Teljesen újjáépítik a Fehérvári rondellát és a nyugati kerteket, elkészül a Várgarázs III. is a budai Várban

A cikk angolnyelvű változata: Fehérvári Roundel and Western Gardens of Buda Castle to be renovated, new parking garage planned

Írta: Bukovszki Péter

2020. december 11. 10:00

Lebontják és újra felépítik a budai Vár Fehérvári rondelláját és környezetét. A Nemzeti Hauszmann Program egyik kiemelt célja, hogy a budai Várban élők, valamint az ide látogatók a várfalak mentén körbejárhassák a Budavári Palotanegyedet, ennek biztosításában pedig a Fehérvári rondellának is nagy szerepe van. A jövőben így megnyílik a nyugati várfal eddig lezárt szakasza is, és a bástyától sétálhatunk végig majd a Csikós udvar irányába. A nyugati kertek a budavári szőlős- és gyümölcsöskerteket megidézve újulnak meg, az alattuk megépülő Várgarázs III. pedig tovább csökkenti majd a Várban parkoló autók számát.

A budai Vár ma látható Fehérvári rondellája alig 70 éve, az ötvenes évek legelején épült, de szerkezete olyan rossz állapotban van, hogy nem javítható, ezért a munka során először el kell bontani, majd ezt követően újjá kell építeni azt. A rekonstrukciós munka 2021 első felében veszi kezdetét, de az előkészítő munkákat már elvégezte a Várkapitányság: geofizikai kutatással vizsgálták a lehetséges épített objektumokat és statikai árkokkal vizsgálták a rondella és a várfal állapotát. Ezzel párhuzamosan a területen régészeti próbafeltárást végeztek a Budapesti Történeti Múzeum munkatársainak közreműködésével.

A visszabontás is régészeti megfigyelés mellett zajlik majd, hogy az erődítmény műemléki és régészeti korú szövetei ne sérüljenek, a rondella belsejében pedig régészeti feltárásra kerül sor

 – mondta el a PestBudának Harman Béla, a Várkapitányság projektmenedzsere és Fullár Zoltán, a Várkapitányság régészeti irodavezetője. A munkák során a jelenlegi bástya kőanyagát használják majd, az építmény mellvédje azonban némileg alacsonyabban lesz a mostaninál, illeszkedve a várfalak magasságához. A rekonstrukció egyik fontos célja, hogy ezután a rondellától a nyugati várfal mentén, az újjáépülő József főhercegi palota mellett végig lehessen sétálni a Koldus (vagy más néven: Hollós) kapuig, a Csikós udvar vonaláig, körbejárhatóvá téve a területet.

A jelenlegi állapottal összehasonlítva jól láthatóak a különbségek. A rondella alatti, a bástya ívét követő kőfalszakasz az építmény XVII. század utáni méretéről árulkodik: a török harcok és az 1848-as forradalom idején a mainál nagyobb volt a rondella  (Fotó: Várkapitányság NZrt.)

A rondella felújításával egy időben, a Budavári Önkormányzattal együttműködve a Várkapitányság elbontja, elszállítja és restauráltatja Görgei Artúrnak, az 1848-49-es szabadságharc fővezérének a lovasszobrát, amely 1998 óta áll a rondellán. Marton László alkotásáról érdemes tudni, hogy az 1935-ben Ifj. Vastagh György által készített, a második világháborúban ledöntött, később a Sztálin-emlékműbe beolvasztott Görgei-szobor alapján készült. (Az eredeti mű a Hadtörténei Múzeum mellett, az Esztergomi rondellán állt.) A szobor talpazatának is külön története van, hiszen mielőtt a jelenlegi szoborhoz felhasználták volna, Sztálin és Lenin szobra is állt rajta a mai Ötvenhatosok terén. A munkálatok után a megszépült szobor jelenlegi helyére kerül vissza.

Görgei Artúrnak a Fehérvári rondellán álló, 1998-ban felállított szobrát szintén felújítják (Fotó: Várkapitányság Nzrt./Kárász Karolina)

A Görgei-szobor a restaurálását követően visszakerül a Fehérvári rondellára (Fotó: Várkapitányság Nzrt. /Kárász Karolina)

Kerttörténeti skanzen létesül a rondella mellett, megépül a Várgarázs III.

Mindemellett a Fehérvári rondellától a Karakas pasa tornyáig tartó részen, a várfalon kívül, a föld alatt megépül a mintegy 300 férőhelyes Várgarázs III., amely a parkolókon túl gépészeti berendezéseket is rejt majd (így például az újjáépülő József főhercegi palotáét is). A garázs fölött, a jelenleg elhanyagolt nyugati kertek helyén a budai borvidék egykor méltán híres szőlőtermelését bemutató szőlőskertet, és a budavári gyümölcsöskerteket megidéző érdekes helyszínt alakítanak ki.

A megújuló rondellát körülvevő kertek a hajdani budai borvidéket mutatják majd be szőlőkkel és gyümölcsfákkal (Forrás: Várkapitányság Nzrt.)

Az újjászülető kertekbe nemcsak a rondella irányából, hanem a várfal tetejéről is le lehet majd sétálni, hiszen újjáépül a háború után elbontott Ybl-lépcső is. Fontos megjegyezni, hogy a Várgarázs fölött több méter vastag földréteg lesz, elegendő teret biztosítva a növények gyökérzetének.

Visszaépül a megújuló kertet szegélyező Ybl-támfal is, a háború után készült Karakas pasa tornyától délre húzódó, jelenleg felújítás alatt álló támfal folytatása, így válik teljessé a rondellától délre húzódó falrendszer.

Az Ybl-támfal folytatása a Várgarázs III. bejáratával, háttérben a József főhercegi palota és a szintén visszaépülő Ybl-lépcső (Forrás: Várkapitányság Nzrt.)

Buda visszafoglalásában és 1849-ben is fontos szerep jutott a bástyának

A rondella újjáépítése történelmi lehetőséget tartogat a régészek számára: a bástya területén ugyanis még soha nem végeztek átfogó feltárásokat, így azt sem tudni biztosan, mi rejtőzik az építmény belsejében. A rondella történetét azonban a források alapján rekonstruálni lehet, ami nagyban segíti a szakemberek munkáját – derült ki Fullár Zoltán szavaiból. 

A Várkapitányság régésze a PestBudának elárulta:

a legkorábbi, XVI. századi ábrázolások még nem is rondellát, hanem szögletes ágyútornyot mutatnak, amely közvetlenül az akkori Zsidó- (később Fehérvári) kapu mellett állt.

Ez az építmény formáját tekintve tökéletesen beleillik a budai Vár török kort megelőző erődítményrendszerébe, már az Árpád-kori várfalakon is ilyen szögletesen záródó tornyokat láthatunk. Az 1540-es években viszont a torony jelentősen megsérült, ezután építették át rondellává: így a XVI. század végétől már minden ábrázoláson körbástyát láthatunk. 

Az 1660-as évek derekán – ahogy azt Evlia Cselebi török világutazó is leírta – az építményt bővítették, átépítették: ezt a nagyobb kiterjedésű bástyát nevezte el az utókor később Kászim pasa bástyájának. Ebből az időből a háborút követően került elő az építtetőről megemlékező török nyelvű emléktábla is. 

A bástya a Budát visszafoglaló ostromot ebben a formájában szolgálta végig. 1723-ban, a nagy budavári tűzvész alatt azonban a lőportár robbanása miatt a rondellát is jelentős kár érte. Helyreállításakor a korábbihoz hasonló formában épült újjá, de kapott két (egy északi és egy déli) ágyúkamrát is. Ezek közül a déli helye eddig is ismert volt, a mostani feltárások során viszont megtalálták az északi kamra padlózatát is. 

A rondella az 1849-es szabadságharc során is fontos szerepet játszott: a tőle délre lévő várfalszakaszon törtek be a honvédek a budai Várba. Emiatt is állították fel itt Görgei Artúr szobrát az Esztergomi bástya helyett. 

Az építményt 1892-ben bontották le, a József főhercegi palota környezetének, kertjének és az alatta húzódó sétányoknak a kialakításakor. A bontás azonban nem volt teljes körű, a felszín alatti részekre, az alapokra nem terjed ki. Ennek köszönhető, hogy a II. világháború utáni, rejtélyesen gyors újraépítést megelőző földmunkák során előkerült mind a XVI. századi kisebb, mind a későbbi, nagyobb méretű rondella alapja. Végül a budai Vár újjáépítésében jelentős szerepet betöltő Gerő László tervezésével és vezetésével a bástyát a korábbi, kisebb ívre alapozva építették újra, a Kászim pasa-féle nagyobb ívet pedig a sétány részévé tették: ez az állapot volt látható a mai napig. 

Feltárások a rondellánál (Fotó: Várkapitányság NZrt. / Kárász Karolina)

Mi rejtőzik a rondella belsejében?

Bár a feltárások még zajlanak, könnyen lehet, hogy izgalmas török kori vagy akár a hódoltság korát megelőző időszakból származó maradványok is felbukkannak a rondella belsejéből, hiszen, mint már megjegyeztük, sem az 1892-es bontáskor, sem az 1950-51-es újraépítéskor nem bolygatták jelentősen az rondella falától keletre eső területet.  

A rondella belseje pedig lebontott épületek törmelékét rejtheti, hasonlóan az egykori, Dísz téri Vöröskereszt-székház nemrég feltárt pincéjéhez. Ugyanez valószínűsíthető a bástyától délre eső területen, a nyugati kertek helyén: a háborút követő tereprendezéskor ugyanis ide is jelentős mennyiségű törmeléket hordtak össze, többek között az 1968-ban lebontott József főhercegi palota romjait, így az újjáépítés előtt bőven akad még feltárnivaló.

Feltárások a rondella tövében (Fotó: Várkapitányság NZrt. / Kárász Karolina)

A jövő viszont már feldereng előttünk: a rekonstrukció a Vár egyik kihasználatlan, funkció nélkül kallódó részét kapcsolja be ismét majd a városrész vérkeringésébe – ezzel új séta- és találkozóhellyel bővítve a mindig izgalmas budai Várat.

A Várkapitányság szakértői hozzátették, hogy a fenti munkálatok során kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a lehető legkisebb mértékben zavarják a budai Várban élők nyugalmát. A Tóth Árpád sétányhoz kapcsolódó átjárón és a rondellán a felújítás ideje alatt nem lehet majd sétálni, azonban a Palota úton a gyalogosok és az autósok számára is zavartalan marad a közlekedés.

Összesen 4 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Es mi lesz az 1945-ig itt allott epuletekkel!?
Mind az egyemeletes eklektikus Keleti-villa, mind a fohercegi palota ketemeletes szecesszios garazsepulete, mind pedig az istallopalota Hauszmann-fele also epuletszarnyai fontos reszet kepeztek a kormanyzati negyed reprezentativ epuletegyuttesenek. En nem cserelnem le oket semmifele szoloskertekre amiket egyebkent a Tabanban is nyugodtan ki lehetne alakitani hiszen az biztos nem fog soha ujjaepulni. Mellesleg jobban is mutatna ott mint a kiralyi var keskeny es meredek lejtoin.
A fontebb felvazolt koncepcioval nem tudok egyeterteni, mivel jovahagyja a haborus ill. szocialista pusztitas kovetkezmenyeit es az egykori ertekek visszaallitasa helyett egy sem kiralyi szekhelyhez, sem modern vilagvaroshoz nem illo videkies milliot kivan kialakitani. Kozepkori vegvarak romjai korul kitunoen mutatnanak a tokek es a lugasok, de ide ez nem valo. Mellesleg, ki a fene akarja majd elfogyasztani azt a szolot es a belole keszult mustot vagy bort ami egy ilyen szennyezett levegoju es talaju varosban termett...


Szerintem, ha megtehetjük, akkor az újjáépítésekkor, nem kell mindig szolgaian ragaszkodni az eredeti állapotokhoz. Lehet jobb végeredményt is kihozni. Az nagyon jó hogy A József főhercegi palota visszaépül, így egy normális tér alakul ki a Szent György téren. Mellette a Királyi istállók visszaépítése már nem szükséges, hogy maradjon elég zöldterület. A várlejtőket sem kell beépíteni, sokkal látványosabb képet mutat a vár, ha zöldterület veszi körül.

Válaszok:
persona | 2020. december 13. 13:16

Ha ezt vesszuk alapul, akkor a puspokkertet sem kellett volna beepiteni hiszen izleses zoldfelulet volt fakkal, viragagyasokkal, dunai panoramaval es meg csak nem is foghijtelek volt megis felhuztak a helyen egy modern epuletet ami nem sokban emlekeztet az eredetire. Szerintem az istallot is vissza fogjak epiteni idovel de meg az asatasok sem fejezodtek be a helyen. Annyi biztos, hogy a Szent Gyorgy ter nyugati terfalat nem fogjak nyitottan hagyni csak azert, hogy tobb legyen a zoldfelulet tehat valamilyen epulet lesz ott is.
Es ha mar a zoldfeluleteknel tartunk, a folosleges szoloskertek kialakitasahoz egy csomo fat ki fognak vagni. Nem vagyok benne biztos, hogy megeri. A szolot ugyanis egesz even at gondozni kell. Kotozni, kacsozni, tetejezni, tragyazni, metszeni, permetezni, kapalni, szuretelni, stb. Ez rengeteg munka es szakertelmet igenyel ami nem olcso mulatsag, ha viszont elhanyagoljak, esetleg valamit elszurnak akkor borzalmasan fog kinezni, a tomenytelen darazsrol nem is beszelve amiket a felerett szolo fog ide vonzani. Mellesleg ki fogja folyamatosan orizni es megvedeni a vandaloktol es a tolvajoktol? Vagy csoszhaz is lesz a palotak alatt?
Ha a harom altalam emlitett reprezentativ epuletet visszaepitenek kozottuk meg mindig boven maradna parkosithato zoldfelulet es a fak tobbseget sem kellene kivagni. Amennyiben nem igy lesz akkor is celszerubb lenne a szolo helyett inkabb rozsatoveket ultetni. Az legalabb egesz nyaron nyilik es dekorativ szines viragaival inkabb emelne a palotanegyed pompajat ellentetben a szolovel.


A jelenlegi látkép fontos része a lovasszobor is.

Görgey Artúr tábornok lovasszobra
ifj. Vastagh György, a háborúban teljesen elpusztult szobrának újraalkotása - Marton László Kossuth-díjas szobrászművész által, 1998.
Helyszín: Budapest, Budai Vár, Fehérvári Rondella

Marton László szobrászművész Emlékoldala: https://www.facebook.com/marto..

Az Alkotó-ról itt is olvashatnak még:
https://kiskiralylanyszobor.hu..



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó