Nyugodtan kijelenthető, hogy a II. világháborúban a magyar főváros a német politika áldozata volt. Adolf Hitler, hogy késleltesse a Vörös Hadsereg előre nyomulását, erődített várossá nyilvánította Budapestet. Ez azt jelentette, hogy a várost az utolsó töltényig és az utolsó emberig védeni kellett. Ennek következménye, hogy ez volt az egyik legtovább tartó ostrom a második világégés történetében, amely számos emberéletet követelt, és az épületek is súlyosan megsérültek.

A legsúlyosabb károkat a Várnegyed szenvedte el, ugyanis az ostrom végére a védekező német–magyar csapatok a budai oldalra vonultak vissza, mintegy 40 ezer fő a bekerített budai Várba szorult. Másrészt a budai Vár a dualizmus korától egészen 1945-ig kormányzati negyedként funkcionált, így a magyar állam „szíve” volt.

A Bécsi kapu tér házai az ostromot követően 1945-ben, háttérben a Mária Magdolna-templom tornya (Forrás: Fortepan/Képszám: 52064)

A romos Királyi Palota 1945-ben (Forrás: Fortepan/Képszám: 115936)

A legnagyobb veszteséget a Királyi Palota szenvedte el, az ostrom előrehaladtával egyre több találatot kapott. A belövések miatt nemegyszer keletkezett tűz, amit víz hiányában nem tudtak eloltani. Sok helyen beszakadt a kupola és a tető, maga alá temetve rengeteg értékes műkincset. A harcok befejezése után a megmaradt festményeket, szőnyegeket, relikviákat a győztes szovjet katonák hadizsákmánynak tekintették és elvitték.

A királyi palota krisztinavárosi szárnya 1945-ben (Forrás: Fortepan/Képszám: 175146)

Számos reprezentatív terem mellett az úgynevezett „Buffet-csarnok” is súlyos károkat szenvedett el, de nem semmisült meg, helyreállítható lett volna (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára)

A világháborút követően szinte azonnal megkezdődött a romok eltakarítása, a palota helyreállításához azonban nem fogtak hozzá, mivel több elképzelés is volt a leendő funkciót illetően. Az egyik szerint az egykori királyi palotát úgy alakították volna át, hogy a külső homlokzatot lényegesen leegyszerűsítik, a belső tereket pedig teljesen átszabják, hogy azokat a kommunista állampárt, azaz a Magyar Dolgozók Pártja használja székházként. Itt kapott volna helyet Rákosi Mátyás dolgozószobája is. Ez az elképzelés azonban a pártvezér hatalmának gyengülése miatt elbukott.

Az 1956-os forradalom leverését követően a megszilárduló Kádár-rendszer már inkább kulturális funkciót szánt a palotának a helyreállítás után. Az átalakítás eredményeként a barokk-klasszicizáló homlokzat ma modern belső tereket rejt, amelyekben 1975 óta a Magyar Nemzeti Galéria, illetve 1984 óta az Országos Széchényi Könyvtár működik. A többszáz díszes teremből ma mindössze kettő őrzi úgy-ahogy a korabeli fényét, egyrészt a nádori kripta, a hajdani vártemplom alatt, másrészt pedig az egykori trónterem, amit az elkészült rekonstrukciós tervek ellenére végül mégis csak a régi díszei nélkül csak mint teret állítottak helyre.

A helyreállítást követően az egykori királyi palota nagyobbik részében a Magyar Nemzeti Galéria kapott helyet. A képen a galéria modern stílusú lépcsőcsarnoka látható 1975-ben (Forrás: Fortepan/Képszám: 170781)

A Budavári Palota helyreállított keleti homlokzata az új, klasszicizáló kupolával (Forrás: Fortepan/Képszám: 77663)

A kupola alatti terem napjainkban (Fotó: pestbuda.hu)

A palota közvetlen környezete, azaz a Várkert, a Lovarda, az Udvarlaki Őrség épülete, a Királyi Lovarda és a Királyi Istálló is jelentős sérüléseket szenvedett el az ostrom során. A Várkert a bombázások miatt szinte felismerhetetlenné vált, a kommunista vezetés pedig nem kívánta helyreállítani a díszes kerteket. Így inkább a területen folytatott ásatások során feltárt XVI. századi déli rondella alapjait felhasználva visszaépítették a bástyát és a kaputornyot.

A Királyi Palota kertjeiben lévő lépcsősor 1912 környékén (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az egykori díszes lépcsősor helyén helyreállították a késő középkori erődrendszert. A felvétel 1970-ben készült (Forrás: Fortepan/Képszám: 77660)

A királyi palota nyugati oldalánál lévő két udvar, a Csikós- és a Hunyadi-udvar épületei sem voltak szerencsésebbek. A Hunyadi-udvar nyugati lezárásnak is tekinthető Királyi Istálló épületét a háborút követően ideológiai okokból bontották le, és a helyén rommezőt alakítottak ki.

Az istálló mellett álló Udvarlaki Őrség épülete sem sérült meg jelentősebben, ezt viszont csak jóval később bontották le. Hasonló sorsra jutott a Csikós-udvarban álló Királyi Lovarda is: az épület megmenthető lett volna, ám az ideológiai pusztítás utolérte, és a háború után gyorsan lebontották.

Noha menthető lett volna (ahogyan ezen az 1945-ös képen is látható), mégis lebontották a Királyi Istállót (Forrás: Fortepan/Képszám: 52049)

A sérült Királyi Lovarda és a Főőrség épülete a kép bal oldalán 1945-ben. A várfalon kívül a Hauszmann-féle művezetői villa, amelyben egykor a palota és a melléképületek tervei készültek (Forrás: Fortepan/Képszám: 175125)

Az ideológiai rombolásnak estek áldozatul a Szent György tér épületei is. A tér nyugati részén álló palotát, amely korábban Habsburg–Lotaringiai József főherceg otthona volt, a háborút követően pedig egy ideig oktatási és lakhatási célokat szolgált, 1968-ban felrobbantották. A palota szomszédságában állt egykor a Honvédelmi Minisztérium épülete, amely helyrehozható károkat szenvedett el, mégis lebontották.

Az előbbiekkel ellentétben az egykor miniszterelnöki rezidenciaként működő Sándor-palota igen súlyos sérüléseket szenvedett el, itt a háború után csak állagmegóvást végeztek. Csak az 1980-as években állították helyre a homlokzatát, majd az 1990-es évek legvégén, a 2000-es évek elején kívül-belül rekonstruálták. Az akkori tervek szerint az épület visszakapta volna egykori funkcióját is: a Miniszterelnöki Hivatalt költöztették volna ide. A 2002-es kormányváltás után azonban a Köztársasági Elnöki Hivatal kapta meg az épületet.

József főherceg palotája és a Honvédelmi Minisztérium épülete 1945-ben (Forrás Fortepan/Képszám: 105723)

A romos Sándor-palota 1945-ben (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára)

Napjainkban ismét régi fényében ragyog a Sándor-palota (Forrás: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

A szomszédos Dísz tér épületei is megsínylették az ostromot és az ideológiai pusztítást. Külön ki kell emelni a tér sarkán álló, egykori Külügyminisztérium épületét, amelyet eredetileg a Vöröskereszt Egylet székházának építettek. Olyan súlyos sérüléseket szerzett az épület, hogy inkább lebontották, a helyén hosszú évtizedekig üres foghíjtelek éktelenkedett. Ezzel ellentétben a szomszédos Honvéd Főparancsnokság épülete nem szenvedett el olyan mértékű károkat, amelyek indokolták volna a későbbiekben történt visszabontását.

A romos Külügyminisztérium (balra) és a Honvéd Főparancsnokság épülete (jobbra) 1949-ben (Forrás: Fortepan/Képszám: 105808)

A Honvéd Főparancsnokság épülete napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Várnegyed Dísz tértől északra fekvő részét hagyományosan Polgárvárosnak nevezzük, mivel itt döntő többségében lakóházak állnak. Ám itt is volt néhány kormányzati épület, illetve közintézmény, amelyek szintén súlyos károkat szenvedtek el. Ilyen a Szentháromság téren az egykori Pénzügyminisztérium palotája.

Noha az épület helyrehozható állapotban volt, azonban 1945 után mégis a jelentős átépítése mellett döntöttek. Arra hivatkoztak, hogy az épület díszes neogótikus főhomlokzata és a két csipkézett tornya túlságosan hivalkodó a Mátyás-templom szomszédságában. Emiatt a legjelentősebb átalakítás a főhomlokzatot érintette, ám meghagyták neogótikus jellegét. A felújítás után az épületben a Budapesti Műszaki Egyetem kollégiuma kapott helyet.

A Pénzügyminisztérium palotája a háborús sérülések után, a tetőszerkezet és az emelet bontása már folyamatban 1945-ben (Forrás: Fortepan/Képszám: 96590)

A Pénzügyminisztérium megcsonkítva helyreállított épülete 1954-ben (Forrás: Fortepan/Képszám: 170510)

Ugyancsak súlyos sérüléseket szenvedett el a Pénzügyminisztérium palotájának szomszédságában, a mai Hess András tér 1. alatt állt egykori Jezsuita Kollégium, amelyben 1867-től a minisztérium irodái kaptak helyet. Mivel a háborút követően a Pénzügyminisztériumot átköltöztették a József nádor térre, a Magyar Általános Hitelbank egykori székházába, a hajdani Jezsuita Kollégiumhoz sokáig nem nyúltak. Végül az 1970-es években itt építették fel a Hilton Szállodát, a Hess András tér felőli barokk homlokzat megtartásával.

A Mátyás-templom is súlyos sérüléseket szenvedett el, ám azokat igen hamar kijavították (Forrás: Fortepan/Képszám: 30893)

Az egykori Jezsuita Akadémia romjai 1945-ben (Forrás: Fortepan/ Képszám: 93909)

A Várnegyed északi végében, a Bécsi kapu téren áll a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának reprezentatív palotája, amely a Bécsi kapu szomszédságában (amelyen – ahogyan azt korábbi cikkünkben is írtuk – a védők megpróbáltak kitörni) súlyos belövéseket kapott. A legjobban a Levéltér ikonikus és városképet meghatározó tornya sérült, amit még 1945-ben felrobbantottak.

Súlyosan megsérült az Országos Levéltár tornya 1945-ben, még ugyanabban az évben fel is robbantották (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Meg kell még említenünk a sérült épületek között a budai Várban lévő templomokat is. A Mária Magdolna-templom, a Bécsi kapu téri evangélikus templom és a Mátyás-templom is súlyos sérüléseket szerzett Budapest ostromában, ám az evangélikus templomot és a Mátyás-templomot igen hamar helyreállították az eredeti formájukban.

Viszont a Kapisztrán téren álló Mária Magdolna-templom, vagy más néven Helyőrségi-templom nem menekülhetett meg: 1950-ben – állítólag Rákosi személyes utasítására – az épületet lebontották. Egyedül a tornyát hagyták meg, amelyen állagmegóvást végeztek. 

A romos Mária Magdolna-templom 1945-ben (Forrás: Fortepan/Képszám: 52080)

Napjainkban kilátóként használják a templom megmaradt tornyát (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Természetesen a Várnegyedben álló számos lakóház is megsérült. Ezeknek a többségét főként barokk homlokzattal helyreállították, de voltak olyan házak, amelyeknek építészeti díszítését egyszerűsítették, vagy amelyekről egy-egy szintet lebontottak. S volt néhány kivétel, amikor inkább lebontották a sérült házakat, és modernebb megjelenésű épületeket húztak fel a helyükre. Jó példa erre a Szentháromság tér sarkán álló egykori Burg Hotel vagy a Dísz tér északi végén álló lakóház.

A 2019-ben bezárt Burg Hotel a Szentháromság téren. Az épületet egy háborúban megsérült ház helyére emelték (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Dísz tér 8. szám alatt álló ház, amely egy szintén lebontott épület helyére épült (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Nyitókép: A budai Várban a Szentháromság tér 1945-ben (Forrás: Fortepan/Képszám: 52084)