Szakmai körök már az 1890-es évek elején szorgalmazták önálló gazdasági múzeum létrehozását, amely nemcsak a magyar mezőgazdaság történetének, fejlődésének bemutatására teremt lehetőséget, de megismerteti a legújabb vívmányokat és fejlesztéseket is az ágazat szereplővel.

A magyar honfoglalás ezeréves évfordulója alkalmából megrendezett  Ezredéves Országos Kiállítás sikere is megerősítette a kezdeményezés létjogosultságát, a múzeum szükségességét. Ugyanis a millenniumi kiállításon külön csarnokokban, pavilonokban állították ki a mezőgazdasági, erdészeti, vadászati gyűjteményeket, amelyek sok látogatót vonzottak. 

Az erdészeti és vadászati pavilon az Ezredéves Országos Kiállításon (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1896. május 3.)

A mezőgazdasági pavilon az 1896-os millenniumi kiállításon, Klösz György felvételén (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.09.103)

Darányi Ignác akkori földművelésügyi miniszter kezdetektől támogatta az elképzelést, hogy „az ország mezőgazdasági termelése és fejlődése állandó és modern múzeumban bemutattassék”. A miniszter 1896. június 20-án kelt, és az Országos Magyar Gazdasági Egyesületet részére megküldött leiratában hivatalosan is megerősíti a múzeum létrehozásának tervét. Így jogilag ezt tekinthetjük a mai Mezőgazdasági Múzeum „alapító okiratának”.

A miniszter meghatározta az állami fenntartású gyűjtemény feladatait is: 

„A Mezőgazdasági Múzeum czélja és hivatása mindazt bemutatni, ami a magyar mezőgazdaságra érdekkel és fontossággal bír, amiből a hazai mező-, kert-, szőlő- vagy erdőgazda megbízható, gyakorlati tanulságot meríthet és amiből úgy a belföldi, mint a külföldi iparos, fogyasztó és kereskedő a magyar mezőgazdaság terményeit legközvetlenebbül és leghívebben megismerhesse.”

A 125 évvel ezelőtti leirat arra is kitér, hogy a leendő múzeumi „tárgyak beszerzésére a legjobb alkalmat az ezredéves kiállítás mezőgazdasági részében kiállított tárgyaknak a jelzett czélra való biztosítása képezi“.

Darányi Ignác szobrát – Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotását – 1931-ben állították fel a Mezőgazdasági Múzeum udvarán. A felvétel 1935-ben készült (Forrás: Fortepan/Képszám: 19996) 

Bár az ezredévi kiállítás 1896. október 31-én bezárta kapuit, de a történelmi főcsoport, azaz a mai Vajdahunyad vára – Alpár Ignác építész alkotása – anniyra népszerű és közkedvelt volt, hogy az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tagjai kezdeményezték: a lebontásra ítélt épületegyüttesben legyen a Mezőgazdasági Múzeum otthona. A főváros átengedte a múzeumnak az egész épületcsoportot, és megkezdődött a felújítás.  

Darányi Ignác eredeti szobra a II. világháborúban megsérült és elbontották. Az egykori földművelésügyi miniszter új szobrát 2017-ben avatták fel, az újraöntött alkotást Györfi Sándor szobrászművész készítette (Fotó: pestbuda.hu) 

Ahogyan már jeleztük, Darányi miniszter leirata alapján a millenniumi mezőgazdasági kiállításhoz összegyűjtött tárgyi anyagot használta fel a múzeum, de emellett további gyűjtésbe is kezdtek. Arra kérték a „gazdaközönséget“, hogy önkéntes adományaikkal járuljanak hozzá a gyűjtemény gyarapításához. A miniszter pedig felszólította a földművelésügyi tárcához tartozó szerveket és intézeteket, hogy adják át a múzeumi szemléltetés céljaira alkalmas tárgyakat, iratokat. A felhívás eredményeként a múzeum 1896 végén már több mint 12 000 darabos gyűjteménnyel rendelkezett.

Darányi Ignác miniszter levele Balás Árpádhoz, a múzeum első igazgatójához, amelyben felkérte, hogy az ezredéves kiállítás mezőgazdasági anyagából gyarapítsa az intézmény gyűjteményét (Fotó: pestbuda.hu)

A 125 éve alapított múzeum végül 1897. szeptember 12-én nyílt meg, s már a nyitás napján több mint 1600 látogatót fogadtak. A gótikus épületrészben 6, a reneszánsz szárnyban 16 kiállítással várták a látogatókat. A díjtalanul megtekinthető tárlatokon bemutatták a magyar mezőgazdaság valamennyi ágát, a termelés mellett az élelmiszer- és a feldolgozóipar eredményeit. Külön figyelmet fordítottak arra, hogy a mezőgazdasággal nem hivatásszerűen foglalkozók érdeklődését is felkeltsék. Ez sikerült is, a kiállítások rendkívüli érdeklődést váltottak ki: két és fél év alatt közel százhetvenezer érdeklődő tekintette meg a látnivalókat.

Vajdahunyad vára lépcsőháza a mezőgazdasági kiállítással 1908-ban (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A múzeum üzemeltetői már ekkor indítványozták egy „új és állandó épület” létesítését, mert a Vajdahunyad vára állapota folyamatosan romlott.  A megnyitást követő második évben életveszélyessé vált, és 1899. július 27-én be is kellett zárni a kiállításokat. Az egykori történelmi főcsoport épületét pedig 1899-ben lebontották.

A múzeum értékes gyűjteményét a Kerepesi (mai Rákóczi) út 72. szám alá szállították, ahol néhány hónap múlva kisebb területen újra megnyitott a kiállítás, az új helyszínen 18 kiállítással várták a látogatókat.

A múzeum egykori ideiglenes otthona a Kerepesi (ma Rákóczi) úton. Az épület a II. világháborúban megsérült és elbontották (Forrás: Dr. Takács Imre: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum rövid története, Budapest, 1967)

A Vajdahunyad vára azonban olyan népszerűvé vált, hogy művészek egy csoportja azt kérte, hogy ismét építsék fel az épületegyüttest. A mozgalomhoz csatlakozott a múzeumi szakma is. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium is támogatta, és Darányi Ignác miniszter is az újbóli megépítés mellett érvelt. Így 1902-ben meg is indult a Vajdahunyad várának immár tartós anyagokból történő újbóli felépítése. A tervek elkészítésével ismét Alpár Ignácot bízták meg, aki úgy készítette el azokat, hogy a leendő épületegyüttes a múzeum minden igényének megfeleljen. Először a gótikus-reneszánsz-barokk épületcsoport épült újjá 1904-re, majd később, 1908-ban a román együttes. 

A gyűjtemény visszaszállítása után az akkor már Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeumnak nevezett kulturális intézményt és kiállításait 1907. június 9-én Ferenc József nyitotta meg. A reneszánsz épületben 25, a gótikus szárnyban 3 kiállítás készült el. 1908-tól a jáki kápolnában kialakított könyvtár és az olvasóterem fogadta az érdeklődőket.

Az Ősfoglalkozások termének kialakításában a kiváló természettudós, Herman Ottó is részt vett  (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1907. június 16.) 

Az első évtizedekben az intézmény jellemzően olyan gyakorlati bemutató- és oktatóközpont volt, ahol az érdeklődők elsősorban a korszerű termelési módokat és eljárásokat ismerhették meg. Az egyes tárlatok foglalkoztak a növénytermesztés és az állattenyésztés területeivel, valamint a gépesítés, az élelmiszer-feldolgozás, a szőlészet, borászat, erdészet, a meteorológia fontos kérdéseivel.

A vízi szárnyasokat és a nemes vadakat is megtekinthette a közönség (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1907. június 16.)

A II. világháborúban az épület megsérült, több része azonban viszonylag épen maradt, ezért „társbérlőket”, azaz más szervezeteket költöztettek be 1945 után. Még az is felmerült, hogy a Mezőgazdasági Múzeumot felszámolják, és az épületben úttörőpalotát alakítanak ki.  Ennek jegyében elkezdték a gyűjteménytárak és a berendezések szétosztását.

Végül – az új igazgató, S. Szabó Ferenc határozott fellépésének is köszönhetően – a múzeum megmenekült, az épületet pedig annak a Hajós Alfréd építésznek a vezetésével állították helyre, aki pályája kezdetén, a századfordulón Alpár Ignác irodájában dolgozott.  A rekonstrukció 1959-ben fejeződött be.

A híres trófeagyűjtemény a vadászati kiállításon (Fotó: pestbuda.hu)

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 125 éves fennállása óta elhivatottan őrzi a mezőgazdaság értékeit, kincseit. Értékes darab a gyűjteményében az 1852-ben Magyarországra került első gőzlokomobil, továbbá számos hazai és külföldi mezőgazdasági eszköz és gép. A világhírű trófeagyűjtemény időrendi sorrendben mutatja be az egyes vadtrófeákat. A múzeum őrzi a XIX. században és a két világháború között az európai piacot uraló búzafajták kollekcióját is. Szintén figyelemre méltó darabok a szürkemarha-koponyák gyűjteménye, a kézműves lószerszámok, a vadászfegyverek, valamint a magyar szőlészet és borászat tárgyi emlék.

A múzeum főbejárata a barokk épületrészben van (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Nyitókép: A városligeti Vajdahunyad várában működik a Magyar Mezőgazdasági Múzeum (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)