Néha nem is gondolnánk, milyen építészeti gyöngyszemekre bukkanhatunk Budapest külvárosi részein. Ilyenek Pestújhelyen, az Őrjárat utca – Adria utca – Pestújhelyi út – Neptun utca által határolt területen álló Észak-Pesti Kórház szecessziós stílusú épületei. Az intézmény eredetileg elmegyógyintézetnek épült.

Az Észak-Pesti Kórház egyik épülete, azaz az egykori elmegyógyintézet főépülete Pestújhelyen (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu) 

A Lipótmezői Országos Tébolyda volt igazgatója, Niedermann Gyula ideggyógyász 1903-ban kért engedélyt a száznegyven ágyas intézet létesítésére. A munkaterápiás foglalkoztatás, valamint a betegek élelmezési és higiénés körülményeinek javítása miatt döntött úgy, hogy az országos elme- és ideggyógyintézet mellett egy saját finanszírozású kórházzal is elősegíthetné a betegek gondozását. Az új intézmény helyszínét a rákospalotai (később pestújhelyi) Pótlék-dűlő mellett találta meg, a közel 20 000 négyszögöles területet a községtől 76 576 forintért vásárolta meg. A tervek elkészítésére Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond építészeket kérte fel. 

Az egykori elmeszanatórium, majd a későbbi munkáskórház főépülete az 1910-es években készült képeslapon (Forrás: Rákospalota Pestújhely és Újpalota Helytörténeti Gyűjteménye)

Baumgarten Sándor műépítész és társai 1903 augusztusában részletes tervrajzot nyújtottak be a községi elöljárósághoz. A terveken az épületkomplexum nyolc egységből állt: központi (bejárati) épület, két szociális pavilon, két inszociális pavilon, konyhaépület, tuberkolotikus pavilon, ravatalozó, istálló kocsiszínnel és tűzoltószertár. Az elmegyógyintézet építkezését nagy lakossági és szakmai érdeklődés kísérte, mert az Építő Ipar 1903-as évfolyamának több számában is foglalkoztak az épülettel, helyszínrajzot, leírást és terveket közölve a tervezett épületegyüttesről.

A felső képen a központi épület főhomlokzata, alul az udvari homlokzata Baumgarten Sándor egyik tervén. Végül nem ez az elképzelés valósult meg  (Forrás: Pest Megyei Levéltár)

Bár egy év múlva, 1904-ben a szanatóriumot üzemképesnek nyilvánították, az eredeti terveken szereplő épületeknek csak egy része épült fel. Elkészült a központi épület, a tervezett két-két szociális és inszociális pavilon helyett azonban csak egy-egy férfi- és női pavilon épült meg. Niedermann elme- és ideggyógyintézete Széchenyi-telepi Sanatorium néven 1904 októberében kezdte meg a működést.  

A központi épület földszintjén volt a fogadócsarnok, ahonnan jobbra az igazgatóorvos fogadószobái nyíltak, valamint az intézeti iroda és a szertár. A csarnok bal oldalán a segédorvos lakása, az intézet gyógyszertára és műszertára helyezkedett el. Az épület emeletén pedig az intézet igazgatóorvosának a lakása volt. Ma az épület orvosi szakrendelőként működik.

A Baumgarten Sándor által készített engedélyezési terv, amelyet 1903. szeptember 17-én hagyott jóvá a hatóság (Forrás: Pest Megyei Levéltár)  

A központi épület I. emeletének engedélyezési terve (Forrás: Pest Megyei Levéltár)  ​

A központi épület egy szabadon álló, aszimmetrikus bővítményekkel ellátott, téglány alaprajzú, aszimmetrikus kialakítású, kontyolt tetejű egyemeletes épület. Felmenő falai – azaz a teherhordó szerkezet – téglából készültek. Az épületnek mind a négy homlokzata azonos kialakítású: egységesen, egyszerű vakolatból készült tagolatlan lábazat és stilizált, tölcsér alakú konzolokból kialakított párkány fut körbe. A földszinten sima, függőlegesen rovátkázott, az emeleti részen rusztikus felülettel kialakított vakolat található.

A földszinten függőlegesen rovátkázott vakolat díszíti a homlokzatot (Fotó: pestbuda.hu)

A műemléki kutatás során dokumentálták az épület díszítését, többek között az ablakok körül látható medalionos ornamentikát (Forrás: Rákospalota Pestújhely és Újpalota Helytörténeti Gyűjteménye)

A földszinten és az ablakok vállvonalában tagolatlan övpárkány fut végig, az ablakokat pedig egyszerű, felső peremén hullámos szalagkeret díszíti. Az emeleti ablakok körül is szalagkeret fut körbe, felső ívrészükön medalionos ornamentikával. Az emeleti ablakok vállvonalában a homlokzati felületet bekarcolt övpárkány tagolja.

Az emeleti ablakok vállvonalában a homlokzati felületet bekarcolt övpárkány tagolja (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A nyugati főhomlokzat nyolctengelyes homlokzatát középen háromtengelyes, hullámvonalban záródó oromzatos rizalit emeli ki. A rizalit két szélén az oromzatig felfutó függőleges vakolatsáv húzódik, amely az oromzat vonalában többször megtörik, majd az oromzat felső peremének kereteként halad tovább. A rizalit középtengelyében a földszinten nyílik az épület kosáríves záródású főbejárati kapuja, amely még az eredeti nyílászáró. Fölötte az emeleten kosáríves nyílásban kosáríves záradékú erkélyajtó, előtte íves erkély inda- és virágdíszes kovácsoltvas korláttal.

Az utcai és az udvari homlokzaton az oromfalban szív alakú ablak található (Forrás: Rákospalota Pestújhely és Újpalota Helytörténeti Gyűjteménye)

A lábazatban négyzetes alagsori ablakok foglalnak helyet. A rizalit két szélső tengelyében a pinceablak helyett egy-egy szív alakú vaknyílás helyezkedik el. A földszinti és emeleti ablaknyílások szintén kosáríves záródásúak, az ablakokat sima felületű, hullámvonalú szalagkeret díszíti. Az emeleti ablakok szalagkeretének felső ívrészét és alsó kötényrészét további ornamentális díszítések tagolják. Valamennyi ablak külső nyílószárnyának a felső része hullámvonalas kialakítású, ezzel is erősítve a szecessziós megjelenést. A sűrű osztású szecessziós megjelenésű homlokzati ablakok és erkélyajtók nyílászárói túlnyomórészt eredeti építéskori szerkezetek. 

A bejárati kapu felett az emeleten kosáríves nyílásban erkélyajtó van, előtte az íves erkély inda- és virágdíszes kovácsoltvas korláttal (Fotó: pestbuda.hu)

A központi épület – amelyet ma 11-es épületnek neveznek – helyreállítására a tulajdonos XV. kerületi önkormányzat elkészítette a terveket. A cél a rendelőépület korabeli megjelenésének lehetőség szerinti visszaállítása, ugyanakkor a mai kor elvárásainak is megfelelő funkcionális átalakítás, illetve felújítás. Az eredeti megjelenés érdekében többek között elbontanák a később odaépített portaépületet. A lépcsőtér védett elemeit, a belső terekben található nyílászárókat is helyreállítanák, akárcsak az eredeti térformákat és térkapcsolatokat.

Az épület felújítása során visszaállítanák az eredeti állapotot, többek között elbontanák a kép bal oldalán is látható portaépületet (Fotó: pestbuda.hu)

Az Észak-Pesti Kórház hatalmas tömbjének helyszínrajza. A főépület a mustársárga színnel jelzett terület (Forrás: a szerző felvétele)

Nyitókép: Korabeli képeslap Niedermann elme- és ideggyógyintézetéről, amely Széchenyi-telepi Sanatorium néven 1904 októberében kezdte meg a működést (Forrás: Rákospalota Pestújhely és Újpalota Helytörténeti Gyűjteménye)