházy János térnek nevezték el és ott felavattak egy emlékkövet is a mártír politikus tiszteletére.


Esterházy János emlékkövét 2011-ben állította Újpest Önkormányzata a Gróf Esterházy János parkban (Forrás: Újpest Önkormányzatának honlap)

Esterházy János neve így több kerületben is megtalálható Budapesten, ha legközelebb elhaladunk egyik másik emléke előtt, álljunk meg egy pillanatra, mert Esterházy János, aki életével és hazaszeretetével évtizedek óta a hazai és a határon túli magyarság szimbóluma, méltó a figyelmünkre.

Nyitókép: Esterházy János szobra a Gesztenyés kertben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó