A budai Vár ma látható Fehérvári rondellája alig 70 éve, az ötvenes évek legelején épült, de szerkezete olyan rossz állapotban van, hogy nem javítható, ezért a munka során először el kell bontani, majd ezt követően újjá kell építeni azt. A rekonstrukciós munka 2021 első felében veszi kezdetét, de az előkészítő munkákat már elvégezte a Várkapitányság: geofizikai kutatással vizsgálták a lehetséges épített objektumokat, és statikai árkokkal vizsgálták a rondella és a várfal állapotát. Ezzel párhuzamosan a területen régészeti próbafeltárást végeztek a Budapesti Történeti Múzeum munkatársainak közreműködésével.

„A visszabontás is régészeti megfigyelés mellett zajlik majd, hogy az erődítmény műemléki és régészeti korú szövetei ne sérüljenek, a rondella belsejében pedig régészeti feltárásra kerül sor”

 – mondta el a PestBudának Harman Béla, a Várkapitányság projektmenedzsere és Fullár Zoltán, a Várkapitányság régészeti irodavezetője. A munkák során a jelenlegi bástya kőanyagát használják majd, az építmény mellvédje azonban némileg alacsonyabban lesz a mostaninál, illeszkedve a várfalak magasságához. A rekonstrukció egyik fontos célja, hogy ezután a rondellától a nyugati várfal mentén, az újjáépülő József főhercegi palota mellett végig lehessen sétálni a Koldus (vagy más néven: Hollós) kapuig, a Csikós-udvar vonaláig, körbejárhatóvá téve a területet.

A jelenlegi állapottal összehasonlítva jól láthatóak a különbségek. A rondella alatti, a bástya ívét követő kőfalszakasz az építmény XVII. század utáni méretéről árulkodik: a török harcok és az 1848-as forradalom idején a mainál nagyobb volt a rondella (Fotó: Várkapitányság NZrt.)

A rondella felújításával egy időben, a Budavári Önkormányzattal együttműködve a Várkapitányság elbontja, elszállítja és restauráltatja Görgei Artúrnak, az 1848–49-es szabadságharc fővezérének a lovas szobrát, amely 1998 óta áll a rondellán. Marton László alkotásáról érdemes tudni, hogy az 1935-ben Ifj. Vastagh György által készített, a II. világháborúban ledöntött, később a Sztálin-emlékműbe beolvasztott Görgei-szobor alapján készült. (Az eredeti mű a Hadtörténei Múzeum mellett, az Esztergomi rondellán állt.) A szobor talpazatának is külön története van, hiszen mielőtt a jelenlegi szoborhoz felhasználták volna, Sztálin és Lenin szobra is állt rajta a mai Ötvenhatosok terén. A munkálatok után a megszépült szobor a jelenlegi helyére kerül vissza.

Görgei Artúrnak a Fehérvári rondellán álló, 1998-ban felállított szobrát szintén felújítják (Fotó: Várkapitányság Nzrt./Kárász Karolina)

A Görgei-szobor a restaurálását követően visszakerül a Fehérvári rondellára (Fotó: Várkapitányság Nzrt./Kárász Karolina)

Kerttörténeti skanzen létesül a rondella mellett, megépül a Várgarázs III.

Mindemellett a Fehérvári rondellától a Karakas pasa tornyáig tartó részen, a várfalon kívül, a föld alatt megépül a mintegy 300 férőhelyes Várgarázs III., amely a parkolókon túl gépészeti berendezéseket is rejt majd (így például az újjáépülő József főhercegi palotáét is). A garázs fölött, a jelenleg elhanyagolt nyugati kertek helyén a budai borvidék egykor méltán híres szőlőtermelését bemutató szőlőskertet, és a budavári gyümölcsöskerteket megidéző érdekes helyszínt alakítanak ki.

A megújuló rondellát körülvevő kertek a hajdani budai borvidéket mutatják majd be szőlőkkel és gyümölcsfákkal (Forrás: Várkapitányság Nzrt.)

Az újjászülető kertekbe nemcsak a rondella irányából, hanem a várfal tetejéről is le lehet majd sétálni, hiszen újjáépül a háború után elbontott Ybl-lépcső is. Fontos megjegyezni, hogy a Várgarázs fölött több méter vastag földréteg lesz, elegendő teret biztosítva a növények gyökérzetének.

Visszaépül a megújuló kertet szegélyező Ybl-támfal is, a háború után készült Karakas pasa tornyától délre húzódó, jelenleg felújítás alatt álló támfal folytatása, így válik teljessé a rondellától délre húzódó falrendszer.

Az Ybl-támfal folytatása a Várgarázs III. bejáratával, háttérben a József főhercegi palota és a szintén visszaépülő Ybl-lépcső (Forrás: Várkapitányság Nzrt.)

Buda visszafoglalásakor és 1849-ben is fontos szerep jutott a bástyának

A rondella újjáépítése történelmi lehetőséget tartogat a régészek számára: a bástya területén ugyanis még soha nem végeztek átfogó feltárásokat, így azt sem tudni biztosan, mi rejtőzik az építmény belsejében. A rondella történetét azonban a források alapján rekonstruálni lehet, ami nagyban segíti a szakemberek munkáját – derült ki Fullár Zoltán szavaiból. 

A Várkapitányság régésze a PestBudának elárulta:

„A legkorábbi, XVI. századi ábrázolások még nem is rondellát, hanem szögletes ágyútornyot mutatnak, amely közvetlenül az akkori Zsidó (később Fehérvári) kapu mellett állt.”

Ez az építmény formáját tekintve tökéletesen beleillik a budai Vár török kort megelőző erődítményrendszerébe, már az Árpád-kori várfalakon is ilyen szögletesen záródó tornyokat láthatunk. Az 1540-es években viszont a torony jelentősen megsérült, ezután építették át rondellává: így a XVI. század végétől már minden ábrázoláson körbástyát láthatunk. 

Az 1660-as évek derekán – ahogy azt Evlia Cselebi török világutazó is leírta – az építményt bővítették, átépítették: ezt a nagyobb kiterjedésű bástyát nevezte el az utókor később Kászim pasa bástyájának. Ebből az időből a háborút követően került elő az építtetőről megemlékező török nyelvű emléktábla is. 

A bástya a Budát visszafoglaló ostromot ebben a formájában szolgálta végig. 1723-ban, a nagy budavári tűzvész alatt azonban a lőportár robbanása miatt a rondellát is jelentős kár érte. Helyreállításakor a korábbihoz hasonló formában épült újjá, de kapott két (egy északi és egy déli) ágyúkamrát is. Ezek közül a déli helye eddig is ismert volt, a mostani feltárások során viszont megtalálták az északi kamra padlózatát is. 

A rondella az 1849-es szabadságharc során is fontos szerepet játszott: a tőle délre lévő várfalszakaszon törtek be a honvédek a budai Várba. Emiatt is állították fel itt Görgei Artúr szobrát az Esztergomi bástya helyett. 

Az építményt 1892-ben bontották le, a József főhercegi palota környezetének, kertjének és az alatta húzódó sétányoknak a kialakításakor. A bontás azonban nem volt teljes körű, a felszín alatti részekre, az alapokra nem terjed ki. Ennek köszönhető, hogy a II. világháború utáni, rejtélyesen gyors újraépítést megelőző földmunkák során előkerült mind a XVI. századi kisebb, mind a későbbi, nagyobb méretű rondella alapja. Végül a budai Vár újjáépítésében jelentős szerepet betöltő Gerő László tervezésével és vezetésével a bástyát a korábbi, kisebb ívre alapozva építették újra, a Kászim pasa-féle nagyobb ívet pedig a sétány részévé tették: ez az állapot volt látható a mai napig. 

Feltárások a rondellánál (Fotó: Várkapitányság NZrt./Kárász Karolina)

Mi rejtőzik a rondella belsejében?

Bár a feltárások még zajlanak, könnyen lehet, hogy izgalmas török kori vagy akár a hódoltság korát megelőző időszakból származó maradványok is felbukkannak a rondella belsejéből, hiszen, mint már megjegyeztük, sem az 1892-es bontáskor, sem az 1950–51-es újraépítéskor nem bolygatták jelentősen a rondella falától keletre eső területet.  

A rondella belseje pedig lebontott épületek törmelékét rejtheti, hasonlóan az egykori, Dísz téri Vöröskereszt-székház nemrég feltárt pincéjéhez. Ugyanez valószínűsíthető a bástyától délre eső területen, a nyugati kertek helyén: a háborút követő tereprendezéskor ugyanis ide is jelentős mennyiségű törmeléket hordtak össze, többek között az 1968-ban lebontott József főhercegi palota romjait, így az újjáépítés előtt bőven akad még feltárnivaló.

Feltárások a rondella tövében (Fotó: Várkapitányság NZrt./Kárász Karolina)

A jövő viszont már feldereng előttünk: a rekonstrukció a Vár egyik kihasználatlan, funkció nélkül kallódó részét kapcsolja be ismét majd a városrész vérkeringésébe – ezzel új séta- és találkozóhellyel bővítve a mindig izgalmas budai Várat.

A Várkapitányság szakértői hozzátették, hogy a fenti munkálatok során kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a lehető legkisebb mértékben zavarják a budai Várban élők nyugalmát. A Tóth Árpád sétányhoz kapcsolódó átjárón és a rondellán a felújítás ideje alatt nem lehet majd sétálni, azonban a Palota úton a gyalogosok és az autósok számára is zavartalan marad a közlekedés.