A budai Duna-part pentagonja – A teljesen megújult Szilágyi Dezső téri templomban jártunk

A cikk angolnyelvű változata: The pentagon of the Buda bank of the Danube - Pestbuda visited the completely renovated church of Szilágyi Dezső Square

Írta: Bodó Péter

2021. október 21. 10:30

A Szilágyi Dezső téri református templomot 1896 virágvasárnapján vehették birtokba a hívek, tehát idén ünnepelte építésének 125. évfordulóját. Az Egyházközség számon tartotta a jubileumot és már két évvel ezelőtt megkezdték az épület belső felújítását, mely nagyrészt márciusban fejeződött be. Az építészet hónapja – és a reformáció emléknapjának közeledte – apropóján megnézhettük, milyen lett az új enteriőr.

Buda első református templomának megépítésére 1891 végén hirdettek pályázatot, melyet Pecz Samu nyert meg egy jellegzetes, ötszög alaprajzú tervével. A remek építész kihasználta a református egyház konvencióktól mentes, szabad térszervezési lehetőségét, és olyan elrendezést valósított meg, mely a legmesszebb menőkig alkalmazkodik az istentiszteletek rendjéhez. 

A templom alaprajza az 1891-ben készített pályatervből (Forrás: Ars Hungarica, 1996. 2. szám)

A reformátusoknál az igehirdetés áll a középpontban, ezért a szószéket az ötszög alaprajzú középső térben helyezte el, magasan az egyik pillérköteghez építve, hogy mindenfelé jól terjedjen a lelkész hangja. E tér közepére pedig az Úrasztalát helyezte, amit a hívek körül tudnak állni. E pentagon tehát az épület spirituális középpontja, a hívek az ehhez csatlakozó félköríves alaprajzú hajókban foglalnak helyet, így akadálytalanul figyelemmel követhetik a szertartást.

A budai Duna-part 1938-ban, jobb oldalon a Szilágyi Dezső téri református templommal (Fotó: Fortepan/Képszám: 129781)

Pecz Samu az észak-német téglagótika stílusában tervezte a templomot, a homlokzatokat tehát nyerstégla borítással látta el, a bélletes kapuzat és az ablakok nagy része csúcsíves záródású, bár a középső, ötszögű tömegen körablakok is nyílnak. A tetőt színes Zsolnay cserepekkel fedte, melyeket a magas dőlésszög miatt a tartólécekhez kellett szögelni. Érdekesség, hogy Sándy Gyula, aki Pecz Samu segédjeként a templom művezetését végezte, a Toldy Ferenc utcai háza ablakából távcsővel is figyelemmel kísérte cserepek elhelyezését és kiszúrta, amikor egy munkás elbliccelte a szögelést, majd felelősségre is vonta a mit sem sejtő hanyag dolgozót. A maximalizmuson túl valóban fontos szerep jutott a tetőnek, hiszen a református templomokhoz mérten igen díszes belsőt védett.

A téglahomlokzatú, neogótikus templomot színes, mázas cserepek fedik (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

A templom páratlan fekvése azonban a második világháborúban átoknak bizonyult, az épület súlyosan megsérült az ostrom során. Külsejét ugyan viszonylag hamar helyreállították, a belső teret viszont csupán az 1980-as években renoválták, nem is teljesen az eredeti formák szerint. A külső a XXI. században is előnyt élvezett, mert 2000 és 2014 között szépen felújították, csak ezután határoztak a belső komplex rendbetételéről: a cél az eredeti állapotok minél hívebb visszaadása volt, ugyanakkor a modern igényeknek való megfelelésre is nagy hangsúlyt fektettek.

A belső tér a felújítás előtt (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Az eredeti állapotokat a legkönnyebben falfestésben tudták rekonstruálni, részben az archív fotók, részben a – műemlék épület lévén – kötelező falkutatásnak köszönhetően. A keskeny és rendívül magas, csúcsívben végződő ablakok visszakapták eredeti keretező festésüket, illetve a hajókban újrafestették a vízszintesen futó, bibliai idézeteket tartalmazó sávokat is. Közülük egy elég jó állapotban volt ahhoz, hogy az eredetit mutassák meg a híveknek.

Az ablakok körüli díszítőfestés és az eredeti felirat (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Az ablaküvegek mintázatánál is támaszkodhattak régi fényképekre, viszont nem az eredeti ólomüveg technikát alkalmazták, mert az nagyon sokat lefogott a beáramló fényből. Egy új technológiájának köszönhetően az acél ablakszerkezetekbe az eredeti mintát követő, de világosabb összhatású és hőszigetelő üvegek kerültek. A díszítőfestés színválasztásánál egyébként tekintettel voltak arra is, hogy illeszkedjenek az új ablakokhoz.

Az új technológiával előállított ablak beszerelés közben (Fotó: ifj. Szakál Ferenc)

A világosabb belső eléréséhez a csillárokat is modernizálták: az eredeti szerkezetekbe helyeztek nagyobb fényerejű lámpákat, elhelyezésükkel pedig arra is ügyeltek, hogy azok inkább derítsenek és ne intenzíven világítsák a falakat. A mai fényigények kielégítéséhez szükség volt azonban újabb világítótestekre: a csillárokra és a párkányokra is szereltek semleges kinézetű LED reflektorokat.

Ahogyan Szakál Ferenc építész fogalmazott tegnap, október 20-án, a templom bemutatására szervezett épületbejáráson, a praktikum ilyen módú szolgálata teljesen összhangban áll Pecz Samu szellemiségével. Ez okból nem törekedtek a kijelzők elrejtésére sem: minden hajó jól látható helyére kettőt-kettőt szereltek, hogy a hívek azokon követhessék a templomi énekeket.

A csillárokra modern LED-es reflektorokat is szereltek, egy részük felfelé is világít (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Ifj. Szakál Ferenc építész a legnagyobb horderejű beavatkozásról, a padló újraépítéséről is beszámolt vetített képes előadásában. A régi, mintázat nélküli padlóburkolatot markológép szedte fel, helyére pedig 70 centiméter vastag, többrétegű padló került, ebben futnak többek között a fűtést szolgáló csövek is. Legfelülre terrazzo burkolatot fektettek, amelynek elegáns mintázatát a dilatációs elemek réz csíkjai is kiegészítik.

A mintás terazzo padló és a rajta futó réz csíkok (Fotó: Bodó Péter / pestbuda.hu)

Berzétei László műszaki gondnok az épületgépészetet mutatta be láttató módon. Elmondta, hogy önmagában a padlófűtés nem lett volna elég hatékony, ezért az újraépített padsorok dobogójába ventilátoros klímakonvektorok kerültek, amelyet hőszivattyú rendszer működtet. Az 1920-as évekből megmaradt gázfűtőtestekbe is modern, fan-coil rendszerű fűtést építettek és azokat a szélfogó mellé állították. A templom levegőcseréjét a toronyban és a kupola csúcsán elhelyezett ventilátorok biztosítják, illetve az ablakok alsó mezőit távvezérléssel bukóra lehet nyitni.

Az 1920-as évekből származó fűtőtest a szélfogó mellett (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

Szintén a modern igényeknek megfelelve a padsorokat hátrébb tolták, hogy a templom közepén, az Úrasztala körül nagyobb hely maradjon a rendezvények számára. Az istentiszteleteken kívül ugyanis koncertek, előadások helyszíne is szokott lenni ez a népszerű épület. Éppen ezért hazai gyártású fa székeket is beszereztek, amelyeket igény szerint előre lehet hozni. Világosbarna színük szépen harmonizál a terrazzo padlóval.

A felújított belső térbe modern kijelzőket és új székeket is telepítettek (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)

A szépen felújított és modernizált belső teret a közeljövőben bővíteni is szeretné a gyülekezet. Nagy szükség lenne ugyanis egy olyan teremre, amelyben az istentiszteletek alatt a gyerekeknek külön foglalkozást tartanának. Ezt az épület északi oldalán, a torony mögött képeznék ki: kortárs, de az épület stílusához tökéletesen illő hozzátoldás lenne, mely a torony takarása miatt az utcáról nem is látszódna.

A jubiláló templomról tehát végre elmondható, hogy kívül-belül jól állapotban van, nemcsak a világörökségi városképet gazdagítja tégla homlokzatával és mázas cserepeivel, de a hívek is még jobb hangulatban vehetnek részt az istentiszteleteken, köszönhetően a tágasabb, világosabb belső térnek. Az alapos munka Berzétei László, Szakál Ferenc, ifj. Szakál Ferenc, Szijjártó Csongor, Csorba Réka Júlia, Sánta Eszter, Paksi Beatrix, Brindzik Orsolya, Puskás Balázs és Nagy Gábor munkáját dicséri. A felújítás Magyarország kormányának támogatásával jöhetett létre.

Nyitókép: Buda első református temploma a Szilágyi Dezső téren (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Korábbi cikkünket is figyelmébe ajánljuk: Buda első református temploma volt Pecz Samu neogótikus mesterműve a Szilágyi Dezső téren


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó