Szerelmes verseiért rajongott a pesti közönség – 250 éve született Kisfaludy Sándor

A cikk angol nyelvű változata: The Pest audience adored his love poems - Sándor Kisfaludy was born 250 years ago

Írta: Simon Flóra

2022. szeptember 27. 11:00

Méltó nyitánya volt a XIX. század magyar irodalmának Kisfaludy Sándor első kötete, a Himfy szerelmei – A kesergő szerelem című könyv, amely Budán jelent meg 1801-ben. A szenvedélyes szerelmi életét lírában megfogalmazó Kisfaludy már fiatalon nagy hatású tudóssá és irodalmárrá vált, a Magyar Tudós Társaság és a Kisfaludy Társaság is tagjává választotta. Az ő támogatásával adta ki testvére, Kisfaludy Károly a magyar irodalmat népszerűsítő jeles évkönyvét, az Aurorát. Kisfaludy Sándor ma 250 éve született.

Kisfaludy Sándor 1772. szeptember 27-én született Sümegen. Apja Kisfaludy Mihály Zala vármegyei földbirtokos volt. Később a család Tétre költözött, miután az apa Győr vármegyei főszolgabíró lett. Immár itt született meg 1788-ban az öcs, a később ugyancsak neves költő Kisfaludy Károly. Az ő születésekor anyjuk, Sándorffy Anna meghalt.

A Kisfaludy család címere. A Dunántúl egyik legősibb családja volt (Forrás: hungaricana.hu)

Sándor elvégezte a Győri Katolikus Főgimnáziumot (ma Czuczor Gergely Bencés Gimnázium), majd a Pozsonyi Királyi Jogakadémián két évig filozófiát és egy évig jogot tanult. Ezek az évek alapvetően meghatározták műveltségét, érdeklődését, a színház iránti rajongását egyaránt. Itt fordult érdeklődése a versek, a német irodalom és a színjátszás felé. A pozsonyi teátrumokat rendszeresen látogatta, ennek nyomán kezdett el drámákat fordítani magyar nyelvre. Mindeközben olyan nagy hatású magyar alkotók műveivel is megismerkedett, mint Pázmány Péter, Zrínyi Miklós. 

Irodalmi érdeklődése egyre inkább elvonta figyelmét a jogi tanulmányokról. Olvasmányai nyomán maga is írni kezdett. Az akadémián rosszul teljesített, ezért apja hazahívta, és kötelezte tanulmányai elmélyítésére.

FeleségeSzegedy Róza portréja (Forrás: oszk.hu)

1792-ben bevonult katonának, hogy a rátestált kötelező tanulástól mentesüljön. Először Erdélybe került, ahol kadét lett a huszárezredben. 1793-ban I. Ferenc király Zala vármegye ajánlatára kinevezte hadnagyi ranggal a magyar királyi testőrségbe Bécsben. A magyar királyi testőrség névjegyzéke szerint 1793 és 1795 között volt annak tagja.

A bécsi nagyvárosi élet, a kultúra és a szórakozás magával ragadta Kisfaludyt. Jeles német írók, színészek, zenészek társaságába járt. Szenvedélyes szerelmi életet élt, a bécsi évek meghatározó asszonya volt Medina Mária spanyol származású balettművésznő. Egy szabadságolása során Badacsonyban ismerkedett meg Szegedy Rózával, egy gazdag nemes család gyermekével, akit feleségül kért, de a lány visszautasította.

1796-ban Milánóba helyezték át, majd Draguignan városába került hadifogságba. Itt ismerkedett meg Julie-Caroline D'Esclapon kisasszonnyal. A művelt nő hatására kezdte el a francia irodalom remekeit olvasni, de Caroline adta a kezébe Petrarca műveit is. Ehhez az időszakhoz köthetőek a Himfy-versek első darabjai, A kesergő szerelem legszebb dalai, melyeket Caroline-nak írt.

1796-ban, más források szerint 1797-ben a hadifogságból szabadult. Hamarosan lemondott rangjáról, és ismét megkérte Szegedy Róza kezét, aki ezúttal igent mondott. 1800-ban kötöttek házasságot. Először Kámban, majd Sümegen telepedett le feleségével.

A Himfy első kiadása 1801-ből, Budán jelent meg a kötet (Forrás: oszk.hu)

Hegedűs Géza szerint a XIX. századi magyar irodalom azzal kezdődött, hogy megjelent a Himfy álnéven író szerző A kesergő szerelem című műve 1801-ben. Ilyen sikeres könyv hosszú ideje nem volt hazánkban. „Még azok is gyönyörködve olvasták, akik nem szoktak olvasni, vagy ha szoktak, akkor nem magyar verseket. Az irodalom hívei és pártolói pedig elragadtatottan állapították meg, hogy nemhiába volt a Bessenyeiék óta tartó szakadatlan irodalmi készülődés, íme, megszületett a magyar remekmű.”  

1807-ben megjelent a mű második része is, A boldog szerelem. A költő előlépett az ismeretlenségből, ünnepelte az ország. A pesti közönség rajongva fogadta mindkét verseskötetet, az irodalmárok szerint Balassi óta nem volt hasonló hatású magyar lírikus. 

József nádor megbízásra 1809-ben megírta a Hazafiúi Szózat a’ Magyar Nemességhez című, terjedelmes félhivatalos röpiratát. Időközben vitája alakult ki Kazinczy Ferenccel, aki bírálta őt. Kisfaludy nem volt ellensége a nyelvújításnak, csak az újítók túlzásaitól zárkózott el.

Az Aurora első évfolyama. A kiadást Kisfaludy Sándor támogatta (Forrás: oszk.hu) 

1820-ban megnyerte a Marczibányi-jutalmat, és ezzel 400 forintot. (Marczibányi István végrendeletében kérte fel a Nemzeti Múzeumot, hogy minden évben adjon 400 forintot az előző évben megjelent legjelesebb mű szerzőjének). A pályadíjat kölcsönadta öccsének, Kisfaludy Károlynak, aki részben ebből az összegből indította be a hazai irodalom népszerűsítését szolgáló Aurora szépirodalmi évkönyvet. Az Aurorának fontos szerepe volt Pest irodalmi központtá alakításában, az irodalmi élet felélénkítésében. Az Aurora hangját a „nehézkesnek” ítélt írók helyett  immár az új írónemzedék határozta meg, így Kazinczy, Bajza vagy például Vörösmarty művei. 

1830-ban megalakult a Magyar Tudományos Akadémia elődje, a Magyar Tudós Társaság. Hat osztállyal kezdte meg működését, és Kisfaludyt a nyelvtudományi osztályának vidéki rendes tagjává választotta. A nyelvtudományi osztályban tag volt továbbá: Kisfaludy Károly, Vörösmarty Mihály, Toldy Ferenc, vidéki tag Kisfaludy Sándor, Kölcsey Ferenc, Pázmándi Horvát Endre, Guzmics Izidor.

Gróf Széchenyi István felajánlja birtokainak egyéves jövedelmét az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen az Akadémia alapítására. A domborművet, amely az Akadémia homlokzatán található, Holló Barnabás készítette 1893-ban (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu)

Bár a Tudós Társaság Pozsonyban alakult, 1831-ben Pesten, a Deron-ház első emeletén bérelt helyiségeket. A Kirakodó téren (ma Széchenyi tér) lévő kétemeletes házat (amely helyén ma a Gresham-palota áll) 1828–1829-ben Hild József tervei szerint Deron Antal nagykereskedő építtette. 1833-ban megvásárolta Nákó János macedón származású kereskedő. A Tudós Társaságnak egyfelől az ülései zajlottak itt, másrészt a hivatali munkák. 

A Nákó-ház, ahol a Tudós Társaság megkezdte működését. Helyén van ma a Gresham-palota. Carl Vasquez grafikája 1837-ből  (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

1833-ban a társaság elköltözött az akkori Urak utcája (mai Petőfi Sándor utca 3.) és a Gránátos utca (ma Városház utca 6.) közötti telken épült házba, mely Trattner-Károlyi István író, ügyvéd és nyomdatulajdonosé volt. Az épületet Hild József tervezte, és az 1840-es években harmadik emelettel bővítették. (Az Akadémia végleges épülete már csak Kisfaludy halála után, 1865-ben készült el.)

Időközben Kisfaludy imádott felesége, Róza 1832-ben meghalt. A következő évben, 1833-ban Kisfaludy Sándor és Vörösmarty Mihály között megosztva adták ki az akadémiai nagyjutalmat. Ez az ügy hatalmas vitákat váltott ki az irodalmárok körében. Egyfelől Horvát István és Dessewffy József sérelmezte a majd negyedszázaddal fiatalabb Vörösmarty és a Himfy-versek szerzőjének egymás mellé állítását.

A másik oldalon viszont Toldy Ferenc a Himfy-dalokat önismétlőnek, szűk körűnek, régimódinak nevezi, és Vörösmarty Mihály mellett foglal állást. Ahogy írja: „Kisfaludy Sándor egy szív szerelmét s így egyféle szerelmet éneklett, midőn Vörösmarty nemcsak a legkülönbözőbb helyzetű, hanem a legkülönbözőbb individualitások szerelmét is éneklette.” 

Trattner-Károlyi István háza ma is áll. A Városház utcára néző szobákban működött a Tudós Társaság 1833-tól az Akadémia megépítéséig (Fotó: Dubniczky Zsolt/pestbuda.hu)

Ez a vita és a díj megosztása egyaránt kiváltó oka volt annak, hogy Kisfaludy Sándor 1835-ben lemondott akadémiai tagságáról. Ezután tiszteletbeli taggá választották, amit elfogadott.

Időközben, 1834-ben ismét megnősült. Rokonát, a negyven évvel fiatalabb Vajda Amáliát vette feleségül. Hétévi házasság után második nejét is eltemette. Utolsó éveit nemcsak betegségei, hanem a politika és az irodalom változásai is beárnyékolták. Kritikusan szemlélte az új nemzedék, a reformkori haladó írók, Vörösmarty–Bajza–Toldy triász tevékenységét. 

A Himfy-emlékmű 1903-ban a Nemzeti Múzeum kertjében (Forrás: oszk.hu)

Visszavonultan halt meg 1844. október 28-án Sümegen.

A kesergő szerelem, A boldog szerelem költőjének tiszteletére szobor készült 1848-ban. A földgömbön álló 150 cm magas bronzsast először a Nemzeti Múzeumban egy folyosón helyezték el ideiglenesen egy fából készített talapzatra, melyen ez állt: „Himfy-lant Kisfaludy Sándor emlékéül, készíttették Magyar és Erdélyhon leányai. 1848.” 1903-ban egy kőtalapzatot készíttettek hozzá, és áthelyezték a Múzeumkertbe, ahol ma is látható.

Nyitókép: Kisfaludy Sándor portréja (Forrás: oszk.hu)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó