Az Országgyűlés törvényalkotási bizottságában december 10-én elfogadott módosító javasatból derül ki, hogy a Közép-európai Oktatási Alapítvány vagyonkezelésébe kerülhet a II. kerületi, Hűvösvölgyi út 116. szám alatti épület, amely egykor az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetnek (OPNI) adott otthont.

A Közép-európai Oktatási Alapítvány létrehozását a kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Szijjártó Péter 2020. november 10-én benyújtott (T/13660. számú) törvényjavaslatban kezdeményezte. Az alapítvány feladata egy középiskola megalapítása, amely „nevelési-oktatási intézménynek, nemzetközi iskolának minősül”, „egy új, regionális iskolázású, a magyar és a szomszédos államokból érkező tanulók számára köznevelési intézmény”, és kollégiummal is rendelkezik.

A törvényjavalat szerint az új iskola tandíjat fog szedni, azonban szociális okokból a tanulók tandíjmentességet kaphatnak. Az intézmény ösztöndíjprogramokat is működtethet. A tervezett új középiskoláról ezt olvashatjuk a dokumentumban: „A létrejövő oktatási-nevelési intézmény a tervek szerint 4+1 előkészítő évfolyamon biztosítana kiemelt színvonalú, középfokú oktatást a diákok számára. Az intézmény»boarding school« (bentlakásos iskola) jellegéből fakadóan a magas színvonalú képzés nyújtása mellett nevelési tevékenységet is végez, a tantermen kívüli foglalkozások a közép-európai (kiemelten kárpátmedencei) identitás erősítése szellemében kerülnek kialakításra, a programok keretében a magyar és regionális értékek, kultúra és hagyományok ismeretének átadása kulcselemként szerepel”.

Ez az intézmény tehát, mint a vagyonjuttásáról szóló előterjesztésből kiderül, az OPNI egykori épületében fog működni.

Az OPNI épülete 2013-ban (Forrás: Wikimedia)

A II. kerületi, Hűvösvölgyi út 116. szám alatti, 40 hektáros parkban fekvő kórházépület 2007 óta áll üresen. Az épület maga eleve elmegyógyintézetnek épült, Budai Magyar Királyi Országos Tébolyda néven 1868. december 6-án nyitotta meg kapuit háromszáz beteggel.

Ahogy a pestbuda.hu korábbi cikkeiben már írtunk róla, először  a XVIII. század végén, 1791-ben merült fel, hogy fel kellene építeni az első magyarországi tébolydát. A téma akkor vált nagyon időszerűvé, amikor 1812-ben a bécsi, a prágai és a lembergi elmegyógyintézetek bezárták a kapuikat a magyar betegek előtt. A Helytartótanács 1848 elején Schwartzer Ferencet, a bécsi kórház elmeosztályának korábbi munkatársát külföldi körútra küldte, hogy tanulmányozza az európai elmegyógyintézeteket. A tapasztalatai alapján Schwartzer 1848 őszén javaslatot nyújtott be a kormánynak a tébolyda felállításáról. A megvalósítást megakasztotta ugyan az 1848-1849-es szabadságharc, de az 1850-es évektől ismét halaszthatatlannak tűnt a probléma megoldása. 

Ekkor vásárolták meg Göbl Lipót budai molnár hűvösvölgyi telkét az országos intézet felépítéséhez (az egykori tulajdonosa után hívták a területet németül Leopoldfeldnek, azaz Lipótmezőnek). Ez a telek ma a Hűvösvölgyi út 116. szám alatt található.

Grafika a Magyar Királyi Tébolydáról 1869-ből (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az építkezést Ferenc József rendelte el, Zettl Lajos építészeti tanácsnok tervei alapján. A kivitelezését 1859-ben kezdték meg és 1868-ra fejezték be, Drasche Henrik irányításával.

A késő romantikus stílusban épült, négyszintes épület kezdetben 500 beteget tudott befogadni. A tébolydában a kórtermek mellett  orvosi lakásokat, a személyzet szállásait, konyhát, irodákat, raktárakat is kialakítottak. Kápolna is volt az épületben, a betegek számára színház, szalon zongorával és úszómedence, illetve az orvosok számára egy kutatólabort is létesítettek. Az épületet egy 40 hektáros park veszi körül.

Képeslap a Magyar Királyi Tébolyda főkapujáról az 1900-as évekből (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Lipótmezőn több ismert művész is megfordult, például Gulácsy Lajos festőművész, aki értékes képeket ajándékozott az elmegyógyintézet számára. A legenda szerint maga Erzsébet királyné (Sisi) is itt pihent fia, Rudolf trónörökös elvesztése után.

Az ötvenes években itt hoztak létre az országban elsőként gyermekpszichiátriai osztályt, illetve ekkor kapta az Országos Ideg- és Elmegyógyintézet nevet is. Később ezt a nevet Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetre (OPNI) változtatták.

Jelenleg az OPNI területére nem lehet belépni (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Gyurcsány-kormány 2007-ben döntött a kórházi ágyak csökkentéséről és az értékes telken lévő kórházépületek teljes kiürítéséről. Ennek esett áldozatul az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet is. A betegeket kiköltöztették, az orvosokat és az ápolószemélyzetet szélnek eresztették, az épület pedig azóta is üresen áll és egyre rosszabb állapotban van.

Nyitókép: A Lipótmezei elmegyógyintézet 2007-ben (Fotó: Wikipedia)

Korábbi cikkeinket is figyelmébe ajánljuk: Impozáns épületek állnak elhagyatottan Budapest-szerte

Karácsonyozás és fapuska: élet a lipótmezei tébolydában 150 éve

Sárga ház blues: Lipótmező története