„Elsősorban a kora bronzkor időszakából származó leletek és jelenségek kerültek elő a Csepeli Szabadkikötő területén végzett újabb kutatások során” – írja beszámolójában a Budapesti Történeti Múzeum oldala, a regeszet.aquincum.hu régészeti portál.

2020 decemberében és idén januárban a Csepeli Szabadkikötő területén végeztek feltárást a régészek. A jelenlegi helyszín a nyáron feltárt Csepel-D3 csarnoktól északabbra helyezkedett el. Ezen a területen összesen 80 avar kori sírt azonosítottak, amelyekből ötvenkettőt feltártak.

A beszámoló szerint a leendő D4-es csarnoknál és a mellette elhelyezkedő adattári épületnél a próbaásatás során egy régészeti korú árkot sikerült azonosítani. A sárga altalajban hét őskori objektumot, egy későközépkori árkot és egy meghatározhatatlan korú oszlophelyet találtak. Az őskori gödrök anyagát még vizsgálják, de érdemes kiemelni egy kora bronzkorra keltezhető szórt hamvas rítusú temetkezést.

A szórt hamvas urnatemetkezés mellé elhelyezett tíz darab edény töredékesen megmaradt részei (Fotó: regeszet.aquincum.hu)

A régészeti portál azt írja, hogy a temetkezés mellékleteként tíz darab edény került elő, amelyek nyugat-keleti tájolású sorban helyezkedtek el szorosan egymást követve. Formájuk, méretük alapján fazekakhoz, korsókhoz, tálakhoz tartozhattak a töredékek. A temetkezésre utaló emberi hamvak maradványait, néhány igen apró kalcinált csontmaradványt, nyomokban a sírgödör északkeleti részén és két edényke között, illetve körülöttük találtak meg. A temetkezés a Nagyrév-kultúra korai időszakába sorolható.

Ebből a néhány ásatásból és adatból is világosan kitűnik, hogy Csepel északi része az őskortól kezdve lakott volt.

A teljes cikk itt olvasható.

Forrás: regeszet.aquincum.hu

Nyitókép: Kora bronzkori leleteket találtak a régészek Csepelen (Fotó: regeszet.aquincum.hu)