Dr. Batthány László gróf a nagy múltú és a magyar történelemben fontos szerepet játszó Batthyány család sarja, Batthyány József és Batthyány Ludovika tizennegyedik gyermekeként 1870. október 28-án született Dunakilitin. Már gyermekkorában megmutatkozott érdeklődése a természettudományok iránt. Egyetemi tanulmányait Bécsben folytatta. Először gazdasági szakon tanult, majd a bölcsészkarra iratkozott be, ahol kémiával foglalkozott, 1896-ban bölcsészdoktorrá avatták. Ezt követően régi vágyát megvalósítva az orvosi karon tanult, ahol 1900-ban doktorált.

Batthány-Strattmann László díszmagyarban (Fotó: muzeumkormend.hu)

Már egyetemi évei alatt megfogalmazódott benne a gondolat, hogy köpcsényi birtokán kórházat alapítson a vagyontalan betegek ingyen gyógyítására és ápolására, amelyet 1902-re meg is valósított: 30 ággyal és modern eszközökkel felszerelt magánkórházat alakított ki kastélyában.

Orvosként főként a szemészeti betegségek érdekelték, Bécsben szakorvosi vizsgát tett, emellett sebészettel és belgyógyászattal is foglalkozott. A világháború időszakában pedig a köpcsényi körorvost is helyettesítette, természetesen honorárium nélkül.

Magánkórháza iránt már a kezdetektől nagy volt az érdeklődés, gyakran napi száz beteg is felkereste az ország minden pontjáról (akiknek gyakran utazási költségeit is állta), hiszen emberbaráti szeretetből ingyen gyógyította a rászorulókat. Emiatt a klinikát később át is helyezte a kastélyából a faluba, és jelentősen kibővítette, majd a körmendi kastélyában is – amelyet a háborúban elhunyt Ödön nagybátyjától örökölt a Strattmann névvel és a hercegi ranggal együtt – berendezett egy rendelőt és kisebb kórházat. A két intézményben később felváltva dolgozott. A trianoni békeszerződés aláírását követően pedig egész családjával a körmendi uradalomba tette át székhelyét, áldozatos munkáját itt folytatta.

Orvosi praxisa során több mint 20 000 műtétet végzett el, amelyből 3000 sikeres szürkehályog-eltávolítás volt (Fotó: batthyany.at)

A magyar egészségügy fejlesztése érdekében vagyona egy jelentős részét jótékonykodásra fordította, alapítványokat hozott létre. Elméleti ismereteit is folyamatosan fejlesztette, hatalmas szakkönyvtárat alakított ki, de konferenciákon, tudományos üléseken is részt vett, és szakmai kapcsolatot ápolt külföldi kollégáival. A Magyar Tudományos Akadémia is tagjává választotta.

Elsősorban orvosként tekintett magára, arisztokrata származását és vagyonát is hivatásának szolgálatába állította, legfontosabb feladatának és sikerének pedig a gyógyítást tartotta, ezért is utasította vissza az egyetemi katedrát.

Munkájában legfőbb segítője felesége, Coreth Mária Terézia grófnő volt, akivel 1898-ban házasodtak össze. A grófné számos műtétnél asszisztensként segédkezett. Kiegyensúlyozott, boldog frigyükből 13 gyermekük született.

Felesége, Coreth Mária Terézia (Misl) társaságában (Fotó: batthyany.at)

Az elhivatott orvos hosszú, de hősiesen viselt betegség után 1931. január 22-én hunyt el Bécsben. Ravatalánál a körmendi kápolnában ezrek búcsúztak tőle, majd a németújvári (ma Güssing) családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.

Batthyány-Strattmann László gyermeki társaságában (Fotó: batthyany.at)

A végrendeletéből idézett mondat legyen útmutatás mindannyiunknak: „Ha boldogok akartok lenni, tegyetek másokat boldoggá.” Ő a betegek gyógyítása mellett ezen fáradozott egész életében. Szerény életvitele és munkája iránti elhivatottsága, valamint mély vallásossága miatt már életében szentként tisztelték a „szegények orvosát”.

Boldoggá avatási eljárását már 1944-ben elindította a bécsi érsekség és a szombathelyi püspökség, de a történelem viharai elsöpörték a kezdeményezést, és csak 1987 után, egy csodálatos gyógyulásnak köszönhetően folytatódott, végül 2003. március 23-án II. János Pál pápa a boldogok sorába avatta.

A Batthyány család jelmondata – „Hűséggel és szeretettel” – vezérelte egész életében és munkájában.

Batthyány-Strattmann László emlékével ma Budapesten két helyszínen találkozhatunk. A IX. kerületben, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Tűzoltó utca 37–47. alatti elméleti tömbjének aulájában egy őt ábrázoló domborművet tekinthetünk meg, amelyet 2012-ben avattak fel. A mű eredetije 2004-től látható a vatikáni magyar kápolnában. A dombormű Batthyány-Strattmann Lászlót gyógyítás közben ábrázolja.

A másik ábrázolás a XI. kerületben található, a Bartók Béla út 149. szám alatt, a Szent Gellért-plébániatemplom altemplomában, a Szent Sír-kápolnában, ahol az urnahelyek között katolikus szenteket ábrázoló domborműveket helyeztek el.

Nyitókép: Batthyány-Strattmann László és felesége, Coreth Mária Terézia műtét közben (Fotó: batthyany.at)