Több tízezer alkalommal oltotta a lángokat 1870 óta a 150 éves budapesti tűzoltóság

A cikk angolnyelvű változata: Tens of thousands of fires – A short history of the 150-year-old Budapest Fire Brigade

Írta: F. Nagy Veronika

2020. november 24. 12:00

A gróf Széchenyi Ödön kezdeményezésére megalakult fővárosi tűzoltóság 1870 óta végzi hősies munkáját a tűzvédelem és tűzoltások, a lakosság védelme terén. A másfél évszázad alatt a lánglovagok nem csak a tűzeseteknél, katasztrófáknál, baleseteknél, de a XX. század viharos éveiben, a világháborúk alatt és Budapest ostromakor is helytálltak. Munkájuk nélkülözhetetlen városunk életében és működésében.

A XIX. század közepétől egyre határozottabb fejlődésnek induló, akkor még három városnak – Pest, Buda, Óbuda – a növekvő lélek- és épületszám ellenére a tűzvédelmi viszonyai igen kezdetlegesek voltak. A szervezett fővárosi tűzoltóság gondolata gróf Széchenyi Ödönben fogalmazódott meg, aki az 1862-es londoni világkiállításon, majd német- és franciaországi tanulmányútjain szerzett tapasztalatai alapján kezdte megszervezni a pesti tűzoltóságot.

Borsos József fényképe Széchenyi Ödönről tűzoltó egyenruhában, 1875 előtt (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Tervezetet állított össze, szervezőbiztosságot alakított, támogatókat keresett. Elszánt munkája eredményeként 1863-ban megalakult a Budapesti Önkéntes Tűzoltó Egylet. A nagyközönség megnyerésére sikeres bemutatókat tartottak kézi tűzoltó készülékekkel. Az 1869 októberi közgyűlésre már egyenruhájuk is volt az önkéntes tűzoltóknak, és megszületett a Nemzeti Torna és Tűzoltó Egylet tűzoltó osztályának alapszabálya is. Kérvényezték Pest városától a tűzőrségi épület helyének kijelölését és a terület átengedését, gyakorlómesteri állást rendszeresítettek és a Széchenyi Ödön által Londonban vásárolt tűzoltóautóval megkezdték a kiképzést.

Bár az önkéntes tűzoltóság megszervezése mellett szállt síkra, hamar be kellett látnia, hogy ez nem lesz fenntartható, az egyedül nem lesz képes ellátni az állandó tűzőri feladatokat. Így már 1869-ben javasolta a fizetett városi tűzoltóság felállítását.

Végül 1870. január 9-én kezdte meg működését az Eskü téri (ma Március 15. tér) őrtanyán a tűzőri szolgálat, február 1-jén pedig megalakult Széchenyi Ödön főparancsnoksága alatt a fővárosi hivatásos tűzoltóság 40 fős önkéntes és 12 fős hivatásos tűzoltócsapattal.

A belvárosi plébániaépület, benne a központi tűzőrség az Eskü (ma Március 15.) téren. A háztömb helyén ma az Erzsébet híd pesti hídfője van (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Klösz György fényképei)

Széchenyi az első gőzfecskendőt Angliából hozatta saját költségén, de maga is tervezett „őrségi fecskendőt”, amely egy négykerekű, lófogatos kocsira szerelt 500 literes víztartály és mögötte egy szánmozdony fecskendő volt. Ez utóbbit oltáskor leemelték a kocsiról, és a tömlőket összekötötték a tartállyal. Később módosította a berendezést és a fecskendő forgatható talpon a kocsin maradt.

Fölszerelt vízkocsi a tűzoltószerek kiállításáról, 1871. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1871. szeptember 24.)

1871 szeptemberében nagyszabású négynapos díszgyakorlatot tartottak, az első tűzoltó-szövetségi ünnepélyt az Újépület udvarán, amelyet az osztrák császár is meglátogatott. A bemutatóra fából építettek egy háromemeletes „mászóházat”, ahol bemutatták a létrahágást, a házmászást és a tűzoltást is. A rendezvényen a pesti és vidéki egyletek mellett külföldi tűzoltó gárdák is felvonultak.

A díszbemutatót egy sajnálatos esemény előzte meg, amely bizonyságát adta, milyen nagy szükség is van Pesten a szervezett tűzoltásra. 1871. szeptember 13-án ugyanis kigyulladt a Nemzeti Színház díszletraktára és csak nagy erőfeszítések révén sikerült megmenteni az épületet.

A Nemzeti Színház díszlettárának égése, 1871. szeptember (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1871. szeptember 24.)

A Buda Pesti Önkéntes Tűzoltó Egylet bemutatója az Eskü (ma Március 15.) téri Nagyboldogasszony Főplébánia-templom előtt, 1880 körül (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Klösz György fényképei)

A megalakulást követő években rohamosan fejlődött a fővárosi tűzoltóság: 1874-re már közel 200 fő önkéntes és 68 városi tűzoltó láttot el szolgálatot, 1876-ban elkészült az első magyar gőzfecskendő, amely a „Budapest” nevet kapta, 1888-ban beszerezték az első, 1899-ben a második 30 méteres tűzoltó-létrát.

A tűzoltók 1881-ben fővárosi alkalmazotti státuszt kaptak, munkájukat, létszámukat szabályozták, bár hivatalnoki állásnak minősült ettől kezdve, nyugdíjjogosultságot ekkor még nem nyertek. A tűzrendészeti szabályrendeletet, amely a tűzrendészet gyakorlatát szabályozta, 1883-ban alkották meg.

Közben kijelölték a tűzoltófőparancsnokság új épületét a Kun utca és Dologház utca sarkán. Az 1895-ben átadott új kaszárnya tornyában őrszem figyelte a Budapestet, udvarán az egész fővárosi tűzoltóság kényelmesen tudott gyakorlatozni, a szerkocsik pedig külön kapukon tudtak kihajtani. Az épület máig a fővárosi tűzoltóság egyik legjelentősebb bázisa.

Budapest székesfőváros tűzoltóságának főparancsnoksági épülete 1925-ben (Forrás: FSZEK Budapest-gyűjtemény)

A budapesti tűzoltóság taktikai egysége (fecskendő, tűzoltó, létra) 1925-ben (Forrás: FSZEK Budapest-gyűjtemény)

A budapesti hivatásos tűzoltóság gyakorlata a laktanya udvarán 1925-ben (Forrás: FSZEK Budapest-gyűjtemény)

Az 1896-os városligeti ezredéves kiállításon állandó tűzőrség teljesített szolgálatot április 1-től 1897. február 1-ig, 42 esetben volt szükség munkájukra (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Klösz György fényképei)

A századfordulóra újabb gőzfecskendőt, 26 méteres forgatható tolólétrát és Európában elsőként benzinüzemű gépjárműfecskendőt szereztek be, amelynek igen nagy hasznát vették a Párisi Nagyáruház 1903. augusztus 24-i égésekor. A tűzjelző készülékeket pedig telefonokra cserélték.

A tűzoltókat 1908-ban vette a főváros végleges alkalmazottai közé és ekkor elismerték nyugdíjjogosultságukat is. A gépjárműállomány is tovább fejlődött, fokozatosan áttértek a benzinüzemű tűzoltószerekre.

Tűzoltók a légszeszgyárban, háttérben a Fiumei út 12. és 14. számú házak, 1910 (Fotó: Fortepan/Képszám: 69936)

Önkéntes tűzoltó az 1920-as években (Forrás: FSZEK Budapest-gyűjtemény)

Tűzoltók oltják 1938. március 17-én a Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt. Dohány utca 12–14. szám alatti székházának tetőzetén keletkezett tüzet (Fotó: Fortepan/Képszám: 177046)

Az első világháborúban az állomány nagy része bevonult katonának, a megfelelő tűzvédelem biztosítására pedig népfelkelő tűzoltóosztagot rendeltek ki. A két világháború közötti időszakban mind a gépjármű-, mind tűzoltószer állomány jelentősen fejlődött és gyarapodott, egy része azonban a második világégés és Budapest ostroma során elpusztult, a Kun utcai laktanyát is több bombatalálat érte, a megmaradt tűzoltószer-állomány 85 %-át pedig nyugatra vitték. A világháborút követően újjá kellett szervezni a fővárosi tűzoltóságot és állományát helyreállítani. Kiemelt feladat volt a bombák és robbanótestek hatástalanítása.

A Kun utca és Dologház utca sarkán álló, idén 125 éves tűzoltó kaszárnya (Fotó: Juharos Róbert/pestbuda.hu)

A VIII. kerültei tűzoltóság a Dologház utca 3. szám alatt (Fotó: Juharos Róbert/pestbuda.hu)

A fővárosi tűzoltóság 1946-ban állami szerv lett, modernizáltak és nagy hangsúlyt fektettek a személyi állomány képzésére.

Az 1956 októberi események is sok feladatot adtak a főváros tűzoltóinak, nehéz körülmények között kellett oltaniuk a Nemzeti Múzeumban és az Országos Levéltárban keletkezett tüzeket.

Az Elektromos Művek Latorca utcai sportpá­lyája, a tűzoltóság gyakorlattal egybekötött bemutatója 1961-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 175816)

Az 1970-es években a tűzoltógépjárművek fejlesztése keretében megjelent a Csepeleket felváltó „TŰ” család. Az 1980-as évek a technikai fejlődés időszaka volt, bevezették a sűrített levegős légzőkészülékeket, megjelentek az emelő kosaras gépjárművek.

A tűzoltóságok működtetése 1995-ben a helyi önkormányzatok hatáskörébe került, a szakmai felügyeletet a Tűz- és Polgári Védelmi Országos Parancsnokság látta el. A BM Tűzoltóság Országos Parancsnokság 2000-ben megszűnt és megalakult a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, 2012 januárjában létrejött az egységes katasztrófavédelmi szervezet.

„A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság (FKI) 2012. január 1-jével alakult meg a Fővárosi Tűzoltóparancsnokság, a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság és a Repülőtéri Katasztrófavédelmi Igazgatóság összevonásával. Alapvető feladata Budapest lakossága élet- és vagyonbiztonságának, a nemzetgazdaság és a kritikus infrastruktúra elemek biztonságos működésének védelme, amely kiemelkedően fontos közbiztonsági feladat” – olvasható honlapjukon.

Az elmúlt 150 évben a tűzoltókat több tízezer kisebb és nagyobb tűzesethez riasztották, amelyek közül a gyártüzek különösen veszélyesek voltak. De minden olyan esetben végzik hősies munkájukat, amikor az emberi élet védelme elsődleges, legyen az baleset vagy árvíz.

A főváros tűzoltói a tüzek megfékezése, az emberélet védelme mellett rendszeresen tartottak (és tartanak manapság is) bemutatókat. Az egyik leglátványosabbat 1940 augusztusában, a Szent István-hét keretében prezentálták, amikor a Duna budai alsó rakpartján a Lánchíd és az Erzsébet híd között 30 kismotoros fecskendő a Dunából szívta a vizet és minden szivattyú négy vízsugarat, összesen tehát 120 magasba lövellő sugarat szolgáltatott, amelyeknek vize függönyszerűen ömlött be újra a Dunába.

Az országban elsőként, 1938-ban alakult zenekaruk (Fővárosi Tűzoltóság Zenekara, ma Katasztrófavédelem Központi Zenekara) többször fellépett többek között a Városligetben, a budai Várban, a Batthyány téren, a mai napig ad koncerteket és külföldön is sikeres.

Nyitókép: A Kun utca és Dologház utca sarkán álló, idén 125 éves tűzoltó kaszárnya (Fotó: Juharos Róbert/pestbuda.hu)

Összesen 2 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Ennyi ev szolgalat utan igazan megerdemelnek, hogy vegre felujitsak az epuletegyuttest. Amint latszik nagyon rafer.
Mellesleg a fontebb lathato Fiumei ut 12. is pokolbeli allapotokat mutat ma, omladozo vakolat, hianyos stukkodiszek, kupola szetbarmolva, stb.


Az épület mögött van az OTI torony, amelyet évtizedekkel ezelőtt visszabontottak. Nagyon szép jellegzetes épület volt. Budapest első "felhőkarcolója", ma csonkán áll. Ezt kéne visszaépíteni!



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó