Keresés az archívumban

A főváros vezetése szerint olcsóbban befejezhető a Biodóm A városligeti Biodóm építését mindenképpen befejezik, mégpedig kevesebb pénzből, mint korábban tervezték. Igaz, emiatt elmaradnak a beruházás bizonyos elemei, például elhalasztják a hullámvasút felújítását. A létesítményt 2024-ben nyitnák meg.

Éjszaki túrán mutatják be a budai Vár természeti és történelmi értékeit A Sziklába vájt történelem – Árnyak és fények a Várnegyedben címet viselő programon egy éjszakai túrán lehet bejárni a Várnegyed különleges helyszíneit a Sziklakórház, a Mátyás-templom és a Duna-Ipoly Nemzeti Park szervezéseben.

Nobel-díjasok találkozóhelye volt a 70 évvel ezelőtt alapított KFKI Csillebércen hetven évvel ezelőtt hozták létre a Központi Fizikai Kutatóintézetet, a KFKI-t. A Normafa közelében lévő intézmény hamarosan a hazai tudományos élet egyik fellegvárává vált, amelyben számos Nobel-díjas kutató megfordult. Itt épült meg Magyarország első atomreaktora, amely máig is működik, itt fejlesztették ki a több ország által használt Pille sugárdózismérő műszert, s olyan tudósok dolgoztak az intézményben, akik az amerikai NASA kitüntetését is megkapták. A rendszerváltást követően ugyan több részre bomlott a KFKI, de a csillebérci kutatóintézetben ma is változatlan elhivatottsággal dolgoznak a magyar fizikusok.

A világ egyik legszebb hídja sokáig névtelen volt A Lánchídnak egészen 1915-ig nem volt neve annak ellenére, hogy a nagy politikai rivális, Kossuth Lajos már az alapkő letétele után, 1842-ben javasolta, hogy Széchenyiről kellene elnevezni. Budapest első állandó dunai átkelőjét mások különböző főhercegekről és főhercegnőkről nevezték volna el, ám egyik javaslatot sem fogadta el a híd tulajdonosa, a Pénzügyminisztérium. Végül az I. világháború alatt, a szerkezet újraépítésének befejezésekor vésték fel a hídfőkre a legnagyobb magyar nevét, ezzel tisztelegve az építést kezdeményező Széchenyi István emléke előtt.

150 éve született Szlezák László aranykoszorús harangöntőmester Az egyik leghíresebb magyar harangöntőként tartjuk számon a Felvidéken született Szlezák Lászlót. Már 14 éves korától a fővárosban élt, budapesti műhelyében gyönyörű harangokat öntött a fővárosi templomok számára, művészi kivitelezésű munkáit ma is megcsodálhatjuk szerte a városban, így a fasori és az angyalföldi református templomban, a Ferenciek terén(nyitóképünkön, a Haller utcai katolikus templomban vagy a Lechner Ödön tervezte kőbányai templomban is. Legnagyobb és leghíresebb harangja, a Szent István-bazilika számára készített, 7945 kg tömegű Szent Imre-harang a második világháborúban megsemmisült.

Hatvan évvel ezelőtt jelentek meg a Volga taxik a pesti utcán A budapesti taxiszolgáltatást az 1950-es években kizárólag a fővárosi tulajdonú Főtaxi végezte. A vállalatnak aránylag kevés, de nagyon sokféle autója volt. Az új évtized elején, 1960-ban a Szovjetuniótól új kocsikat vásároltak, amelyekről azt gondolták, hogy idővel ez lehet a fővárosi taxik alaptípusa. A Volga M21-nek végül nem sikerült ezt a szerepet betöltenie, tíz évvel később egy másik orosz autó lepte el a fővárosi utakat: a Zsiguli.

Az összmagyarság jelképe, bár sosem járt Budapesten a 450 éve született Pázmány Péter Amikor Pázmány Péter 1635-ben a felvidéki Nagyszombatban megalapította Magyarország máig fennálló egyetemét, Buda és Pest török kézen volt, így a magyar barokk irodalom egyik legkiválóbb írója, egyben a magyar kereszténység kiemelkedő alakja nem járhatott a mai Budapest területén. Emlékét ennek ellenére ma két fővárosi egyetem is őrzi, s több szobor, róla készült alkotás is jelzi, hogy a 450 évvel ezelőtt született katolikus főpap, esztergomi érsek a magyar kultúra kimagasló alakja: életműve közéleti, művelődési, egyházi és irodalmi szempontól is jelentős és megkerülhetetlen.

Budapest felértékelődött a Bécs felé haladó autóút megépítésével A kifejezetten autókra tervezett Budapest–Bécs műút 90 évvel ezelőtt nyílt meg, 1930. október 4-én. Az ország és a főváros közvéleménye ettől Budapest geopolitikai pozíciójának javulását és a turizmus fejlődését várta. Talán nem sokan tudják, hogy akkor még a mai III. kerületi Bécsi úton kellett elindulnia annak, aki kocsival akart eljutni az osztrák fővárosba.

Így épül a híd Lágymányos és Ferencváros között Immár a hatodik vasúti híd épül Lágymányos és Ferencváros között, a Rákóczi híd mellett. A mostani új szerkezet annyiban különleges, hogy úgy építik, mint amikor a tűbe a cérnát fűzik be. E különleges attrakció egyik látványos jelenetét a pestbuda.hu munkatársai a napokban a helyszínen követték figyelemmel, fotókon is megörökítve a ritkán látható mutatványt.

Szecessziós külső, modern belső – Kőrössy Albert Kálmán utolsó épületében jártunk Nemrégiben fejeződött be a Benczúr utca 26. szám alatti impozáns villa felújítása. A Kőrössy Albert Kálmán tervezte épület kívül megmaradt szecessziós villának, belül azonban úgy őrizték meg a védett értékeket, hogy közben teljesen modern tereket alakítottak ki, ráadásul csúcstechnológiával felszerelve. Lakóépületnek készült, majd nyelvvizsgaközpont volt, most pedig egy XXI. századi oktatási és innovációs központ működik benne. Lépjenek be velünk!

Megszavazta a Városligeti Építési Szabályzat módosítását a Fővárosi Közgyűlés Módosította a Városligeti Építési Szabályzatot szeptember 30-ai ülésén a Fővárosi Közgyűlés, annak érdekében, hogy ne épülhessen fel az új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és a Városligeti Színház, s helyükön zöldfelület lehessen. A döntés ellentétes a keddi kormányrendelettel.

Kormányrendeletben rögzítették a Városliget építési szabályait Kedden késő este jelent meg az a kormányrendelet, amely a jelenleg hatályos Városligeti Építési Szabályzattal összhangban rögzítette a Városliget építési szabályait, 7 százalékban határozva meg a beépítés megengedett mértékét és 65 százalékban a zöldterület legkisebb mértékét. Az indoklás szerint a rendeletre azért volt szükség, mert Budapest önkormányzata a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát megkerülve akart új szabályokat alkotni, holott a Városliget megújításának kérdése nem pusztán fővárosi, hanem nemzeti ügy.

Kétszer rajzolta újra a Vámház gyönyörű palotáját Ybl Miklós – 150 éve kezdték építeni, Duna-hidat terveztek mellé Ybl Miklós gyönyörű neoreneszánsz palotája, a Fővámház, amit ma Corvinus Egyetemként ismerünk, a felépülése óta meghatározza a pesti Duna-part látképét. Kevesen tudják, hogy a tervek eredetileg nem erre a helyszínre készültek, hanem a mai Kossuth térre, ahol meg is kezdődtek az alapozási munkálatok. Ám Andrássy Gyula a hónapokon át tartó helyszínvitában a főváros mellé állt, és leállíttatta az építkezést, a helyszínváltozás miatt pedig Ybl Miklósnak kétszer is át kellett rajzolnia a terveket. Végül a ferencvárosi Duna-parton 150 évvel ezelőtt kezdődött meg az építkezés.

A Szent István park helyett Kispestre kerülhet az államalapító király szobra Szeptember 30-án, szerdán dönt a Fővárosi Közgyűlés arról az előterjesztésről, amely szerint Szent István király szobrát az eredetileg tervezett XIII. kerületi Szent István park helyett a XIX. kerületi Templom téren fogják felállítani. A Szent István parkban jelenleg Wallenberg-emlékmű, A hős budapesti partizán emlékműve, valamint Fejtő Ferenc szobra áll. Szent Istvánt a róla elnevezett parkba egy 2017-es fővárosi közgyűlési döntés értelmében állították volna fel, a kommunista népbiztos, Lukács György akkor eltávolított szobra helyett.

