Teljesen újjáépítik a Fehérvári rondellát és a nyugati kerteket, elkészül a Várgarázs III. is a budai Várban

2020. december 11. 10:00

Lebontják és újra felépítik a budai Vár Fehérvári rondelláját és környezetét. A Nemzeti Hauszmann Program egyik kiemelt célja, hogy a budai Várban élők, valamint az ide látogatók a várfalak mentén körbejárhassák a Budavári Palotanegyedet, ennek biztosításában pedig a Fehérvári rondellának is nagy szerepe van. A jövőben így megnyílik a nyugati várfal eddig lezárt szakasza is, és a bástyától sétálhatunk végig majd a Csikós-udvar irányába. A nyugati kertek a budavári szőlős- és gyümölcsöskerteket megidézve újulnak meg, az alattuk megépülő Várgarázs III. pedig tovább csökkenti majd a Várban parkoló autók számát.

A budai Vár ma látható Fehérvári rondellája alig 70 éve, az ötvenes évek legelején épült, de szerkezete olyan rossz állapotban van, hogy nem javítható, ezért a munka során először el kell bontani, majd ezt követően újjá kell építeni azt. A rekonstrukciós munka 2021 első felében veszi kezdetét, de az előkészítő munkákat már elvégezte a Várkapitányság: geofizikai kutatással vizsgálták a lehetséges épített objektumokat, és statikai árkokkal vizsgálták a rondella és a várfal állapotát. Ezzel párhuzamosan a területen régészeti próbafeltárást végeztek a Budapesti Történeti Múzeum munkatársainak közreműködésével.

„A visszabontás is régészeti megfigyelés mellett zajlik majd, hogy az erődítmény műemléki és régészeti korú szövetei ne sérüljenek, a rondella belsejében pedig régészeti feltárásra kerül sor”

– mondta el a PestBudának Harman Béla, a Várkapitányság projektmenedzsere és Fullár Zoltán, a Várkapitányság régészeti irodavezetője. A munkák során a jelenlegi bástya kőanyagát használják majd, az építmény mellvédje azonban némileg alacsonyabban lesz a mostaninál, illeszkedve a várfalak magasságához. A rekonstrukció egyik fontos célja, hogy ezután a rondellától a nyugati várfal mentén, az újjáépülő József főhercegi palota mellett végig lehessen sétálni a Koldus (vagy más néven: Hollós) kapuig, a Csikós-udvar vonaláig, körbejárhatóvá téve a területet.

A jelenlegi állapottal összehasonlítva jól láthatóak a különbségek. A rondella alatti, a bástya ívét követő kőfalszakasz az építmény XVII. század utáni méretéről árulkodik: a török harcok és az 1848-as forradalom idején a mainál nagyobb volt a rondella (Fotó: Várkapitányság NZrt.)

A rondella felújításával egy időben, a Budavári Önkormányzattal együttműködve a Várkapitányság elbontja, elszállítja és restauráltatja Görgei Artúrnak, az 1848–49-es szabadságharc fővezérének a lovas szobrát, amely 1998 óta áll a rondellán. Marton László alkotásáról érdemes tudni, hogy az 1935-ben Ifj. Vastagh György által készített, a II. világháborúban ledöntött, később a Sztálin-emlékműbe beolvasztott Görgei-szobor alapján készült. (Az eredeti mű a Hadtörténei Múzeum mellett, az Esztergomi rondellán állt.) A szobor talpazatának is külön története van, hiszen mielőtt a jelenlegi szoborhoz felhasználták volna, Sztálin és Lenin szobra is állt rajta a mai Ötvenhatosok terén. A munkálatok után a megszépült szobor a jelenlegi helyére kerül vissza.

Görgei Artúrnak a Fehérvári rondellán álló, 1998-ban felállított szobrát szintén felújítják (Fotó: Várkapitányság Nzrt./Kárász Karolina)

A Görgei-szobor a restaurálását követően visszakerül a Fehérvári rondellára (Fotó: Várkapitányság Nzrt./Kárász Karolina)

Kerttörténeti skanzen létesül a rondella mellett, megépül a Várgarázs III.

Mindemellett a Fehérvári rondellától a Karakas pasa tornyáig tartó részen, a várfalon kívül, a föld alatt megépül a mintegy 300 férőhelyes Várgarázs III., amely a parkolókon túl gépészeti berendezéseket is rejt majd (így például az újjáépülő József főhercegi palotáét is). A garázs fölött, a jelenleg elhanyagolt nyugati kertek helyén a budai borvidék egykor méltán híres szőlőtermelését bemutató szőlőskertet, és a budavári gyümölcsöskerteket megidéző érdekes helyszínt alakítanak ki.

A megújuló rondellát körülvevő kertek a hajdani budai borvidéket mutatják majd be szőlőkkel és gyümölcsfákkal (Forrás: Várkapitányság Nzrt.)

Az újjászülető kertekbe nemcsak a rondella irányából, hanem a várfal tetejéről is le lehet majd sétálni, hiszen újjáépül a háború után elbontott Ybl-lépcső is. Fontos megjegyezni, hogy a Várgarázs fölött több méter vastag földréteg lesz, elegendő teret biztosítva a növények gyökérzetének.

Visszaépül a megújuló kertet szegélyező Ybl-támfal is, a háború után készült Karakas pasa tornyától délre húzódó, jelenleg felújítás alatt álló támfal folytatása, így válik teljessé a rondellától délre húzódó falrendszer.

Az Ybl-támfal folytatása a Várgarázs III. bejáratával, háttérben a József főhercegi palota és a szintén visszaépülő Ybl-lépcső (Forrás: Várkapitányság Nzrt.)

Buda visszafoglalásakor és 1849-ben is fontos szerep jutott a bástyának

A rondella újjáépítése történelmi lehetőséget tartogat a régészek számára: a bástya területén ugyanis még soha nem végeztek átfogó feltárásokat, így azt sem tudni biztosan, mi rejtőzik az építmény belsejében. A rondella történetét azonban a források alapján rekonstruálni lehet, ami nagyban segíti a szakemberek munkáját – derült ki Fullár Zoltán szavaiból.

A Várkapitányság régésze a PestBudának elárulta:

„A legkorábbi, XVI. századi ábrázolások még nem is rondellát, hanem szögletes ágyútornyot mutatnak, amely közvetlenül az akkori Zsidó (később Fehérvári) kapu mellett állt.”

Ez az építmény formáját tekintve tökéletesen beleillik a budai Vár török kort megelőző erődítményrendszerébe, már az Árpád-kori várfalakon is ilyen szögletesen záródó tornyokat láthatunk. Az 1540-es években viszont a torony jelentősen megsérült, ezután építették át rondellává: így a XVI. század végétől már minden ábrázoláson körbástyát láthatunk.

Az 1660-as évek derekán – ahogy azt Evlia Cselebi török világutazó is leírta – az építményt bővítették, átépítették: ezt a nagyobb kiterjedésű bástyát nevezte el az utókor később Kászim pasa bástyájának. Ebből az időből a háborút követően került elő az építtetőről megemlékező török nyelvű emléktábla is.

A bástya a Budát visszafoglaló ostromot ebben a formájában szolgálta végig. 1723-ban, a nagy budavári tűzvész alatt azonban a lőportár robbanása miatt a rondellát is jelentős kár érte. Helyreállításakor a korábbihoz hasonló formában épült újjá, de kapott két (egy északi és egy déli) ágyúkamrát is. Ezek közül a déli helye eddig is ismert volt, a mostani feltárások során viszont megtalálták az északi kamra padlózatát is.

A rondella az 1849-es szabadságharc során is fontos szerepet játszott: a tőle délre lévő várfalszakaszon törtek be a honvédek a budai Várba. Emiatt is állították fel itt Görgei Artúr szobrát az Esztergomi bástya helyett.

Az építményt 1892-ben bontották le, a József főhercegi palota környezetének, kertjének és az alatta húzódó sétányoknak a kialakításakor. A bontás azonban nem volt teljes körű, a felszín alatti részekre, az alapokra nem terjed ki. Ennek köszönhető, hogy a II. világháború utáni, rejtélyesen gyors újraépítést megelőző földmunkák során előkerült mind a XVI. századi kisebb, mind a későbbi, nagyobb méretű rondella alapja. Végül a budai Vár újjáépítésében jelentős szerepet betöltő Gerő László tervezésével és vezetésével a bástyát a korábbi, kisebb ívre alapozva építették újra, a Kászim pasa-féle nagyobb ívet pedig a sétány részévé tették: ez az állapot volt látható a mai napig.

Feltárások a rondellánál (Fotó: Várkapitányság NZrt./Kárász Karolina)

Mi rejtőzik a rondella belsejében?

Bár a feltárások még zajlanak, könnyen lehet, hogy izgalmas török kori vagy akár a hódoltság korát megelőző időszakból származó maradványok is felbukkannak a rondella belsejéből, hiszen, mint már megjegyeztük, sem az 1892-es bontáskor, sem az 1950–51-es újraépítéskor nem bolygatták jelentősen a rondella falától keletre eső területet.

A rondella belseje pedig lebontott épületek törmelékét rejtheti, hasonlóan az egykori, Dísz téri Vöröskereszt-székház nemrég feltárt pincéjéhez. Ugyanez valószínűsíthető a bástyától délre eső területen, a nyugati kertek helyén: a háborút követő tereprendezéskor ugyanis ide is jelentős mennyiségű törmeléket hordtak össze, többek között az 1968-ban lebontott József főhercegi palota romjait, így az újjáépítés előtt bőven akad még feltárnivaló.

Feltárások a rondella tövében (Fotó: Várkapitányság NZrt./Kárász Karolina)

A jövő viszont már feldereng előttünk: a rekonstrukció a Vár egyik kihasználatlan, funkció nélkül kallódó részét kapcsolja be ismét majd a városrész vérkeringésébe – ezzel új séta- és találkozóhellyel bővítve a mindig izgalmas budai Várat.

A Várkapitányság szakértői hozzátették, hogy a fenti munkálatok során kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a lehető legkisebb mértékben zavarják a budai Várban élők nyugalmát. A Tóth Árpád sétányhoz kapcsolódó átjárón és a rondellán a felújítás ideje alatt nem lehet majd sétálni, azonban a Palota úton a gyalogosok és az autósok számára is zavartalan marad a közlekedés.

Buda, budai vár, Budapest, Bukovszki Péter, építészet, Fehérvári rondella, I. kerület, Nemzeti Hauszmann Program, Pest, újjáépítés, Várgarázs III., Várkapitányság, várkertek, Várnegyed

¹²⁷ ²⁵ ⁴

Kapcsolódó írások

Újjászületnek a Honvédelmi Minisztérium egykori szobrai a Szent György téren

2025. május 14. 18:00

A budai Várban újjáépülő Honvéd Főparancsnokság Szent György téri oldalán visszaállítják az egykori Honvédelmi Minisztérium homlokzatát, az eredeti díszítőelemeket, a szobrokat, reliefeket, ornamentikákat. A harmadik emelet párkányán egykor négy kiemelkedő hadvezér szobra sorakozott, Árpád fejedelem, Hunyadi János, Zrínyi Miklós és Pálffy János, ezeket is újraalkotják.

Hunyadi János gyermekkorában építtette Zsigmond király a fényűző budai palotáját

2025. május 6. 16:00

Hunyadi János és Luxemburgi Zsigmond király között közelebbi történelmi kapcsolat is fennáll, mintsem csak a kortársi viszony. Sokáig élt a nézet, hogy Hunyadi a király mostohagyermeke. Zsigmond Hunyadi János gyermekkorában építtette a budavári Friss palotáját, az építkezéseket később Hunyadi János fia, Mátyás király folytatta tovább, a fényűző épületekből azonban mára már semmi sem maradt.

Az első pesti lóvasút

2025. május 2. 15:00

Pesten a lóvasút 1866-ban indult meg, de az építéséhez szükséges engedélyt 1865. április 22-én adták ki. Az első vonal Újpestre vezetett. Az első engedély évtizedekre meghatározta Pest tömegközlekedését.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Ahol világhódító zene született – 35 éves a Kodály Zoltán Emlékmúzeum

2025. május 14. 9:00

Kodály Zoltán nevét valószínűleg minden magyar ismeri, és a budapestiek azt is tudják, hogy az Andrássy út köröndje az ő nevét viseli. Az viszont talán már kevésbé közismert, hogy a kör alakú kis teret azért nevezték el 1971-ben a híres zeneszerzőről, mert ő közel fél évszázadon keresztül a körönd egyik házában élt. Egykori lakásában 1990 tavaszán, vagyis 35 évvel ezelőtt nyílt meg a Kodály Zoltán Emlékmúzeum.

Számos ház és közösségi kert nyitja meg a kapuit májusban

2025. május 13. 14:00

A Nádor utcai CEU Campus, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Piarista Gimnázium, a Róth Miksa Emlékház, az ELTE Trefort kert és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem is csatlakozik az idei Budapest100 programsorozathoz. Kinyitja kapuit a budai Vár több műemlék lakóháza és sok más épület Budapest tizennégy kerületében, de az építészeti örökség mellett idén a város néhány különleges kertje is megismerhető.

A gőzkocsi 190 éve jelent meg Pesten utcáin

2025. május 13. 9:00

Ló nélkül mozgó jármű Pest utcáin majd 60 évvel az első hazai automobil előtt? Igen, 1835 tavaszán a pestiek egy bécsi műszerész-optikus által Angliában megvásárolt gőzkocsi próbálkozásait láthatták.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Ahol világhódító zene született – 35 éves a Kodály Zoltán Emlékmúzeum Kodály Zoltán nevét valószínűleg minden magyar ismeri, és a budapestiek azt is tudják, hogy az Andrássy út köröndje az ő nevét viseli. Az viszont talán már kevésbé közismert, hogy a kör alakú kis teret azért nevezték el 1971-ben a híres zeneszerzőről, mert ő közel fél évszázadon keresztül a körönd egyik házában élt. Egykori lakásában 1990 tavaszán, vagyis 35 évvel ezelőtt nyílt meg a Kodály Zoltán Emlékmúzeum.

⁴ ⁰ ⁰

A gőzkocsi 190 éve jelent meg Pesten utcáin Ló nélkül mozgó jármű Pest utcáin majd 60 évvel az első hazai automobil előtt? Igen, 1835 tavaszán a pestiek egy bécsi műszerész-optikus által Angliában megvásárolt gőzkocsi próbálkozásait láthatták.

¹ ⁰ ⁰

Átadásakor modernnek számított – A Ferihegyi repülőteret 75 éve nyitották meg A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret 75 évvel ezelőtt, 1950. május 7-én adták át. Hatalmas ünnep volt, a közönséget külön autóbuszok szállították Ferihegyre. Persze az akkori reptér egész más volt, mint a mostani.

³ ⁰ ⁰

Hunyadi János gyermekkorában építtette Zsigmond király a fényűző budai palotáját Hunyadi János és Luxemburgi Zsigmond király között közelebbi történelmi kapcsolat is fennáll, mintsem csak a kortársi viszony. Sokáig élt a nézet, hogy Hunyadi a király mostohagyermeke. Zsigmond Hunyadi János gyermekkorában építtette a budavári Friss palotáját, az építkezéseket később Hunyadi János fia, Mátyás király folytatta tovább, a fényűző épületekből azonban mára már semmi sem maradt.

⁶¹ ⁴ ¹

Az első pesti lóvasút Pesten a lóvasút 1866-ban indult meg, de az építéséhez szükséges engedélyt 1865. április 22-én adták ki. Az első vonal Újpestre vezetett. Az első engedély évtizedekre meghatározta Pest tömegközlekedését.

⁶⁷ ⁰ ⁰

A vértezetbe öltöztetett vitéz – Hunyadi Jánost mintázó alkotások Pest-Budán A főként hadvezérként ismert Hunyadi János daliás termetét alighanem a plasztikus, háromdimenziós szobrok tudják leginkább visszaadni, amelyekből több is látható Pest-Budán. Hunyadi első ábrázolása Thuróczy János krónikájának két kiadásában maradt ránk, Mátyás király pedig két monumentális emlékművel tisztelgett az édesapja előtt, amelyek közül az egyik a budai királyi palotáján volt látható.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

A sikertelenségre kárhoztatott 415-ös Az Ikarus buszok között egyfajta átmeneti típus volt a 425-ös. A hatalmas sikerű 200-as kocka autóbuszok és a sajnos már nem sikeres alacsony padlós Ikarusok között lett volna számára 10 év, hogy Budapesten és a világon elterjedjen, és az elődhöz mérten sikeres legyen, de a 40 éve Budapesten megjelent Ikarus 415-ös típusnak erre nem volt esélye.

⁵⁴ ² ¹

A budapesti hidak újjáépítésének kérdései Budapesten 80 évvel ezelőtt, 1945 tavaszán az egyik legfontosabb kérdés a dunai átkelők helyreállítása volt. Nem véletlen, hogy már 1945. április 19-én a kormány jelentős összegeket szavazott meg az első átkelők felépítésére, egy híd helyreállítására, egy új építésére és egy pontonhíd létesítésére.

¹⁰⁹ ⁰ ⁰

Kis Vatikán Budapesten – Ahol a város legkatolikusabb területe volt Az idén nemcsak húsvétkor, a kereszténység legnagyobb ünnepén keresik fel hívek és zarándokok tömegei a Vatikánt, hanem a 2025-ös szentév alkalmából is, hogy a szakrális helyszín részeseivé válva lelki megtisztulásban és egyházi áldásban részesüljenek. Alig ismert, hogy a két világháború között a pesti Józsefvárosban is létezett egy Kis Vatikán, mely számos egyházi intézményen kívül a keleti és nyugati határa mentén templomot és kápolnát is magában foglalt.

¹⁰² ² ⁰

A Malév első nagy repülőgépe Ferihegyen Az egykori Malév Budapestről teljesen új célállomásokat tudott elérni az 1960-as évek elejének egyik szovjet „óriásgépével”, a legendás Il–18-sal. A magyar légi közlekedés ezzel a géppel lett „nagykorú”.

¹³⁹ ⁰ ¹

Ötven éve adták át Budapest legnagyobb KRESZ-parkját a Városligetben Ötven éve egy új kezdeményezést valósítottak meg a közlekedésbiztonságért felelős szakemberek. Elborzadva a gyereket érintő sok közlekedési balesettől különleges parkokat terveztek azért, hogy a kicsik játszva ismerjék meg a közlekedési szabályokat. A legnagyobb KRESZ-park 50 éve nyílt meg a Városligetben.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

A metróépítés 45 éve – A kék metró második szakaszát 1980 márciusában adták át A tömegközlekedés és annak fejlesztése Pest és Buda modern kori történetének szerves része. A metróhálózat kiépítése már a XIX. század végén megkezdődött, és minden bizonnyal folytatódik a XXI. század első harmadában is. Ennek a fejlesztésnek volt fontos állomása a 3-as metróvonalon a Nagyvárad tér – Kőbánya-Kispest közötti szakasz átadása 45 évvel ezelőtt.

¹³¹ ⁰ ²

Fényreklámok a pesti háztetőkön – Száz éve szigorították a szabályokat Budapesten a XX. század elején kezdtek elterjedni a többemeletes bérházak tetejére épített fényreklámok, amelyek rövid időn elül ellepték a legforgalmasabb utcákat. Térhódításukat átmenetileg egy 100 évvel ezelőtti tűzeset akasztotta meg, amikor kiderült: az addig felszerelt táblák többsége tűzveszélyes. A főváros 1925-ben szigorú rendeletet alkotott, amely immár nemcsak építészeti, de tűzbiztonsági szempontból is meghatározta a felszerelés és működtetés feltételeit.

¹¹⁰ ⁰ ¹

A legnagyobb magyar és a haza bölcse A Nemzeti Múzeumban található Than Mór-freskón a reformkor nagyjai közül Széchenyi István és Deák Ferenc alakja látható középen, akik a békés polgári átalakulás főszereplői voltak a reformkortól kezdve. A két politikus Batthyány Lajos 1848-as kormányában került egymással a legközelebbi kapcsolatba, 1854-ben pedig üzletet is kötöttek egymással.

¹⁶³ ⁰ ⁰

Egy érdekes külsejűnek nevezett épület – 40 éve nyitották meg a Lőrinci Nagykönyvtárat Negyven éve, 1985. március 18-án avatták fel a XVIII. kerület új létesítményét, a főkönyvtárat, amely az új városközpont egyik fontos eleme volt, és egyúttal a pestszentlőrinci városrész évtizedes könyvtárelhelyezési problémáit is orvosolta.

¹¹⁹ ¹ ¹

A Kisföldalatti nagy felújítása Harminc évvel ezelőtt az akkor 99 éves Kisföldalatti átfogó felújításon esett át. A pályát, az alagutat és a kocsikat is érintette a munka, amely miatt fél évre az Andrássy utat is le kellet zárni.

¹²² ¹⁹ ⁴

A legbátrabb forradalmár – Jókai Mór szerepvállalása március 15-én Március 15-ét ma leginkább Petőfi Sándor alakja határozza meg, hiszen a Nemzeti dal elszavalása a forradalom egyik legemblematikusabb pillanata lett. Mégis, ha a történelmi eseményeket alaposabban megvizsgáljuk, világossá válik, hogy Jókai Mór szerepe nemcsak egyenrangú volt barátjáéval, hanem talán még jelentősebb is. A következőkben Jókai Mór március 15-ei tevékeny szerepét követjük végig korabeli írások és saját visszaemlékezései alapján.

¹²⁹ ⁰ ⁰

Nyolcvan éve indult újra az élet a fővárosban – Ferencváros pusztulása és újjáépítése A második világháború rendkívül súlyos károkat okozott a fővárosban mind a budai, mind a pesti oldalon. A Budapest 14 kerületében lévő közel 40 ezer épület mintegy egyharmada megsemmisült vagy súlyosan megrongálódott. Ferencváros ipari területei miatt szinte teljes egészében csatatérré változott.

¹⁰⁵ ⁰ ⁰

A sikló és a fogas: a gőzvontatás különleges esetei Budapesten A XIX. században a városi közlekedésben a lovak biztosították a mozgatóerőt, a távolsági közlekedésben pedig a gőz. Miért nem jelent meg a városokban, így Budapesten a gőzvontatás, illetve, ha mégis alkalmazták, milyen különleges esetekben?

¹³⁶ ⁰ ⁰

A közlekedés újjáélesztése a 80 évvel ezelőtti pusztulás után Budapest II. világháborús ostroma szinte teljes pusztulást hozott a városra. A hatalmas károk a közlekedési hálózatokat is érintették. Nemcsak a világszép hidak felrobbantását értjük alatta, hanem a tömegközlekedési hálózat pusztulását, márpedig közlekedés nélkül egy világváros nem működhet. Nézzük meg, hogyan indult újra a közlekedés 1945 februárjában!

⁹² ⁰ ⁰

Az első fizetőparkoló Budapesten Budapesten 60 éve kell a közterületi parkolásért fizetni. Az első fizetős parkoló a belváros közepén, a nem sokkal korábban átadott, új Erzsébet híd pesti hídfője alatti terület lett. Az, hogy miért kellett már akkor fizetős parkolót kialakítani, érdekes történet.

⁹⁸ ⁰ ⁰

Modernizált műemlék – A Magyar Nemzeti Bank megújult székházában jártunk A Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székháza 120 évvel ezelőtt készült el Alpár Ignác tervei szerint, de egészen a legutóbbi időkig nem történt rajta átfogó helyreállítás. Az elmúlt három év során azonban felújították és modernizálták a műemlék épületet, amelyet most mi is bejárhattunk: megtekintettük az első emelet helyreállított reprezentatív tereit, amelyet évtizedekkel ezelőtt osztottak ketté, láttuk a korábbi elfalazásból kiszabadított lodzsákat, megtekintettük a díszlépcsőházat, az üveghidat és az udvart lefedő üvegtetőt.

⁶⁵ ⁷² ⁷

Budapest leghíresebb díszpolgára – A 200 éve született Jókai Mór és a főváros kapcsolata Kétszáz éve született Ásvai Jókay Móric, vagy ahogy mindnyájan ismerjük, Jókai Mór, „a nagy mesemondó”, aki regényeivel, közéleti tevékenységével és rendkívüli munkabírásával meghatározta a XIX. századi magyar kultúrát. Bicentenáriuma alkalmából cikkünkben Jókai és a főváros kapcsolatát mutatjuk be: hogyan kötődött Budapesthez, milyen helyszínekhez fűzték az emlékei, hol élt, és miként örökítette meg a város átalakulását műveiben.

¹⁰³ ⁰ ⁰

A Kelenföldi pályaudvar aluljárója 40 éve készült el A Kelenföldi pályaudvaron 40 éve adták át az első aluljárót és a három fedett peront, amelyről összesen 6 vágányt lehetett elérni. A beruházás 5 évig tartott, és akkor azt gondolták, ez csak az első ütem.

⁷⁹ ⁰ ⁰

Az első magyar légitársaság Az első magyar polgári légitársaság 105 éve alakult meg. A sikeres indulást a trianoni szerződés aláírását követően bevezetett repülési tilalom törte derékba, de amíg üzemelt e cég, személyeket és légi postai küldeményeket szállított Budapest és több vidéki város között.

¹⁹⁹ ⁰ ⁰

Nyolcvan éve veszett oda a Duna-korzó patinás szállodasora A Budapest ostromakor, 1944–45-ben elszenvedett sérülések pecsételték meg a pesti Duna-korzó patinás, európai hírű szállodáinak sorsát: a bontásukról döntöttek. A Ritz Szálló, a Grand Hotel Hungária, a Bristol és a Carlton helyére, a Lánchíd és az Erzsébet híd közötti Duna-partra modern szállodák épültek az 1960-as és az 1980-as években.

¹⁴ ¹¹⁷ ²

Miért költözött Ganz Ábrahám Budára? A Ganz-gyár egykor Magyarország ipari-innovációs zászlóshajója volt, amely sok esetben a világszínvonalat messze megelőzve fejlesztett ki és gyártott termékeket. Az egész hatalmas konglomerátum egy kis budai hétfős öntödéből indult, amelynek működési engedélyét 1845 január végén, február elején kapta meg a svájci illetőségű Ganz Ábrahám.

¹²⁶ ⁰ ⁰

Tatra villamosok az 59-es vonalán Új, modern, korszerű villamosok jelentek meg Budapesten 1980-ban, egy frissen felújított pályán. Ezek voltak a Tatra villamosok, amelyek rendszeres forgalmukat 45 éve kezdték meg az 59-es vonalán.

¹¹¹ ⁰ ¹

A pest-budai állóhíd vámmentessége A budapesti hidakon 1918-ig fizetendő díj nem a híd használatának díja volt, hanem egy középkori eredetű útvámfajta, és mint ilyen, beletartozott a magyar nemesség évszázados adómentességi kiváltságába. Azonban 1835. január 24-én az országgyűlés főrendi háza is elfogadta, hogy legalábbis ebben az esetben kivételt tesznek.

¹¹⁴ ⁰ ⁰

A pesti mágnásnegyed Janus-arcai A pesti mágnásnegyednek – más városrészekhez hasonlóan – léteznek olyan ábrázolásai, amelyek a városrész fejlődésének azokról az egyedi pillanatairól szólnak, amikor a múlt és a jövő egy képben, együttesen van jelen. Úgy, mint a rómaiak ősi istene, Janus, aki egyik arcával a múltba, a másikkal viszont a jövőbe tekint. A január hónap névadója kapcsán a városrész kiépülésében megjelenő képi ellentétekről szólunk.

¹²⁶ ³ ⁰