Paloták sorát tervezte az Andrássy útra a 175 éve született Feszty Adolf

Írta: F. Nagy Veronika

2021. október 11. 10:00

A kiegyezést követő évtizedek jelentős építésze, a neoreneszánsz paloták mestere volt Feszty Adolf. A korabeli lapok szerint legalább harminc épületet tervezett a mai Andrássy útra, ám jelenleg tizenegyről tudjuk biztosan, hogy az ő munkája. Így is joggal nevezhető a hivatalosan 1876-ban átadott, reprezentatív Sugárút egyik meghatározó építészének.

Feszty Adolf a ma Szlovákia területén található Ógyallán látta meg a napvilágot 1846. augusztus 17-én. Édesapja, Rehrenbeck Szilveszter 1868-ban vette fel a Feszty vezetéknevet. Gyermekeinek (hat fiú és két lány érte meg a felnőttkort) gondos neveltetést biztosított: Adolf és Gyula építészek, Lajos és Béla jogászok, István katonatiszt, Árpád pedig festőművész lett.

Feszty Adolf (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. február 4.)

Feszty Adolf tanulmányait Révkomáromban, majd a pozsonyi főreáliskolában végezte. Bár jeleskedett a humán tárgyakban, természettudományi érdeklődése a bécsi akadémiára vitte, ahol megismerkedett Gottfried Semper német építész munkásságával. Hatására iratkozott be a zürichi poltichenikumba és lett közvetlen tanítványa. Látókörét és tudását párizsi és észak-olasz tanulmányutakon bővítette.

Az egyetem elvégzése után visszatért Budapestre, ahol 1871-ben megnyitotta építészirodáját. Mondhatni, a legjobbkor: négy évvel a kiegyezést követően, 1873-ban egyesül Pest, Buda és Óbuda, megszületik az egységes főváros, az 1870-ben megalakult Fővárosi Közmunkák Tanácsának pedig elsődleges célja volt, hogy Budapest egy igazi európai, Béccsel vetekedő metropolisszá váljon reprezentatív sugárutakkal és impozáns épületekkel. Így a korszak építészeinek nem kellett aggódniuk a megrendelések miatt, a beruházási kedvet, az építési lázat az 1873-as gazdasági válság sem tudta igazán megtörni.

Ebben a dinamikus időszakban kezdte meg munkáját Feszty Adolf és vált hamar Budapest egyik jelentős építészévé.

Első munkája volt az 1874-re elkészült, a Barátok (ma Ferenciek) terén a Kúria tűzfalát eltakaró, bazárként funkcionáló ideiglenes kis épület. Az egyemeletes, háromszög alaprajzú házikót a pesti belváros rendezésekor, az 1890-es évek végén elbontották.

Első munkája volt a mai Ferenciek terén állt, a Királyi Kúria tűzfalát takaró kis bazárépület, amelyet a pesti belváros rendezésekor bontottak el (Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.052, Képszám: 82107)

Hiába keressük ma már egyik korai munkáját, amely a legszebb épületei közé tartozó, a Haris Gergely görög származású gazdag pesti kereskedő megrendelésére épült Haris-bazárt. Az 1876 és 1878 között született, az akkori Koronaherceg (ma Petőfi Sándor) utcát és Városház teret (ma Váci utca) összekötő üzletház kortársai elismerését is kivívta. Az olasz reneszánsz stílusban épült, keleti elemekkel hangsúlyozott, három belső udvaros bazár legszebb eleme a fémszerkezetes üvegkupola volt.

A kép bal szélén látható a Haris-bazár épülete a Városház téren. Kapuját négy hatalmas oszlop fogta közre. A kép jobb szélén az elbontott régi Városháza épülete látható (Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.06.044, Képszám: 82305)

Palotaszerű megjelenését erősítette a Városház téri homlokzat kialakítása: a főbejáratot, egy hatalmas kovácsoltvas kaput négy oszlop fogta közre, a falakat sgraffito díszítette. De nem csak a külső megjelenése, a belső kialakítása is lenyűgöző volt: a falakon gazdag ornamentika, mozaikpadló, szobrok, pálmafák és szökőkút emelte a luxust. A földszinten üzletek kaptak helyet, az emeleteken bérlakások. A pesti belváros eme ékkövét 1910-ben bontották el, helyén ma a Rainer Károly és Gerstenberger Emil tervezte, 1911 és 1914 között épült házsort találjuk, amelynek falán egy tábla emlékeztet az egykori Haris-bazárra.

A Haris-bazár üvegkupolás belső csarnoka a szökőkúttal az 1880-as években (Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.06.045, Képszám: 82306)

Alig múlt harminc éves, amikor felkérték az új pesti lóversenypálya épületegyüttesének megtervezésére 1878-ban. Már rendelkezett tapasztalattal e téren, még 1870-ben részt vett a bécsi pálya átalakításában is. A mai Keleti pályaudvar mögötti egykori városi homokbányák helyén, az akkori Csömöri, Stefánia és Kerepesi utak (ma Thököly, Dózsa György és Stefánia utak) határolta területen született meg az új aréna, amelyhez Feszty több tervet is készített, még bécsi tanulmányutat is tett. A futóteret, a 28 méter széles, 2503 méter hosszú ovális futtatót H. Wackerou tervezte. A főtribünt Feszty Adolf az átalakuló fővárosi arculatnak megfelelően impozánsra, palotaszerűre tervezte, amelyet a két oldalon magasodó csonkatornyok csak még jobban hangsúlyoztak.

Az új pesti lóversenypálya Feszty Adolf tervezte tribünje (Forrás: Magyar Építőművészet, 1985. 3. szám)

A délutáni napnak háttal álló, kívül zárt, a pálya felé nyitott, az országban újdonságnak számító vasszerkezetes lelátó 800 fő befogadására volt alkalmas, a másodosztályú tribünön 1400 fő fért el, a királyi páholy a főépület bal szárnyában kapott helyet. A környéket is rendezték, több tízezer fát, bokrot, fenyőt ültettek, parkosítottak. A megnyitó és az első futam 1880. október 17-én zajlott hatalmas érdeklődés mellett és Erzsébet királyné jelenlétében.

A Vasárnapi Ujság egészoldalas rajza az új pesti lóversenypályáról a megnyitó alkalmából (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1880. október 17.)

Közel negyven évig lehetett itt izgulni a patások versenyein, az utolsó futamra 1918 októberében került sor, majd a pályát bezárták, Feszty Adolf csodás tribünjét pedig elbontották. A területen 1948-ban egy másik sportlétesítményt kezdtek építeni, az 1953-ban átadott Népstadiont, amelynek helyén 2019-re épült fel a Puskás Aréna.

Egyik legjelentősebb épülete a mai Andrássy út és Bajcsy-Zsilinszky út találkozásánál álló Fonciére-palota épülete. Az 1864-ben alakult Pesti Biztosító Intézet 1879 decemberében összeolvadt a francia tőkével rendelkező Fonciére Biztosító Intézettel, amely a Sugárút legfrekventáltabb helyén vásárolt telket új palotájának és 1881-ban tervpályázatot hirdetett. Az intézet a négy nyertes közül – Pártos Gyula, Lechner Ödön, Quittner Ervin és Feszty Adolf – Feszty tervét fogadta el.

A Fonciére-palota impozáns, kupolás épülete az egykori Váczi (ma Bajcsy-Zsilinszky) út és Sugár (ma Andrássy) út sarkán az 1890-es évek elején (Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.033, Képszám: 82558)

Az impozáns épület alig másfél év alatt, 1882 novemberére el is készült. A telek formája adta kihívásokkal Feszty sikerrel birkózott meg: a levágott tompa saroktelekre egy csapott sarkú, négyemeletes, olasz reneszánsz stílusú, oromzattal és lépcsőzetesen kialakított, dór, ión és korinthoszi oszlopokkal díszített teraszokkal hangsúlyozott, kupolával ékesített épületet tervezett, amelynek főbejárata az akkori Sugárútra nyílt. A sarokkupola szélkakasáig magassága elérte a 63 métert.

A Fonciére-palota impozáns kupolája, amely a II. világháborúban elpusztult (Fotó: Hermann Oskar Rückwardt fényképe, 1889. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest-gyűjtemény)

Az előcsarnokot és a lépcsőházat márvány díszítette, a főlépcső vasszerkezetét a Ganz és Társa cég készítette. Az épületben 19 tágas, kényelmes lakást alakítottak ki, a nagyobbakhoz fürdőszoba is tartozott, de volt víz- és gázvezeték, valamint telefonhálózat is. Az Andrássy út 2. szám alatti épületet ma is megcsodálhatjuk kupolája és annak négy sarkán a várost figyelő griffmadarak nélkül. Az arany színben pompázó, eredetileg horganyból öntött Hermész-szobor a két griffmadárral 1990 óta újra látható az oromzaton, és a mai napig olvasható a felirat a felújított épületen: Fonciére Pesti Biztosító Intézet.

Az Andrássy út 8. szám alatti telekre az eredetileg háromemeletes neoreneszánsz stílusú bérpalotát Schossberger Henrik cukor- és dohánygyáros megrendelésére tervezte Feszty 1880-ban, 1882-re fel is épült. Tetőszerkezete 1917-ben leégett, ekkor átépítették, korábbi saroktornyait nem állították helyre, vasbeton tetőzetet kapott és egy negyedik emeletet is felhúztak, ahol bérlakásokat alakítottak ki. A 2010-es évek közepén felújították és hotelként született újjá az egykori Schossberger-palota.

Az Andrássy út 8. szám alatti egykori Schossberger-palota napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A szomszédos, Andrássy út 10. szám alatti palota is Feszty Adolf tervei szerint épült. Stern Ignác földbirtokos, nagyvállalkozó megrendelésére 1884-re készült el a háromemeletes neoreneszánsz palota, amelynek legszebb része az Andrássy úti bejárat kialakítása: a kaput négy oszlop fogja közre, köztük fülkékben két csodaszép kőváza, az ajtón betérőket pedig két nimfa figyeli. Az egykori Stern-palota ma irodaházként működik.

Az egykori Stern-palota épülete 1958-ban (Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Városrendezési és Építészeti Osztályának fényképei. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11, képszám: 103025)

Az Andrássy út 10. szám alatti, Feszty Adolf tervezte palota homlokzatát ma már fák takarják, de a bejárat kialakítása így is megcsodálható (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Andrássy út 15. szám alatti palotát Pulitzer Sarolta megrendelésére tervezte Feszty Adolf 1881-ben, a kivitelező idősebb Bobula János volt. A háromemeletes, kváderköves díszítésű palota 1882-re készült el. A szomszédos, 17. szám alatti háromemeletes palotát is Feszty tervezte Politzer Ármin nagykereskedő megrendelésére. A tervek 1881-re készültek el, majd 1883-ban módosítottak rajtuk, a palota az 1880-as évek közepére épült fel.

Az Andrássy út 15. szám alatti palota napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Andrássy út 17. szám alatti palota napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Andrássy út (Andrássy út 46.) és Jókai tér sarkán álló háromemeletes palota terveit még 1874-ben készítette Feszty Adolf Pázmándy Dénes politikus, földbirtokos megrendelésére, aki a telket 1873-ban vette meg a Fővárosi Közmunkák Tanácsától beépítési kötelezettséggel. Ezt 1878-ban eltörölték, ekkorra készült el a palota, amelynek kváderköves homlokzatát a harmadik emeleti ablakok mellett sgraffito díszítette.

A Feszty Adolf tervezte, Andrássy út 46. szám alatti egykori Pázmándy-palota homlokzatát eredetileg sgraffito is díszítette (Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.111, Képszám: 82166)

Az Andrássy út és Jókai tér sarkán álló palota napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Csengery utca és Andrássy út sarkán (Andrássy út 60.) álló telket a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1875-ben kebelezte be, 1880-ben vásárolta meg Fischer Zsigmond és Sonnenberg Imre, Feszty Adolf is ekkor készítette a terveket. A háromemeletes, kváderköves homlokzatú épület 1881-re már állt, a birtoklapra 1882-ben jegyezték be. Perlmutter Jakab 1889-ben vásárolta meg a palotát, amelynek első emeletén az év őszétől bérelt irodát a Műemlékek Országos Bizottsága.

1937-ben a Szálasi Ferenc vezetésével újonnan megalakult Magyar Nemzeti Szocialista Párt is itt tartotta fenn irodáját, 1940 után központi székhelyük lett. Az épület a „Hűség Háza” nevet kapta Szálasitól és a nyilasok kegyetlenkedéseinek színtere, gyűjtőhely és börtön lett. A II. világháborúban, Budapest ostromakor bombatalálat érte az épületet, amelyet helyreállítás után a Politikai Rendészeti Osztály, 1946 őszétől a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya (ÁVO), 1948-tól a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága (ÁVH) használt székházként. A palotában 1956 után különböző kereskedelmi vállalatok működtek, 2002 óta pedig, felújítása után a Terror Háza Múzeum költözött be.

Az Andrássy út 60. szám alatti épületben 2002 óta a Terror Háza Múzeum működik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Andrássy út (Andrássy út 72.) és Izabella utca sarkán álló telket a Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1873-ban sajátította ki. Gróf Teleky Gézáné 1880-ban vásárolta meg és az ő megrendelésére készítette el Feszty Adolf a háromemeletes neoreneszánsz stílusú sarokbérház terveit, amely 1881 nyarára el is készült. Az épületet az elmúlt évtizedekben elhanyagolták, így ma felújításra szorul.

Az Andrássy út 72. szám alatti, Feszty Adolf tervezte egykori Teleky-palota napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Andrássy út 78. szám alatti telket a Fővárosi Közmunkák Tanácsától 1878-ban vásárolta meg gróf Dessewffy Aurél. Az ő megrendelésére készítette el Feszty Adolf a kétemeletes, kváderezett, neoreneszánsz stílusú palota terveit. A korábban Hauszmann Alajos munkájának tulajdonított Andrássy út 84. szám alatti, 1878-ra elkészült háromemeletes palotát is Feszty Adolf tervezte Tafler Kálmán terménykereskedő és földbirtokos részére.

Az Andrássy út 78. szám alatti egykori Dessewffy-palota napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Andrássy út 96. szám alatti, 1881-re elkészült kétemeletes, hangulatos palotát Herzl Tivadar nagykerekedő és felesége, Herzog Sarolta megrendelésére tervezte Feszty. A neoreneszánsz épületben szintenként három lakást alakítottak ki. Az örökösök elhunytával a ház először báró Hatvany-Deutsch Sándor cukorgyáros, majd Fülöp Szász-Coburg-Gothai herceg tulajdonába került.

A II. világháború végén Tildy Zoltán, a Független Kisgazdapárt vezetője is a ház lakója lett, amely Tildy miniszterelnökké válása után miniszterelnöki, majd köztársaság elnöki rezidenciaként is funkcionált 1948 nyaráig, 1949-ben pedig államosították. A következő évtizedekben oktatási intézmények működtek falai között. A 2010-es évek közepén felújították, majd a kolumbiai és argentin nagykövetségnek adott otthont, jelenleg árulják.

Az Andrássy út 96. szám alatti, egykori köztársasági elnöki palota épülete napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Feszty Adolf munkássága, az építészet és jótékonyság terén kifejtett kiváló tevékenysége elismeréséül 1882-ben megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét. 1887 és 1892 között a tatai választókerület képviselője volt. Szociális érzékenységéről tanúskodott, hogy 1876-ban elsőként vetette fel, hogy nyugati mintára létesítsenek hajléktalanszállót Budapesten, 1882-ben ingyen el is készítette a Rottenbiller utcai épület terveit.

Tervezett még bérházakat a Nagykörútra, elkészítette id. Haggenmacher Henrik sörgyáros Fiumei úti sírkertben felállított síremlékét Szász Gyula szobrásszal, kivitelezője volt gróf Károlyi György Ybl Miklós tervezte palotabérházának a Ráday utcában (Ráday u. 18. – Erkel u. 15.).

Ugyan 1890-ben visszavonult az építészettől, de nem tétlenkedett: a gazdálkodás felé fordult és kibérelte Esterházy Miklós herceg 30 000 holdas kapuvári birtokát, amit mintagazdasággá fejlesztett. Az itt talált tőzeget papírgyártásra próbálta felhasználni, eljárását szabadalmaztatta is.

Ereje teljében, 1900. január végén váratlanul hunyt el. Halálával egy igen gazdag építészi életút zárult le, munkásságával, épületeivel jelentősen hozzájárult az Andrássy út képének kialakításához. 

Nyitókép: A Feszty Adolf tervezte egykori Fonciére-palota az  Andrássy út 2. szám alatt az 1900-as évek elején (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Összesen 3 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Remelem egyszer ujra a regi pompajaban fog tundokolni az Andrassy ut elejen allo palota...Nem volt szo nemreg valami kupola-visszaepitesi programrol? Vagy az mar elfelejtodott.


A Fonciére-palota impozáns kupolája nagyon hiányzik az Andrássy út elejéről. Bűn lenne nem visszaépíteni.


Valóban rendkívüli életpálya. Amúgy az Andrássy út 60. azaz a Terror Háza homlokzata meg van erőszakolva a tetőpárkánnyal. Ez az elem nekem soha nem tetszett.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó