Ahol a 12 éves Liszt is játszott – A Hét választófejedelem fogadó a pesti társasági élet központja volt

Írta: Simon Flóra

2021. december 19. 11:00

A Belvárosban, a Váci utca 9. szám alatt, a Hét választófejedelem fogadó emeletén tartották Pest legelőkelőbb báljait az 1800-as évek első évtizedeiben. A fogadóban megszállt II. József is, itt adta első pesti koncertjét a 12 éves Liszt Ferenc. Az első pest-budai állandó híd terveit is a Hét választófejedelem nagytermében csodálhatta meg a közönség. A házat 1840-ben lebontották, a helyére épült Hild József háromemeletes klasszicista bérháza, ami ma a Pesti Színháznak ad otthont.

A XVIII. század első évizedeinek legelegánsabb és az úri közönség által leginkább kedvelt fogadója volt a Váci utca 9. szám alatti épületben működő Hét választófejedelem fogadó. Az egyemeletes barokk stílusú házat eredetileg a bécsi születésű Lennersbergi Lenner János építtette, aki előbb ács volt, majd hídmester, 1717 és 1720 között pedig Pest főbírája. A Lestyán Sándor Pest-Budai regélőjében közzétett adatok szerint 1724-től „Gasthoff zu den 7 Kurfürsten” néven üzemeltetett fogadót az épültben. Halála után fia, Lennersberg Tóbiás császári kapitány 1772-ben átépíttette a házat, amit Heuszler Sebestyén polgári vendéglős 1777-ben vásárolt meg Lennersberg Tóbiás özvegyétől. Még abban az évben egy báltermet alakított ki az emeletén, amelyet a kezdetektől előkelő közönség látogatott.

A bálterem mennyezetén a fennmaradt leírások szerint egy Trója pusztulását ábrázoló festmény volt, és 12 nagyméretű, tükrös csillár szolgáltatta a fényt. Itt tartották a nyilvános, zártkörű és álarcos bálokat is.  Az étkezőszobák a karzatról nyíltak.

A fogadó nagytermének ábrázolása egy kotta fedelét díszítette, amely Tomola Ferdinánd kiadásában jelent meg (Forrás: Tarr László, A régi Váci utca regényes krónikája) 

Az 1788. november 24-én Pestre érkező II. József német-római császár, német, cseh és magyar király a Hét választófejedelem fogadóban ebédelt és szállt meg. Egy évvel később, 1789. augusztus 29-én Ferenc főherceg volt a fogadó vendége egy éjszakára. Az utazók gyakran kiemelték leírásaikban a Hét választófejedelmet, olcsó árait és remek konyháját dicsérték. Franz Jenne utazó például ezt írta 1788-ban írt útleírásában: „a Hét Választófejedelem vendéglőse nyolc igen ízletesen elkészített ételt ad 15 krajcárért. És ez a legelőkelőbb étterem”.  A tulajdonos játékszobát is berendezett az épületben biliárdasztallal, amit engedély nélkül működtetett. A biliárd ugyanis kifejezetten a kávésjoggal rendelkezők kiváltsága volt. A pesti kávésok beperelték Heuszlert, aki 1791-ben kávéházat alakított ki az épületben, kávésjogot szerzett, és ezzel a biliárdasztal működtetése is jogszerűvé vált.

Nem sokkal később, 1800-ban nagyszentmiklósi Nákó Kristóf vásárolta meg az ingatlant, és Götz Ádám lett a bérlő. Tarr László A régi Váci utca regényes krónikájában leírja, hogy József nádor többször is vendégeskedett itt, és több álarcosbálon is részt vett. 1803. január 26-án, 1805. február 4-én és 1826. január 22-én is megszállt a feljegyzések szerint farsang idején. A harmadik látogatásról Ferenczy János ügyvéd, földrajzi szakíró feljegyzést készített, amelyben leírta, hogy a nádor magyar módra bajuszt növesztett. „Taval orra alatt még ezen magyar nemzetes jegy még nem fénylett” – jegyezte meg örömmel.

A Hét választófejedelem fogadó nagyterme (Forrás: Siklóssy László: A magyar sport ezer éve, II. kötet)

A bérlők később váltották egymást, de a fogadó funkciója megmaradt. 1813-ban Tretter György működtette a helyet. A Hazai ’s Külföldi Tudósítások egyik cikke így utal erre: „(…) Tretter György úr választott Polgár, a Hét Választófejedelem nevű Vendégfogadónak Árendása lévén, annak Száljában először Bált, utóbb Musikás Akadémiát adott, s tellyes jövedelmet a Hadi Rendnek által engedte”. Tretter ismeretlen okból átadta a bérleményt Tekusch Wilhelm Keresztélynek, aki tejesen felújította az épületet, a bálteremmel és valamennyi helyiségével együtt.

Nevezetes eseménynek adott otthont a bálterem 1820-ban: a linzi születésű Campmiller József építőmester itt mutatta be a Pestet és Budát összekötő híd általa készített első terveit, illetve a híd hatvanháromszorosan kicsinyített modelljét; ez a terv a későbbi években feledésbe merült.

1821-ben Franz Schams cseh származású író, tanár, szőlész és szerkesztő egy könyvében a vendégseregről megjegyzi, hogy a szokásos redutokon, azaz bálokon csak a „közönséges osztályokból való” nép táncol, a többiek csupán nézik őket.

Az üzemeltető Tekusch a teremben nemcsak bálokat, de akadémiákat (koncerteket) is rendezett. Ezen kívül egyéb eseményeknek is otthont adott a hely, így például 1823. április 23-án egy bizonyos Weiss breslaui mechanikus, optikai és fizikai kísérleteket tartott a közönségnek. 

     

A hirdetésből pontosan megállapítható a Nemzeti Szálló megnyitásának napja (Forrás: Tarr László, A régi Váci utca regényes krónikája)  

1823. április 23-án az akkor 12 éves Liszt Ferenc első ízben mutatkozott be a pesti zenekedvelők előtt, koncertjét a Hét választófejedelem báltermében adta. A Hazai ’s Külföldi Tudósítások cikke így írt az eseményről: „Mindenikben a szép szőke ifjacska olyan ügyességet, könnyűséget, pontosságot, érzést, kellemes erőt és mesteri fogásokat mutatott, hogy az egész nemes gyülekezetet gyönyörűséggel eltöltené és bámulásra ragadná.”

Egy év után Tekuschtól Tretter János György, majd néhány évvel később Hauer József Ferenc vette át a fogadó üzemeltetését. Hauer József 1833. május 1-jén virágokkal és egzotikus növényekkel egy kertet alakított ki az udvarban, melyet Flóra kertjének nevezett el.

1833-ben elkészült a Redoute, a mai Vigadó elődje. A pesti klasszicista építészet egyik kiemelkedő alkotását Pollack Mihály tervezte. Rövid idő alatt a társasági és kulturális élet központi helyévé vált. Itt is rendeztek álarcosbálokat, polgári bálokat és hangversenyeket, így a Hét választófejedelem kiváltságossága megszűnt a belvárosban.

A pesti Redoute elkészülte után a Hét választófejedelem fogadó báltermének népszerűsége nagyon gyorsan visszaesett. A Redoute épülete 1845-ben. Rudolf Alt rajza, F. J. Sandmann metszete (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Már 1834-ben érezhetően csökkent a hely népszerűsége, és az addig elsőrangúnak tartott báltermét másodrangúvá minősítették. A tulajdonos, hogy visszaszerezze vendégeit, felújíttatta az épület belsejét, de a Honművész korabeli kritikusa nemtetszését fejezte ki: „a három magyar színnek, s a zöld fáknak a falakon, karzaton, ajtókon használtatása, tarkasága végett, az újabb festészeti ízléssel ellenkezik.”  Hauer igyekezett a bálteremben színes, népszerű műsorokat adni, így svéd dalénekeseket hívott, majd tánciskolát nyitott Szöllősy Lajos és  Kaczért Ferenc vezetésével. A közönségcsalogató repertoár ellenére a Hét választófejedelem népszerűsége tovább csökkent; 1835 farsangján már csak néhányan látogattak el a báljára.

Időközben a tulajdonos Nákó Kristófé lett a szomszéd épület is, melynek egyik homlokzata az Aranykéz utcára nézett. Ezt a házat Hauer  a fogadóhoz csatolta, és szállodává alakíttatta át az ingatlant, amit 1836-tól kezdve Hét választófejedelem hotelként hirdetett. „Ezen vendégfogadó, mely már mostani nagyszerűsége és egészen új szerkezete miatt, a fölkapott Hotel névvel is méltán nevezhető…” – emelte ki egy hirdetésében. Tarr László Pest első hoteleként nevezi meg a szállodát. 

A régi, elegáns bálteremben a mutatványosok vették át a főszerepet. A leírások szerint Vörösmarty Mihály is járt itt Bártfay Lászlóval, és megtekintették Tschugmall tiroli erőművész bemutatóját 1839. március 24-én. Az első előadás minden délután 17 órakor kezdődött, a következő 19 órakor. Az erőművész a bevételét a pesti vakok intézetének ajánlotta fel.

A Hét választófejedelem a változatos repertoár ellenére sem tudta visszaszerezni népszerűségét, és 1840. július 30-án Hauer nyilatkozatban jelentette be, hogy elhagyja a helyet, a bútorokat pedig eladja. A Hét választófejedelem fogadó ezzel megszűnt.

A Pesti Színház épülete a fogadó helyén, az egykori Nemzeti Szálló Hild József tervezte épületében (Fotó: pestbuda.hu) 

A tulajdonos az épületet lebontatta, a helyére Hild Józseffel még abban az évben egy háromemeletes klasszicista bérházat terveztetett, ami 1865-ben Nemzeti Szállóként nyitotta meg kapuit, majd 1902-ig működött. Az Aranykéz utcai traktusban kávéház működött.

A bérházban irodák, üzlethelyiségek, kalapszalonok, szabóműhelyek, lakások voltak. 1915-ben az egykori hotel éttermét és udvarát egybeépítették, a helyén kezdte el működését a Pick Marcell és Fiedman Lajos alapította 379 férőlehelyes Corso mozi. A II. világháborúban súlyosan megsérült épületet 1945-ben renoválták. A mozi területe és egyik helyisége 1955-től Bartók Terem néven működött. Az épületet 1964 és 1967 között felújították, átépítették, ekkor alakították ki a színpadot, az öltözőket, az előteret, a színháztechinkát, az akusztikát, a kelléktárat és az irodákat is.  A műemlékileg védett házba 1967-ben költözött és ma is itt működik a Vígszínház kamaraszínháza, a Pesti Színház.

Lövészbál az egykori Hét választófejedelem fogadó nagytermében (Forrás: Siklóssy László: A magyar sport ezer éve, II. kötet)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó