A költészet napját 65 éve ünnepeljük – Megmutatjuk, Budapest milyen szobrokkal tiszteleg a versírás előtt

Írta: Földváry Gergely

2021. ápr. 11. 12:00

A tavalyi évhez hasonlóan sajnos az idén is zárt ajtók mögött ünnepeljük a költészet napját, így az egy évvel ezelőtti szoborsétánk után, amikor neves költőink emlékműveit kerestük fel, most több olyan alkotást szeretnénk bemutatni, amelyek Budapest híres épületein magát a költészetet ábrázolják.

A költészet, mint művészet mindig is kiemelt helyet foglalt el a magyar társadalomban. A Hölgyfutár már 170 évvel ezelőtt úgy fogalmazott a költészet napjáról, 1851 július 19-én, hogy:

„A művészetek koronája, ragyogó koronája a költészet.
A költészet napja, örökfényű napja a művészeteknek.
E nap sugarának kell a művészet egyes ágain mulhatlanul, illőleg átragyogni, áttündökleni.
E napnak a művészet világában soha sem szabad lealkonyodni, soha sem szabad kihunyni.”

 

Mindezek ellenére az első hivatalos magyar költészet napjára csak 65 évvel ezelőtt került sor, ám akkor még nem József Attila születésnapján, hanem a nyári könyvhéten, 1956 júniusában. Jó pár évvel később, csak 1964-ben lett április 11-e a hivatalos ünnep napja.


A költészet napját hivatalosan 1964 óta ünnepljük József Attila születésnapján. Marton László alkotása a költőóriásról az Országház déli oldalán, a Duna-parton látható (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A költészet napján minden évben költőtalálkozókkal, versmondásokkal, könyvbemutatókkal, előadóestekkel szoktunk tisztelegni a magyar versművészet előtt. A vírus miatt azonban az ünnepi rendezvények már 2020-ban is az online térbe szorultak, csakúgy, mint idén, ezért szeretnénk számos olyan híres budapesti épületen lévő szobrot bemutatni, amelyek a költészet allegóriájaként jelennek meg.

Költészet a Budavári Palotán

A Budavári Palota egyik épületének homlokzati teraszkorlátján áll nyolc szobor, mind egy-egy művészeti ág allegorikus ábrázolása. Az épületen – melyben jelenleg a Nemzeti Galéria működik – a szobrok között megtaláljuk a szobrászat, zene, színészet, festészet, építészet, tánc, irodalom és a költészet allegorikus szobrait is.


A Nemzeti Galéria homlokzatán lévő szobrok egy része. Balról jobbra látható a festészet, költészet és a szobrászat allegorikus szobra. (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


A költészet szobra, egy maga elé tekintő, lanttal a kezében ábrázolt hosszú ruhás női alak (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A költészet, vagy ahogy említik még, a Lyra szobra balról az ötödik, amit egy gyönyörű nőalakban ábrázoltak, hosszú ruhában, kezében lanttal. Mint látni fogjuk, a lant vagy lyra a költészet megformálásának az egyik legismertebb attribútuma, de papírtekerccsel és íróeszközzel is gyakran ábrázolják a költészetet. A nyolc szobor nem az eredeti szobrok mintájára készült, mivel azok annyira megrongálódtak a II. világháborúban, hogy nem tudták őket újraalkotni. A mai szobrok az 1960-as években készültek el Pátzay Pál irányításával, a költészet szobrát Ispánki József szobrász készítette.


A romos királyi palota és a sérült szobrok állapota 1945-ben (Fotó: Fortepan/Képszám:105721)

Allegorikus művészetek a Magyar Tudományos Akadémián

A Magyar Tudományos Akadémia székházát számos igényes szobor díszíti, ezek között a Duna-parti homlokzaton álló négy nőalak formázza meg allegorikusan a régészet, a költészet, a csillagászat és a politika szobrát. Az Akadémiát Friedrich August Stüler tervezte 1862-1865 között, a szobrok pedig eredetileg Emil Wolff német szobrász alkotásai alapján készültek el, és Berlinből kerültek az Akadémia homlokzatára.


A Magyar Tudományos Akadémia Dunára néző homlokzata az allegorikus szobrokkal. Balról jobbra látható a régészet, a költészet, a csillagászat és a politika szobra (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A II. világháborúban megsérült a négy szobor közül a régészet és a csillagászat, melyeket így újra kellett alkotni, de a költészet és a politika szerencsére megőrizte eredeti szépségét. A költészet, azaz Poesis allegorikus szobra egy babérkoszorús nő alakjában jelenik meg, a papírtekercsen és a tollon kívül kevésbé észrevehető, de mégis látszik a költészet egyik ismert jellemzője, a lant is.


