Mielőtt megismerkednénk a Bulyovszky-villa történetével, beszéljünk egy kicsit magáról az épülettípusról! A villa a XIX. századi historizáló építészet elterjedt épülettípusa, mely a XVIII. és XIX. század fordulóján vált egyre gyakoribbá. Kialakulása a romantikus természetkultuszhoz köthető, mely először az arisztokrácia, majd a polgárság körében is elterjedt.

Bár mindkét említett társadalmi osztályra jellemző volt az egészségtelen városi környezetből a természetbe való elvonulás igénye, a villaépítészet mégis elsősorban a városi polgárság sajátja maradt. Ez nem meglepő, az arisztokrácia ugyanis rendelkezett vidéki kastélyokkal, és jellemzően ott is élt, kevésbé a városokban. Míg a kastélyok gyakran a nagyobb településektől igen távol helyezkedtek el, addig a villák, villanegyedek építésénél fontos szempont volt a nagyváros közelsége, hiszen a dolgozó polgár nem maradhatott túl sokáig távol a munkahelyétől, vállalkozásától.

A villanegyedek kialakulásuk szerint két nagy csoportba sorolhatók, olvasható a Magyar művészet a 19. században című sorozat építészettel és iparművészettel foglalkozó kötetében (szerkesztője Sisa József). Az első csoportba azok a negyedek tartoznak, amelyek a városok közelében elhelyezkedő, alapvetően mezőgazdasági területeken jöttek létre. A XVIII. század elején ezeket a területeket még valóban zöldség- és gyümölcstermesztésre használta a városi polgárság, a telkeken általában csak egy kis szerszámoskunyhó vagy esetleg mulatóház állt.

A XVIII. század végén elkezdődött folyamat részeként azonban a korábbi kunyhók szépen lassan egyre bővülni kezdtek, egyre komolyabb épületek váltották fel őket, mígnem a XIX. század második felére parkosított kertekben álló elegáns nyaralókká váltak. Ilyen korábbi mezőgazdasági területen álló villanegyed a budapesti Svábhegy vagy Zugliget, illetve a soproni Lőverek.

Képeslap az Andrássy útról, 1902. A kép bal oldalán a Bulyovszky-villa oromzata látható a művésznő szobrával (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A másik csoportba az eleve villanegyed kialakításának céljából kiparcellázott területek tartoznak. A szintén kellemes természeti adottságokkal rendelkező területeken az egységes telekméret miatt általában hasonló méretű és stílusú, hasonló kerttel körülvett villák épültek. Az így kapott villanegyed összképe sokkal harmonikusabb, ám kevésbé vadregényes, mint a korábban ismertetett típus. Az utóbbi csoportba tartozik a balatonfüredi villatelep és az Andrássy utat szegélyező villák is, amelyeknek egyike cikkünk témája, a Bulyovszky-villa.

Katonai díszszemle III. Viktor Emánuel olasz király tiszteletére 1937-ben. A háttérben a Bulyovszky-villa látható (Fotó: Fortepan/Képszám: 120521)

Az első és a második csoportba tartozó villanegyed elterjedéséhez is hozzájárult a tömegközlekedés fejlődése, hiszen a korábban nehezen elérhető területekről a XIX. század második felében már napi munkavégzés céljából is bejuthattak a villanegyedek lakói a városba. A fejlett tömegközlekedés természetesen az egyre nagyobb népsűrűséghez is hozzájárult, a város szövete hamar körbevette a villanegyedeket, így azoknak természetközeli jellege sok esetben már a XIX. század végére elveszett. Sőt, a korábban nagyobb telkeket sok esetben kisebbekre osztották, így az újonnan emelt nagyobb épületek „bekúsztak” a villák közé.

Az előbb ismertetett okok miatt mára sajnos kevés eredeti formában megmaradt XVIII–XIX. századi villanegyeddel találkozhatunk, de az Andrássy út külső szakaszán elhelyezkedő épületek még őrzik a villanegyedek hangulatát. Mint láthattuk, a villaépítészet Magyarországon a XIX. század második felében lendült fel igazán, az időszaknak megfelelően a historizmus minden stílusa jellemző rá, gyakran egy nyaralónegyeden belül is különböző stílusú épületekkel találkozhatunk.

A főhomlokzat loggiája, az előtérben egy édesanyát gyermekeivel ábrázoló szobor látható, amely már a Magyar Nők Szövetségéhez köthetó (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Andrássy úton (vagy eredeti nevén Sugárúton) álló villák azonban legtöbbször az Ybl Miklós által is képviselt itáliai neoreneszánsz stílusban épültek. Az általunk tárgyalt Bulyovszky-villa azonban enyhén kilóg a sorból, hiszen nem itáliai, hanem német neoreneszánsz stílusban épült. A stílusválasztás okaira a következőkben megpróbálunk választ találni. Az épületet Fellner Sándor tervezte 1884-ben fiatal építészként. A Szentháromság téri Pénzügyminisztérium és a Markó utcai Igazságügyminisztérium építészének életművében igen fontos helyet foglal el ez a villa, hiszen ez volt az első önálló megbízása, amelyet ráadásul magas színvonalon teljesített. Viszont mivel kezdő építész volt, valószínűleg nem az ő személyében kell keresnünk a stílusválasztás okát.

A Bulyovszky-nyaraló az Andrássy út 124. alatt 1889-ben (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A német neoreneszánsz az 1880-as években volt népszerű Magyarországon, ez elsősorban Steindl Imre munkásságának köszönhető. Viszont, mint ahogy Rozsnyai József is rámutat Meinig Arthur című könyvében, a német nyelvterületről érkező, majd Magyarországon hazát találó fiatal építészek, például Meinig Arthur vagy Schmahl Henrik tevékenysége is hozzájárult a stílus elterjedéséhez. Ők ugyanis kiválóan ismerték és magas szinten művelték szülőföldjük építészetét, népszerűvé téve azt. A megrendelő maga is személyesen kötődött a német területekhez, így valószínűleg a stílusválasztás okát is itt kell keresnünk.

A megrendelő, Bulyovszkyné Szilágyi Lilla nemesi származású színészcsalád sarjaként született Kolozsváron, 1833-ban, tudjuk meg a Magyar Színművészeti Lexikonból. Már gyermekként színpadra állt, tehetségének köszönhetően hamar felhívta magára a figyelmet.

Barabás Miklós: Bulyovszkyné Szilágyi Lilla, a sikeres színésznő (Forrás: Wikipédia)

1848-ban házasodott össze az ügyvéd, hírlapíró és színdarabíró Bulyovszky Gyulával, aki a márciusi ifjak egyikeként a 12 pont egyik fogalmazója is volt. A művésznő ugyan egyértelműen tehetséges volt, mégis mellőzöttnek érezte magát Pesten, így külföldön folytatta pályáját. Német nyelvterületen Lilla von Bulyovszky néven óriási sikereket ért el, szász királyi udvari színésznő lett, és II. Lajos bajor király is a rajongói közé tartozott. Fontos szerepei közé tartozott Ophélia, Stuart Mária és Sappho.

Bulyovszky Gyula ügyvéd és hírlapíró portréja (Forrás: Wikipédia)

Az 1870-es években azonban hazatért Magyarországra, itt folytatta karrierjét. Idős korában visszavonult, idejét Grazban és Budapesten töltötte. Andrássy úti villáját férje halála után, 1884–1885-ben építtette. Mint láthatjuk, a Szászországban és Bajorországban elért sikerek igen fontos szerepet játszottak életében, így elképzelhető, hogy ezek miatt választotta a német neoreneszánsz stílust. Az épület főhomlokzatát szemlélve láthatjuk, hogy tömege alapvetően szimmetrikus, ami jellemző a magyar villaépítészetre. A szimmetriát csak a sarkon elhelyezett tornyocska töri meg.

A főhomlokzat legjellegzetesebb része az enyhén előreugró középrizalit, földszintjén elegáns loggiával. A Palladio-motívumos loggia ugyan inkább az itáliai neoreneszánszhoz sorolható, más német neoreneszánsz épületeken is megjelenik. (Például Schmahl Henrik egyes munkáin.) A loggia fölött nagy méretű erkély van, a rizalitot pedig látványos oromzat zárja. Az oromzaton nagyrészt még megtalálhatók az eredeti domborművek, azonban a művésznőt Sappho képében, vagyis egyik legfontosabb szerepében ábrázoló szobra sajnos már nem látható.

A Bulyovszky-villa főhomlokzata (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az épület többi homlokzatán is látványos dekoráció figyelhető meg, leginkább az ablakok és ajtók köré csoportosítva, illetve a saroktornyokon. Több helyütt láthatunk különböző maszkokat, amelyek szintén a megrendelő foglalkozására utalnak. Mint a villákban általában, ebben az épületben is a földszinten, illetve az első emeleten, a főhomlokzat mögött találhatók a legreprezentatívabb terek.

A főhomlokzat oromzatán látható maszkos dekoráció (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A főlépcsőház igen elegáns, ma is nagyrészt eredeti állapotában látható. Több helyiségben dongaboltozat figyelhető meg stukkódíszítéssel. (Sajnos jelenleg az épületbe való bejutás lehetetlen, így a belső bemutatása során csak néhány fényképre, leírásra támaszkodhatunk.)

Az épület egyik oldalhomlokzata saroktornyokkal és tagolt toronysisakokkal (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Bulyovszkyné Szilágyi Lilla már életében is sokat adakozott, főleg kevésbé szerencsés sorsú színészek, szegények és árvák megsegítését tűzte ki céljául. Mivel gyermeke nem volt, halálával vagyonát idős színészeket támogató alapítványokra és erdélyi árvaházakra hagyta. Cikkünk írásakor sajnos nem találtunk arról információt, hogy a villát végül melyik szervezet vagy ki örökölte, de az tudható, hogy 1949-ben államosították, mint a legtöbb hasonló ingatlant.

A villa virágmotívumokkal díszített kovácsoltvas kerítése (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Bulyovszky-villa lépcsőháza (Fotó: nokszovetsege.hu)

Az épületet a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége kapta meg, amely 1957-től a Magyar Nők Országos Tanácsa nevet vette fel. Utódszervezete, amely a rendszerváltás után Magyar Nők Szövetsége néven működött, szintén megörökölte az Andrássy úti villát. Az épületben működött a Magyar Szexmunkások Egyesülete is (honlapjukon ma is ez a cím áll), és itt volt a Magyar Ház Alapítvány által kiadott Demokrata című hetilap szerkesztősége is, amely időközben elköltözött, mert a kiadó megvált a tulajdonjogától.

A nőszövetség tulajdonrészére októberben tűzött ki árverést a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar, de azt december elején visszavonták, a Magyar Nők Szövetsége eladta ingatlanrészét. A villa állapota szerencsére egyáltalán nem rossz, de felújítandó. Kíváncsian várjuk, mi lesz a sorsa.

Harc a Bulyovszky-villáért

A Magyar Nők Szövetsége a rendszerváltáskor megörökölte az Andrássy út 124. szám alatti Bulyovszky-villa használati jogát, ám tulajdonjogot csak 1998-ban szerzett, mégpedig a villa 55 százalékára. A szerzési jogcím a tulajdoni lapon átruházásként szerepel, vagyis a nőszövetség ingyenesen jutott hozzá az értékes ingatlanhoz.

Az 1839 négyzetméteres saroktelken álló, két utcáról megközelíthető műemlék épület maradék 45 százalékán több szervezet is osztozott az elmúlt két évtizedben. Ingyenes vagyonátruházással  szerzett tulajdonjogot a Magyar ENSZ Társaság 2002-ben, a Magyar Demokrata című folyóiratot is kiadó Magyar Ház Alapítvány és a Bocskai István Szabadegyetemért Alapítvány 2004-ben. Utóbbi tulajdonjogát 2013-ban törölték, míg a Magyar Ház Alapítvány az elkövetkező években további ingatlanrészeket vásárolt meg. Ám a tulajdoni lap adatai szerint az alapítvány idén februárban eladta a vagyonrészét, azt a MAZ Real Estate Zrt. vásárolta meg, a főtevékenységként vagyonkezeléssel foglalkozó cég tulajdonjogát 2020. február 28-án jegyezték be. Ezt követően ugyanez a cég a villában 2015-től részesedéssel rendelkező Horizont Handels und Industrie AG tulajdonrészét is megvette.

A Magyar Nők Szövetsége a saját ingatlanrészét az elmúlt években bérbeadással próbálta hasznosítani, de a szervezet így is eladósodott, hitelezői végrehajtási eljárást kezdeményeztek. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) honlapján 2020. október 12-én közzétett árverési hirdetményben az szerepelt, hogy a végrehajtást az MGV Magyar Gazdaság- és Vállalkozásfejlesztő Zrt. kezdeményezte a Magyar Nők Szövetsége ellen, és a Fővárosi Törvényszék rendelte el, 67 millió forint követelés behajtása érdekében. A hirdetmény felsorol másokat is, akik még benyújtották követelésüket az adóssal szemben.

A MBVK az ingatlanrészt valamivel több, mint 559,5 millió forintos becsértéken hirdette meg, amelyre a kikiáltási ár 50 %-ának megfelelő összeggel lehetett érvényes vételi ajánlatot tenni. Érkezett is licit december 2-án, mégpedig 279 772 920 forintra, ám ezt az árat senkinek sem volt alkalma felüllicitálni, mivel az eredetileg december 11-ig meghirdetett árverést visszavonták.  

A Magyar Nők Szövetsége megegyezett a hitelezőkkel, és értékesítette a saját ingatlanrészét. A nőszövetség az értékesítés tényét lapunkak is megerősítette, ám a vevő nevét nem árulta el. 

A legfrissebb, december 12-én lehívott tulajdoni lapon azt láthatjuk, hogy az árverési felhívásban szereplő összes hitelező, illetve azok, akiknek követelésük volt a nőszövetséggel szemben, december 4-én – illetve egyikőjük december 8-án – benyújtották a földhivatalhoz a végrehajtási jog törlése iránti kérelmüket. Ezek egyelőre széljegyként szerepelnek. December 4-én érkezett be a földhivatalhoz az V. kerület, Sas utca 1. szám alatt működő DT Invest Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. tulajdonjog bejegyzése iránti kérelme is, így valószínűleg ez a cég vásárolta meg a Magyar Nők Szövetségének ingatlanrészét.

Néhány nappal később, december 9-én újabb széljegyet jegyeztek be, Al Ramahi Mazen nevére, ez jelzálogjog-bejegyzési kérelem, illetve elidegenítési és terhelési tilalom feljegyzése iránti kérelem. A kérelem benyújtója Kuvaitban született , a férfi 1989-ben tanulni érkezett Magyarországra, több szállodát is üzemeltet Budapesten, és a magyar turizmus legbefolyásosabb emberei között tartják számon.

A széljegyek azt sejtetik, hogy még nem dőlt el a villa sorsa, ám többen is törekednek arra, hogy megszerezzék.  

Nyitókép: Az Andrássy út egyik gyöngyszeme, a Bulyovszky-villa​ (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)