A híres Fészek Klub 120 éve nyílt meg

A cikk angolnyelvű változata: The famous Fészek Klub opened 120 years ago

Írta: Blázsovics Lívia

2021. szeptember 7. 9:00

A Festők, Építészek, Szobrászok, Zenészek, Énekesek és Komédiások Klubja, azaz a Fészek Klub 120 évvel ezelőtt, 1901. szeptember 7-én nyílt meg a Kertész utca – Dob utca sarkán. A legendás klub a művészeti élet népszerű és kedvelt találkozóhelye volt évtizedeken keresztül, ma már inkább csak rendezvényhelyszín. Ahogyan az egykori pezsgő klubélet, úgy az eredeti elegáns, szecessziós épület és pazar berendezése is már a múlté.

Minden bizonnyal sokakat érdekel, hogy hogyan születik egy olyan híres művészklub, mint a Fészek Klub, amely éppen 120 évvel ezelőtt 1901. szeptember 7-én nyílt meg a Kertész utca – Dob utca sarkán. A választ Tolnay Ákos festő, a Fészek Klub egyik alapítója adta meg, a klub első 25 évét feldolgozó kiadványban:

„Egy napon arra gondoltunk, hogy művész-klubot kellene alapítani, ahol aztán zavartalanul lehetnénk egyedül. Az idea tetszett, és ettől a naptól fogva állandó téma maradt a  klubalapítás... Ám ahhoz, hogy kényelmes és kellemes legyen a klub, még több tagra van szükségünk mint a mennyien - az összes képzőművészek együtt- vagyunk. Magyarországon akkor még alig volt több százhúsz-százötven képzőművésznél, egy bizonyos hányaduk nem is volt művész-számba vehető... Ekkor merült fel az eszme, hogy kíséreljük meg a többi művészeket is bevonni, és velük közösen alapítsunk egy méltó művészotthont... „

A Fészek Művészklub, mint egyesület 1901. tavaszán alakult meg, és a tagok már akkor elhatározták, hogy saját székházat vásárolnak. Erre a célra többen fel is ajánlották tagsági díjukat vagy jövedelmük egy részét. A választás végül a Kertész és a Dob utca sarkán álló épületre esett, amelyben akkor a Pesti Izraelita Nőegylet leányárvaháza működött. Az akkori, azaz az eredeti épület 1885-86-ban, Freund Vilmosnak, a kor neves építészének a tervei szerint épült, és korszerű belső technikai berendezésekkel – csatorna, vízvezeték, gázvilágítás – is büszkélkedhetett. A művészek azonban nem pusztán emiatt döntöttek az épület mellett.

A Dob utca - Kertész uttca sarkán álló épület földszintjét és első emeletét 1901-ben bérelte ki a Fészek Klub. A ház, amely Freund Vilmos tervei szerint épült, eredetileg a Pesti Izraelita Nőegylet árvaháza volt (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Ahogyan Bánóci Zsuzsa: Fészek Művészek Clubja 1901-1949 című tanulmányában rámutat, a leendő székház ideális helyen volt. Szinte egy-két utca távolságban volt a Nemzeti Színház, a New York palota, a Zeneakadémia, az Operaház, a Régi Műcsarnok, és még az Epreskert is közelben volt. Így ennek az épületnek a földszintjét és első emeletét bérelte ki a Fészek Klub, míg az árvaház – a bevételt felhasználva – egy nagyobb épületbe költözött. 

A saroképület átalakításra a Pesti Izraelita Nőegylet és a Fészek Klub 1901 nyarán közösen adott megbízást Főző Márton építésznek.  Valószínűleg az akkori átalakítás nem volt túl jelentős, mert szeptember 7-én már be is költöztek a művészek az új székházba, ahol aznap már családi vacsorát is tartottak, s tíz nappal később már művészeti eseményt is rendeztek.

A korabeli feljegyzések és visszaemlékezések szerint a berendezésre már nem maradt tőkéje az egyesületnek: nem volt se függöny, se szőnyeg, a falakat azonban – a tagok adományaiként – értékes festmények díszítették.

A Fészek Klubot az 1920-as évek elején alakították át teljesen, a klubélet mellett lehetőséget biztosítottak a művészek szakmai bemutatóinak (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A házat végül 1921-ben vásárolta meg a Fészek, és két évvel később kezdődött a teljes átalakítás Bálint Zoltán és Jámbor Lajos építészek tervei szerint. Ekkor készült el, régi olasz reneszánsz stílusban, fedett árkádokkal és felső teraszokkal a kerthelyiség, és felépült az úgynevezett nagyterem, amelyből a játékszobák nyíltak. Az éttermet az első emeltről a földszintre költöztették, helyére könyvtár, és ülésterem került. Nagy hangsúlyt fektettek arra is, hogy a klubélet mellett lehetőséget biztosítsanak a művészek szakmai bemutatóinak is, így színpad és zeneterem is volt az épületben.

A társalgó a Fészek Kluban (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Fészek Klub nem pusztán a kulturális életéről volt híres, de a kártya-terméről is, a kártyajátékokból származó bevétel évtizedeken keresztül biztosította az intézmény fenntartását, amely a két világháború között igazi fénykorát élte. Olyan jelentős eseményeknek biztosított helyszínt, mint a PEN Club világkongresszusa, amelyet 1932-ben itt tartottak.

A kártyajátékokból származó bevétel évtizedeken keresztül jelentett biztos pénzügyi forrást az intézménynek (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)  

Az árkádokkal körülvett reneszánsz hatású kertet az 1920-as évek első felében végzett átalakítás során építették Bálint Zoltán és Jámbor Lajos építészek tervei szerint (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)  

Az 1960-as években végzett átalakítások után csak a kert maradt meg az eredeti tervek szerint (Forrás: Fortepan/Képszám: 159383) 

A második világháborúban az épület, amely a gettó határán állt, súlyosan megsérült, több bombatalálat érte. Az ostrom után kormányzati támogatással és a tagok munkájával állították helyre a klubházat, amely az 1950-es években a Művészeti Szakszervezetekhez került és Művészeti Szövetségek Háza néven működött, majd 1958-ban kapta vissza a Fészek Művész-klub nevet. Az épületet 1964-ben teljesen felújították és átépítették, csak a kert maradt meg eredeti formájában.

A Fészek Klub a Kertész utca felől nézve (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Nyitókép: A Fészek Klub épülete a Dob utca - Kertész utca sarán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Összesen 1 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Szegyen ahogy kinez, teljesen le van lakva. Az evtizedek soran a falakba ivodott cigarettafustot sem artana mar vegleg kipucolni belole.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó