Akinek a Nemzeti Múzeumot köszönhetjük: kétszáz éve hunyt el gróf Széchényi Ferenc

Írta: Flier Gergely

2020. december 21. 09:00

A magyar történelem nagy nemesi családjai közül a Széchenyi család tevékenysége különösen fontos Budapest szempontjából. A Széchenyi István nevéhez fűződő alkotások, a Lánchíd és a Magyar Tudományos Akadémia épülete fővárosunk emblematikus helyszínei, Széchenyi István édesapja, Széchényi Ferenc nevéhez pedig olyan jelentős intézmények kötődnek, mint az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum. Az akkor még egybetartozó két patinás intézményt 1802-ben, Európa harmadik nemzeti gyűjteményeként alapította gróf Széchényi Ferenc. Halálának kétszázadik évfordulóján rá emlékezünk.

Egy magyar főúr, gróf Széchényi Ferenc 1802-ben az uralkodóhoz, I. Ferenc császárhoz fordult, hogy nagycenki kastélyában őrzött gazdag könyv- és műtárgygyűjteményét a nemzetnek adományozhassa. Az uralkodó hozzájárulása után Európa harmadik nemzeti gyűjteménye jött létre, amely Pesten kapott helyet, a nem sokkal korábban, 1786-ban II. József által feloszlatott egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok kolostorában, a mai Központi Papnevelő Intézet épületében. Az egykori kolostor nagyszabású könyvtárral rendelkezett, mely ma is megcsodálható.

Johann Nepomuk Ender festménye gróf Széchényi Ferencről

A XVIII. század vége a magyar könyvgyűjtés aranykora volt, a kor számos főúri és főpapi gyűjteménye volt az alapja több ma is meglévő könyvtárnak, akár az egri vagy kalocsai érseki könyvtárra, akár a marosvásárhelyi Teleki Tékára gondolunk.

Az adományozó, Széchényi Ferenc 1754. április 29-én Fertőszéplakon született a főnemesi gróf sárvár-felsővidéki Széchényi család sarjaként. Ifjúkorában zárkózottnak, visszahúzódónak tartották, bálba, mulatságba nem szívesen járt, inkább tanulmányaival foglalatoskodott.

Egyénisége másik oldalát mutatja, hogy nem kis nehézségeket leküzdve szerelmi házasságot kötött József bátyja özvegyével, Festetics Juliannával. Frigyükből hat gyermek született, akik közül három fiú- és két leánygyermek érte meg a felnőttkort, köztük a legifjabb az 1791-ben született gróf Széchenyi István.

Széchényi Ferenc és felesége, Festetics Julianna gyermekeikkel és környezetükkel

Széchényi Ferenc közéleti pályája magas származásának megfelelően indult, 1776-tól a kőszegi kerületi tábla ülnöke, majd egyre jelentősebb tisztségeket töltött be, így a horvát bán helyettese és több vármegye főispáni helytartója és királyi biztosa volt. Hamarosan azonban, amikor II. József a „kalapos király” központosító, és a magyar rendi alkotmányt csorbító rendeletei, melyekkel Széchényi nem tudot azonosulni, válaszút elé állították, egészségi állapotára hivatkozva minden tisztségéről lemondott, és teljesen visszavonult a közélettől.

Az uralkodó halála után lépett csak ismét hivatalba, s 1798-ban Somogy vármegye főispánja, valamint királyi biztosként fontos feladatot látott el: a Dráva és Mura folyók szabályozását vezette. 1799-ben a Királyi Kúria részként működő Hétszemélyes Tábla elnöke, majd királyi főkamarásmester és helyettes országbíró lett.

Az 1786-ban II. József által feloszlatott pálos rend pesti kolostorának könyvtára. Itt kapott helyet a Széchényi Ferenc alapította nemzeti könyvtár is az első években (Kép forrása: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Széchényi  Ferenc világnézetének alakulása erősen befolyásolta közéleti tevékenységét: ifjú korában, bécsi tanulmányai során megérintette a szabadelvű szellem, s a szabadkőművességhez is csatlakozott. Később bevezette a szabadkőműves-páholyba titkárát, Hajnóczy Józsefet is, aki ezután jelentős szerepet játszott a Martinovics-összeesküvésben, s annak felszámolása után kivégezték. Ezek az események megrendítették a grófot, aki szakított a szabadelvű törekvésekkel, és a vallásosság felé fordult. Barátai közül ezt többen köpönyegforgatásként értékelték és elfordultak tőle.

Széchényi azonban csendben tovább tevékenykedett a haza ügyének előmozdításán. 1802 márciusában az uralkodóhoz folyamodott, hogy könyvgyűjtői tevékenysége eredményeként született jelentős könyv-, nyomtatvány és kéziratgyűjteményét a magyar nemzetnek adományozhassa. Az ezt követő döntéshozatal a korabeli bürokráciát is jól illusztrálja: Széchényi felajánlásáról a Helytartótanács döntött, és azt áprilisban elfogadásra javasolta a királynak.

Ezután I. Ferenc június 22-én fogadta el a Bibliotheca Hungarica alapítására tett felajánlást, majd a kancellária júliusban szólította fel Széchényit az ajándékozó okirat kiállítására. A király arról is rendelkezett, hogy a gyűjteményt a II. József által feloszlatott egyetlen magyar alapítású szerezetesrend, a pálosok egykori kolostorában helyezzék el.

A Magyar Nemzeti Múzeum épülete 1837 és 1847 között épült Pollack Mihály tervei alapján (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A nemzeti gyűjtemény tehát, mely Széchényi felajánlása nyomán létrejött, könyvtár volt, a ma Országos Széchényi Könyvtár néven ismert nemzeti könyvgyűjtemény. Azonban 1802 a Magyar Nemzeti Múzeum alapítási dátuma is.

Széchényi gyűjteménye a felajánláskor a könyvek, nyomtatványok, kéziratok, térképek és rézmetszetek mellett numizmatikai gyűjteményt és más régiségeket, valamint festményeket is tartalmazott. Ezeket kezdetben a könyvekkel együtt őrizték, s később József nádor indítványozta a Magyar Nemzeti Múzeum, mint a magyar vonatkozású műtárgyak, hungaricumok gyűjteményének létrehozását, egységben a Széchényi által megalapított Nemzeti Könyvtárral.

Az 1807-es országgyűlés megerősítette az intézmény nemzeti tulajdonba vételét, és közadakozásra szólította fel a nemzetet. Az ennek nyomán adományozott műtárgyak később más gyűjtemények, így a Természettudományi Múzeum és a Szépművészeti Múzeum alapjául szolgáltak. Széchényi Ferenc adománya lavinát indított el a magyar közgyűjtemények történetében.

A Magyar Nemzeti Múzeum épülete napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Nemzeti Múzeum épülete már a reformkorban született, 1837 és 1847 között emelték Pollack Mihály tervei alapján. Az alapító Széchényi Ferenc érdemeit az 1807-es országgyűlés törvénybe iktatta, és tevékenységét külhoni tudományos társulatok is elismerték azzal, hogy tagjukká választották.

Így 1803-ban a göttingeni tudományegyetem, 1804-ben a jénai, 1811-ben a varsói tudományos akadémia, 1812-től pedig a bécsi tudományos akadémia tiszteletbeli tagja lett. 1808-ban a híres Aranygyapjas rendbe is felvették, ennek öltözékében ábrázolja a Múzeumkertben 1902-ben állított szobra, Istók János alkotása is.

Széchényi Ferenc szobrát, Istók János alkotását 1902-ben állították fel a Nemzeti Múzeum kertjében (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Élete alkonyán vallásossága még jobban elmélyült, és a magyar nemzet jövője iránti aggodalom, a nemzethalál gondolata is mindinkább foglalkoztatta. Vallási és politikai nézeteit egy német nyelven írt munkában próbálta összegezni A korszellemről (Vom Zeitgeist) címmel. Szellemén azonban sajnos a búskomorság egyre jobban eluralkodott. Másfél évi betegeskedés után 1820. december 13-án, reggel kilenc órakor hunyt el Bécsben.

Gróf Széchényi Ferencre hálával és optimizmussal emlékezhetünk halálának kétszázadik évfordulóján, hiszen az általa alapított intézmények még mindig működnek, és a magyar nemzet, melynek felemelkedéséért munkálkodott, s amelyért annyi aggodalom emésztette, kétszáz esztendő múltán sem felejti alakját.

Nyitókép: Széchényi Ferenc szobra, Istók János alkotása a Nemzeti Múzeum kertjében (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó