A Bem rakpart 9. szám alatt 1992 óta a Francia Intézet modern épületét láthatjuk, azonban kevesen tudják, hogy annak a helyén valaha gróf Andrássy Tivadarnak – Andrássy Gyula miniszterelnök idősebbik fiának – a palotája állt.  A Fő utca, a Pala utca és a Bem rakpart által körbeölelt telken álló házat csupán egyetlen épület választotta el idősebb Andrássy Gyula Bem rakpart 6–7. szám alatti palotájától. A Pucher József tervei alapján készült háromemeletes palotabérházat Andrássy Adél építtette a Schubert és Hickisch építési vállalkozó céggel 1871-ben – miként azt Ritoók Pál Hol állt az Andrássy ebédlő? című tanulmányában is olvashatjuk –, majd a ház 1893-ban Andrássy Tivadarra szállt örökségként. Ekkor a két házzal délebbre álló Andrássy-palotának már nem az édesapja volt a lakója, ő ugyanis 1890-ben elhunyt.

A Fő utca 17. alatt állt épület Pala utcai sarka a zárt erkéllyel (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A historizáló neoreneszánsz stílusú épület a főúri rezidencia mellett eltérő méretű és színvonalú bérlakásokat foglalt magába. Pucher József tervrajzai is mutatják, hogy a szabálytalan négyszög alakú telekre épült ház egy szabályos, négyzet alakú udvart fog közre.

Pucher József tervrajzai, fönt a Margit rakparti homlokzat, lent az épület első emeleti alaprajza (Forrás: Hungaricana)

A főúri lakosztály az első emeleten kapott helyet Dunára néző kilátással az akkori Margit rakparton, míg a bérlakások és az üzletek a Fő utcára eső szárnyban helyezkedtek el. Homlokzatán – az akkori divatnak megfelelően – megjelent a zárt erkély.

Érdemes említést tenni a palotában megépült legendás ebédlőről, amelyet Rippl-Rónai József tervezett Andrássy Tivadar gróf felkérésére 1897-ben. Az első emeleti, Dunára néző téglalap alakú helyiség az egyik első szecessziós terem volt az országban, amelyben Zsolnay étkészletek, Róth Miksa-üvegablakok és Thék Endre bútorok ékeskedtek. Hosszabbik oldalán helyezkedett el a kandalló, fölötte pedig a Zichy Eleonóra (Andrássy Tivadar felesége) ihlette kárpit, a Vörös ruhás nő, melyet Rippl-Rónai tervezett. 

Az eredeti ebédlő részlete az Uj Idők című újság 1901. január 6-i számában

A Rippl-Rónai József tervezte Vörös ruhás nő című kárpit (Forrás: Iparművészeti Múzeum)

Andrássy Tivadar lányának, Katinkának – 1914-től Károlyi Mihály feleségének –  a visszaemlékezéséből derül ki, hogy a család a földszinten és az első emeleten lakott. A vastag üvegablakok miatt félhomályba borult ebédlőből nyitott galéria vezetett a Dunára néző társalgókba, amelyek reneszánsz stílusú bútorokkal és kényelmes díványokkal voltak berendezve. Továbbá perzsaszőnyegek, damasztborítású karosszékek, márványasztalok és bronzszobrok díszítették a termeket. 

A Bem rakpart házai a Lánchíd felől nézve 1896 körül Klösz György felvételén (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

1905-ben, Andrássy Tivadar korai halála után az özvegye, Zichy Eleonóra – valószínűleg a családi vagyon egyben tartása érdekében – feleségül ment  korábbi sógorához, ifjabb Andrássy Gyulához, a palotát Tivadar kiskorú lányai örökölték. Mivel a Margit rakpart 6–7. alatt állt a másik palota, amelyet ifj. Andrássy Gyula az apjától örökölt, így 1910-ben a család átköltözött oda, a néhai Andrássy Tivadarét pedig gróf Károlyi Imre politikus, bankár vette meg 650 ezer koronáért. Ekkor az ebédlő bútorait és egyéb elemeit az Andrássyak átköltöztették a tiszadobi kastélyukba, amit az I. világháború után feldúltak, így csak néhány Zsolnay tányér és a hímzett kárpit maradt meg.

Jobbra a Fő utca 17. szám alatti Andrássy-palota, szemben, az utca túloldalán a Kapisztory-ház. Utóbbi épület ma is áll (Fotó. FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Károlyi Imre Behr Lajos műépítész tervei alapján elvégeztetett alakításokat a rakparti palotán, de a helyiségbeosztás szinte ugyanaz maradt. Az épület nem maradt sokáig a Károlyi család birtokában, a Francia Köztársaság vásárolta meg, hogy ott nagykövetséget alakítson ki. Ritoók Pál cikke szerint a vásárlás 1932-ben történt, de a Friss Ujság már az 1930. március 30-i számában múlt időben számolt be az adásvételről. Az említett tanulmányból az is kiderül, hogy ekkor újabb belső alakításokat hajtottak végre, a terveket Ray Rezső Vilmos készítette el, majd 1938-ban Rimanóczy Gyula tervei alapján változtattak rajta ismét. 

A II. világháború alatt a palota súlyosan megsérült. 1945-ben ugyancsak Rimanóczy Gyulát bízták meg a helyreállítás terveivel, de végül erre nem került sor, az épületet véglegesen lebontották. 


Bár a palota átvészelte a háborút, végül felújítás helyett lebontották (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A bontás után a telek évtizedekig üresen maradt, nyaranta teniszpályának használták, telente pedig korcsolyapályaként működött. 1964-ben az Esti Hírlap ugyan írt arról, hogy a Bem rakpart 9. szám alatt egy 52 lakásos, 7 emeletes öröklakásos ház fog épülni, ez végül nem valósult meg.
1988-ban Georges Maurios tervei alapján kezdték el építeni a Francia Intézet ma is álló épületét, amely 1992-ben nyitotta meg kapuit. 

A palota helyén ma a Francia Intézet 1992-ben átadott székháza áll (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Nyitókép: Az Andrássy-palota 1895-ben Klösz György felvételén (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.113)