Kórház a város szélén – A XIX. században hatalmas erőfeszítéseket tettek a döntéshozók a jobb betegellátásért Budán, az egykori szőlők helyén 125 évvel ezelőtt kezdődött meg a Szent János Kórház épületeinek alapozása. Nagy szükség volt a Diós-árok mentén fekvő új, 300 ágyas korszerű intézményre, mert a kórház előző épületében, amely a mai Széna téren állt, elviselhetetlen volt a zsúfoltság. Az orvosok attól tartottak, hogy a közelgő millennium fejlesztései miatt a fővárosba érkező új munkavállaló tömeg miatt a helyzet tovább fog rosszabbodni.

Az egész fővárosban Kőbányán becsülik meg legjobban Szent László királyt Lechner Ödön remekbe szabott kőbányai templomépülete előtt immár 80 éve áll Szent László király szobra. A városrészben a templomon kívül patinás gimnázium és általános iskola is viseli a lovagkirály nevét, és a kerület polgármesteri hivatala is a róla elnevezett téren található. Szent László kultusza ebben a kerületben különösen erős, így amikor 1940-ben a születésének 900. évfordulójára készült az ország, a Budapesten állítandó köztéri szobrát Kőbánya kapta. Antal Károly szobrászművész alkotását akkor avatták fel a kőbányai Szent László téren.

Barokk pompa Óbudán – Mária Terézia is meglátogatta a Zichy-kastély tulajdonosát Fényűző élet folyt egykor Óbudán, a Fő téren található Zichy-kastélyban, amelynek falaiba a török alatt elpusztult királynéi templom köveit is beépítették. Lenyűgöző barokk pompa, díszes kapuk, impozáns terek, díszlépcsőház freskókkal és szobrokkal, a szórakozásról a bálterem, a biliárdszoba, a lövőterem gondoskodott, a pihenésről a díszkert szökőkúttal, egzotikus növényekkel. Még Mária Terézia is eljött vendégségbe e nagyhírű palotába, ahol rendszeresek voltak a koncertek és a színielőadások, sőt maga a gróf is fellépett. Mi maradt mára a Zichyek örökségéből? Ennek jártunk utána, amikor beléptünk az egykori barokk uradalom kapuján.

Kutatás a pesti városfal mellett A belvárosi Bástya utcában, a pesti városfal mellett végeztek kutatást a régészek, melynek során a 13. századtól a török korig terjedő időszakból előkerültek házmaradványok, kemencék, árkok.

Újabb nemzetközi díjat nyert el a Magyar Zene Háza A Világ legjobb zenei célú ingatlanfejlesztése díjat nyerte el a Liget Budapest projekt keretében épülő Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb zenei-szakmai találkozójának megmérettetésén, az amerikai Music Cities Awardson. Az épület már szerkezetkész állapotban van, az építkezés leglátványosabb fázisai a befejezésükhöz közelítenek.

Budavári Legendák: Hauszmann és Stróbl leszármazottai is megjelennek a Várkert Bazár izgalmas fotókiállításán Hauszmann Alajos, a Teleki család és Stróbl Alajos leszármazottai is visszatekintenek ránk azokról a portrékról, amelyekből csütörtökön nyílt kiállítás a Várkert Bazár déli panorámateraszán. A november 15-ig megtekinthető Budavári Legendák tárlat a Várhoz kötődő emberek izgalmas sorsán keresztül mutatja be, hogyan szövődik bele a budai Vár élete és történelme a nyüzsgő Budapestébe.

A budapesti hajózás kétszáz éve – Új tárlat a Kossuth Múzeumhajón Budapest a Dunáról. Képek a budapesti hajózás 200 évéből címmel nyílt időszaki kiállítás a Vigadó térnél horgonyzó Kossuth Múzeumhajón. A tárlat, amely az elmúlt kétszáz év fővárosi hajóközlekedésének legérdekesebb pillanatait villantja fel, szerdától látogatható.

Már 95 éve hallgatunk rádiót Budapesten A magyar rádiózás nem indult könnyen. Az első években még az engedély nélküli rádióhallgatást is büntették, de később is csak engedéllyel lehetett a szolgáltatást igénybe venni. 1925 őszén még teljes káosz uralkodott: már készen volt a csepeli adótorony, és épült Budapesten az új stúdió, a kísérleti adásokat viszont sokan engedély nélküli hallgatták, így őket bíróság elé állították.

Nyitott házak, tárt udvarok különleges világa – Ilyen volt a tizedik Budapest100 A szeptember 19–20-ai hétvégén zajlott a Budapest100, amelynek mottója: Minden ház érdekes! Az idei évben a szokásos tavaszi hétvégéről őszre tolódott a nyitott házak ünnepe, amely ebben az évben jubilált, ugyanis immár a tizedik alkalommal rendezték meg a programsorozatot a Kortárs Építészeti Központ és az OSA Archívum szervezésében.

Az elcsatolt területek menekültjeinek épült a Szabadság téri templom Van egy templom a Szabadság tér 2. szám alatt, egy hatemeletes lakóház alsó szintjén. Aki elsétál az épület előtt, amely két másik ház közé beékelődik, talán nem is veszi észre, hogy egy templom mellett halad el. Kevesen tudják, hogy a trianoni döntés után Budapestre menekült magyarok építtették. Az 1930-es években a Belvárosban már több mint ötezer olyan református hívő élt, akik az elcsatolt területekről menekültek ide, és nem volt hol imádkozniuk. Ingyen adta a főváros a telket, amelyre többszintes lakóház részeként tervezték meg a templomot. Akkor még nem tudhatták, hogy elkészültekor már nemcsak a Felvidéket, hanem Erdély egy részét is visszacsatolják Magyarországhoz. A templom felszentelésének napja, 1940. szeptember 15-e így kettős örömünnep volt, de nem csak a híveknek: egybeesett Horthy Miklós kolozsvári bevonulásának napjával, amit soha nem látott tűzijátékkal ünnepelt egész Budapest.

A Budai Vigadó és egy hűvösvölgyi családi ház lett az év háza Kiválasztották Az év háza pályázat nyerteseit. Középület kategóriában idén a Budai Vigadó felújítása érdemelte ki a legjobbnak járó elismerést. A családi ház kategória győztese pedig egy hűvösvölgyi otthont lett.

Titkokat őrző hely – A Nemzeti Múzeum kertjében sétáltunk Ezen a héten, szeptember 17–19. között rendezték a műtárgyak éjszakáját Budapesten. E rendezvénysorozat keretében tartották a Nemzeti Múzeum kertjében A Múzeumkert titkai című sétát is, amelyhez mi is csatlakoztunk. A sétát Debreczeni-Droppán Béla történész, muzeológus, levéltáros, a Múzeumkert történetének kutatója vezette.

Királyok kertje – A budai Vár legöregebb fái izgalmas történeteket őriznek A hajdani várkertek pompáját megidéző japánakácok, ízletes gyümölcsöt termő fügefák, a hazai selyemtermelés aranykorából megmaradt eperfák, gyönyörű tölgyek, hársak és platánok őrzik kérgük alatt a budai Várban átélt kalandos történetüket. Bár mesélni nem tudnak, mi most megtesszük helyettük.

Bontják a Testnevelési Egyetem épületét A napokban elkezdődött a Testnevelési Egyetem Alkotás utcai épületének bontása. Az Alkotás utca – Győri út – Kiss János altábornagy utcák által határol területen folytatódik a campusfejlesztés, amelynek eredményeként a hallgatók és az oktatók a jövőben az egyetemi ranghoz méltó környezetben végezhetik majd a munkájukat.

Pincékben élt a népesség jelentős része a városegyesítés előtt Pest-Budán Volt egy népszámlálás 1870-ben Magyarországon, éppen 150 évvel ezelőtt. Ez hihetetlenül érdekes képet fest a városegyesítés előtt álló Pestről és Budáról. Akkor alig 200 ezren éltek a pesti oldalon, és közel 54 ezren a budain, de 15 ezren pincékben laktak, 13 ezren pedig legalább tíz másik emberrel osztoztak szobájukon. Tudjuk, hány orvos, hány író, hány tanító, hány hajadon, hány elvált nő lakott a városban, de azt is, hogy 1870-ben ketten is meghaladták a 100 éves életkort a rohamos fejlődésnek indult Pest-Budán. Különleges idők voltak, a nyomor is jelen volt, de ekkor kezdtek el épülni azok a díszes neoreneszánsz házak, amelyeket ma is csodálunk.

A legmagyarabb Habsburg 225 éve költözött Budára Több mint 50 évig volt Magyarország nádora. Amikor Firenzében nevelkedett, még nem gondolhatta, hogy egyszer a legmagyarabb Habsburgnak nevezik. József nádor csak 19 éves volt, amikor 225 évvel ezelőtt ünnepélyes keretek között bevonult a magyar fővárosba. Itt rendezte be az életét, itt élt feleségeivel, gyermekeivel, itt halt meg, földi maradványai ma is a Budavári Palota kriptájában találhatók. Népszerűségét annak köszönheti, hogy kiemelt figyelmet fordított Buda és Pest felvirágoztatására.

Duna, Tisza, Dráva, Száva: felújítják a belváros legszebb díszkútját Van egy gyönyörű díszkút a belvárosban, amelyet Ybl Miklós tervezett, és Magyarország egykori négy legnagyobb folyóját, a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát ábrázolja. Eredetileg nem ide készült: a Kálvin téren állították fel 1883-ban, ám a háborús pusztításban súlyosan megrongálódott. Szerencsére 1959-ben újra felállították ezt a szemet gyönyörködtető alkotást, igaz, nem a korábbi helyén, hanem a mai Erzsébet téren, és a szobrokból nem az eredetieket, hanem a másolatukat, amelyeket viszont nem a világégés, hanem a járókelők bántalmaznak néha, így esett, hogy letörött Száva lábfeje. Most azonban az egész alkotás felújításával azt is újrafaragják.

Elkészült a Kertész Imre Intézet új székháza Befejeződött a Benczúr utca 46. számú szecessziós épület felújítása, amely a Kertész Imre Intézet székháza lett. Az Intézet Kertész Imre munkái mellett Arthur Koestler, Petri György, Pilinszky János hagyatékrészeit, valamint Sziveri János teljes hagyatékát is kezeli.

Deák Ferenc közbenjárására nyílhatott meg a Hangli kioszk a Duna-korzón A Duna-korzót egykor számos legendás, rég eltűnt épület szegélyezte. Ilyenek voltak többek közt a Redoute, az Angol Királynő Szálló, a Lloyd-palota és a Ritz Szálló. A sok pompás, hatalmas palota mellett állt itt egy apró kis épület is, a Hangli kioszk. A vendéglátóhely nevét Hangl Márk osztrák származású, fiatalon Budapestre került vendéglősről kapta, akit maga Deák Ferenc segített hozzá közbenjárásával, hogy kioszkot létesíthessen a Duna-parton. A Hangli kioszk 1870-től állt a Pesti Vigadó előtt, míg a II. világháború végnapjaiban el nem pusztult sok más értékünkkel együtt.

A millenniumi ünnepségek csodája volt, száz év múlva graffitik lepték el Alig 20 hónap alatt épült fel, a kontinensen az első volt, a millenniumra készült, és a király is kipróbálta. Ez a Millenniumi Földalatti Vasút, azaz a kisföldalatti, Budapest legszerethetőbb közlekedési eszköze. A legutóbbi nagyszabású felújítása 25 évvel ezelőtt fejeződött be.

Tömegek akarták látni a Ferihegyre érkező Concorde csodagépet A világ talán legfantasztikusabb utasszállító repülőgépe volt a Concorde. A hangnál kétszer gyorsabban szállt, és akár három óra alatt átrepülte az Atlanti-óceánt. Ez a csodagép több alkalommal is járt Budapesten, elsőként 35 évvel ezelőtt, 1985. szeptember 14-én.

Zsinagógát avattak Budán Zsinagógát avattak a XII. kerületi, Alma utcai Orthodox Zsidó Szeretetotthonban.

Több korhadt fát kivágnak Budapest-szerte A városi fák folyamatos gondozást igényelnek. A szeptemberi faápolási munkák során Budapesten több helyen vágnak ki veszélyes, korhadt fákat, és ültetnek helyettük újakat, a kispesti Wekerletelepen pedig egész fasorokat újítanak meg.

Megnéztük az új budapesti református templomot A kalotaszegi négy fiatornyos templomok világát idézi a szeptember 5-én Soroksár-Újtelepen felszentelt református Istenháza. Ez a szakrális épület a nyolcadik fővárosi, új építésű református templom, amelyet a rendszerváltás után emeltek. Amíg a külső megformálásán a múlt értékei köszönnek vissza, addig a belső tere modern megfogalmazásúnak tekinthető.

A XIX. századtól tart a vita, hogy kellenek-e villamosok a budapesti hidakra A Margit híd építésekor még nagy vitát váltott ki, hogy vezessenek-e síneket át a hídon. A Rákóczi hídon is csak 20 évvel a híd átadása után indult meg a villamosközlekedés. A Galvani úti hídra pedig az első körben nem is terveztek villamosközlekedést. Ám napjainkban biztosnak tűnik, hogy még évtizedekig utazhatunk villamossal Pestről Budára.

Öt év múlva ér el a HÉV a Kálvin térig Teljesen megújul három HÉV-vonal, a fejlesztés keretében a csepeli és a ráckevei HÉV-et a föld alatt meghosszabbítják a Kálvin térig.

Árpád fejedelem feltételezett sírja fölé tervezett templomot Schulek Frigyes Az 1896-os nagy millennium után 1907-ben ismét millenniumot ünnepelt az ország: honfoglaló nagyfejedelmünk, Árpád halálának ezredik évfordulóját. Erre az évre esett az akkori uralkodó, Ferenc József negyvenéves uralkodói jubileuma is, és az ennek emléket állító törvény kimondta, hogy újból fel kell építeni azt a templomot, amelyet egykor Szent István király Óbuda határában Árpád fejedelem temetési helye fölé emelt. A templom építésére Schulek Frigyes kapott megbízást.

Erzsébet királynénak köszönhetjük Budapest legszebb kilátóját Ma éppen 110 éve, hogy ünnepélyes keretek között felavatták a budai János-hegy csúcsát koronázó Erzsébet-kilátó épületét. A mészkőből épült lépcsőző, kerek, hófehér kilátó, azóta a budai hegyek páratlan és meghatározó eleme lett, miután a város nagy részéről látható. Az eredetileg csúcsíves kilátó mai képét végül Schulek Frigyesnek köszönhetjük. Az évforduló emlékére több érdekes képet és történetet gyűjtöttünk össze a kilátóról.

Átadták a megújult Egyetemi templomot Megújult az V. kerületi Egyetemi Kisboldogasszony-templom. A barokk épületben restaurálták a szobrokat, felújították a sekrestyét, kicserélték a padlóburkolatot és korszerűsítették a fűtési és elektromos rendszert és kijavították a toronysisak rézburkolatát.

Hírességek utcája – Írók, festők, feltalálók éltek egykor a Bartók Béla úton Budapesten van egy hely, ahol egymás mellett megfért az autógyár, a laktanya, a kollégium és a két világháború közötti magyar irodalom. Mindezt száz métereken belül. Ez a különleges hely a Bartók Béla útnak a Gellért tér és Körtér közötti része. Egy csodálatos út, csodálatos helyekkel.

Reagan mellett kap helyet George Bush amerikai elnök szobra a Szabadság téren Szobrot állítanak George H. W. Bush amerikai elnöknek Budapesten, a Szabadság téren, az alkotás Ronald Reagan szobra mellett kap helyet. Az emlékművet másfél hónap múlva, a magyar nemzeti ünnepen, október 23-án avatják fel, a közép- és kelet-európai kommunista uralom bukásának 30. évfordulója alkalmából.

Családi tragédiák miatt adhatta el híres városmajori villáját Barabás Miklós Barabás Miklós, a XIX. század egyik legjelentősebb festője 1840-ben a zajos, piszkos Pesttől távol, a Városmajorban építtette fel saját tervei alapján híres villáját, amelytől éppen 150 évvel ezelőtt, 1870-ben vált meg. Az ott eltöltött harminc év a családi élet idilli hangulatát jelentette számára. Megfordult az épületben a reformkor szinte minden jelentős szereplője, köztük Bajza József, Toldy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Erkel Ferenc is. De miért vált meg nagy festőnk a szeretett háztól, ahol gyermekei is felnőttek?

Felújítják a sétautakat a Sas-hegyen A Sas-hegyen a védett értékek és a látogatók érdekében végez fejlesztéseket a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság. A cserje-visszaszorítás és facsemeték ültetése mellett készül a sétautak felújítása, padok, asztalok, ismeretterjesztő táblák és odúk, madáretetők kihelyezése.

Hírességek nyomában két keréken – Kipróbáltuk az Iparművészeti Múzeum elektromos rolleres városi sétáját Az Iparművészeti Múzeum új, rendhagyó városi sétáján elektromos rollerre pattanva fedezhetjük fel, hol éltek, hogyan rendezték be házaikat, milyen társasági eseményeken vettek részt a XIX. század Budapestjének jelentős művészei, a kultúrtörténet szempontjából meghatározó alakjai. A séta programjából és Budapest elektromos rollerrel történő felderítésének élményéből egy rövidített program keretében a sajtó képviselői is ízelítőt kaphattak.