pestbuda.hu

Százötven éves az első magyar nyelvvédő folyóirat Százötven éve, 1872. január 12-én jelent meg Szarvas Gábor szerkesztésében a Magyar Nyelvőr című nyelvművelő folyóirat első száma. A lap a XIX. században állást foglalt a nyelvújítási vitákban, fellépett az idegenszerű fordulatok ellen. Helyesírási, nyelvhelyességi szabályokat is lefektetett, és nagy érdeme volt a nyelvjárások, a népnyelv megismertetésében.

Budapest messze ható vonzereje – Külföldi építészek alkotásai a fővárosban Budapest a világ egyik legszebb fővárosa, amit elsősorban a páratlan fekvésének köszönhet. A külföldiek ma sem tudnak betelni a látvánnyal, talán ennek is szerepe lehet a nemzetközi építészeti tervpályázatok iránti általános nagy érdeklődésben. A legújabb nemzetközi tendert a Nyugati pályaudvar és környezetének megújítására hirdették meg. Ennek apropóján visszatekintünk az időben, bemutatunk néhány jelentősebb alkotást, amelyeket külföldi építészek terveztek.

Ilyen lesz a Nyugati pályaudvar mellé tervezett Nemzeti Cirkuszművészeti Központ A Fővárosi Nagycirkuszban holnap megnyíló XIV. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál mai előnapján tartott szakmai és tudományos konferencián bemutatták a Nyugati pályaudvar mellett felépítendő Nemzeti Cirkuszművészeti Központ épületének makettjét is. A résztvevők az európai cirkuszépületek történetével ismerkedhettek, s ennek alkalmából egy kiállítás is nyílt.

Sétány épül a kelenföldi Duna-parton Buda déli szakaszán, a XI. kerületi kelenföldi Duna-parton egy 20-30 méter szélességű új, szabadidős gyalogossétány kialakítása várható, a közelmúltban pályázatot írtak ki a megtervezésére.

A történelmi környezethez illő épület kerül a budavári Szentháromság térre – állítja a tervező A történelmi múlt iránti tiszteletet figyelembe vevő, a Várnegyed arculatához és az UNESCO világörökségi környezetéhez szorosan illeszkedő ház lesz a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány Szentháromság téri új konferencia-központja – mondta el lapunknak az épületet tervező Reisz Ádám, a Rapa Architects vezetője. Azt is kifejtette, hogy a homlokzat visszaépítésnél a kiindulási alap a háború előtti állapot volt, hiszen erről a korról áll rendelkezésre olyan vizuális információmennyiség, amire alapozhattak.

Felhőkarcoló-tervek Budapesten – A Károly körútra, az Astoriához és Rákóczi útra is terveztek magasházakat A PestBudán a napokban bemutattuk a most épülő Mol-tornyot, amely Budapest első igazi magasháza lesz. Nem lesz valódi felhőkarcoló, mert azokat az épületeket hívjuk így, amelyeknek magassága eléri a 150 métert, és a Mol-torony, ha kicsivel is, de alatta marad ennek a határnak. Magasházakat már közel 100 éve terveznek Budapesten, több építész túlszárnyalta volna az Országház és a Szent István-bazilika 96 méteres magasságát.

A pesti Duna-parton épült volna fel a 130 méter magas Magyar Történelem Tornya Még az idén elkészül a MOL új székháza, mely egyben a főváros első felhőkarcolója lesz. A tetőn elhelyezett műszaki berendezésekkel együtt 143 méteres toronyházat Budán, a lágymányosi városrészen építik fel, egy hasonló méretű épületet viszont a pesti Duna-partra is terveztek még a két világháború között. Lechner Jenő Magyar Történelem Tornyának tervében egyszerre jelentek meg egy idegenforgalmi szolgáltatóközpont hétköznapi feladatai és egy nemzeti panteon magasztos funkciói.

Kezdődhet a Semmelweis Egyetem józsefvárosi tudásparkjának tervezése Hamarosan elkezdődhet a Semmelweis Egyetem Sience Park elnevezésű tudásközpontjának tervezése a Józsefvárosban, pályázat útján ugyanis megtalálták a nyertes tervezőirodát. Az Egészségipari és Biotechnológiai Science Park meghatározó szerepet vállal majd a mindennapi gyógyításban és a betegellátásban, valamint azt a célt szolgálja, hogy Magyarország versenyképességét növeljék az egészségipar és biotechnológia területén.

Kétszáz éve született Lónyay Menyhért, a kiegyezést követő első pénzügyminiszter Kétszáz éve született Lónyay Menyhért politikus, publicista, a kiegyezés utáni első pénzügyminiszter, Magyarország volt miniszterelnöke, ennek alkalmából megemlékezést tartottak Budapesten.

Hamarosan elkészül a felhőkarcoló a Kopaszi-gáton Várhatóan még idén átadják a XI. kerületi Kopaszi-gáton épülő 120 méteres Mol-székházat. Budapest legmagasabb épületében nemcsak irodák, de nyilvános terek is lesznek, így például a toronyház tetejére tervezett kilátóteraszról bárki megcsodálhatja majd Budapest látképét.

Megújul az ELTE Trefort utcai gyakorlógimnáziuma Felújítják az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlógimnáziumának épületét. A Szentkirályi utca, Trefort utca sarkán álló, Bobula János által tervezett, 1887-ben készült, műemléki védelem alatt álló házat a rekonstrukció mellett bővíteni is fogják.

A Nagyvásártelep múltja – Kilencven éve készült el a főváros élelmiszer-kereskedelmének központja Amikor 1897-ben átadták rendeltetésének a Központi Vásárcsarnokot a Fővám téren, a város vezetői úgy gondolták, hogy az akkor már évtizedek óta folyó élelmiszeripari fejlesztés, áruszállítás folyamatának végére sikerült pontot tenni. A Soroksári út mentén gőzmalmok, vágóhidak és húsipari üzemek sorakoztak, a Déli vasúti összekötő híd és a Fővám tér között pedig a Dunaparti teherpályaudvar létesítésével és a közraktárak felépítésével a kis- és nagykereskedők igényeit is maradéktalanul sikerült kielégíteni. Hamarosan kiderült azonban, hogy koránt sincs így, az átmenő áruforgalom napi biztosítására egy nagybani piacra égetően szükség van.

A végéhez közeledik az óbudai parkfejlesztés – közel 400 őshonos fát ültettek Évtizedeken át kihasználatlan terület volt a békásmegyeri Táncsics park, a fejlesztésének kezdete 2014-ig nyúlik vissza, az uniós támogatást pedig 2018-ban nyerte el a programra a III. kerületi önkormányzat. Az idén tavasszal elkészülő parkban kényelmes pihenőket, korszerű játszóteret, gazdag növényvilágot alakítanak ki, és összesen 432 új fát telepítettek.

Felújítják a Bajza utca egyik impozáns szecessziós palotáját Felújítják Baruch Sámuel szecessziós bérházát a VI. kerület, Bajza utca 44. szám alatt. A rekonstrukció első ütemeként a földszintet és az első emeleti helyiségeket állítják helyre. A háromemeletes palota 1899-ben épült Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei alapján.

Negyvenöt éve tiltották ki az autókat a Belváros népszerű utcáiból Budapesten az 1960-as évektől egyre több gondot okozott, hogy a szűk belvárosi utcákat teljesen elfoglalták a gépkocsik, amelyek mellett alig fértek el a gyalogosok. Először csak a Váci utcából tiltották ki az autókat, ám 45 évvel ezelőtt több belvárosi utcában is megszüntették a gépjárműforgalmat, és onnantól kezdve csak a gyalogosok használhatták őket.

Még több fa lesz a Városmajorban: felújítják Buda legrégibb közparkját Kiírták a történeti jelentőségű városmajori közpark felújítására a nyílt tájépítészeti tervpályázatot. A beruházás során zöldebb, rendezettebb parkot hoznak létre Buda szívében, a XII. kerületben. A park zöldfelületét bővítik, új fákat telepítenek, új tisztásokat alakítanak ki, kizárják az autókat, újragondolják a belső ösvényeket, megújítják a játszótereket, az idősebbek több csendes pihenőhelyet kapnak, és a kutyásokra is gondolnak a tervpályázat kiírói.

Harmincéves a ferihegyi repülőmúzeum Fennállásának harmincadik évfordulóját ünnepli a ferihegyi Aeropark Repülőmúzeum, amely bemutatja egyebek mellett a repülés hőskorát, a Malév 66 éves történetét, valamint a modern légi közlekedés hétköznapjait. A látogatók betekinthetnek a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a Debreceni Nemzetközi Repülőtér mindennapjai mögé is.

Az átadások éve – A 2022-es esztendő legjobban várt építészeti fejlesztései Budapesten A fővárosban az utóbbi időben számos nagy léptékű beruházás a célegyenesébe ért, így hamarosan már a közönség is gyönyörködhet bennük. A teljesség igénye nélkül néhány példa: januárban nyit a Magyar Zene Háza, tavasszal pedig nem messze tőle a Néprajzi Múzeum. Március 15-től lesz látogatható az egykori Budai Postapalotában kialakított Pénzmúzeum. Az Operaház is újra megtelik élettel, valamint a vele szemben lévő egykori Állami Balettintézetben létesített szálloda is fogad már vendégeket. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a 2022-es a nagy átadások éve lesz.

Budapesten született 100 évvel ezelőtt Nemes Nagy Ágnes költő Ma száz éve született Nemes Nagy Ágnes költő, műfordító, esszéista, aki a többi között olyan remekműveket jegyez, mint a Vándorévek vagy a Napforduló című kötet versei vagy a Mennyi minden gyermekversei. A költőnő Budapesten látta meg a napvilágot, és itt is hunyt el a XII. kerület, Királyhágó utca 5/b alatt – ahol mintegy harminchárom éven át lakott.

A Magyar Zene Háza a világ második legjobb kulturális látványossága lesz 2022-ben A hamarosan megnyíló Magyar Zene Házát a világ 22 legjobb, 2022-ben megvalósuló kulturális látványossága közé választotta az egyik legmeghatározóbb nemzetközi programajánló magazin, a Time Out. A Magyar Zene Háza olyan kulturális kuriózumokat előzött meg, mint a kairói Nagy Egyiptomi Múzeum.

Kényszerűségből költözött a Divatcsarnok az Andrássy útra – Hatvanöt éve nyílt meg új helyszínén az áruház A Magyar Divatcsarnok 1957-ben költözött a Rákóczi útról az Andrássy útra, a Párisi Nagy Áruház háború után államosított, könyvraktárként használt egykori épületébe. Az 1956-os forradalomban ugyanis annyira megsérült a Divatcsarnok Rákóczi út 72. szám alatti áruháza, hogy új helyszínt kellett keresni. Az Andrássy úti épület rendelkezésre állt, csak 10 vagonnyi eladatlan könyvtől kellett megszabadulni.

Negyven éve jelentek meg a maszek taxik Budapest utcáin Az 1980-as években egyre nagyobb szerephez jutott a szocialista rendszerben is a magánszektor. A taxizásban 40 évvel ezelőtt jött el a változás, a fővárosban 1982-től dolgozhattak magántaxisok. Eleinte Ladák, Zastavák, Daciák szállították az utasokat.

A budavári Hilton szállót 45 éve, szilveszter napján adták át A 45 évvel ezelőtt átadott Hilton szálló a város egykori legszebb barokk műemléke, a II. világháborúban megsérült jezsuita kollégium helyére épült. A régi épületnek csupán a Hess András tér felé eső nyugati fala maradt meg. Vannak, akik szerint a modern épületet sikerült belekomponálni a vári környezetbe, mások úgy vélik, hatalmas tömbjével zavarja a Mátyás-templom és a Halászbástya harmonikus látképét.

Ez történt idén Budapesten – Az építészet kiemelkedő éve volt a 2021-es esztendő a magyar fővárosban Az év utolsó napján régi szokás visszapillantani az eltelt esztendőre, számot vetni a történtekről, összegzést készíteni. Az alábbiakban mi is összefoglaltuk, milyen jelentős fejlesztések valósultak meg Budapesten 2021-ben, hogyan változott a főváros képe. A járványhelyzet miatti zárlat ellenére igen mozgalmas évet tudhatunk magunk mögött.

A vasút ismét fontos közlekedési eszközzé válhat Budapesten A kormány elfogadta a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiát, amelynek célja az agglomerációt érintő közösségi közlekedés folyamatos fejlesztése 2040-ig. Ennek része, hogy megépülnek egyebek között az északi és déli peremhidak, valamint a Kelenföldet, a Déli és a Nyugati pályaudvart összekötő vasúti alagút, amivel több mint 100 éves terv válik valóra.

Az utolsó koronázás – 105 évvel ezelőtt lett magyar király IV. Károly Az I. világháború vérzivataros éveiben az Osztrák–Magyar Monarchia nehéz sorsát 1916 végén egy újabb csapás tetézte: elhunyt I. Ferenc József császár és király. Hatvannyolc évi uralkodás után az év november 21-én adta vissza lelkét a Teremtőnek. Utódául unokaöccsének fiát, Habsburg–Lotharingiai Károly főherceget tette meg, akit éppen 105 évvel ezelőtt, 1916. december 30-án koronáztak királlyá.

Aki vonatra ültette az országot – Budapest sokat köszönhet Baross Gábor közlekedési miniszternek Baross Gábor, aki mindössze 6 évig lehetett közlekedési miniszter, a kinevezését 135 évvel ezelőtt kapta meg. Ő volt az, aki vonatra ültette az országot: az olcsó vasúti utazás megteremtésével a kispénzű vidéki emberek számára is elérhetővé tette Budapestet, s ezzel sokat segített a főváros fejlődésében.

Egykor híres budai jégpálya volt, ma az ország egyik legforgalmasabb csomópontja A korcsolyázás az egyik legnépszerűbb téli sport, amelyet sokan űznek Budapesten. Kevesen tudják, de az ország egyik legforgalmasabb csomópontja, a Széll Kálmán tér helyén egykor egy híres és igen felkapott budai jégpálya működött hatalmas, gazdagon díszített korcsolyacsarnokkal. Az 1930-as évek végére teljesen átalakult a tér, és ma már csak képeink és történeteink vannak az egykori híres budai korcsolyapályáról és sportpályákról.

Megmentik a múlt emlékeit: felújítják a Jókai-kertet és a Steindl-villát Hamarosan kezdődhet az új látogatóközpont kialakítása a XII. kerületi, Költő utcai Jókai-kertben. A munkálatok része a mára romos Steindl-villa felújítása, kibővítése és a történeti kert rendbetétele. A villa termeiben természetismereti kiállításokat, foglalkoztató- és előadótermeket alakítanak ki, az épület bővítésével pedig további fogadótereket hoznak létre.