Az 1926-ban megnyílt Corvin Áruház az egyik legrégebbi budapesti nagyáruház, amely valaha – központi fekvésének köszönhetően – a főváros leglátogatottabb áruháza volt. A Corvin elnevezés – mely Hunyadi (Corvin) Mátyás királyra és a Hunyadiakra utal – ekkoriban reneszánszát élte: a Corvin fimszínház 1922-ben nyílt meg, s nem sokkal később, 1930-ban adományozták az első Corvin-lánc kitüntetést is.
Az épület attikáján álló négy egyforma szobor Pongrácz Szigfrid szobrászművész alkotása: Pandora a szelencével (Fotó: Magyar Iparművészet 1926. 1–2. szám)
A Corvin Áruház épületét Reiss Zoltán tervezte. Az 1877-ben Budapesten született építész neve ma már kevéssé ismert, pedig számos kiváló, ma is álló bérházat és középület tervezett.
Reiss Zoltán zsidó családban született, édesapja Reiss Bernát vegyészeti gyáros volt. A budapesti Műegyetemen 1901-ben szerezte meg építészeti oklevelét, majd a Műcsarnokot, a Szépművészeti Múzeumot (utóbbit Herczog Fülöppel Ferenccel közösen) és a Hősök terét tervező Schickedanz Albert műtermében dolgozott. Jelentős műve az I. világháborút megelőző évekből a bánsági Magyarkanizsa városházának épülete, amely 1912-ben épült fel.
Reiss Zoltán arcképe Jacobi Ágost Magyar műszaki parancsnokságok, csapatok és alakulatok a világháborúban című könyvéből
A háború kitörése után, 1915-ben önkéntesként került a hadseregbe. A galiciai hadszíntéren mérnök hadnagyként utak és hidak építését vezette, majd Bukovinában erődök építésével foglalkozott. Súlyos betegen tért haza Budapestre 1916 májusában, majd felépülését követően a Budapesti Katonai Parancsnokság hadisír-felügyelőségén dolgozott. A háború hősi halottjainak a Rákoskeresztúri új köztemetőben 1916 novemberére felállított emlékmű építészeti kivitelezését ő vezette. Főhadnaggyá léptették elő, majd 1918-ban, a háború végén leszerelt. Építészeti pályáján a világháború nem jelentett törést, a háború előtt és után is számos lakó- és középületet tervezett. Reiss Zoltán, a Corvin Áruházat tervező építész 1945. június 26-án hunyt el Budapesten.
A nagy költséggel épült Corvin Áruház épületét az Esti Kurir, 1926. március 25-i számában így méltatták:
„A belépőket impozáns berendezés, pazar építkezésű helyiségek fogadják. A Corvin áruház belsejét komoly anyagokból alkották, márványos lépcsők, kiváló faldíszítések, tölgyfafaragásos korlátok és oszlopok teszik impozánssá. Kívülről is nagyarányúnak mutatkozik ez a külföldi fogalmak szerint is hatalmas áruház, de még meglepőbbek a méretek, amikor a belső helyiségeket járjuk végig."
A Corvin Áruház épületének nagy világítóudvara (Fotó: Magyar Iparművészet 1926. 1–2. szám)
A lap cikke kiemeli, hogy az épület nagy világítóudvarának és a nagy lépcsőjének impozáns, fából készült galériáját, valamint a fabútorokat a nagynevű Lingel Károly és Fiai bútorgyár készítette.
Baluszteres korlát az épület külső homlokzatán és belső terében (Fotó: Magyar Iparművészet 1926 1–2. szám)
Az áruház építészeti elgondolása és kivitelezése igen jól sikerült, de a végeredményhez a tervező építészen kívül a két másik alkotó, az épület dekorációját készítő Beck. Ö. Fülöp és Pongrácz Szigfrid képzőművészek is nagymértékben hozzájárultak. Bár az épület visszafogottsága kétségtelen, hiszen a közelben akkor még álló Nemzeti Színházzal nem akart versenyre kelni, mai szemmel nézve mégis döbbenetes az épület dekorációinak gazdagsága és minősége, hiszen „csak” egy áruházról van szó.
Jól megfértek egymás mellett: jobbra a Corvin Áruház, balra a Nemzeti Színház épülete a Blaha Lujza téren 1951-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 3709)
A Corvin Áruház homlokzatának részlete szoborral és domborművekkel (Fotó: Magyar Iparművészet 1926.1–2. szám)
Beck Ö. Fülöp 1873. június 23-án született Pápán, Reiss Zoltánhoz hasonlóan zsidó családban (negyvennégy éves korában, 1917-ben tért át feleségével a keresztény hitre, a keresztségben az Ödön nevet kapta, ezt jelzi nevében az Ö betű). A budapesti Iparművészeti Iskola ötvös szakán tanult, később ösztöndíjjal Párizsba került, ahol az École des Beaux-Arts-ra járt.
Beck Ö. Fülöp domborművei a Corvin Áruház épületéből (Fotó: Magyar Iparművészet 1926. 1–2. szám)
Beck elsősorban éremművészként lett ismert, számos díjat nyert ezen a területen, és talán leghíresebb műve is érem: a Nyugat folyóirat emblémájának választott, Mikes Kelement formázó alkotás. Érmei mellett szobrászata is jelentős, szobrai markáns stílusú művészt mutatnak. Budapesten is áll néhány köztéri alkotása, de ennél több az épületeken található szobrainak, domborműveinek a száma. A Corvin Áruház épülete jelentős szerepet játszik életművében.
Beck Ö. Fülöp domborűve az áruház lépcsője fölött (Fotó: Magyar Iparművészet 1926. 1–2. szám)
Beck Ö. Fülöp domborűvének képe a Magyar Művészet 1928-as évfolyamából
Beck Ö. Fülöp halálának körülményei ismeretlenek. Zsidó származásúként 1944-ben úgynevezett csillagos házba költöztették, ahonnan megszökött, és 1945. január 31-én nyomtalanul eltűnt.
Az épület mellékutcák felőli homlokzata sem szűkölködött a szobrokban, díszítőelemekben: a képen a Corvin Áruház Flór utcai (ma Márkus Emilia utca) részlete látható (Fotó: Magyar Iparművészet 1926. 1–2. szám)
A Corvin Áruház „csodáinak” harmadik alkotója Pongrácz Szigfrid szobrászművész volt, aki a csehországi Brünnben született 1872. június 14-én. Az eredetileg Popper családnevű művész bécsi tanulmányai után, 1894-ben költözött Budapestre, és itt felvette a magyar állampolgárságot. Magyarországon tehetségét megbecsülték, sikeres szobrász lett, jelentősek az ország több településén található honvédemlékművei s a Budavári Palotára is mintázott épületszobrokat. A Corvin Áruház 1926-ban átadott épülete már utolsó munkái között volt: 1929. február 6-án hunyt el mindössze 56 évesen.
Pongrácz Szigfrid épületszobra a Corvin Áruház épületén (Fotó: Magyar Iparművészet 1926. 1–2. szám)
Pongrácz Szigfrid egyik domborműve a világítóudvar korlátjáról (Fotó: Magyar Iparművészet 1926. 1–2. szám)
A Reiss Zoltán, Beck Ö. Fülöp és Pongrácz Szigfrid alkotta Corvin a II. világháborút még komolyabb károk nélkül átvészelte, de az 1956-os forradalom és szabadságharc során már súlyosabban megsérült. Utána rendbehozták, de állapota innentől folyamatosan romlott.
A Corvin Áruház az 1960-as évek elején. Az 1956-ban megsérült épületet ugyan a forradalom után helyreállították, de fénye egyre inkább megkopott (Fotó: Fortepan/Képszám: 102393).
A homlokzat 1966-ban kapta meg a mindent elfedő alumíniumborítást, amelyet csak 2018-ban bontottak le.
A Corvin Áruház 1969-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 123838)
A közeljövőben végre felébredhet Csipkerózsika-álmából az épület. Ugyanis a Blaha Lujza tér felújításához kapcsolódóan a kormány 2018-ban 300 millió forint támogatást ítélt meg az áruház eredeti homlokzatának felújítására, s a munkálatok hamarosan megkezdődnek. A fenti archív felvételekből látható: szép, de nehéz feladat lesz az épület eredeti állapotához méltó újjáalkotása, melynek eredményét talán még az áruház centenáriuma előtt mindnyájan láthatjuk.
Nyitókép: A Corvin Áruház valamikor az 1920-as végén, az 1930-as évek elején korabeli képeslapon
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció