A magyar iparművészet korabeli csúcsteljesítménye volt a királyi palota 1900-ban elkészült Szent István-terme, s ezt a most újraalkotott és két hét múlva megnyíló teremről frissen készült felvételek meggyőzően igazolják. A rekonstrukcióért felelős Várkapitányság mindeddig csupán részleteket mutatott a készülő enteriőrről, most azonban már  beépítve, újraalkotva is láthatjuk a gazdagon díszített, igényesen kivitelezett terem részleteit.

Az újjáépített Zsolnay-kandalló, rajta Szent István mellszobrával (Fotó: Várkapitányság)

Először láthajuk fotón a már a helyére beépített Zsolnay-kandallót, a terem központi alkotását, amelynek nem csak a kivitelzése, de a méretei is lenyűgözőek: 4,5 métermagas és 2,5 méter széles az alkotás, amely a századfordulón és most is a pécsi gyárban készült. Különlegessége, hogy több mint 600 darabból áll és több mint százféle elemet kellett újra elkészíteni hozzá. A kandalló főpárkányán már el is helyezték a terem névadójának, Szent Istvánnak a mellszobrát, amelyet eredetileg Strobl Alajos alkotott.

Az újraalkotott Szent István-terem részlete (Fotó: Várkapitányság)

Most először láthatjuk a terem egyéb részleteivel is együtt az aprólékosan megmunkált, intarziás, sárkánymotívumokkal díszített parkettát, valamit a díszes falakat, amelyeket kerámiával és fával borítottak. Láthatunk részletet a  díszes kazettás mennyezetből is, valamint a drágakővel díszített csillárok egyikének részlete is megjelenik. Az is kiderül a most közzétett képekről, hogy az Árpád-házi királyokat és szenteket ábrázoló pirogránit képeket is beépítették a helyükre. 

Szent Margitot ábrázoló pirogránit kép a Szent István-teremben (Fotó: Várkapitányság)

A különleges porcelánképek Roskovics Ignác festőművész eredeti, az Országházban ma is látható festményei nyomán készültek, az Árpád-ház meghatározó személyiségeit ábrázolják: I. Béla, Szent László, Könyves Kálmán, III. Béla, II. András, IV. Béla és III. András, valamint Szent Imre herceg, Szent Erzsébet és Szent Margit alakja jelenik meg a különleges technikájú képeken.

Díszes szék a Szent István-teremben (Fotó: Várkapitányság)

Az államalapító királyról elnevezett terem a századfordulón a Budavári Királyi Palota egyik legjelentősebb belső tere volt, amelyet Hauszmann Alajos álmodott meg. Az építész a korabeli magyar iparművészet kiemelkedő alkotóit kérte fel a belső díszítések elkészítésére.

A függönykárpitokat is az eredeti alapján alkották újra (Fotó: Várkapitányság)

A Várkapitányság lapunkhoz is eljuttatott közelménye szerint augusztus 20-án nyitja meg kapuit az újjászületett Szent István-terem, egyúttal látogatható lesz az a kiállítás is, amely az eredeti formájában újraalkotott történelmi teremhez kapcsolódik. A tárlat nemcsak azt mutatja be, miképpen jött  létre a magyar iparművészet korabeli csúcsteljesítményének számító terem, de betekintést nyújt Szent István király  ma is aktuális örökségébe és annak kortárs művészeti értelmezésébe. A kiállításon nemzetközi  szempontból is jelentős, izgalmas munkák lesznek láthatóak. Az érdeklődők az első napokban  ingyenesen látogathatják a termet és a kiállítást  – olvasható a Várkapitányság közleményében. 

A teljes történeti hűséggel rekonstruált Szent István-teremhez egy különleges kiállításon keresztül  vezet az út. A Budavári Palota déli összekötő szárnyának első emeletén található teremsor bevezetést  nyújt a látogató számára, amíg a csodálatos terembe ér.

A Szent István-terem – A Budavári Palota csodája című tárlat olyan művek mentén vezeti a látogatót,  amelyek jelentős esztétikai élményt nyújtanak, miközben a megjelenő tradíció a jelen nézőpontjából  válik igazán fontossá. A kiállítás egyik különlegessége az a mozgó és beszélő hologram, amely Szent  István király alakját jeleníti meg. Eddig Magyarországon hasonló installáció nem volt látható.  


Aba-Novák Vilmos festménye kiállításon eddig nem volt látható (Fotó: Várkapitányság)

Szenzációnak számít Aba-Novák Vilmos festménye, amelynek létezéséről a művészettörténet ugyan  tudott, de kiállításon mostanáig nem volt látható. Az 1936-ban született alkotás azt jeleníti meg,  amikor Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának. A festmény eredetileg a budapesti  városmajori templom freskóterveként készült, és 1938-ban a Műcsarnok Szent István-kiállításán  kiemelt első díjat kapott. 

Festmény, grafika, szobrászati plasztika, installáció és kisfilm mellett Szent István 1635-ben Rómában készült nagy hermáját is láthatjuk, melynek különleges talapzatát a korszak legnagyobb szobrásza, Giovanni Lorenzo Bernini készítette. A világ egyik legnagyobb hermáját megalkotása óta a zágrábi  egyházmegye székesegyházában őrzik, Budapesten most először csodálhatjuk meg. 


Szent István hermáját a zágrábi székesegyházban őrzik, kiállításon most láthatjuk majd először (Fotó: Várkapitányság)

Havadtőy Sámuel képzőművész kifejezetten erre a helyszínre alkotta meg azt a tíz kapura épülő  installációt, amely Szent István király Imre herceghez írt intelmeinek csaknem ezeréves szövegén alapul. Az alkotás része egy kisfilm is, amelyben a magyar kulturális élet ikonjai szintén a mű tíz  fejezetéből mondanak el egy-egy hozzájuk közel álló mondatot. Barabási Albert-László, Berecz  András, Bodrogi Gyula, Böjte Csaba, Egerszegi Krisztina, Havadtőy Sámuel, Miklósa Erika, Péreli  Zsuzsa, Rakovszky Zsuzsa és Vásáry Tamás tolmácsolásában az Intelmek mondatai kifejezetten  aktuálisnak hatnak. 

Havadtőy Sámuel képzőművész Szent István intelmei alapján alkotott installációt a kiállításra (Fotó: Várkapitányság)

A kiállítás kurátora Gulyás Gábor filozófus, esztéta, aki a magyar művészeti életben az elmúlt másfél  évtizedben három nagy intézmény (a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum, a budapesti Műcsarnok és a debreceni MODEM) vezetésével szerzett nevet magának, emellett mintegy hetven  jelentős kiállítást rendezett Magyarországon és külföldön. 

Az augusztus 20-án nyíló történelmi terem és kiállítás az első napokban ingyenesen látogatható,  minden nap délelőtt 10 órától negyedóránként indulnak a rövidített csoportos tárlatvezetések. A  meghirdetett időpontokra a szentistvanterem.hu oldalon lehet előzetesen regisztrálni. Foglalás  nélkül is várják a látogatókat, akik érkezési sorrend alapján a helyszínen is becsatlakozhatnak a soron következő turnusba korlátozott létszámban. 

Nyitókép: a Szent István-terem részlete (Fotó: Várkapitányság)