A XI. kerületi Feneketlen-tó a Gellért-hegytől délre terül el az úgynevezett lágymányosi lapályon, melynek síkját a Duna hozta létre. A szabályozatlan folyó agyagot hordott a helyszínre, ezért az 1850-es években egy téglagyár kezdte meg működését a mai Kosztolányi Dezső tér helyén.

Az agyag kinyerése során, 1877-ben a munkások egy mélyben futó vízfolyást véletlenül átvágtak, és feltört a rétegvíz. A gyár ettől függetlenül még 12 éven át működött, mígnem 1889-ben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa bezáratta. Az agyaggödröt addigra már felöltötte a rétegvíz, tehát a terület egy részén amúgy is lehetetlenné vált az agyagbányászat. Így jött létre a mai Feneketlen-tó, amely abban az időben nagyobb kiterjedésű volt a jelenlegi, 1,1 hektár vízfelületű tónál.

A Feneketlen-tó 1966-ban (Forrás: Fortepan/Képszám: 115077)

A ciszterci szerzetesek 1912-ben telepedtek meg Budán, majd a székesfővárostól iskolájuk, templomuk és rendházuk számára egy üres területet kaptak a Gellért-hegy oldalában, a Villányi úton. Az építkezés azonban a világháború miatt csak 1924-ben kezdődött el a helyszínen. Wälder Gyula közvetlenül a hegyoldalba tervezte meg az iskola-templom-rendház együttesét, ezért a hegy oldalát meg kellett bontani. A hegyoldalból kitermelt földet az elhanyagolt és kihasználatlan tóba öntötték.

A tó mellett álló épületek közül a Szent Imre Gimnázium 1929-ben készült el, a Szent Imre-plébániatemplomot pedig 1938-ban szentelték fel. 

 

A Feneketen-tó helyszínrajza 1938-ban (Forrás: oszk.hu)

Ebből az időből származik egy történet, amely magyarázatot kínál a tó nevének eredetére: 

„Öreg lágymányosiak mesélik, hogy mikor a cisztercita templom és gimnázium épült, a hegyoldal planírozásánál elhordott földdel fel akarták tölteni a tavat. Ez nem sikerült, de sok belehordott föld lebeg a vízben, ezért nem lehet megmérni a mélységét, azaz feneketlen a tó. A tó a mérnökök szerint 17 méter mély. Mi viszont mégis ritka pillanat tanúi voltunk: monda született a XX. században, egy nagyvárosban”

– írja helytörténeti kutatásaiban Dr. György Lajosné a Feneketlen-tó név születéséről.

A Feneketlen-tó mellett, a Fadrusz utca szomszédjában működő teniszpályák telente korcsolyapályként üzemeltek. A kép 1936 körül készült (Fotó: Fortepan/Képszám: 9547)

Egy másik legenda szerint egy öreg halász használta először a feneketlen jelzőt:

„Nagyon régen volt egy hatalmas téglagyár. A legnagyobb volt a világon, rengeteg sok ember dolgozott benne, és a kémény éjjel-nappal füstölgött. Az emberek veszekedtek, bántották egymást, és ezért víz tört föl a fölből, és elnyelte az egészet. Most a víz alatt dolgoznak, és soha többé föl nem jöhetnek. Olyan a víz fölöttük, mint egy tükör, csak néha-néha bugyborékol egyet. Öreg halász ül a ladikjában, azt mondta, feneketlen a tó. Mindent elnyelő mély, és feneketlen. Esztendők óta kocsiszám öntik bele  szemetet, azt elnyeli és sima marad”

– meséli Fejes Endre A hazudós című novellájának hőse a tóról.

A Feneketlen-tó körül kialakított park 1960-ban (Forrás: Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jegyzet: HU_BFL_XV_19_c_11) 

A tavat az 1930-as évektől drótkerítéssel vették körül, és bár a Kosztolányi Dezső tér (Lenke tér) és a Bartók Béla út (Átlós út) felől jól látható volt, de megközelíthetetlen. A tó egyik határa ekkor még egészen a mai Bartók Béla útig ért. Ám ekkoriban a területet még nem tartották túl nagy becsben, hiszen a tóból nyerték ki az 1920-as évektől itt működő teniszpályák tisztításához szükséges vizet, ide vezették a pályák szennyvizét is, majd a két világháború alatt a romokat és a szemetet is a vízbe hordták. 

A Feneketlen-tó és a körülötte lévő sétány (Forrás: Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jegyzet: HU_BFL_XV_19_c_11) 

A tavat régebben nem hivatalosan nevezték Téglaházi-, Átlós úti, Lágymányosi- és Villányi úti tónak is, emlegették Háromházi-tóként is (amikor még csak három ház állt a partja közelében a XIX. század derekán), de a két világháború között Horthy Miklós úti tó is volt a neve. A Feneketlen-tó, mint hivatalos elnevezés a ciszterciek építkezését követő időszakra, 1938-ra datálható.  

 

A Feneketlen-tó 1960-ban, felújítása idején (Forrás: Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jegyzet: HU_BFL_XV_19_c_11) 

A főváros vezetése az 1950-es években döntött úgy, hogy az elhanyagolt, szemetes tavat, a tó környezetét és a parkrészt rendezi. 1958 és 1960 között Mőcsényi Mihály kertészmérnök, tájépítész tervei alapján és helyszíni művezetésével alakították ki a Feneketlen-tó mai arculatát, a nyugati parkrész terveit pedig Jancsó Vilmos kertészmérnök jegyezte.

Mivel a Szent Imre Gimnázium és a Szent Imre-plébániatemplom mellett a tervezett harmadik épület, a rendház végül nem épült meg, de az építkezéshez előre legyártott betonelemek már megvoltak, felhasználták a tómeder véglegesítése során. Mőcsényi javaslatára ugyanis ezekkel a tömbökkel stabilizálták a tó falát. A tó megújítását és a park kialakítását a kerület lakossága társadalmi munkában végezte hétvégente, de nagyon sok diák is közreműködött, innen nyerte el a terület a ma már nem használt Ifjúsági park nevet.  Az építkezést örökíti meg egy, a tóparti támfalon elhelyezett emléktábla is.

A Feneketlen-tó 1969-ben, partján a Park Étterem, szemben a Szent Imre Gimnázium és a Szent Imre-plébániatemplom (Fotó: Fortepan/Képszám: 100898)

Ekkor alakították ki a tó körül a korlátot, a stégeket, nádat telepítettek köré, fákat ültettek a parkba, halakat is telepítettek. A területen megtartották a teniszpályákat, de a tervekben vendéglő, szabadtéri mozi, játszótér is szerepelt. A koncepció lényege a tiszta térszerkezet és az átláthatóság volt, a tervező Mőcsényi Mihály alapvető célja pedig az, hogy a Szent Imre-plébániatemplom a tóban tükröződjön, és ezzel a látvánnyal a park szerves része legyen.

Ahogy ezt Mőcsényi maga is megfogalmazta:

„Fő célom az volt, hogy a kéttornyú templom élményt keltően úgy tükröződjék a tó felszínén, hogy ez a kép, ez a látvány a kerület vizuális központjává, emblémájává váljék. Arra törekedtem, hogy sajátos terepplasztikával, szép kilátású és intim kerti terekkel, cserjékkel, fákkal határolt pihenő- és sétahelyek alakításával fiataloknak, öregeknek örömöt szerezzek. Azt akartam, hogy sok embernek legyen kedve tavasztól őszig a tóhoz jönni, pihenni, örülni napsütésnek, gyermekkacagásnak.”

A tó és az 1960-ban megnyitott Park Étterem (Forrás: Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jegyzet: HU_BFL_XV_19_c_11) 

A Feneketlen-tó a kutatások szerint 40 ezer köbméter víztartalmú, de ez a víz már nincs összefüggésben az egykor feltörő rétegvízzel. Korábban egy kis ér ömlött bele a Gellért-hegyről, de a XX. századi beépítések során ez is megszűnt. Vize elsősorban az esőzésekből és a Sas-hegy déli oldalán található vízgyűjtő területről származik.

A tóban visszatükröződik a ciszterci templom a kertépítészeti koncepciónak megfelelően (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A XX. század során a Feneketlen-tó már kedvelt helyszínévé vált a kikapcsolódni vágyóknak. A tóba az 1980-as években egy levegőztető berendezést helyezett el a Feneketlen-tavi Horgászegyesület a tó élővilágának fenntartásáért, a horgászatot 2010-ben tiltották be. 2012-ben a tó egy nagyobb karbantartáson esett át.

Szemben a Bartók Béla út és házai (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Feneketlen-tó körüli park számos köztéri szobornak ad otthont. Közvetlenül a Bartók Béla útról látható Kosztolányi Dezső szobra, amit Borbás Tibor készített 1979-ben. Nem messze tőle, a Móricz Zsigmond körtér felé Somogyi József 1981-es keltezésű Bartók Béla-szobra áll. Az Ülő fiú című szobrot, Gádor Magda 1961-es alkotását az 1997-ben kialakított játszótéren állították fel. 1961-ben készült Molnár László Mackó című, valamint Dabóczy Mihály Halas fiú című műve is. A tó immár a Villányi úthoz közelebb eső részén Illés Gyula és Gulyás Zoltán 1982-es, a Magyar Ifjúság Szabadságfrontja emlékművét látjuk, majd a templom és a tó között Boldog Brenner János ciszteci szezetes egész alakos szobra díszíti a parkot, Rieger Tibor művét 2018-ban avatták fel. 

Balra a Magyar Ifjúság Szabadságfrontja emlékmű, a bronzszobor pedig Boldog Brenner János szerzetest ábrázolja (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Feneketlen-tó körüli park 2010-ben felvette a ciszterci Szent Imre-plébániatemplomban szolgáló, a Gulagot is megjárt bencés szerzetes, Olofsson Placid atya nevét. Nevezetesség még a helyszínen a tó bal partján, a Bocskai úthoz közeli szakaszán az 1958-ban megnyitott Bartók Béla színpad, 1966-tól Budai Parkszínpad, ami 2015 óta az Új Budai Parkszínpad néven működik. 

Nyitókép: A Feneketlen tó, szemben az egykori Park Étterem épülete és a Szent Imre-plébániateplom (Fotó: Both Balázs/pestbda.hu)