Keresés az archívumban

Kultúrtörténeti séták, épületbejárások és dunai hajózások is lesznek a héten Az érdeklődők ingyenesen megismerhetik a főváros történelmi értékeit, épületeit, rejtett érdekességeit az idegenvezetők világnapja alkalmából csütörtöktől vasárnapig.
Felkerült a lófejszobor a budavári Lovardára Már csaknem teljes szépségében láthatjuk a kicsomagolt budavári Lovardát, amelyre a napokban fölkerült a régi sportembléma is: a lófejplasztika.
25 éve gyalogoshidat terveztek Buda és Pest közé Kristálytorony is állhatna Budapesten. Az egykor tervezett expóhoz kapcsolódva különleges gyalogoshidat terveztek a Haller utca vonalában.
Színházi élet a régi Városligetben A Ligetben hajdan pezsgő színházi élet folyt, a közönség itt láthatta mások mellett Feld Matyi, a tréfás pesti fiú bohózatait a Városligeti Színházban.
Legfőbb dicsőség a vitézség – a Szemere-lövölde története A pestszentlőrinci Zila Kávézó 2003 januárjában nyitotta meg kapuit. Kevesen tudják, hogy a neves kávézó díszes, felújított épülete éppen akkor volt százéves. 1903-ban Szemere Miklós alapított itt lövöldét, a második világháború után pedig strandfürdő öltözőjének használták Pestszentlőrinc egyik legszebb épületét. Ismerkedjünk meg a történetével!
Pillantás Pest-Budára 200 évvel ezelőtt Honlapunkon és Facebook-oldalunkon is Petrich András Pest-Budát ábrázoló rajzát (illetve az abból készült színezett rézmetszetről készült digitalizált fényképet) láthatják nyitóképként. Éppen kétszáz éves. Az évforduló és a kép kötelez: ezúttal ennek eredtünk nyomába.
Egy gyarapodó kor jelentős alkotója: 100 éve hunyt el Senyei Károly szobrász A száz éve elhunyt Senyei Károly szobrászművész nevét kevesen ismerik, pedig korának meghatározó alkotója volt Stróbl Alajos, Zala György és Fadrusz János kortársaként. Szobrai megtalálhatók Budapest számos pontján: a Budavári Palota udvarában, a Hősök terén vagy a Vigadó téren.
Budapest a legjobb európai úti cél! European Best Destinations "legjobb európai úti cél" szavazásán Budapest nyert! A magyar főváros megelőzte Athént, Brágát, Berlint, Bécset, Brüsszelt, Dinant, Londont, Genfet, Párizst, Pozsonyt, Metzet, Sainte-Maximet, Cavtatot, Monte Isolát, Firenzét, Kotort, Malagát, Rigát és Poznant.
A főváros ünnepelt festőfejedelme: Benczúr Gyula emlékezete Most 175 éve született Benczúr Gyula festőművész, a XIX. század végi magyar képzőművészeti élet meghatározó személyisége. A magyar főváros világi és szakrális tereiben egyaránt készültek reprezentatív alkotásai. Benczúr festőként, tanárként és közéleti emberként is formálta Budapest művészeti világát.
Így alakultak ki Budapest kikötői A pestbuda.hu-n is megírtuk, hogy kikötőfejlesztési program indul a Dunán. Ismerje most meg velünk ennek kapcsán a Duna-parton épült kikötők történetét.
Februárban döntenek a Közlekedési Múzeum új épületéről Egy hónapon belül eredményt hirdetnek a Közlekedési Múzeum új épületének tervezésére kiírt nemzetközi pályázaton. Az új múzeum az Északi Járműjavító területén épül fel, várhatóan öt év múlva nyitja meg kapuit. Egy új vasúti megállót is terveznek a helyszínre, ahol az 1-es villamosra is lesz átszállási lehetőség.
A Mária-énekektől a genfi zsoltárokig – a most leégett református kollégium története Tragikus végkimenetelű tűzvész pusztított január 23-án este a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának és kollégiumának is helyet biztosító Dunamelléki Református Egyházkerület Székházának épületében. Falai közt egykoron a Ferencvárosi Dohánygyár működött, s a gyárban 1885-ben és 1904-ben szintén jelentős kárt okozó tűzesetek történtek. A mostani tragédia után is van remény a sérült épületrész újjáépítésére.
Hűlt helyek nyomában: tabáni emlékek között A Budapest Történeti Múzeum a tabáni szerb templomról rendezett kiállításán jártunk. Nemcsak egy eltűnt épület, hanem egy egész alámerült Atlantisz nyomára bukkantunk.
Így atyáskodott a pártállam Budapest fölött Ötven éve még a Budapesten kapható zsebrádiók számát is a Fővárosi Tanács tervezte meg, amikor Budapest költségvetését elfogadták. A városvezetők a lakás- és a közüzemi beruházások mellett olyan kérdésekkel is foglalkoztak, mint a ruhaneműk minősége.
Ilyen lesz a Magyar Zene Háza! Kialakult mostanra, mi mindent fog magába foglalni a Városligetben felépítendő Magyar Zene Háza! Itt vannak a részletek a leendő új intézmény koncepciójáról, kiállításairól, oktatási programjáról – Mozarttól Bartókon át a mai rocksztárokig, popikonokig.
Buda nyugalma? – Ady és Budapest III. Ady Endre Budapesten elsősorban a pesti oldalon élt, ott dolgozott és járta az éjszakát. Budára már csak akkor érkezett meg, amikor beteg lett: betege elsősorban annak az életvitelnek, amelyet éveken át folytatott. Itt viszonylagos nyugalom és idill várta: a városnak ez a fele akkoriban még sokak számára ezt jelentette.
Így űzték a téli sportokat a régi Budán A minap a hó eltakarításának régi fortélyaival foglalkoztunk. Folytassuk most a tél örömeivel, a korabeli téli sportok világának felidézésével! Megtudhatjuk azt is, ki volt 1924-ben Magyarország síbajnoka.
Van-e létjogosultsága az épületszobrászatnak? A budai Várban zajló építkezések kapcsán vetődött fel, hogy kell-e, van-e szerepe és létjogosultsága az épületplasztikának és az épületen elhelyezett szobroknak. Elgondolkodtunk a témán.
Lechner Ödön legkedvesebb alkotása – Ilyen volt a régi korcsolyacsarnok Kevesen tudják, hogy a Városliget első korcsolyacsarnokát az egyik legnagyobb magyar építész, Lechner Ödön tervezte. Az 1875-ben elkészült neoreneszánsz épületet Lechner évtizedekkel később az egyik legsikerültebb alkotásának nevezte.
Így takarították a havat a régi Budapesten Ismét leesett a hó Budapesten. A hó eltakarítása nehéz munka és hálás beszédtéma egyaránt. A két világháború közötti híradásokból válogattunk részleteket.
Időutazás és pillanatfelvétel Milyen volt a Várnegyed 1945 előtt? Ezt is bemutatja a Budavári séták – Házak, terek egykor és most című kötet.
„A hotel-szobák lakója” – Ady nyomában Budapesten II. Ady Endre halálának közelgő centenáriuma alkalmából sorozatunk első részében bemutattuk kedvenc fővárosi törzshelyeit. Most pedig azoknak a helyeknek a nyomába eredünk, ahol a költő gyakorta megszállt, és ahol, amennyire ez lehetséges volt, otthonra talált Budapesten.
Görgei Artúrról nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban Az ismeretlen Görgei címmel időszaki kiállítás nyílt január 15-én a Magyar Nemzeti Múzeumban. A tárlaton több mint 400 műtárgy, multimédiás alkalmazások, filmek segítségével június 23-ig tekintheti meg a közönség a legendás tábornok örökségét.
A művészetek mentora: 150 éve született Lyka Károly Lyka Károly kivételesen hosszú élete folyamán meghatározó személyisége lett a magyar művészettörténet-írásnak, miközben több művészgeneráció tanára is volt.
„A mámor éjjelén” – Ady nyomában Budapesten I. Ady-évforduló közeleg: halálának centenáriuma. Ebből az alkalomból utánajártunk a költő és Budapest – sokszor ellentmondásos – kapcsolatának. Elsőként a kiskocsmák és kávéházak világában kalandozunk Ady nyomában.
Így épült a metróalagút a Duna alá Tudta, hogy a metróalagút építése során szenet is találtak a Duna alatti rétegekben? A budapesti metróépítésekről és ehhez kapcsolódva a Duna alatti alagutakról már olvashattak a pestbuda.hu oldalain. Most néhány érdekes tényt elevenítünk fel.
Így születtek a neonreklámok pártutasításra Ötven évvel ezelőtt a neonreklámokat is állami irányítással, központi program szerint helyezték el. A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusán határozatban mondták ki a neonosítást.
Hamarosan régi fényében ragyoghat a Pénzügyminisztérium palotája Mint ahogyan arról már korábban is beszámoltunk, hamarosan visszanyeri eredeti pompáját a Szentháromság tér 6. szám alatti épület, amelybe a felújítást követően visszaköltözhet egykori és leendő tulajdonosa, a Pénzügyminisztérium. Most, hogy ismerjük az épület jövőjét, ismerkedjünk meg a múltjával is!
Most megcsodálhatjuk Mátyás corvináit az OSZK-ban! Mátyás király világhírű corvináit, a budai műhely alkotásait és más díszkódexeket mutat be a február 9-ig látogatható kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban. A világ több pontjáról érkeztek különleges darabok, ennyi kötet egy helyen első alkalommal látható Magyarországon. Zsupán Edina corvinakutató, a kiállítás kurátora elárult néhány titkot a tárlatról a pestbuda.hu-nak.
Két szép nyárfa a Városmajorban „Ha nem volnék, te sem volnál, / én sem volnék, ha nem volnál. / Vagyunk ketten két szép nyárfa, / s búvunk egymás árnyékába.” – szól Kányádi Sándor híres Két nyárfa versének utolsó versszaka. Fákról szóló sorozatunkban mi is két nyárfaóriás nyomába eredünk, ezúttal a Városmajorban.
Csillagok, csillagképek – Ilyen volt a tudomány Mátyás király udvarában Mátyás király csodálatos budai palotája és benne híres könyvtára a korabeli művészetek és tudományok legfontosabb magyarországi központja volt – így emlékeznek meg erről az udvarban élő kortársak és az akkoriban Budára érkező vendégek, tudósok és követek.
Negyven éve járnak Tatra villamosok Budapesten Most negyven éve, 1979 januárjában érkezett meg az első két Tatra típusú villamos Budapestre. A két kocsi még prototípus volt, ugyanis a Tatra-gyár kifejezetten a budapesti igényekhez alakította ki a szerelvényeket.
Az anyag megnemesítése – Gottermayer Nándor könyvkötészete A legnevesebb hazai könyvkötészeti cég, a pesti belvárosban működő Gottermayer Nándor Könyvkötői Műintézet idén 140 éve, 1879-ben alakult, és 50 évi sikeres működés után 1929-ben, 70 éve szűnt meg. Az évfordulók és Gottermayer kiemelkedően magas színvonalú tevékenysége miatt érdemes megemlékeznünk a művészről és cége történetéről.
Tudta, hogy ókori és középkori romokra épült a Flórián téri felüljáró? Különleges felüljáró rekonstrukcióját jelentették be a napokban: a Flórián tériét. Ez a felüljáró jól példázza az '70-es és '80-as évek városfejlesztési gondolkodását, amikor is gyakorlatilag egy autópályahidat építettek egy történelmi jelentőségű ókori és középkori rommezőre.
Fürdőélet a nagy háborúban Hogyan alakult a boldog békeidők idillikus és izgalmas fürdőélete az I. világháborúban? Ez a témája a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum legújabb kiállításának.
Megújul Budapest egyik legrégibb köztéri szobra Karácsonykor Jézus Krisztus születését ünnepli a keresztény világ. Örömmel számolhatunk be arról, hogy fővárosunk egyik régi Krisztus-szobra is újjászületik ezekben a hónapokban. Restaurátor-műterembe került a városmajori Krisztus-szobor, amely 1725 óta áll a mai Szent János Kórház közelében.
150 éve született a Csikós-szobor alkotója Mint nemrég beszámoltunk róla, csaknem teljesen elkészült a budavári Lovarda épülete, amely elé hamarosan visszahelyezik a II. világháború után elbontott Csikós-szobrot is. De mit tudunk az alkotóról, a 150 évvel ezelőtt született ifjabb Vastagh Györgyről?
Elvitték Nagy Imre szobrát Elkerült a Nagy Imre-szobor a parlament melletti Vértanúk teréről péntek reggelre.
Százötven éve született Foerk Ernő, templomépítészetünk egyik jeles mestere A 2018-as esztendő végén még egy alkotóművészről emlékezzünk meg: 150 évvel ezelőtt született Foerk Ernő építész, aki nemcsak tervezőként alkotott, hanem szobrász, iparművész, oktató, építészeti szakíró és műemlékek helyreállítását vezető szakember is volt.
Mátyás király, a pestbudai vadász – Mátyás és Budapest III. rész Ünnepélyes keretek közt zárták az idei Mátyás király emlékévet a Szent István-bazilikában. A pestbuda.hu oldalán mi is búcsúzunk a királytól sorozatunk záró darabjával: ismerjék meg az igazságost mint vadászt!
Így került a troli Óbudára Most 85 évvel ezelőtt az óbudaiak régi vágya teljesült – igaz, hogy bizonyos szempontból csak félig. Nagyon régen szerettek volna valamilyen közlekedési eszközt, illetve villamost az óbudai temetőhöz. A BSZKRT valóban szeretett volna ide villamost kiépíteni, elvileg 1923-as megalakulásakor kötelezte is magát erre, de a várható forgalom olyan kicsi volt, hogy a sínszálak lefektetése húzódott.
Hamarosan megváltozik a Vértanúk tere A közeljövőben kezdődik a Vértanúk terének rehabilitációja, amelynek során „a második világháború utáni szoborrombolásokat megelőző képzőművészeti arculatot” fogják visszaállítani. Az 1996-ban itt felavatott Nagy Imre-szobrot áthelyezik a Jászai Mari térre, és visszaépítik az 1918–1919-es esztendők – korabeli hírlapi kifejezéssel: a vörös rém – vértanúinak emlékművét.
Csak tiszta forrásból – Korniss Dezső-kiállítás nyílt a Nemzeti Galériában A festőművész születésének 110. évfordulójára rendezett kiállítás azt mutatja be, hogy Korniss Dezső miként ötvözte a népművészetet a modernitással. A kezdeti bartóki gondolat szerint tiszta forrásból merítve alkotott egyszerre magyart és haladó európait.
Interaktív tanösvényt adtak át a Hármashatár-hegyen A Hármashatár-hegy Óbuda felőli oldalán 1918-ban alakítottak ki sétautat, amit Guckler Károly fővárosi erdőmesterről neveztek el. A 100. évforduló alkalmából a Pilisi Parkerdő Zrt. interaktív tanösvényt és új kilátópontokat épített.
Szívós szemtanú: idős akác az Erzsébet téren Kevés olyan mozgalmas történelmű városi park van, mint az Erzsébet tér. Vagy ötször (ha nem tízszer) átnevezték már, épületeket emeltek és bontottak itt, újabban pedig egy óriáskerék is magasodik rajta. Sarkában szerényen, szívósan áll vagy száz éve egy akác: ő mindent kibír. Budapest nevezetes fáiról szóló sorozatunk új része következik.
Mióta irányítják villanyrendőrök a forgalmat? Kilencven éve „robbant be” a villanyrendőr. A korai, 1926-os kísérletek után 1928-ban szinte a teljes pesti belvárost ellepték a forgalomirányító lámpák.
A Belváros déli részén is megújulnak az utcák A Jövő Városa nevű városfejlesztési program keretében felújítják az utcákat a Múzeum körút környékén, a Károlyi-kert közelében.
Szent Margit-szobrot avattak a Margit-szigeten A 27 évesen elhunyt Árpád-házi királylány szentté avatásának 75. évfordulóján kapott szobrot a domonkos kolostor romjainál.
Leeső tantuszok: kilencven éve lehet az utcán telefonálni Budapesten Annak ellenére, hogy a telefonszolgáltatás Budapesten már 1879-ben elindult, az utcai telefonfülkék felállítására egészen 1928-ig kellett várni.
Száz éve szentelték fel a pesti piarista kápolnát Száz esztendővel ezelőtt, az I. világháború végóráiban fontos katolikus egyházi – de kulturálisan és közéletileg is jelentős – esemény zajlott Budapesten: Várady Lipót Árpád kalocsai érsek felszentelte a piaristák új budapesti épületének kápolnáját.