275 éve készült el a vízivárosi Szent Anna-templom szentélye a Batthyány téren

A cikk angolnyelvű változata: The sanctuary of the St. Anne's Church in Batthyány Square was built 275 years ago

Írta: Flier Gergely

2021. július 24. 9:00

A budai Duna-part egyik legjellegzetesebb épülete a vízivárosi Szent Anna-templom. Az I. kerületi Batthyány téren álló épület a főváros barokk építészeti emlékei közül is kiemelkedik. A templom története a XVIII. századra nyúlik vissza, alapkövét 1740-ben tették le, majd hosszú időn keresztül épült. Szentélye 275 évvel ezelőtt, 1746-ban készült el s az épület befejezéséig ezt használták templomként. Az évfordulón felkerestük Buda patinás templomépületét.

A budai és pesti barokk művészet sajátos íze, hangulata fővárosunk egyik kevésbé emlegetett értéke. Pedig ha Budapestnek ebből a korból származó épületeit, templomait járva összehasonlítjuk azokat az ország többi barokk emlékével, láthatjuk, hogy ezekben a Buda és Pest számára nem éppen könnyű időkben a művészeknek sikerült valami egyedi, ebben a formában máshol nem található világot megalkotniuk. Ennek a világnak az egyik legjelentősebb emléke a felsővízivárosi Szent Anna-plébániatemplom, melynek szentélyét 275 éve, 1746. július 21-én szentelték fel.

A felsővízivárosi Szent Anna-plébániatemplom Carl Vasquez 1837-ben készült metszetén (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az 1390-ben alapított ősi vízivárosi plébánia első templomát 1540-ben pusztították el a törökök. A plébániát a török kiűzése után 1687-ben alapították újra. A Víziváros lelkipásztori ellátását ekkor a kapucinus rend végezte, a plébánosi teendőket pedig Raspani Tamás dalmáciai származású pap látta el, de a városrésznek nem volt plébániatemploma, hanem a kapucinusok kápolnáját használták a szertartásokhoz. Raspani, aki világi pap volt és 1718-ban hunyt el, végrendeletében vagyonát, házát és ingóságait egy Szent Anna tiszteletére építendő templom céljára ajánlotta fel. Szent Anna, Szűz Mária édesanyja a barokk kor népszerű szentje volt. Szintén az 1718-as évben a kapucinusokat a jezsuita rend váltotta, Keresztély Ágost esztergomi érsek őket bízta meg a terület ellátásával.

A templom homlokzatának központi eleme Szent Anna szobra, Eberhardt Antal szobrászművész alkotása (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A városi tanács a jezsuitákkal 1723-ban kötött szerződésben vállalta, hogy a Víziváros számára templomot és plébániaépületet emel. Ehhez hamarosan megvásároltak egy, a Felsővásár tér, a mai Batthyány tér déli részén lévő fogadóépületet és Fiedler Henrik Ferenc kőművesmester vezetésével ezt alakítottak át plébániatemplommá, melyhez harangtornyot is építettek. Így a város és a jezsuiták megegyezését követő évben, 1724-ben a rend megkezdhette működését ebben a Szent Anna-kápolnában.

Ez a kápolna a városrész benépesülésével hamarosan egyre inkább szűknek bizonyult és bár a nagyobb templom építésének szándéka megvolt ugyan, de több tényező is hátráltatta. Először az építkezéshez szükséges, a kápolnával szomszédos telek megszerzése ütközött akadályokba, mert a tulajdonos, Pösenbacher Mihály nem hajlott a megegyezésre. De hamarosan súlyosabb akadály lépett fel: az 1738-ban kitört pestisjárvány. Így a városi tanács csak 1740 januárjában döntött a templomépítésről, melyhez nem sokkal korábban már megadta az engedélyt Esterházy Imre esztergomi érsek.

A templom alapkövét 1740. július 26-án, Szent Anna ünnepén tették le. Az épület terveit abból a húsz tervrajzból választották ki, melyet Locatelli Péter Antal kereskedő Itáliából hozatott. Az építkezést Hamon Kristóf kőművesmester és Seyfferth János pallér vezette. Öt esztendő elteltével, 1745. november 25-én helyezték be a szentélykupola zárókövét s a következő évben, 1746. július 21-én felszentelték a templom szentélyét. Az első szentmisét öt nap múlva, július 26-án, a templom búcsúnapján, Szent Anna ünnepén mutatták be.

A felsővízivárosi Szent Anna-plébániatemplom szentélye a főoltárral (Fotó: Budapest-Felsővízivárosi Szent Anna plébánia honlapja)

Ekkortól a teljes épület befejezéséig a szentélyt használták templomként. A szentéllyel együtt épült fel 1740 és 1746 között a templom lorettói kápolnája is, melynek szép kovácsoltvas rácsát Pügl Ignác készítette 1752-ben.

 A szentéllyel együtt épült fel a templom lorettói kápolnája is, melynek kovácsoltvas rácsát Pügl Ignác készítette 1752-ben (Fotó: Budapest-Felsővízivárosi Szent Anna plébánia honlapja)

A szentély átadása után a templom építése folytatódott, bár az építkezést vezető Hamon Kristóf 1748-ban bekövetkezett halála miatt azt már Nöpauer Máté építőmester folytatta. A főhomlokzat és a két torony falazása 1758-ra fejeződött be, majd 1759 novemberében, a toronysisakok belső vázának elkészülte után a keresztek is felkerültek a két templomtoronyra. A hajó kupolájának falazását 1762 novemberében fejezték be.

Hamarosan ismét nem várt nehézségek adódtak: 1763 júniusában földrengés rongálta meg a már csaknem elkészült templomot. A földrengés kárainak helyreállítását már Hamon János, a templomépítést megkezdő Hamon Kristóf fia végezte. Hamarosan elkészültek a homlokzat díszítésének munkálatai és 1765-ben a két meglévő mellékoltár sorát bővítve öt újabb mellékoltárt emeltek, a templom falait Wagenschön Ferenc műhelyében készült festményekkel díszítették s az addigi egyszerű főoltár helyére gróf Zichy Miklósné költségén épült új főoltárra 1773-ra elkészült Bebo Károly ma is látható szoborcsoportja.

A templom építésének idejére esett, amikor 1773. szeptember 21-én Mária Terézia kihirdette a jezsuita rend feloszlatását elrendelő július 21-i pápai bullát. Ekkortól a városi tanács által kijelölt világi papok vezették a plébániát. Miután II. József 1784-ben a kármelita rendet is feloszlatta, a budavári kármelita templom orgonája a Szent Anna templomba került.

Görgey Márton esztergomi főegyházmegyei általános helynök, címzetes püspök 1805. augusztus 4-én szentelte fel az immáron elkészült templomot.

Az építkezés történetének áttekintése után szólnunk kell magáról a templom épületéről is. Annál is inkább, mert belső terét tekintve, nyolcszögű középterével egy Magyarországon is ritka, de Budapesten teljesen egyedülálló templomtípust képvisel.

A két torony között, a főhomlokzat tetején az Isten szeme szimbólum látható (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A két torony között, a főhomlokzat tetején az Isten szeme szimbólum látható, melynek két oldalt két angyal hódol. Ez alatt Buda városának címerét látjuk. A homlokzat központi alakja pedig Szent Anna monumentális szobra, mely szoborfülkében helyezkedik el. Eberhardt Antal szobrászművész alkotásán Szent Anna könyvből tanítja a gyermek Máriát.

A Szent Anna-templom már 1930-ban díszkivilágítást kapott (Fotó: Pesti Napló Képes Műmelléklet, 1930. augusztus 24.)

A templom háromosztatú homlokzata klasszikus, hosszanti elrendezésű belsőt sejtet, azonban a templombelső inkább centrálisnak mondható az említett nyolcszögű középtérrel, mely fölé ovális kupola borul. A Bebo Károly alkotta főoltár mozgalmas jelenetének szereplői Szent Anna, a gyermek Mária, Erzsébet és Zakariás (Keresztelő Szent János szülei) valamint az Újszövetség hajnalát megjelenítő alakok mellett az Ószövetséget megidéző Dávid király.

A Szent Anna-templom szentélyének Szentháromság-freskóját az 1717 és 1782 között élt Vogl Gergely alkotta (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A templom főoltára, mellékoltárai, díszei és a falakat ékítő festmények a magyaroszági barokk művészet remekei. A szentély Szentháromság-freskóját az 1717 és 1782 között élt Vogl Gergely alkotta, de a kupola Oltáriszentség-freskója már modern alkotás, ezt Kontuly Béla és Molnár C. Pál festette.

Nyitókép: A felsővízivárosi Szent Anna-templom napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Összesen 3 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


"A Szent Anna-templom már 1930-ban díszkivilágítást kapott"
Nagyon érdekes, hogy már a háború előtt nagyon sok Duna parti műemlék épület díszkivilágításban tündökölt.

Válaszok:
Sándor | 2021. augusztus 1. 14:52

Valóban. Apám a gimnáziumban egy 6x9-es Zeiss Ikon géppel fotózott, Perutz fekete-fehér filmre. Sok negatívom van. Apám akkor kontakt másolatokat készített róluk, tűélesek. A kivilágított Vár és a Lánchíd a harmincas években fantasztikus volt. Már akkor alkalmaztak nagyobb felületet megvilágító tükrös lámpatesteket.
Ime ez a géptípus volt az övé, az ötvenes években még megvolt:
https://www.collectcamera.com/..

Válaszok:
Reki | 2021. augusztus 2. 20:35

Szép régi darab ez a gép. Az 1:6.3 kis fényerejű objektív, a korabeli kis érzékenységű filmekkel, valóban művészetté tette a fotózást.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó