A 125 éve alapított Mezőgazdasági Múzeum számára építették fel újból a Vajdahunyad várát

A cikk angol nyelvű változata: Vajdahunyad Castle was rebuilt for The Museum and Library of Hungarian Agriculture, founded 125 years ago

Írta: Dabasi H. Kinga

2021. július 27. 9:00

A Városligeti-tó egykori Széchenyi-szigetén álló Vajdahunyad vára 1896 óta nagy népszerűségnek örvend. Különleges megjelenésével és egyedi atmoszférájával látogatók tízezreit vonzza. Falai, jellegzetes épületrészei között sétálva térben és időben hosszú utat lehet megtenni Felvidéktől Erdélyig, a romántól a barokk korig. A falak pedig Európa egyik legnagyobb mezőgazdasági gyűjteményét és múzeumát rejtik, amely ebben az évben ünnepli alapításának 125. évfordulóját.

Szakmai körök már az 1890-es évek elején szorgalmazták önálló gazdasági múzeum létrehozását, amely nemcsak a magyar mezőgazdaság történetének, fejlődésének bemutatására teremt lehetőséget, de megismerteti a legújabb vívmányokat és fejlesztéseket is az ágazat szereplővel.

A magyar honfoglalás ezeréves évfordulója alkalmából megrendezett  Ezredéves Országos Kiállítás sikere is megerősítette a kezdeményezés létjogosultságát, a múzeum szükségességét. Ugyanis a millenniumi kiállításon külön csarnokokban, pavilonokban állították ki a mezőgazdasági, erdészeti, vadászati gyűjteményeket, amelyek sok látogatót vonzottak. 

Az erdészeti és vadászati pavilon az Ezredéves Országos Kiállításon (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1896. május 3.)

A mezőgazdasági pavilon az 1896-os millenniumi kiállításon, Klösz György felvételén (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.09.103)

Darányi Ignác akkori földművelésügyi miniszter kezdetektől támogatta az elképzelést, hogy „az ország mezőgazdasági termelése és fejlődése állandó és modern múzeumban bemutattassék”. A miniszter 1896. június 20-án kelt, és az Országos Magyar Gazdasági Egyesületet részére megküldött leiratában hivatalosan is megerősíti a múzeum létrehozásának tervét. Így jogilag ezt tekinthetjük a mai Mezőgazdasági Múzeum „alapító okiratának”.

A miniszter meghatározta az állami fenntartású gyűjtemény feladatait is: 

„A Mezőgazdasági Múzeum czélja és hivatása mindazt bemutatni, ami a magyar mezőgazdaságra érdekkel és fontossággal bír, amiből a hazai mező-, kert-, szőlő- vagy erdőgazda megbízható, gyakorlati tanulságot meríthet és amiből úgy a belföldi, mint a külföldi iparos, fogyasztó és kereskedő a magyar mezőgazdaság terményeit legközvetlenebbül és leghívebben megismerhesse.”

A 125 évvel ezelőtti leirat arra is kitér, hogy a leendő múzeumi „tárgyak beszerzésére a legjobb alkalmat az ezredéves kiállítás mezőgazdasági részében kiállított tárgyaknak a jelzett czélra való biztosítása képezi“.

Darányi Ignác szobrát – Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotását – 1931-ben állították fel a Mezőgazdasági Múzeum udvarán. A felvétel 1935-ben készült (Forrás: Fortepan/Képszám: 19996) 

Bár az ezredévi kiállítás 1896. október 31-én bezárta kapuit, de a történelmi főcsoport, azaz a mai Vajdahunyad vára – Alpár Ignác építész alkotása – anniyra népszerű és közkedvelt volt, hogy az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tagjai kezdeményezték: a lebontásra ítélt épületegyüttesben legyen a Mezőgazdasági Múzeum otthona. A főváros átengedte a múzeumnak az egész épületcsoportot, és megkezdődött a felújítás.  

Darányi Ignác eredeti szobra a II. világháborúban megsérült és elbontották. Az egykori földművelésügyi miniszter új szobrát 2017-ben avatták fel, az újraöntött alkotást Györfi Sándor szobrászművész készítette (Fotó: pestbuda.hu) 

Ahogyan már jeleztük, Darányi miniszter leirata alapján a millenniumi mezőgazdasági kiállításhoz összegyűjtött tárgyi anyagot használta fel a múzeum, de emellett további gyűjtésbe is kezdtek. Arra kérték a „gazdaközönséget“, hogy önkéntes adományaikkal járuljanak hozzá a gyűjtemény gyarapításához. A miniszter pedig felszólította a földművelésügyi tárcához tartozó szerveket és intézeteket, hogy adják át a múzeumi szemléltetés céljaira alkalmas tárgyakat, iratokat. A felhívás eredményeként a múzeum 1896 végén már több mint 12 000 darabos gyűjteménnyel rendelkezett.

Darányi Ignác miniszter levele Balás Árpádhoz, a múzeum első igazgatójához, amelyben felkérte, hogy az ezredéves kiállítás mezőgazdasági anyagából gyarapítsa az intézmény gyűjteményét (Fotó: pestbuda.hu)

A 125 éve alapított múzeum végül 1897. szeptember 12-én nyílt meg, s már a nyitás napján több mint 1600 látogatót fogadtak. A gótikus épületrészben 6, a reneszánsz szárnyban 16 kiállítással várták a látogatókat. A díjtalanul megtekinthető tárlatokon bemutatták a magyar mezőgazdaság valamennyi ágát, a termelés mellett az élelmiszer- és a feldolgozóipar eredményeit. Külön figyelmet fordítottak arra, hogy a mezőgazdasággal nem hivatásszerűen foglalkozók érdeklődését is felkeltsék. Ez sikerült is, a kiállítások rendkívüli érdeklődést váltottak ki: két és fél év alatt közel százhetvenezer érdeklődő tekintette meg a látnivalókat.

Vajdahunyad vára lépcsőháza a mezőgazdasági kiállítással 1908-ban (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A múzeum üzemeltetői már ekkor indítványozták egy „új és állandó épület” létesítését, mert a Vajdahunyad vára állapota folyamatosan romlott.  A megnyitást követő második évben életveszélyessé vált, és 1899. július 27-én be is kellett zárni a kiállításokat. Az egykori történelmi főcsoport épületét pedig 1899-ben lebontották.

A múzeum értékes gyűjteményét a Kerepesi (mai Rákóczi) út 72. szám alá szállították, ahol néhány hónap múlva kisebb területen újra megnyitott a kiállítás, az új helyszínen 18 kiállítással várták a látogatókat.

A múzeum egykori ideiglenes otthona a Kerepesi (ma Rákóczi) úton. Az épület a II. világháborúban megsérült és elbontották (Forrás: Dr. Takács Imre: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum rövid története, Budapest, 1967)

A Vajdahunyad vára azonban olyan népszerűvé vált, hogy művészek egy csoportja azt kérte, hogy ismét építsék fel az épületegyüttest. A mozgalomhoz csatlakozott a múzeumi szakma is. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium is támogatta, és Darányi Ignác miniszter is az újbóli megépítés mellett érvelt. Így 1902-ben meg is indult a Vajdahunyad várának immár tartós anyagokból történő újbóli felépítése. A tervek elkészítésével ismét Alpár Ignácot bízták meg, aki úgy készítette el azokat, hogy a leendő épületegyüttes a múzeum minden igényének megfeleljen. Először a gótikus-reneszánsz-barokk épületcsoport épült újjá 1904-re, majd később, 1908-ban a román együttes. 

A gyűjtemény visszaszállítása után az akkor már Magyar Királyi Mezőgazdasági Múzeumnak nevezett kulturális intézményt és kiállításait 1907. június 9-én Ferenc József nyitotta meg. A reneszánsz épületben 25, a gótikus szárnyban 3 kiállítás készült el. 1908-tól a jáki kápolnában kialakított könyvtár és az olvasóterem fogadta az érdeklődőket.

Az Ősfoglalkozások termének kialakításában a kiváló természettudós, Herman Ottó is részt vett  (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1907. június 16.) 

Az első évtizedekben az intézmény jellemzően olyan gyakorlati bemutató- és oktatóközpont volt, ahol az érdeklődők elsősorban a korszerű termelési módokat és eljárásokat ismerhették meg. Az egyes tárlatok foglalkoztak a növénytermesztés és az állattenyésztés területeivel, valamint a gépesítés, az élelmiszer-feldolgozás, a szőlészet, borászat, erdészet, a meteorológia fontos kérdéseivel.

A vízi szárnyasokat és a nemes vadakat is megtekinthette a közönség (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1907. június 16.)

A II. világháborúban az épület megsérült, több része azonban viszonylag épen maradt, ezért „társbérlőket”, azaz más szervezeteket költöztettek be 1945 után. Még az is felmerült, hogy a Mezőgazdasági Múzeumot felszámolják, és az épületben úttörőpalotát alakítanak ki.  Ennek jegyében elkezdték a gyűjteménytárak és a berendezések szétosztását.

Végül – az új igazgató, S. Szabó Ferenc határozott fellépésének is köszönhetően – a múzeum megmenekült, az épületet pedig annak a Hajós Alfréd építésznek a vezetésével állították helyre, aki pályája kezdetén, a századfordulón Alpár Ignác irodájában dolgozott.  A rekonstrukció 1959-ben fejeződött be.

A híres trófeagyűjtemény a vadászati kiállításon (Fotó: pestbuda.hu)

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 125 éves fennállása óta elhivatottan őrzi a mezőgazdaság értékeit, kincseit. Értékes darab a gyűjteményében az 1852-ben Magyarországra került első gőzlokomobil, továbbá számos hazai és külföldi mezőgazdasági eszköz és gép. A világhírű trófeagyűjtemény időrendi sorrendben mutatja be az egyes vadtrófeákat. A múzeum őrzi a XIX. században és a két világháború között az európai piacot uraló búzafajták kollekcióját is. Szintén figyelemre méltó darabok a szürkemarha-koponyák gyűjteménye, a kézműves lószerszámok, a vadászfegyverek, valamint a magyar szőlészet és borászat tárgyi emlék.

A múzeum főbejárata a barokk épületrészben van (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Nyitókép: A városligeti Vajdahunyad várában működik a Magyar Mezőgazdasági Múzeum (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó