Duna, Tisza, Dráva, Száva: felújítják a belváros legszebb díszkútját

2020. szeptember 16. 15:00

Van egy gyönyörű díszkút a belvárosban, amelyet Ybl Miklós tervezett, és Magyarország egykori négy legnagyobb folyóját, a Dunát, a Tiszát, a Drávát és a Szávát ábrázolja. Eredetileg nem ide készült: a Kálvin téren állították fel 1883-ban, ám a háborús pusztításban súlyosan megrongálódott. Szerencsére 1959-ben újra felállították ezt a szemet gyönyörködtető alkotást, igaz, nem a korábbi helyén, hanem a mai Erzsébet téren, és a szobrokból nem az eredetieket, hanem a másolatukat, amelyeket viszont nem a világégés, hanem a járókelők bántalmaznak néha, így esett, hogy letörött Száva lábfeje. Most azonban az egész alkotás felújításával azt is újrafaragják.

A főváros egyik legpompásabb, neoreneszánsz díszkútjának szobrai a Kárpát-medence négy nagy folyóját jelenítik meg: csúcsán a névadó Danubius, azaz Duna látható férfialakban, a kút alsó részén pedig a Tisza, a Dráva és a Száva gyönyörű nőalakjai ülnek. A díszkutat legutóbb 2000-ben újítottak föl, az azóta eltelt húsz év azonban bőven rajta hagyta a nyomát az alkotáson: a légszennyezettség, a savas esők és az emberi rongálások egyaránt megviselték az Ybl Miklós tervezte díszkutat (a kút születésének kalandos történetéről itt olvashat bővebben).

A felújítás alatt álló Danubius-kút az Erzsébet téren 2020 szeptemberének elején (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

A Drávát megjelenítő nőalak (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Tisza, mint bájos ifjú nő, két kezében hálót tart (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Száva, jól látszik a szép hölgy letört lábfeje. Így nézett ki a Danubius-kút a felújítás előtt (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

A mostani, a Fővárosi Önkormányzat megbízásából két hete zajló felújítás vezető restaurátora, Varga Zoltán Zsolt a pestbuda.hu-nak elmondta: jelenleg többféle munkát is végeznek a díszkúton. A szobrokat és kőfelületeket homokfúvásos technikával és egy speciális vegyi eljárással tisztítják meg a vízkőtől és a piszoktól.

A kúton két hete dolgoznak (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

A savas esők és a kipufogógázokból származó kén ugyanis – mint Varga Zoltán Zsolt elmagyarázta – a mészkövet gipsszé alakítják, amelynek kristályai sokkal jobban vonzzák a szennyeződéseket, emiatt feketednek be idővel a szobrok és a házak homlokzati díszítőelemei is. Ezeket a lerakódásokat most óvatosan eltávolítják, ahogy a lerakódott vízkövet is, láthatóvá téve ezáltal a kőfaragványok eredeti, részletgazdag mintázatát.

A kutat utoljára 2000-ben újították fel, de már azóta is húsz év telt el. Az évek alatt keletkezett hibákat most speciális habarccsal pótolják, kijavítják (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

Ezzel párhuzamosan feltárást is végeznek: egyrészt megkeresik a kő úgynevezett mállási gócait, másrészt eltávolítják a régi, nem megfelelő kiegészítéseket és egyéb, oda nem való idegen anyagokat.

Ezt követően pótolják a hiányzó részleteket. Ehhez egy kifejezetten ide készített, színre kevert, német habarcsot és helyenként olasz kőanyagot használnak, mivel a kút szobrait alkotó válogatott, igen jó minőségű budakalászi travertin mészkőhöz ma már nemigen lehet hozzájutni. Ezentúl rugalmas réteggel kifugázzák a kőelemek közötti réseket is, amelyek az 1959-es elhelyezés hibáiból adódnak, valamint újrafaragják a Száva-szobor 2014-ben vandálok által letört, azóta hiányzó lábfejét és egy másik szobor lábujját is, amelyeket visszaillesztenek majd a csonkokra.

Az alsó nagy vízmedence kőtömbjei között tátongó rések az eredeti, 1959-es elhelyezésből származó hibák, ezeket különleges anyaggal töltik ki (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

Az alsó medence több helyen sérült, lepattogzott vízzáró rétegét is helyreállítják. Mivel a fölső két, ólmozott kúttál jó állapotban van, azokon efféle beavatkozásra nincsen szükség.

Aranyozási feladatok is várnak még a szakemberekre, hiszen a kúton lévő két kártus (az eredeti alkotók, Ybl Miklós építész és Feszler Leó szobrász nevét megörökítő, valamint a háborús restaurálást végző Győri Dezső munkája előtt tisztelgő) tábla aranybetűs feliratait is restaurálni kell.

A kút oldalán lévő két kártus aranyozását is pótolják, javítják (Fotó: Bukovszki Péter/pestbuda.hu)

Az eredetileg a Kálvin (akkor Calvin) téren álló Danubius-kút tetején trónoló Danubius ábrázolása – tette hozzá Varga Zoltán Zsolt – a nagy itáliai mester, Michelangelo hatását tükrözi: kéztartása a firenzei Dávid-szoboréra emlékeztet, míg feje Mózesé, testének részletei a reneszánsz szobrászt idéző alapossággal lettek kidolgozva: még az erek is látszódnak rajta, noha ezt lentről aligha láthatja bárki.

A Danubius-kút eredeti helyén, a Kálvin téren 1900-ban Klösz György felvételén (Forrás: Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.042/Fortepan/képszám: 82567)

Elkészültekor ez volt Budapest legnagyobb és legszebb szökőkútja, ám az 1944–45-ös ostrom alatt jelentősen megrongálódott. Végül 1951-ben született meg a döntés, hogy szobrait újrafaragják. A feladattal megbízott Győri Dezső szobrászművész kezdetben az eredeti kút szobrainak kiegészítésével, régi elemeinek felhasználásával kívánta kifaragni az új szoboralakokat, ez azonban a sok kiegészítés és hozzátoldás miatt esztétikailag nem lett volna megfelelő, így végül a teljes újrafaragás mellett döntöttek.

Az eredeti kút eredeti Száva-alakja a Kálvin tér 9. számú házának udvarán (Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény)

Az így újraalkotott kutat az időközben forgalmassá vált Kálvin tér helyett a mai Erzsébet (akkor Engels) térre helyezték át, ahol ma is áll. Egyik megmaradt eredeti szobrát, a nőalakok közül legszebbként ábrázolt Szávát azonban mementóul visszahelyezték a Kálvin tér közelébe, a 9. számú ház udvarára. A szobor ott áll mind a mai napig, a Ráday utca felőli kapun bekukucskálva bárki megtekintheti.

A Danubius-kút most zajló felújítása várhatóan novemberre készül el, így év végére ismét régi pompájában bújhat elő az állványzat mögül.

Nyitókép: A Danubius-kút az Erzsébet téren (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Belváros, Budapest, Bukovszki Péter, Danubius-kút, díszkút, felújítás, kútfelújítás, művészet, PestBuda, szökőkút, V. kerület, Ybl Miklós

³⁷ ⁰ ²

Kapcsolódó írások

Térplasztikát avattak a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulója alkalmából

2025. május 5. 20:00

A Határtalan történet című térplasztika egy 80 méter hosszú idővonal, amely a székház bejáratától indul a Széchenyi tér szíve felé. A köztéri alkotás 200 tardosi nemes mészkőlapon állít emléket az elmúlt két évszázad Akadémiához kötődő tudósainak és jelentős tudományos eseményeinek.

A Kisföldalatti nagy felújítása

2025. március 17. 15:00

Harminc évvel ezelőtt az akkor 99 éves Kisföldalatti átfogó felújításon esett át. A pályát, az alagutat és a kocsikat is érintette a munka, amely miatt fél évre az Andrássy utat is le kellet zárni.

Hétvégente újra lezárják a pesti alsó rakpartot az autósok előtt

2025. március 13. 9:00

Az autósok elől lezárják, a gyalogosok, biciklisek előtt megnyitják március 15-én a pesti alsó rakpartot. A lezárás minden hétvégén és ünnepnapon a Margit hídtól egészen az Irányi utcáig tart.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Ahol világhódító zene született – 35 éves a Kodály Zoltán Emlékmúzeum

2025. május 14. 9:00

Kodály Zoltán nevét valószínűleg minden magyar ismeri, és a budapestiek azt is tudják, hogy az Andrássy út köröndje az ő nevét viseli. Az viszont talán már kevésbé közismert, hogy a kör alakú kis teret azért nevezték el 1971-ben a híres zeneszerzőről, mert ő közel fél évszázadon keresztül a körönd egyik házában élt. Egykori lakásában 1990 tavaszán, vagyis 35 évvel ezelőtt nyílt meg a Kodály Zoltán Emlékmúzeum.

Számos ház és közösségi kert nyitja meg a kapuit májusban

2025. május 13. 14:00

A Nádor utcai CEU Campus, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Piarista Gimnázium, a Róth Miksa Emlékház, az ELTE Trefort kert és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem is csatlakozik az idei Budapest100 programsorozathoz. Kinyitja kapuit a budai Vár több műemlék lakóháza és sok más épület Budapest tizennégy kerületében, de az építészeti örökség mellett idén a város néhány különleges kertje is megismerhető.

A gőzkocsi 190 éve jelent meg Pesten utcáin

2025. május 13. 9:00

Ló nélkül mozgó jármű Pest utcáin majd 60 évvel az első hazai automobil előtt? Igen, 1835 tavaszán a pestiek egy bécsi műszerész-optikus által Angliában megvásárolt gőzkocsi próbálkozásait láthatták.

Hozzászólások

#1043 persona

2020-09-16 15:02

Nagyon itt volt mar az ideje, de sajnos jelenlegi helyen, hatalmas fak koze rejtve abszolut nem tud ervenyesulni ez a csodalatos alkotas. Egy ilyen impozans szokokutnak hozza melto teret kellene biztositani, bar ez a tortenet mar inkabb az Erzsebet terrol

²⁰ ³¹

#1044 Reki

2020-09-19 06:29

Az Erzsébet tér koránt sincs olyan méltatlan állapotban mint sok más közterület Budapesten. A "gödör" az átlátszó üveg tóval, az óriáskerékkel nagyon jellegzetes, szép pontja Budapestnek. A járvány előtt valódi pezsgés volt itt a fiatalok körében. Inkább

²⁰ ²²

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Ahol világhódító zene született – 35 éves a Kodály Zoltán Emlékmúzeum Kodály Zoltán nevét valószínűleg minden magyar ismeri, és a budapestiek azt is tudják, hogy az Andrássy út köröndje az ő nevét viseli. Az viszont talán már kevésbé közismert, hogy a kör alakú kis teret azért nevezték el 1971-ben a híres zeneszerzőről, mert ő közel fél évszázadon keresztül a körönd egyik házában élt. Egykori lakásában 1990 tavaszán, vagyis 35 évvel ezelőtt nyílt meg a Kodály Zoltán Emlékmúzeum.

¹ ⁰ ⁰

A gőzkocsi 190 éve jelent meg Pesten utcáin Ló nélkül mozgó jármű Pest utcáin majd 60 évvel az első hazai automobil előtt? Igen, 1835 tavaszán a pestiek egy bécsi műszerész-optikus által Angliában megvásárolt gőzkocsi próbálkozásait láthatták.

¹ ⁰ ⁰

Átadásakor modernnek számított – A Ferihegyi repülőteret 75 éve nyitották meg A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret 75 évvel ezelőtt, 1950. május 7-én adták át. Hatalmas ünnep volt, a közönséget külön autóbuszok szállították Ferihegyre. Persze az akkori reptér egész más volt, mint a mostani.

³ ⁰ ⁰

Hunyadi János gyermekkorában építtette Zsigmond király a fényűző budai palotáját Hunyadi János és Luxemburgi Zsigmond király között közelebbi történelmi kapcsolat is fennáll, mintsem csak a kortársi viszony. Sokáig élt a nézet, hogy Hunyadi a király mostohagyermeke. Zsigmond Hunyadi János gyermekkorában építtette a budavári Friss palotáját, az építkezéseket később Hunyadi János fia, Mátyás király folytatta tovább, a fényűző épületekből azonban mára már semmi sem maradt.

⁶¹ ⁴ ¹

Az első pesti lóvasút Pesten a lóvasút 1866-ban indult meg, de az építéséhez szükséges engedélyt 1865. április 22-én adták ki. Az első vonal Újpestre vezetett. Az első engedély évtizedekre meghatározta Pest tömegközlekedését.

⁶⁷ ⁰ ⁰

A vértezetbe öltöztetett vitéz – Hunyadi Jánost mintázó alkotások Pest-Budán A főként hadvezérként ismert Hunyadi János daliás termetét alighanem a plasztikus, háromdimenziós szobrok tudják leginkább visszaadni, amelyekből több is látható Pest-Budán. Hunyadi első ábrázolása Thuróczy János krónikájának két kiadásában maradt ránk, Mátyás király pedig két monumentális emlékművel tisztelgett az édesapja előtt, amelyek közül az egyik a budai királyi palotáján volt látható.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

A sikertelenségre kárhoztatott 415-ös Az Ikarus buszok között egyfajta átmeneti típus volt a 425-ös. A hatalmas sikerű 200-as kocka autóbuszok és a sajnos már nem sikeres alacsony padlós Ikarusok között lett volna számára 10 év, hogy Budapesten és a világon elterjedjen, és az elődhöz mérten sikeres legyen, de a 40 éve Budapesten megjelent Ikarus 415-ös típusnak erre nem volt esélye.

⁵⁴ ² ¹

A budapesti hidak újjáépítésének kérdései Budapesten 80 évvel ezelőtt, 1945 tavaszán az egyik legfontosabb kérdés a dunai átkelők helyreállítása volt. Nem véletlen, hogy már 1945. április 19-én a kormány jelentős összegeket szavazott meg az első átkelők felépítésére, egy híd helyreállítására, egy új építésére és egy pontonhíd létesítésére.

¹⁰⁹ ⁰ ⁰

Kis Vatikán Budapesten – Ahol a város legkatolikusabb területe volt Az idén nemcsak húsvétkor, a kereszténység legnagyobb ünnepén keresik fel hívek és zarándokok tömegei a Vatikánt, hanem a 2025-ös szentév alkalmából is, hogy a szakrális helyszín részeseivé válva lelki megtisztulásban és egyházi áldásban részesüljenek. Alig ismert, hogy a két világháború között a pesti Józsefvárosban is létezett egy Kis Vatikán, mely számos egyházi intézményen kívül a keleti és nyugati határa mentén templomot és kápolnát is magában foglalt.

¹⁰² ² ⁰

A Malév első nagy repülőgépe Ferihegyen Az egykori Malév Budapestről teljesen új célállomásokat tudott elérni az 1960-as évek elejének egyik szovjet „óriásgépével”, a legendás Il–18-sal. A magyar légi közlekedés ezzel a géppel lett „nagykorú”.

¹³⁹ ⁰ ¹

Ötven éve adták át Budapest legnagyobb KRESZ-parkját a Városligetben Ötven éve egy új kezdeményezést valósítottak meg a közlekedésbiztonságért felelős szakemberek. Elborzadva a gyereket érintő sok közlekedési balesettől különleges parkokat terveztek azért, hogy a kicsik játszva ismerjék meg a közlekedési szabályokat. A legnagyobb KRESZ-park 50 éve nyílt meg a Városligetben.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

A metróépítés 45 éve – A kék metró második szakaszát 1980 márciusában adták át A tömegközlekedés és annak fejlesztése Pest és Buda modern kori történetének szerves része. A metróhálózat kiépítése már a XIX. század végén megkezdődött, és minden bizonnyal folytatódik a XXI. század első harmadában is. Ennek a fejlesztésnek volt fontos állomása a 3-as metróvonalon a Nagyvárad tér – Kőbánya-Kispest közötti szakasz átadása 45 évvel ezelőtt.

¹³¹ ⁰ ²

Fényreklámok a pesti háztetőkön – Száz éve szigorították a szabályokat Budapesten a XX. század elején kezdtek elterjedni a többemeletes bérházak tetejére épített fényreklámok, amelyek rövid időn elül ellepték a legforgalmasabb utcákat. Térhódításukat átmenetileg egy 100 évvel ezelőtti tűzeset akasztotta meg, amikor kiderült: az addig felszerelt táblák többsége tűzveszélyes. A főváros 1925-ben szigorú rendeletet alkotott, amely immár nemcsak építészeti, de tűzbiztonsági szempontból is meghatározta a felszerelés és működtetés feltételeit.

¹¹⁰ ⁰ ¹

A legnagyobb magyar és a haza bölcse A Nemzeti Múzeumban található Than Mór-freskón a reformkor nagyjai közül Széchenyi István és Deák Ferenc alakja látható középen, akik a békés polgári átalakulás főszereplői voltak a reformkortól kezdve. A két politikus Batthyány Lajos 1848-as kormányában került egymással a legközelebbi kapcsolatba, 1854-ben pedig üzletet is kötöttek egymással.

¹⁶³ ⁰ ⁰

Egy érdekes külsejűnek nevezett épület – 40 éve nyitották meg a Lőrinci Nagykönyvtárat Negyven éve, 1985. március 18-án avatták fel a XVIII. kerület új létesítményét, a főkönyvtárat, amely az új városközpont egyik fontos eleme volt, és egyúttal a pestszentlőrinci városrész évtizedes könyvtárelhelyezési problémáit is orvosolta.

¹¹⁹ ¹ ¹

A Kisföldalatti nagy felújítása Harminc évvel ezelőtt az akkor 99 éves Kisföldalatti átfogó felújításon esett át. A pályát, az alagutat és a kocsikat is érintette a munka, amely miatt fél évre az Andrássy utat is le kellet zárni.

¹²² ¹⁹ ⁴

A legbátrabb forradalmár – Jókai Mór szerepvállalása március 15-én Március 15-ét ma leginkább Petőfi Sándor alakja határozza meg, hiszen a Nemzeti dal elszavalása a forradalom egyik legemblematikusabb pillanata lett. Mégis, ha a történelmi eseményeket alaposabban megvizsgáljuk, világossá válik, hogy Jókai Mór szerepe nemcsak egyenrangú volt barátjáéval, hanem talán még jelentősebb is. A következőkben Jókai Mór március 15-ei tevékeny szerepét követjük végig korabeli írások és saját visszaemlékezései alapján.

¹²⁹ ⁰ ⁰

Nyolcvan éve indult újra az élet a fővárosban – Ferencváros pusztulása és újjáépítése A második világháború rendkívül súlyos károkat okozott a fővárosban mind a budai, mind a pesti oldalon. A Budapest 14 kerületében lévő közel 40 ezer épület mintegy egyharmada megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott. Ferencváros ipari területei miatt szinte teljes egészében csatatérré változott.

¹⁰⁵ ⁰ ⁰

A sikló és a fogas: a gőzvontatás különleges esetei Budapesten A XIX. században a városi közlekedésben a lovak biztosították a mozgatóerőt, a távolsági közlekedésben pedig a gőz. Miért nem jelent meg a városokban, így Budapesten a gőzvontatás, illetve, ha mégis alkalmazták, milyen különleges esetekben?

¹³⁶ ⁰ ⁰

A közlekedés újjáélesztése a 80 évvel ezelőtti pusztulás után Budapest II. világháborús ostroma szinte teljes pusztulást hozott a városra. A hatalmas károk a közlekedési hálózatokat is érintették. Nemcsak a világszép hidak felrobbantását értjük alatta, hanem a tömegközlekedési hálózat pusztulását, márpedig közlekedés nélkül egy világváros nem működhet. Nézzük meg, hogyan indult újra a közlekedés 1945 februárjában!

⁹² ⁰ ⁰

Az első fizetőparkoló Budapesten Budapesten 60 éve kell a közterületi parkolásért fizetni. Az első fizetős parkoló a belváros közepén, a nem sokkal korábban átadott, új Erzsébet híd pesti hídfője alatti terület lett. Az, hogy miért kellett már akkor fizetős parkolót kialakítani, érdekes történet.

⁹⁸ ⁰ ⁰

Modernizált műemlék – A Magyar Nemzeti Bank megújult székházában jártunk A Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székháza 120 évvel ezelőtt készült el Alpár Ignác tervei szerint, de egészen a legutóbbi időkig nem történt rajta átfogó helyreállítás. Az elmúlt három év során azonban felújították és modernizálták a műemlék épületet, amelyet most mi is bejárhattunk: megtekintettük az első emelet helyreállított reprezentatív tereit, amelyet évtizedekkel ezelőtt osztottak ketté, láttuk a korábbi elfalazásból kiszabadított lodzsákat, megtekintettük a díszlépcsőházat, az üveghidat és az udvart lefedő üvegtetőt.

⁶⁵ ⁷² ⁷

Budapest leghíresebb díszpolgára – A 200 éve született Jókai Mór és a főváros kapcsolata Kétszáz éve született Ásvai Jókay Móric, vagy ahogy mindnyájan ismerjük, Jókai Mór, „a nagy mesemondó”, aki regényeivel, közéleti tevékenységével és rendkívüli munkabírásával meghatározta a XIX. századi magyar kultúrát. Bicentenáriuma alkalmából cikkünkben Jókai és a főváros kapcsolatát mutatjuk be: hogyan kötődött Budapesthez, milyen helyszínekhez fűzték az emlékei, hol élt, és miként örökítette meg a város átalakulását műveiben.

¹⁰³ ⁰ ⁰

A Kelenföldi pályaudvar aluljárója 40 éve készült el A Kelenföldi pályaudvaron 40 éve adták át az első aluljárót és a három fedett peront, amelyről összesen 6 vágányt lehetett elérni. A beruházás 5 évig tartott, és akkor azt gondolták, ez csak az első ütem.

⁷⁹ ⁰ ⁰

Az első magyar légitársaság Az első magyar polgári légitársaság 105 éve alakult meg. A sikeres indulást a trianoni szerződés aláírását követően bevezetett repülési tilalom törte derékba, de amíg üzemelt e cég, személyeket és légi postai küldeményeket szállított Budapest és több vidéki város között.

¹⁹⁹ ⁰ ⁰

Nyolcvan éve veszett oda a Duna-korzó patinás szállodasora A Budapest ostromakor, 1944–45-ben elszenvedett sérülések pecsételték meg a pesti Duna-korzó patinás, európai hírű szállodáinak sorsát: a bontásukról döntöttek. A Ritz Szálló, a Grand Hotel Hungária, a Bristol és a Carlton helyére, a Lánchíd és az Erzsébet híd közötti Duna-partra modern szállodák épültek az 1960-as és az 1980-as években.

¹⁴ ¹¹⁷ ²

Miért költözött Ganz Ábrahám Budára? A Ganz-gyár egykor Magyarország ipari-innovációs zászlóshajója volt, amely sok esetben a világszínvonalat messze megelőzve fejlesztett ki és gyártott termékeket. Az egész hatalmas konglomerátum egy kis budai hétfős öntödéből indult, amelynek működési engedélyét 1845 január végén, február elején kapta meg a svájci illetőségű Ganz Ábrahám.

¹²⁶ ⁰ ⁰

Tatra villamosok az 59-es vonalán Új, modern, korszerű villamosok jelentek meg Budapesten 1980-ban, egy frissen felújított pályán. Ezek voltak a Tatra villamosok, amelyek rendszeres forgalmukat 45 éve kezdték meg az 59-es vonalán.

¹¹¹ ⁰ ¹

A pest-budai állóhíd vámmentessége A budapesti hidakon 1918-ig fizetendő díj nem a híd használatának díja volt, hanem egy középkori eredetű útvámfajta, és mint ilyen, beletartozott a magyar nemesség évszázados adómentességi kiváltságába. Azonban 1835. január 24-én az országgyűlés főrendi háza is elfogadta, hogy legalábbis ebben az esetben kivételt tesznek.

¹¹⁴ ⁰ ⁰

A pesti mágnásnegyed Janus-arcai A pesti mágnásnegyednek – más városrészekhez hasonlóan – léteznek olyan ábrázolásai, amelyek a városrész fejlődésének azokról az egyedi pillanatairól szólnak, amikor a múlt és a jövő egy képben, együttesen van jelen. Úgy, mint a rómaiak ősi istene, Janus, aki egyik arcával a múltba, a másikkal viszont a jövőbe tekint. A január hónap névadója kapcsán a városrész kiépülésében megjelenő képi ellentétekről szólunk.

¹²⁶ ³ ⁰