Megjelent a nemzeti turizmusfejlesztésről szóló törvényjavaslat; a szabályozás lényege, hogy a turisztikai fejlesztések tervezési alapegysége a jövőben a turisztikai desztináció legyen – olvasható a parlament honlapján pénteken közzétett javaslatban.

Állami feladat a turizmus-fejlesztés

A Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter által benyújtott törvényjavaslat hatálya a hazai költségvetésből és az európai uniós társfinanszírozású fejlesztési forrásokból megvalósuló turizmusfejlesztési programok szakmai tervezésére és irányítására terjed ki. A törvényjavaslat rögzíti, hogy a hazai költségvetésből és az európai uniós forrásokból megvalósuló turisztikai fejlesztések tervezése az állam feladata, valamint kimondja, hogy a turisztikai tervezés alapegysége a releváns turisztikai fogadóterület. Definiálja a turisztikai desztináció általános fogalmát, meghatározza a fejlesztések célját, valamint a desztináció-fejlesztéssel kapcsolatos alapvető állami feladatok ellátásért való felelősség címzettjét. A törvényjavaslat meghatározza a turisztikai fejlesztések tervezésével kapcsolatos legfontosabb állami feladatokat, és rögzíti, hogy azokat a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. látja el. Az állami feladatok meghatározása értelemszerűen nem érinti, nem korlátozza az önkormányzatok törvényben rögzített turisztikai feladatellátását.

A törvényjavaslat alapján a kormány rendeletében megjelölt ingatlanok tervezett kiemelt állami turisztikai beruházással érintett része a magyar állam 100 százalékos tulajdonában álló társaság vagyonkezelésébe kerül 30 évre, vagy a felek által a vagyonkezelési szerződésben meghatározott időtartamra. A létrejövő vagyonkezelői jog nem érinti a jelenleg már fennálló vagyonkezelői jogokat, ezek a szükséges módosításokkal megmaradnak. A vagyonkezelő, mint kijelölt építtető is, felelős a beruházás maradéktalan megvalósításáért. Az egységes vagyonkezelésbe vétel elengedhetetlen a kiemelt állami turisztikai beruházások magas színvonalú és költséghatékony ellátása szempontjából a javaslat szerint.

A törvény tartalmazza mindazokat a speciális szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a vagyonkezelő az adott turisztikai beruházást az állam nevében és javára elvégezze. A törvény rendezi az állami beruházás során létrejövő új építmények tulajdonjogi sorsát, és az elszámolás rendjét. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásoknál a törvény rendelkezik a közigazgatási hatósági és szakhatósági ügyintézések gyorsításáról, szabályozza a beruházásokkal érintett közmű tulajdonosával és üzemeltetőjével a fejlesztési tevékenység során történő együttműködés és elszámolás rendjét a közműfejlesztések költséghatékony megvalósítása érdekében.

Minőségproblémák és koncentráció

A javaslat indokolása szerint Magyarország stratégiai célja a turizmus jövedelemtermelő képességének erősítése nemzetgazdasági szinten, azaz a külföldről beutazó turisták tartózkodási idejének meghosszabbítsa és költésük növelése, valamint a hazai turisztikai fogyasztás jelenlegi szintjének emelése. Az indoklás rámutat: az első, leglátványosabb probléma, hogy a turisztikai szolgáltatók a relatíve kevés és relatíve kis vásárlóerejű turista elcsábítása, illetve megtartása érdekében az árakban tudnak versenyezni egymással, ami törvényszerűen minőségproblémákhoz vezet, illetve konzerválhatja az olcsó, még éppen elfogadható minőséget a kínálati oldalon, valamint ritkán vezet belső indíttatású minőségi fejlesztéshez.

A második probléma a turisztikai kínálat térbeli és időbeli koncentrációja. A hazai turizmust területi koncentráció jellemzi, mivel az összes vendégéjszaka kétharmada a Budapest-Közép-Dunavidék, a Balaton és a Nyugat-Dunántúl régióban realizálódik. A külföldi vendégforgalom erősen Budapestre koncentrálódik, a belföldi turizmus kevésbé koncentrált. A területi koncentráció mellett az időbeli koncentráció, a szezonalitás is erős Magyarországon.

A harmadik, strukturális probléma, hogy a turisztikai fejlesztések tervezéséhez nem szolgálnak alkalmas keretként a kialakult közigazgatási egységek és területfejlesztési kategóriák.

Egy-egy turisztikai ajánlatcsomagként megjeleníthető turisztikai fogadóterületet komplex módon kell fejleszteni, és nem külön-külön egy-egy attrakciót. Ez a megfontolás és munkamódszer áll több európai ország – például Ausztria, Olaszország – turisztikai sikerei mögött is. A turisztikai desztinációk kijelölése és a kereteik között működő szolgáltatók teljesítményének mérése és értékelése teszi lehetővé a szakpolitikai és fejlesztéspolitikai döntések megalapozását – olvasható a javaslatban.

(MTI)