Kilencven éves a Nemzeti Sportuszoda, a XX. századi építészet kiemelkedő alkotása

A cikk angolnyelvű változata: Masterpiece of 20th-century Hungarian architecture – National Swimming Pool turns 90

Írta: Millisits Máté

2020. december 8. 11:00

Az első magyar olimpiai bajnok, Hajós Alfréd tervezte a Nemzeti Sportuszodát, amely a „magyar vizes sport Mekkájának” tekinthető. A Margitszigeten található létesítmény nemcsak a hazai sportéletben betöltött szerepe miatt kiemelt jelentőségű épület, hanem a XX. századi magyar építészet meghatározó alkotása is.

A Nemzetisport Sportuszodát tervező Hajós Alfréd  a magyar sportcélú építészet specialistájának mondható, aki több uszodát és stadiont tervezett. Hajós Alfréd 1896-ban úszóként az első újkori olimpián két számban ért el első helyezést, 100 és 1200 méteres távon. Három évvel az olimpia győzelme után szerezte meg az építészmérnöki diplomát. Ezután Alpár Ignác munkatársaként dolgozott, majd 1904-ben Villányi Jánossal társulva önálló építészirodát nyitott.

A Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda 1931-ben... (Fotó: Fortepan/Képszám: 58265)

...és napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Hajós Alfréd 1904 és 1914 között építésztársával több jelentős középület megtervezésére kapott megbízást, köztük a Magyarországi Református Egyház zsinati székházára Budapesten, valamint Debrecenben az Aranybika szálló impozáns palotájára. Közös tervükként jegyezték az Istvánmezőn megépítendő Nemzeti Stadion gondolatát.

A terv több sportlétesítményt szándékozott megvalósítani, a labdarugóstadionon kívül fedett és nyitott úszómedencét is javasolt megépíteni az építészpáros. Hajós Alfréd az I. világháború után önálló építészirodát vezetett, míg a Villányi Jánossal közös terveikre a közép- és nyugat-európai historizmus és szecesszió ötvözése volt a jellemző, addig Hajós egyedüli művein már a modern építészeti törekvések felé fordulás figyelhető meg.

Az 1920-as és az 1930-as évek között vált a magyarországi sportlétesítmények tervezésénél a legtöbbet foglalkoztatott szakemberé.  Nemcsak  stadionok és  uszodák gyakorlati megvalósításában tűnt ki, hanem komoly elméleti tanulmányokat folytatott, több nyugat-európai versenyuszodáról írt ismertetést a Tér és Forma című építészeti szaklapban.

A Nemzeti Sportuszoda építtetője a Magyar Királyi Vallási és Közoktatási Minisztérium volt, amelynek vezetője Klebelsberg Kuno (1875-1932) szívügyének tekintette az uszoda megépítését.

A Margitszigetre megálmodott Nemzeti Sportuszoda megvalósításának gondolatát erősítette a magyar vizes portok sikerei, úszásban Hajós Alfréd olimpiai győzelmeit követték Halmay Zoltán (1881-1956) arany-, ezüst- és bronzérmei az ötkarikás játékokon. Az 1920-as években az úszók kitűnő sporteredményeihez felzárkóztak a vízilabdázók is, akik az 1928-as évi amszterdami olimpián ezüstérmet szereztek. Az eddigieknél is jobb eredmények eléréséhez szükség volt az 1920-as évek végén egy fedett sportuszoda építésére.  

Magyarország két világháború közötti nehéz gazdasági helyzetében igazi presztízsberuházásnak számított a Nemzeti Sportuszoda felépítése. A költségek  felét a Magyar Királyi Vallási és Közoktatási Minisztérium, míg a másik felét  Budapest Székesfőváros 1-1 millió pengő biztosításával állta. A Nemzeti Sportuszodára kiírt pályázatot Hajós Alfréd 1929-ben nyerte meg.

Az olimpiai bajnok építész egyik pályázati tervén a két medencével ellátott tér zárófala a megvalósítotthoz képest díszesebb kialakításúként figyelhető meg. Ezen a terven az 1920-as trianoni békediktátum ellen tiltakozásként Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna (1881-1923) „Magyar Hiszekegyként” megismert nemzeti imádságának szavait festették volna a falra, amely fölött a magyar állami kiscímert két angyal emeli a magasba. A felirat alatt keleties oszlopok függőleges tagolása a főbejárat vertikális megoldásának múltba néző változataként is értelmezhető.

Hajós ezzel a tervével nyerte meg a margitszigeti fedett uszoda építésére 1929-ben kiírt pályázatot, a „Magyar Hiszekegy” felirat látható a falon

Hajós az uszoda nemzeti jellegét hangsúlyozó díszítést elhagyva egyszerűbb megjelenés mellett döntött, így a vasbeton ívek tömegformálása érvényesült jobban, az építész az elliptikus ívek áttörését is elhagyta. A statikus terveket Gerely Jenő (1880-1974) készítette, a kivitelezést Sorg Antal (1868-1948) építési vállalkozó irányította. Az építkezés 1930 áprilisától decemberéig tartott.

Az árvízveszély és a magas talajvíz miatt Hajós Alfréd az első emeleti szintre helyezte el a két medencét, amelyek közül a nagyobbik versenyek lebonyolítására is alkalmas 33,33x18 méteres, míg a kisebbik 6x16,1 méter hosszú.

Az oldaltribünökön ezer-ezer, az előcsarnok felett további 110 ülőhelyet és 12 fős díszpáholyt alakítottak ki. A kismedence felett 700, oldalt 220-220 állóhely létesült, összesen 2260 főt befogadóképességű az uszoda. A medencék alatt a földszinten a gépészet, az öltözők egy része, valamint a fogadótér kaptak helyet.

A Nemzeti Sportuszodát 1930-ban avatták fel, az egyik szaklap szerint az építmény Hajós Alfréd életművének koronája

A teljes épület vasbeton szerkezet, amelyet kívül klinkertégla takar. A főhomlokzat előtt sásleveles díszítésű, két nagyméretű fém zászlótartó rúd található. Az ókori Egyiptomban kedvelt ornamentika Hajós Alfréd  esetében nemcsak egy antikvitásban alkalmazott díszítés, hanem a vízi világra való utalás is. A főbejárat fölött irodák, a tetőszinten egy szolgálati lakás kapott helyet.

A főhomlokzat vertikális tagoltságú téglasávjai az ókori görög építészet oszlopainak modern megjelenítését idézi, de értelmezhető a medencék sávjaiként is. Az épület két oldalán és a hátsó szakaszon két-két félhenger formájú térbővület figyelhető meg, amely elől a lépcsőházat rejti, hátul a gépészeti berendezések elhelyezésére szolgál.

A Nemzeti Sportuszodát 1930. december 7-én ünnepélyes körülmények között adták át. Méltatóbeszédet mondtak, Klebelsberg Kuno miniszter, Sipőcz Jenő polgármester és Rakoszky Iván, a Fővárosi Közmunkatanács elnöke. Hajós Alfréd az életműve koronájának tekinthető alkotásáért az ünnepségen jelenlévő Horthy Miklóstól kormány főtanácsosi címet kapott.

 Hajós Alfréd a Nemzeti Sportuszoda bokrétaünnepén 1930. július 29-én (Forrás: Pesti Napló, 1930. július 30.)

Az uszoda előterében Hajós Alfréd és Komjádi Béla (1892-1933) vízilabdázó bronzba öntött mellszobra áll. A szobrok mögötti falon a magyar vizes sportokban bajnoki címet szerzett sportolók nevei olvasható emléktáblákon megörökítve. A Nemzeti Sportuszoda az elmúlt kilencven évben több nemzetközi úszó-, vízilabda- és öttusaversenynek adott helyet.

Nyitókép: A Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda 1931-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 58265)

Összesen 2 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


A kisse megkesett es nem is igazan meghonosodott magyar Art Deco keves alkotasainak egyik kiemelkedo kepviseloje az epulet.


Érdekesség, hogy az uszoda napjainkban a Magyar Vízilabda és Víz Alatti Rögbi (UWR) válogatott székhelye.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó