Sírjaik Pesten domborulnak: az elcsatolt területeken született nagyjaink a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben

2020. november 2. 9:00

Szinte megszámlálhatatlan azoknak a száma, akik jelenlegi határainkon túl születtek, de budapesti temetőkben nyugszanak. Közöttük sok az ismert, jelentős személyiség is. Ennek oka magától értetődő, hiszen ahogy ma is, úgy 1920 előtt is természetes volt, hogy a fővárosba az egész országból érkeztek tehetséges, nagyra hivatott személyiségek, akiknek munkássága Budapesten teljesedett ki, és többnyire itt vált országos jelentőségűvé. A Fiumei úti sírkertet járva is szembesülünk vele: múltunk legnagyobb személyiségei közül milyen sokan születtek a trianoni határokon túl. Összeállításunkban rájuk emlékezünk.

A főváros 1931-ben a négy égtájt szimbolizáló négy jelképes sírt emelt a Kerepesi temetőben azoknak a magyar halottaknak az emlékére, akik a trianoni határokon túl nyugszanak. A sírok közti, négyszöget alkotó területen egy emlékmű is állt, amely a nemzeti címerünkből vett motívumot, a hármas halmot és a kettős keresztet jelenítette meg.

Az elszakított területek magyar halottainak egykori jelképes síremléke a Kossuth-mauzóleum közelében állt (Kép: korabeli filmhíradó részlete)

Ezt az emlékművet és a négy jelképes sírt mára elsodorták a történelem viharai, de a magyar nemzet egysége mégis nagyon erősen jelen van ma is a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben. Halottak napi sétánkon olyan jeles személyiségeink sírjait kerestük fel, akik itt nyugszanak, de mai határainkon túl születtek.

A Batthyány-mauzóleumon friss koszorúk sokasága jelzi az első felelős magyar kormány miniszterelnöke kivégézésének október 6-ai évfordulóját. A mauzóleumot 1874-ben emelték Schickedanz Albert tervei szerint (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Batthyány Lajos, az első felelős magyar kormány mártír miniszterelnöke Magyarország akkori fővárosában, Pozsonyban született 1807-ben a főnemesi Batthyány-család sarjaként. A miniszterelnök kivégzése után a pesti ferences templom kriptájában helyezték el holttestét, és csak 1870-ben, a kiegyezés után vitték át hamvait a Kerepesi temetőbe. A Batthyány-mauzóleumot 1874-ben emelték Schickedanz Albert tervei szerint.

Bánffy Dezső miniszterelnök 1914-ben állított síremlékét Kallós Ede szobrászművész készítette (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az ősi losonci Bánffy család sarja volt Bánffy Dezső, aki 1895. és 1899. között töltötte be a Magyar Királyság miniszterelnökének tisztségét. Bánffy Dezső Kolozsvárott született, ahol máig a város egyik nevezetessége a családhoz kötődő, a XVIII. században épült Bánffy-palota, amely a város főterén áll. Kallós Ede szobrászművész alkotta meg Bánffy Dezső síremlékét, s azt 1914-ben állították fel.

A Szovjetunióba hurcolt és ott elhunyt Bethlen István miniszterelnök síremlékét 2001-ben állították, tervezője Almási Balázs (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Erdélyben, a gernyeszegi Teleki-kastélyban született 1874-ben Bethlen István, aki 1921. és 1931. között töltötte be a miniszterelnöki tisztséget. Édesanyja Teleki Ilona volt. Mind a Teleki, mind a Bethlen család Erdély ősi nemesi családja. Bethlen István, akit 1945-ben a Szovjetunióba hurcoltak, a hazától távol, moszkvai börtönkórházban halt meg 1946-ban. Hamvai hollétét csak 1989-ben kutatták fel, és 1994-ben hozták haza, azóta nyugszik itt, a Fiumei úti sírkertben. A 2001-ben állított síremléket Almási Balázs tájépítész tervezte.

Szilágyi Dezső síremléke, Stróbl Alajos műve, 1908 (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Szilágyi Dezső egykori igazságügy-miniszter, aki a Magyar Tudományos Akadémia tagja is volt, Nagyváradon született 1840-ben. Az országgyűlésben Gyulafehérvár és Pozsony városának képviselője is volt. A Stróbl Alajos alkotta síremlékét 1908-ban állították.

Klapka György síremléke, Róna József, 1892 (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Klapka György, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc tábornoka 1820-ban született a bánsági Temesváron. Családja erősen kötődött a városhoz, édesapja, Klapka József 1819. és 1833. között Temesvár polgármestere volt. Klapka személye a komáromi erőd védőjeként az elszakított területek közül nemcsak a Bánsághoz, de a Felvidékhez is kapcsolódik. Síremlékét, Róna József művét 1892-ben állították.

Irányi Dániel síremlékét Kallós Ede készítette 1901-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Irányi Dániel, a márciusi ifjak egyike az akkori Magyarország északi csücskében, a Szepes vármegyei Toporc községben született 1822-ben Halbschuh Dániel néven. Pestre kerülése előtt Felső-Magyarország városaiban, Eperjesen, Késmárkon és Rozsnyón tanult. 1901-ben állított síremléke Kallós Ede szobrászművész, valamint Bálint Zoltán és Jámbor Lajos építészek alkotása.

Trefort Ágoston sírja (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Homonna a Felvidék keleti részén, Kassa és Eperjes közelében található. Ezen a Zemplén vármegyei településen született 1817-ben Trefort Ágoston egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Családi síremlékét egyszerű obeliszk jelöli.

Arany János síremléke, Stróbl Alajos alkotása, 1885 (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Partiumban, Nagyszalontán született költészetünk egyik legnagyobb alakja: Arany János. A Partiumot, a ma Romániához tartozó tájegységet gyakran Erdélyhez sorolják, valójában inkább a Nagyalföld része. Nagyszalonta mindig fontos központja volt a magyar kultúrának, itt született az Arany János által megénekelt, és a XIV. században valóban létező Toldi Miklós. A település később is nagy emberek sokaságát adta az országnak Arany Jánostól Sinka Istvánig.

Ady Endre síremléke. Csorba Géza szobrászművész alkotását 1930-ban állították (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Ugyancsak a Partiumból származott Ady Endre is. „Geográfia szerint a Szilágyságból jöttem, a régi Partiumból” – vallotta magáról a költőóriás. Ady szülőfaluja, Érmindszent és kedves városa, Nagyvárad is a Partiumban található. Ady Endre síremlékét, Csorba Géza szobrászművész alkotását 1930-ban emelték.

Jókai Mór síremléke, Kismarty-Lechner Jenő építész és Füredi Richárd szobrászművész alkotása 1928-ra épült fel (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Nagy prózaírónk, Jókai Mór is mai határainkon túl született, Komáromban, a Duna északi partján 1825-ben. Síremléke, Kismarty-Lechner Jenő építész és Füredi Richárd szobrászművész alkotása 1928-ra épült fel. A szecessziós stílusú építmény, amely körbeveszi Jókai sírját, különleges síremlék, hiszen állításakor Jókai végakaratát tartották szem előtt, hogy sírhantja felett ne legyen sírkő.

Kosztolányi Dezső síremléke, Ősze András szobrászművész alkotása, 1986 (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Költészetünk és prózairodalmunk egyaránt meghatározó alakja Kosztolányi Dezső. Kosztolányi a Bácskából, a ma Szerbiához tartozó Szabadkáról számazott, itt született 1885-ben. De nem csak ehhez a tájegységhez kötődik személye, hiszen családja a Nemeskosztolányi előnevet viselte, Nemeskosztolány községről, amely a Felvidéken, Trencsén városának közelében található. Síremlékét 1986-ban állították, Ősze András szobrászművész alkotása Kosztolányi híres versciklusára, a Szegény kisgyermek panaszaira utal.

Mikszáth Kálmán sírja (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

„Palócországot” is kettévágta Trianon. A „legnagyobb palóc” Nógrád vármegye azon részében született 1847-ben, amely ma már nem tartozik Magyarországhoz. A Szklabonyáról származó Mikszáth Kálmán budapesti sírján fekete, egyszerű, de méltóságteljes obeliszk ál.

Munkácsy Mihály síremléke. Telcs Ede alkotása 1911-ből (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Összeállításunkban az egyetlen Kárpátalján született személyiség, Munkácsy Mihály festőművész, Lieb Mihályként született Munkácson, felvett nevét szülővárosáról kapta. A környező országok közül talán a legnehezebb ma a magyarság helyzete ott, ahol a világhírű magyar festő született. Munkácsy síremlékét Telcs Ede alkotta, és 1911-ben állították.

Csontváry Kosztka Tivadar jelképes sírja. Kerényi Jenő alkotása,1967 (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Csontváry Kosztka Tivadar festőművész a felvidéki Kisszebenben született 1853-ban. Festészetében is jelentős szerepet játszik az akkori Magyarország északi része, egyedülálló tájképei között megfestette Selmecbányát és a Magas-Tátrát is. Csontváry jelentőségét későn ismerték fel, ez a magyarázat arra a döbbenetes tényre, hogy az Óbudai temetőben lévő sírját a bérleti idő lejártával exhumálták. Így csak jelképes sírja áll a Fiumei úti sírkertben. Kerényi Jenő szobrászművész alkotását 1967-ben állították.

Mednyánszky László síremléke. Somogyi József alkotása 1970-ből (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Mednyánszky Lászlót felső-magyarországi tájképei miatt akár „a Tátra festője” jelzővel is illethetnénk. Mednyánszky a Trencsén vármegyei Beckón született 1852-ben, az egyik legrégebbi eredetű magyar nemesi család sarjaként. Síremlékét, amely Somogyi József szobrászművész alkotása áll, 1970-ben állították.

Stróbl Alajos síremléke. Pfannl Egon alkotása, 1971 (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A magyar szobrászat nagy alakja, Stróbl Alajos is a Felvidéken született 1856-ban. Szülővárosa a Liptó vármegyei egykori járási székhely, Liptóújvár. Stróbl eredeti síremléke a II. világháború során aknabecsapódás következtében elpusztult. Az ennek pótlására készült, 1971-ben állított egyszerű vörösgránit síremléket Pfannl Egon tervezte.

Fadrusz János sírján a szobrászművész saját műve, a Fadrusz-feszület áll (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Fadrusz János, a XIX. századi magyar történeti szobrászat egyik legnagyobb alakja szintén a Felvidéken, Pozsonyban született 1858-ban. Életművének szintén határon túli, erdélyi vonatkozása, hogy ő a Kolozsvár főterén álló Mátyás-emlékmű alkotója. Sírján saját műve, a híres Fadrusz-feszület áll.

Zala György sírján Ligeti Miklós szobrászművész domborműve látható. A síremléket 1968-ban állították (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Zala György, egyik legjelentősebb szobrászunk olyan részén született a történelmi Magyarországnak, amelyet egyedül képvisel a felsoroltak közül. A Zala vármegyei Alsólendva ma Szlovéniához tartozik. Zala György 1968-ban állított síremlékén a Ligeti Miklós szobrászművész által készített domborművet helyezték el.

Blaha Lujza 1929-ben állított síremlékének alkotója Fülöp Elemér szobrászművész (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Államférfiak, írók, költők és képzőművészek után nagy színésznőnk, Blaha Lujza síremlékét kerestük fel. A „nemzet csalogánya” Reindl Ludovika néven született Rimaszombatban 1850-ben. Szülei vándorszíntársulattal járták az országot, így kerültek a felvidéki városba. Blaha Lujza síremlékét, Fülöp Elemér alkotását 1929-ben állították.

Lendvay Márton és fia, ifj. Lendvay Márton 1859-ben állított síremléke Dunaiszky László szobrászművész és Feszl Frigyes építész alkotása (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A XIX. századi magyar színművészet két jeles alakja, idősebb Lendvay Márton Nagybányán, míg fia, ifjabb Lendvay Márton Kolozsvárott született. Az 1859-ben állított síremlék, amely mindkettőjük hamvait jelöli, Dunaiszky László szobrászművész és Feszl Frigyes építész alkotása.

Pulszky Ferenc sírján Donáth Gyula szobrászművész alkotása áll (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Pulszky Ferenc, a dualizmus kulturális életének meghatározó alakja 1869-től 25 éven át a Nemzeti Múzeum igazgatója volt. Pulszky a Felvidéken, a Sáros vármegyei Eperjesen született 1814-ben. A Pulszky család sírboltja fölé Donáth Gyula alkotását, a Nagyszentmiklósi kincs mintájára készült bikafejes edény másolatát állították.

Czuczor Gergely sírja (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Összeállításunk utolsó alakja sokoldalú személyiség, Czuczor Gergely bencés szerzetes, költő, nyelvtudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja is volt. Mint a felsoroltak közül sokan, ő is a Felvidéken született, az Érsekújvárhoz közeli Andódon Czuczor István néven 1800-ban. A Gergely nevet a bencés rendben kapta. Iskoláit is nagyrészt a Felvidéken, Nyitrán, Esztergomban és Pozsonyban végezte. 1851-től élt Pesten, itt hunyt el 1866-ban. Síremléke fehérmárvány obeliszk Krisztus-arccal és kereszttel.

Nyitókép: A Fiumei úti sírkert részlete (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

államférfiak, Fiumei úti Nemzeti Sírkert, Flier Gergely, írók, költők, Múltidéző, művészek, síremlékek, színészek, temetők, Trianon, Trianon100

²⁸ ⁰ ⁰

Kapcsolódó írások

Gregersen Gudbrand építőmesterre emlékeztek a Fiumei úti sírkertben

2024. április 19. 16:00

Gregersen Gudbrand norvég származású magyar híd- és vasútépítő születésének 200. évfordulóján megemlékezést tartottak a Fiumei úti sírkertben, a felújított sírjánál.

1848-49 emlékezete a Fiumei úti sírkertben: diáknap és tematikus séták március idusán

2024. március 10. 17:00

Diáknapot tartanak március 14-én a Fiumei úti sírkertben: négy helyszínen, a Batthyány-mauzóleumnál, a Deák-mauzóleumnál, a Kossuth-mauzóleumnál és a Petőfi család sírjánál várják ismeretterjesztő előadásokkal a regisztrált diákcsoportokat. Március 15-én pedig tematikus sétára invitálják a látogatókat az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából.

Lovik Károly íróra emlékeztek a Fiumei úti sírkertben

2024. március 8. 14:00

Lovik Károly író, neves lószakértő születésének 150. évfordulóján megemlékezést tartottak felújított síremlékénél, a Fiumei úti sírkertben.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Felújítják Budán a Nagy Imre teret

2024. április 19. 18:00

A II. kerületi Nagy Imre tér átalakul: korszerűbb játszóteret, díszsétányt és nagyobb kutyafuttatót is kialakítanak. Az akadálymentes parkba új növényeket is ültetnek.

Új gyalogátkelőhely épül az Astoriánál

2024. április 19. 17:00

Új jelzőlámpás zebrát alakítanak ki az Astoriánál, a Rákóczi úton összekötve a Múzeum körút és a Károly körút járdáit. Ezzel az összeköttetéssel a gyalog közlekedők akadálymentesen és kerülő nélkül kelhetnek át az úton.

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban

2024. április 18. 15:00

Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

⁷³ ⁰ ⁰

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

¹⁰⁵ ⁰ ⁰

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

¹²⁸ ¹ ⁰

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

⁹⁶ ⁰ ⁰

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

⁵³ ⁰ ¹

A híres Fiume Kávéház kevéssé ismert történetei A hazai kulturális élet egyik legjelentősebb ünnepe a magyar költészet napja, melyet 1964-ben tettek József Attila születésnapjára, április 11-re. A költőóriás is gyakran dolgozott egy-egy „kávéházi szegleten”, mint ahogy a XX. század elejének más jelentős alkotói is. Cikkünkben a Múzeum körút 13. szám alatt egykor működő Fiume Kávéházat mutatjuk be, amelyet az írókon túl az építészek is előszeretettel látogattak.

¹³¹ ⁰ ⁰

Ezért halasztották el a Margit híd felújítását A Margit híd felújításának az 1970-es években kétszer kezdtek neki. Először 50 évvel ezelőtt, amikor az volt a cél, hogy a munkálatok a híd felépítésének 100. évfordulójára befejeződjenek. De akkor csak az előkészítésig jutottak el, mert különböző okokból csúszott a beruházás.

⁹² ² ¹

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

¹¹² ¹ ¹

Mikor Budára figyelt Európa – Zsigmond király uralkodásának 600 éves emlékei A középkori Buda aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdődött, aki idegen származása ellenére beleszeretett Magyarországba, és akkor sem hagyta el, amikor már fél Európa vezetője volt. Éppen ellenkezőleg: a nyugatot hozta ide, aminek egyik szemléletes példája a budavári Szent Zsigmond-templom hatszáz évvel ezelőtti felszentelése a mai Szent György téren. Az évtizedekkel ezelőtt itt végzett ásatásokat követően kövekkel rajzolták ki az épület alapfalait a Sándor-palota és a Karmelita kolostor előtti területen, hogy a Várba látogató sok-sok turista számára is egyértelmű legyen, hol állt egykor a Szent Zsigmond-templom.

¹⁷⁸ ⁴ ⁹

Már 50 évvel ezelőtt is vita volt a Városligetről Már 50 éve is vita volt arról, milyen legyen a Városliget, s ennek az adott alapot, hogy 1974 tavaszára vonult ki a helyszínről a Budapesti Nemzetközi Vásár, azaz a BNV. Korábban ugyanis a Liget adott helyet a rendezvénynek, állandó épületei álltak itt, a parkból hatalmas részt vettek el a pavilonok és a lebetonozott területek, amelyeket részben ezután elbontottak.

⁷² ¹²⁴ ⁰

A Gellért-hegy egykori keresztútjai Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

¹²¹ ⁰ ⁰

Az utolsó magyar gyártású gőzmozdony A magyar vasúti járműgyártásban 65 évvel ezelőtt, 1959 tavaszán lezárult egy korszak, elkészült az utolsó gőzmozdony. A mozdonyt 1959. március 20-án adták át a MÁV-nak, és a mozdony másnap, 1959. március 21-én indult el a Nyugati pályaudvarról a próbaútjára.

⁷⁷ ¹⁰⁰ ⁰

A VIII. kerület jelképe – Száz évig épült-szépült a józsefvárosi plébániatemplom A józsefvárosi plébániatemplom Pest egyik leghatalmasabb épülete, hetven méter magas tornyait már messziről megcsodálhatjuk. Azonban nem mindig törtek olyannyira az ég felé, ugyanis felszentelése után még kifejezetten sokat változott az épület, közel száz évvel később nyerte csak el a ma ismert képét. A Nagyhét kezdete alkalmából bemutatjuk ezt a méltóságteljes műemléket, Józsefváros jelképét.

¹⁴⁸ ¹ ²

A belföldi repülőjáratok vége Több mint 20 évig mindennap indultak és érkeztek Budapestre több vidéki nagyvárosból repülőjáratok. A szolgáltatás 1946-ban indult, az utolsó, menetrend szerinti belföldi MALÉV-gép 55 évvel ezelőtt, 1969. március 15-én közlekedett.

¹² ⁸⁶ ¹

Aki magyaros motívumokkal díszítette a királyi palotát – 90 éve hunyt el Györgyi Géza építész A generációkon átívelő művészi tehetség megnyilvánulására a Györgyi család az egyik legszemléletesebb példa, mely festőket, iparművészeket és építőművészeket is adott az országnak. Egyik leghíresebb tagjuk, Györgyi Géza leginkább építészként tevékenykedett, de nagy gondot fordított művei aprólékos díszítésére is. Halálának kilencvenedik évfordulóján bemutatjuk főbb budapesti alkotásait.

¹⁴⁹ ⁰ ⁰

Budapesten diadalmaskodott a legtöbbször a 150 éve született Kincsem A lóversenyzés a fénykorát élte a XIX. században. Pest első lóversenytere Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósult meg Ferencvárosban, ahol a rangos futamok fontos társadalmi eseményként is szolgáltak. Ezen a helyen is nyert számos alkalommal Kincsem, akit mintegy 4 éves pályafutása alatt senki nem tudott legyőzni. Gazdája még saját istállót is építtetett neki a belváros szívében. A csodaló születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk 15 fővárosi győzelméről, az első pesti lóversenytérről és a Kincsem-palota néven illetett épületről.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

Egy nagy léptékekben gondolkodó építész – 175 éve született Palóczi Antal Budapest városképét nemcsak a szebbnél szebb homlokzatok, izgalmas tornyok és kupolák teszik olyan varázslatossá, hanem az utcák rendezett hálózata és a kisebb-nagyobb terek jó arányai is. A városrendezés fontosságát már a dualizmus korszakának elején felismerték, de később sem feledkeztek meg róla, amit Palóczi Antal kiterjedt munkássága is bizonyít.

¹⁶⁸ ¹ ⁰

Autóközlekedés Budapesten a XX. század elején Budapesten 1909-ben szabályozták az automobilok közlekedését. A rendelkezéshez hosszú út vezetett, és az is kérdéses volt, hogy ki hozhatja meg az ezekkel az új járművekkel kapcsolatos szabályozást, azaz országos vagy helyi döntés szükséges-e?

¹¹⁵ ⁹ ⁰

A Dunagőzhajózási Társaság megalakulása Hosszas próbálkozások után, 1829 márciusában alakult meg az a hajózási társaság, amely a következő évtizedekre meghatározta a dunai gőzhajózást. A 195 éve létrejött Dunagőzhajózási Társaság, illetve német nevének rövidítése után a DDSG erős magyarországi és pest-budai kötődéssel rendelkezett, s ez Széchenyi Istvánnak volt köszönhető.

¹⁰⁷ ⁴ ⁰

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

¹⁸³ ⁰ ⁰

Tisza Kálmán 140 évvel ezelőtt nyújtotta be az állandó országház építéséről szóló törvénytervezetet Az 1867-es kiegyezés megkötése után még inkább felgyorsult Budapest amúgy is dinamikus fejlődése, az ország anyagi és kulturális gyarapodása, a kapitalista gazdaság térnyerésével. Csakhogy a magyar fővárosban nem álltak rendelkezésre olyan középületek, amelyek befogadhatták volna a parlamentáris jogállammal együtt járó intézményeket, mint például az egyes minisztériumokat vagy a kétkamarás országgyűlést.

¹⁷⁸ ⁰ ⁰

Száműzték a nagyon szennyező ipari üzemeket Budapestről Budapest levegője az 1970-es években katasztrofális volt. Ugyan sokkal kevesebb autó járta a fővárosi utakat, mint most, de más szennyezők szép számmal voltak. A Margit-szigeten az autók kipufogófüstjétől pusztultak a növények, az épületeket pedig vastag koromréteg csúfította el a kémények füstje miatt.

¹⁰⁵ ⁹ ²

„Fény a homályban” – 165 éves a Lónyay Utcai Református Gimnázium A Lónyay Utcai Református Gimnázium Budapest egyik legpatinásabb oktatási intézménye, melynek 1940-es évek elején épült, modern stílusú épülete a közelmúltban újult meg. Ez azonban nem az első otthona, az iskola története ugyanis sokkal régebbre nyúlik vissza: az alapítás irányába 1859. március 6-án, tehát 165 évvel ezelőtt tették az első lépést.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

Mesterektől élményekig – Új szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban A Várkert Bazár idén ünnepli újjászületésének tizedik évfordulóját, a jubileum apropóján pedig egy új kiállítást rendeztek, mely a gyönyörű épületegyüttes változatos történetét mutatja be. Nevével ellentétben ugyanis nem mindig volt benne kert, és a bazárnak szánt helyiségeket sem csak boltok használták. A Glorietthez vezető északi rámpán felsétálva feltárul tehát a hely múltja, amelyből mi is adunk egy kis ízelítőt.

¹³⁴ ⁰ ⁰

Az első villamos vasút Nagy jelentőségű megállapodást kötött a budapesti Ganz-gyár és az olasz Societá per le Strade Ferrate Meridionali-Rete Adriatica vasút 125 éve. A megállapodás eredménye a valóban használható nagyvasúti villamos vontatás kialakítása volt, amelyet a magyar vállalat végzett el az olasz cég megrendelésére. A feladat megoldására valójában ekkor egyetlen cég volt képes a világban, a budapesti Ganz-gyár.

¹²³ ⁸¹ ⁰

Így éltek az első budapesti gyermekotthonok lakói Az árva, elhagyott gyerekek gondozása már az elmúlt évszázadokban is cselekvésre sarkallta a jobb érzésű embereket. A nevelésükre létrehozott lelencházak eleinte egyházi és egyesületi keretek között működtek, majd megnyílt az első állami intézet is 1907-ben. Az akkori gyermekvédelmi törvények megalkotói arra törekedtek, hogy az elhagyottak vagy árvák minél hamarabb családba kerüljenek, így a nevelőotthonokban többnyire csak átmenetileg tartózkodtak.

¹³⁶ ² ²

Egy magyar útburkoló kő Sárga, magyar, és az 1878-as párizsi világkiállításon díjazták. Nem egy déligyümölcsről van szó, hanem egy ma már szinte teljesen kikopott útburkoló anyagról, a keramitról, amelyet 145 éve kezdtek el nagyobb mértékben használni.

²⁰⁵ ⁷ ³

Anya helyett anya – 125 éve született József Jolán Nincs olyan magyarul írni-olvasni tudó ember, aki ne ismerné József Attilát, költészetünk és egyben a világirodalom kiemelkedő alakját, aki 1905. április 11-én született Budapesten, a ferencvárosi Gát utca 3. szám alatt. 60 éve ez a születésnap egyben a Magyar Költészet Napja is. Közvetlen rokonairól már kevesebb ismeretünk van, pedig mások mellett idősebb nővérének, a 125 évvel ezelőtt született József Jolánnak köszönhetjük, hogy öccse életéről, fiatalkoráról annyi információ fennmaradt.

¹¹⁵ ¹ ⁰

Sokáig kellett várni rá – 130 éve készült Budapest első átfogó építési szabályzata Százharminc évvel ezelőtt, 1894. március 1-én lépett hatályba Budapest első állandó építési szabályzata, amely több övezetre osztotta az akkori főváros területét, és a későbbi hasonló jellegű szabályozások mintaadójává vált.

¹¹⁸ ¹ ¹

Borostyános palota az Ötpacsirta utcában – Egy főúré volt a Magyar Építőművészek Szövetségének székháza A múlt héten felröppent hír szerint a Magyar Építőművészek Szövetségének és három rokon szervezetnek ki kell költöznie a józsefvárosi Palotanegyedben található Ötpacsirta utca 2. szám alatti székházából. A figyelem középpontjába került tehát az épület, amely egyébként is mágnesként vonzza az arra járók tekintetét. Egyrészt méretével és elrendezésével is elüt a környező palotáktól, a falaira felkúszó borostyán pedig még rejtélyes hangulatot is teremt.

¹³⁷ ¹ ¹