A költészet szobra az Akadémia oldalsó homlokzatán, kezében tollal és egy tekercs papírral (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Operaház szerelmi költészete

A Magyar Állami Operaház épülete 1884-ben készült el Ybl Miklós tervei alapján. Az Andrássy úton lévő fényűző palota nyitóelőadására maga a király, Ferenc József is elment. Nem véletlen, hogy az épület reprezentatív megjelenése megkívánta, hogy számtalan szebbnél szebb szobor álljon az épületen. Egyes források szerint olyan sok szobor díszíti az Operaház épületét, hogy talán csak a Parlament épületén található több műalkotás egész Magyarországon.


Az Ybl Miklós által tervezett Magyar Állami Operaház épülete 1900-ban (Fotó: Fortepan/Képszám:13252)

A szobrok közül több is kapcsolódik a költészet témaköréhez, de talán a legismertebb az Opera főhomlokzatán lévő Erato, a szerelmi költészet múzsájának szobra, amit Feszler Leó alkotott. A szobor központi helyen a főhomlokzat bal oldali fülkéjében áll, kezében lanttal, közvetlenül Erkel Ferenc szobra felett. Mivel még tart az Operaház felújítása, friss fotót nem tudunk készíteni a gyönyörű szoborról, csak egy két archív képpel tudunk szolgálni. A szobor kezében ugyancsak megfigyelhető a lant, továbbá mellette áll puttó formájában Erósz, a szerelem istene.


A szerelmi költészet, Erato szobra az Operaház főhomlokzatán az 1980-as években (Fotó: Ybl Miklós Virtuális Archívum/ BFL_xv_17_e_306_2242_029)

A főváros épületein, terein, mind a mai napig számos Feszler-alkotás található, köztük a Várkert Bazár, az Operaház, az Erzsébet tér vagy a Szent István-bazilika néhány szobra és dísze. A Magyarság című újság 1927. július 17-i számában ezt olvashatjuk Fessler szobrairól. „Fessler Leó műalkotásai egytől-egyig olyan szobormüvek, amelyek szinte egyedül képviselik a XIX. században kialakult neoklasszikus művészeti stílust Budapesten, tehát egyúttal művészettörténeti dokumentumai is a magyarországi Neoklasszikus szobrászművészeinek.”


A szerelmi költészet, Erato szobra közelről az Operaház főhomlokzatán az 1980-as években (Fotó: Ybl Miklós Virtuális Archívum/ BFL_xv_17_e_306_2242_030)

A Pesti Vigadó allegorikus szobrai

A Feszl Frigyes tervei alapján 1860-1865 között épült Pesti Vigadó homlokzatán is számos gyönyörű allegorikus nőalakot láthatunk. A központi részen hat múzsaszerű női szobor található, melyek mind a zenét és az ahhoz kapcsolódó tevékenységeket jelképezik.


A Vigadó központi ablakán látható szobrok (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A hat szobor közül az egyik a Lyra nevet kapta, amely más néven lantot is jelent, így sok szállal kötődik a költészethez is. A Nemzeti Galéria homlokzatán lévő, már bemutatott szobrot is Lyrának nevezik, mely ugyancsak a költészetet ábrázolja. Brestyánszky Béla szobrász készítette 1884-ben a lantot tartó női szobrot, amely azonban a háborúban súlyosan megsérült, így a ma látható szobrok nagy része újrafaragott.


Lyra szobra a Vigadó épületén (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Magyar Királyi Kúria szobrai

Az Országház szomszédságában a Magyar Királyi Kúria 1893-1896 között épült Hauszmann Alajos tervei szerint. Az épület, amelyben évtizedeken át a Néprajzi Múzeum működött, hamarosan újra a régi funkcióját tölheti majd be. A hatalmas épület tetején lévő alkotásokat a téren sétálók kevésbé látják, pedig a nagy magasságban lévő allegorikus szobrok méltók a figyelmünkre. A szobrok tizenkét különböző tevékenység allegóriáját formálják meg, köztük van az építészet, festőművészet, színművészet, szobrászat és természetesen az irodalom szobra is.


Az egykori Magyar Királyi Kúria főpárkánya feletti attika posztamensein látható 12 szobor egy része (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A szobrászművész, Damkó József az irodalom allegóriáját az egyik kezében tollat, a másikban könyvet tartó nőalak formájában ábrázolta. A háború miatt azonban ezek a szobrok sem maradtak meg eredeti állapotukban, így jelen formájukban későbbi újrafaragásokról van szó.


Damkó József szobrász irodalmat megformázó szobra a mai Néprajzi Múzeum tetején (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A fővárosban még számos gyönyörű allegorikus szobor látható, amely a költészetet, mint művészetet mutatja be, amelyeket nem csak a költészet napján érdemes megcsodálni. Remélhetőleg maga a költészet napja nem lesz sokáig négyfal közé zárva és jövőre újra szabadon ünnepelhetjük a magyar versművészet ünnepét.

Nyitókép: Damkó József szobrász irodalmat megformázó szobra a mai Néprajzi Múzeum tetején (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó