Ferenc József ajándéka – 120 éve avatták fel Zrínyi Miklós és Bethlen Gábor szobrát a Kodály köröndön

Írta: Kozics Júlia

2022. június 2. 15:00

Ferenc József király 125 évvel ezelőtt döntött úgy, hogy tíz szobrot ajándékoz a nemzetnek, és ő maga fedezi a magyarság jeles személyiségeit megformáló köztéri műalkotások elkészítésének költségeit. Ezek közül az első két emlékművet 120 évvel ezelőtt avatták fel a Kodály köröndön, ám Zrínyi Miklós és Bethlen Gábor szobra közül ma csak az első látható az eredeti helyén. Az évforduló alkalmából jártunk utána, hogyan alakult a Kodály körönd szobrainak sorsa az elmúlt évszázadban.

A XIX. és a XX. század fordulóján meglehetősen sok emlékmű készült Magyarországon, az ország fővárosát is valóságos szoborállítási láz jellemezte. A Kodály körönd köztéri szobrai is ekkor készültek, mégpedig összesen négy alkotás, amelyek a nemzet nagyjait ábrázolták: 1902 és 1905 között avatták fel itt Bethlen Gábor, Bocskai István, Pálffy János és Zrínyi Miklós szobrát. 

Zrínyi Miklós szigetvári hős bronzalakja a Kodály köröndön napjainkban (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Az új emlékművek felállítása Ferenc Józsefnek köszönhető, hiszen a király 1897-ben, 125 évvel ezelőtt döntött arról – Bánffy Dezső miniszterelnöknek címzett, 1897. szeptember 25-i keltezésű leiratában  –, hogy tíz szobrot kíván Budapestnek ajándékozni saját költségére. A szövegben olyan kitételek is szerepelnek, miszerint a szobrok a székesfőváros arra alkalmas tereit kell díszítsék, „egyszersmind a múlt idők azon kiváló alakjainak emlékét örökítik meg, kik a nemzeti élet különböző terein kitűntek”.

A Bánffy Dezsőnek címzett irat a neveket és az indoklást is tartalmazta: „a keresztény vallásért vértanúságot szenvedett Szent Gellért csanádi püspököt, a hitbuzgó Pázmány Péter esztergomi érseket, Bocskay István és Bethlen Gábor erdélyi fejedelmeket, Hunyadi János és Zrínyi Miklós, a haza és a kereszténység hős bajnokait, Pálffy János gróf, Magyarországnak a trón védelmében nagy érdemeket szerzett főhadparancsnokát, a honfoglalás történetét író Béla király névtelen jegyzőjét [Anonymus – a szerk.], Verbőczy István, Magyarország nagyhírű jogtudósát és annak népszerű lantosát Tinódy Sebestyént ábrázoló szobrok készíttessenek és megbízom Önt ezen elhatározásomnak végrehajtásával” – olvashatjuk az Erdélyi Múzeum folyóirat 1897. évi VIII. füzetében.

Budapest díszkivilágítása grafikán, miután megtudták a magyarok, hogy tíz szobrot adományoz az országnak Ferenc József (Forrás: Arcanum)

Az uralkodó nagylelkű felajánlása hatalmas sikert aratott az egész országban. Akkora lelkesedést váltott ki, hogy Budapest és több magyar város is díszkivilágítással ünnepelte meg az elhatározást, a királynét éljenzéssel fogadták, az országgyűlés pedig hódoló feliratot intézett a királyhoz, aki „a lelkesedésnek, az erők egyesítésének, és nagy célokra irányozásának a hatalmával rendelkezik és a kinek a családja a nemzet sorsával egybeforrt” – olvasható Márki Sándor 1907-ben kiadott, I. Ferenc József Magyarország királya című könyvében.

Az Országgyűlés az 1897. október 4-én elfogadott köszönő feliratában azt is megfogalmazta: „csak az az ország és nemzet számíthat hosszú fennmaradásra, mely kegyelettel tekint vissza őseire és amely megszívleli ama nagy tanulságokat, melyeket a múlt küzdelmei, dicsősége és hanyatlása egyaránt feltárnak előtte”.

Zrínyi bronzszobrának talapzata a Kodály köröndön (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

A Pesti Hírlap azt írta 1914. július 18-án, hogy szinte elképzelni is nehéz azt a nagy lelkesedést, ami végigsöpört Budapest utcáin akkoriban, embercsoportok verődtek egybe és az egyetemi ifjúság fáklyásmenetet rendezett a király dicsőítésére. Az újságok különkiadásai délben jelentek meg, az ingyenes példányokért csak úgy kapkodott a közönség. 

Érdekesnek tűnhet, hogy Bocskai István és Bethlen Gábor erdélyi fejedelmek emlékművei is az említett tíz szobor közé tartoznak annak ellenére, hogy mindketten a Habsburgok ellen harcoltak a szabadság reményében – a magyarok pedig ezt úgy értelmezték, hogy Ferenc József megbocsátott, és nem neheztel a magyar történelem nagy alakjaira a Habsburg-ellenes lázadás miatt. Jól érzékelhető, hogy az uralkodó szoboravatási programja erősen politikai töltetű volt.

Bethlen Gábor szobra a Kodály köröndön 1938-ban (Fotó: Fortepan/Képszám:149516)

Mivel Ferenc József leirata tartalmazta azt is, hogy a székesfőváros erre alkalmas terein kell a szobrokat elhelyezni, dönteni kellett a helyszínekről is. Bánffy Dezső miniszterelnök javaslatára jelölték ki a Kodály köröndöt Zrínyi Miklós, Bethlen Gábor, Bocskai István és Pálffy János emlékművének felállítására, s ez nagyon is méltó térnek bizonyult, hiszen nem sokkal korábban, a millenniumi ünnepségekre épült ki – a földalatti vasúttal együtt – az elegáns Andrássy út, Budapest legszebb sugárútja.

Bocskai István szobra eredeti felállítási helyén, a Köröndön az 1930-as években (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Pálffy János szobra a felállításakor

Ifj. Vastagh György alkotása, Bethlen Gábor szobra már 1901-ben elkészült, de végül csak egy évvel később adták át a Róna József által készített Zrínyi Miklós-szoborral együtt 1902 májusában. A tíz emlékmű közül ennek a kettőnek a felállítása történt meg legelőször. A Vasárnapi Ujság 1902. június 1-jei számából is tudhatjuk, hogy a szobrok avatási ünnepségén, 120 évvel ezelőtt beszédet mondott Széll Kálmán miniszterelnök, aki hangsúlyozta, hogy „e két szobor is bizonyítéka a nemzet és királya együttérzésének”. A főváros képviseletében Márkus József főpolgármester és Halmos János polgármester is megjelent. A miniszterelnök ünnepélyesen átadta a szobrot a fővárosnak, Halmos polgármester pedig ígéretet tett arra, hogy a főváros mindig gondozni fogja őket.

Zrínyi Miklós szobra (Forrás: Vasárnapi Ujság,1902. június 1.)

Zrínyi Miklós alakja egy magas talapzaton áll, amelynek alsó része sziklát, felső része várfokot mintáz. A szigetvári hős lába előtt egy elesett török látható. Bethlen Gábor a bal kezével egy csákányra támaszkodik, a jobb kezében a nikolsburgi béke okmányát tartja.

Bethlen Gábor szobra (Forrás: Vasárnapi Ujság,1902. június 1.)

A Kodály körönd másik két emlékművét is felavatták nem sokkal később, Bocskai István szobrát, Holló Barnabás alkotását, amely buzogánnyal és a zsitvatoroki béke okmányával ábrázolja az erdélyi fejedelmet a következő évben, 1903-ban, Pálffy János gróf szobrát pedig, akit Senyei Károly lovassági tábornoki egyenruhában, aranygyapjas renddel ábrázolt, 1905-ben állították fel. Így teljes lett a körönd szoborállománya. 

Zrínyi szobra az egyetlen, mely 1902 óta a köröndön áll (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Zrínyi lába előtt egy elesett török látható (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

A Tanácsköztársaság idején, 1919. május 1-jén a kommunisták letakarták a körönd szobrait vörös földgömbökkel,  mivel azok az „úri világra” emlékeztették őket. 1945-ben ez a jelenet megismétlődött.

A Tanácsköztársaság idején vörös földgömbökkel takarták le a Kodály körönd szobrait (Fotó: Fortepan/Képszám:131383)

A II. világháború után, 1945-től megkezdődött az új politikai hatalomnak ideológialag nem megfelelő alkotások eltávolítása a közterületekről. A Hősök terén lévő oszlopcsarnokból elbontották az öt Habsburg-uralkodó szobrát.  

A megüresedett helyekre új alkotásokra volt szükség, s ezek közül kettőt a közeli Kodály köröndről szállíttattak át. Így került Bethlen Gábor és Bocskai István erdélyi fejedelmek szobra a Hősök terére. 

Bethlen Gábor szobrát az 1940-es években szállították át a Kodály köröndről a Hősök terére (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Bethlen a jobb kezében a nikolsburgi béke okmányát tartja (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

A Habsburg-hű Pálffy János sem maradhatott a Kodály köröndön, az 1950-es években az ő szobrát is eltávolíttatták. Sokáig semmit nem lehetett tudni a sorsáról. Nemrégiben a Köztérkép oldal szerkesztői akadtak rá a Fővárosi Önkormányzat Rendészeti Igazgatóságának XVI. kerületi, Pálya utca 27. szám alatti telephelyén, ahol fényképet is készítettek róla.

Zrínyi Miklós emlékműve tehát az egyetlen, amely megmaradt eredeti helyén, a Kodály köröndön.

Az 1950-es évek végén került mellé Szondi György, Drégely várának hős kapitánya, Marton László alkotása 1958-ban, Vak Bottyán, azaz Bottyán János, a Rákóczi-szabadságharc legendás hadvezére, Kiss Kovács Gyula alkotása 1958-ban és Balassi Bálint költő, Pátzay Pál alkotása 1959-ben.

Nyitókép: Zrínyi Miklós szigetvári hős bronzszobra (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó