Napról napra egyre látványosabb a volt MTESZ-székház helyén folyó építkezés a Kossuth téren. Amint azt már a különböző forrásokból korábban is megtudhattuk: az országgyűlés új irodaházát építik. A rekonstrukció a Steindl Imre Program keretében történik, amelynek célja, hogy helyreállítsa a Kossuth Lajos tér régi, a II. világháborút megelőző állapotát. És ha már egy vadonatúj épület fog majd állni a Kossuth tér 6–8. szám alatt, illik a szomszédban lévő két megkopott társát is renoválni.

Az Országház építése 1902-ben fejeződött be. Nagyjából ebben az időben kezdett kialakulni a ma Kossuth térként ismert –1898–1927 között Országház térnek nevezett – közterület ma is ismert formája. 1887-től már állt a Földművelésügyi Minisztérium, 1893–1896 között a millenniumi ünnepségekre pedig felépült a Magyar Királyi Kúria is.

Viszont a teret északról és délről határoló telkeken lévő házak nem illettek az impozáns középületekhez. Ezen a problémán első ízben 1928-ban segítettek. Ekkor épült fel ugyanis a Kossuth Lajos tér északi oldalán, a 13–15. szám alatti telken a MÁK-palota (a Magyar Állami Kőszénbánya Részvénytársaság Nyugdíjintézetének épülete). Az épületet Málnai Béla tervezte, de arányainak és homlokzatának kialakításánál kikérték az egykori Hauszmann-tanítvány, műegyetemi tanár, Hültl Dezső véleményét is.

Mivel ugyanebben az évben már napirenden volt a Kossuth teret délről határoló négy üres telek beépítése, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT) felkérte az építészt, hogy a tér építészeti harmóniájának megőrzése érdekében tervezze meg az épületek egységes homlokzatát (a szerkezet és a belső kialakítás nem az ő munkája). Hültlnek továbbá figyelembe kellett vennie, hogy az épületek megfelelő háttérként szolgáljanak a Kossuth tér déli oldalán felállítani szándékozott Rákóczi-szobornak is. A fentiek eredményeképp Hültl Dezső neoreneszánsz homlokzatokat tervezett a készülő bérpalotáknak.

A Kossuth tér az 1920-as években. A tér déli oldalán ekkor csupán egy kisebb ház állt, mellette az üres, beépítetlen telkeket láthatjuk. A kép a Kossuth-szobor 1927-es felavatása előtt készült (Forrás: FSZEK Budapest-képarchívum)

Elsőnek a Kossuth tér 10. szám alatti sarokház épült fel 1929-re. A hatemeletes, magas tetős bérpalotát Révész Sámuel és Kollár József tervezte Blitz Miksa kereskedelmi tanácsos és neje, Albrect Malvin felkérésére. A földszint alatti két szintet áruraktárként adták bérbe, míg az épület udvara teljes üvegezéssel épült, hogy további üzlethelységeket tudjanak kiadni. Továbbá ennek az épületnek aljában működött a híres Országház kávézó, amelynek helyén napjainkban is egy kávézó található. Nem utolsósorban a bérpalota lakásai a kor vívmányaival voltak ellátva: fürdőszoba míves káddal minden lakásban, központi fűtés és elektromos jégszekrényekkel ellátott konyhák.

A következő bérpalota, a Kossuth tér 9. szám alatti ház 1937-re készül el. A tervezői Hübner Tibor és Gyenes Lajos voltak, akiket a Rimamurány–Salgótarjáni Vasműv Rt. kért fel. A részvénytársaság a nyugdíjintézeti bérházát akarta felépíteni a telken.

A háttérben a Kossuth Lajos tér 9–10., bal oldalon a Vértanúk tere. Már áll a Rákóczi-szobor, így a kép 1937 után készülhetett (Forrás: Fortepan)

A leendő bérpalota tulajdonosának köszönhetjük az épület különlegességét. Ez a ház nemcsak az egyik első acélvázas épület a fővárosban, hanem úttörő példája is lett az új építkezési módszernek. További érdekesség még az épületben, hogy az udvarán kétszintes mélygarázst hoztak létre, ahonnan az akkori Géza (Garibaldi) utcára lehetett kihajtani.

A II. világháború megakasztotta a déli oldal további beépítését. A már meglévő bérpalotákat az 1940-es évek végén államosították, de továbbra is lakások működtek bennük. Közben a főváros közlekedése egyre több gonddal küszködött (főleg a túlterheltség volt a jellemző). Ezért 1949-ben döntés született a budapesti földalatti gyorsvasút létrehozásáról a moszkvai minta alapján.

Balra a Kossuth tér 10., tőle jobbra a Kossuth tér 9., a kép jobb szélén a Kossuth tér 6–8. alatti üres telek 1950. május 1-jén (Forrás: Fortepan)

A Minisztertanács 1950. szeptember 17-én kelt határozata a következőképpen szólt az építendő metróról:

„1. Budapesten földalatti gyorsvasúti hálózatot kell építeni. A földalatti hálózat két átlós – kelet–nyugati és észak–déli – és ezeket összefogó körgyűrűs fővonalból álljon. A földalatti gyorsvasút vonalai közül az első 5 éves terv során kelet–nyugati átlós fővonalat kell az újonnan épülő Népstadion és a Déli pályaudvar között megépíteni. A kelet–nyugati fővonal építését 1950-ben kell megkezdeni és az építkezést úgy kell ütemezni, hogy a Népstadion és a Sztálin-tér (Deák-tér) közötti szakaszon a forgalom már 1954-ben meginduljon, az egész fővonal pedig 1955-ben készüljön el.

2. Az állomások elhelyezése a következő:
1. Népstadion, 2. Keleti pályaudvar, 3. Blaha Lujza tér, 4. Sztálin tér, 5. Kossuth Lajos tér, 6. Batthyány tér, 7. Széll Kálmán tér, 8. Déli pályaudvar.
A földalatti vasút állomásait a szocialista művészet alkotásaival kell díszíteni és ezzel is kifejezésre kell juttatni, hogy a földalatti gyorsvasút szocializmust építő népünk hatalmas műve.”

Metróépítés a Kossuth téren az 1950-es években (Forrás: Fortepan)

Ki is jelölték a munkaterületet a Rákóczi-szobor mögötti parkos részen, illetve a 6–8. szám alatti telken. Elkezdték a munkálatokat, de kiderült, hogy ehhez a beruházáshoz sincs meg a kellő gazdasági háttér. Ezért egy 1954-ben kelt titkos határozatban ideiglenesen felfüggesztették az építkezést. 1959-ben az MSZMP VII. Kongresszusa döntött a metróépítés folytatásáról. Újratervezték a feladatokat, és 1963-ban hozzá is láttak a munkához. Noha 1973-ra tűzték ki az átadás dátumát, már 1972. december 22-én, a Szovjetunió megalakulásának évfordulójára elkészült a metró.

A Kossuth Lajos tér 6–8. szám alatti telek egy 1967-es felvételen (Forrás: Uvaterv/Fortepan)

A metróépítés munkálatai alatt ismét napirendre került a Kossuth tér 6–8. szám alatti telek sorsa. Az ’50-es években még a Hültl-féle homlokzattal akartak felépíteni ide egy irodaházat, de a metróépítés felfüggesztésével ez a terv is füstbe ment. Majd csak 1968-ban kezdtek el ismét foglalkozni az üggyel. Ekkorra már nagyjából készen volt a Kossuth téri metrómegálló, így Pintér Bélának, az építendő ház tervezőjének ehhez kellett igazodnia. További követelmény volt az új épülettel szemben, hogy „az együttes szerkezeti, építészeti, szakipari, gépészeti, belsőépítészeti anyagai és a kiképzések a magyar anyag- és építőipar reprezentatív kiállítótermeként szerepeljen, amely a külföldi ügyfelek előtt méltán reprezentálja a magyar ipart”.

A MTESZ-székház építése 1971-ben (Forrás: Fortepan)

Az épületet a metróval együtt, 1972. decemberében adták át, és a Magyar Kereskedelmi Kamara, illetve a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) kapott benne helyett.

A Pintér Béla által tervezett MTESZ-székházat 2016–2017-ben lebontották (Forrás: parlament.hu)

2011-ben a kormány elindította a Steindl Imre Programot, amelynek keretében a Kossuth Lajos tér visszanyeri a II. világháborút megelőző arculatát. Azért nyúltak hozzá az MTESZ-székházhoz is, mert nem illett a tér többi épületéhez. Eleinte csak a homlokzatát akarták megváltoztatni úgy, hogy az illeszkedjen a Hültl-féle tervekhez. De hamar kiderült, hogy a székház tartószerkezete a vártnál rosszabb (a talajvíz rendszeren elborította a pincét, ami a vasbeton tartószerkezet rozsdásodásával járt együtt).

A Kossuth tér 6–8. alatti telken hamarosan elkészül a Szabad György Irodaház, a Hültl Dezső tervezte homlokzattal (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Végül 2016–2017-ben lebontották az épületet. A helyén egy modern irodaház épül, de a Hültl Dezső tervezte homlokzattal (ami így harmonizálni fog a térrel). Az új épületben az országgyűlés irodaháza lesz, és egy föld alatti folyosón keresztül kötik össze az Országházzal. Az új irodaház az 1990-ben első, szabadon választott országgyűlés elnöke előtt tisztelegve Szabad György nevét fogja viselni. Továbbá fel fogják újítani a 9–10. szám alatti épületek homlokzatát és tetőszerkezetét, hogy egységes képet mutassanak majd az új Szabad György Irodaházzal.

Nyitókép: Már felépült a parlament irodaháza a Kossuth tér déli oldalán, a volt MTESZ-székház helyén (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)