A közkedvelt elnevezéssel Rákosmentének is nevezett XVII. kerület Árpád-kor óta kisebb megszakításokkal folyamatosan lakott rákoscsabai és rákoskeresztúri városrészeiben mára elpusztult középkori templomokat is feltártak a régészek. A kerület legfiatalabb városrésze Rákoskert, amelynek parcellázásakor a tervet készítők az 1930-as évek elején – a terület gazdájának, ifj. báró Schell Gyulánénak az elképzelése szerint – kijelöltek egy nagyobb teret, amelyet templomépítés céljából községi tulajdonban hagytak. Ez a terület a mai Rózsaszál utca, Tiszanána utca és Tiszaörs utca által határolt részén található. A II. világháború, majd az 1948-tól bekövetkezett diktatórikus fordulat utáni egyházellenes évtizedek azonban nem tették lehetővé a terv megvalósulását. A rendszerváltozást követően viszont egy ökumenikus templom építésének vágya fogalmazódott meg a városrész hívő közösségében. 

A rákosmentei templom látványterve (Fotó: rakosmente.hu)

A szakrális épület hiánya kapcsán érzett templomépítési szándék a XXI. században konkrét tettekben is megnyilvánult. Néhány, az ügy iránt mélyen elkötelezett rákosmenti polgár 2003 tavaszán összefogott, és létrehozták a Rákoskerti Templom Alapítványt, amelyet 2004. január 6-án vett nyilvántartásba a Fővárosi Törvényszék. Az alapítvány munkájának eredményeként 2005 év elejére sikerült elvi egyezséget kötni Budapest a XVII. kerületi önkormányzatával, hogy az eredetileg is templom részére szánt területet átadják eredeti céljára.

Többévi kitartó kérvényezés eredményeként 2008-ban megtörtént a telek átminősítése. A történelmi egyházak részéről a Budapest-Rákoscsabai Református Egyházközség vállalta a rákoskerti ökumenikus templom építésnek lebonyolítását. Az egyházközség vezetősége és az alapítvány elnöke Makovecz Imrét (1935–2011) kérte fel a tervek elkészítésére.

A rákoskerti templom terve

Makovecz Imre első templomépületeinek megtervezésére a megbízást a rendszerváltás előtti utolsó évtizedében kapta. Siófokon az evangélikus
„szent hajlék” megvalósításában a finn lutheránus testvéregyház gyülekezetei jelentős támogatást nyújtottak. A Balaton-parti város templomának formai kialakításán az angyalszárnyak különböző méretű megidézése figyelhető meg. A paksi Szent Lélek római katolikus plébániatemplom ugyanannak az „átmeneti kornak” a különleges értékű alkotása. A Tolna megyei katolikus templom főhomlokzatának újdonsága a harangtorony felső részének ablaknyílással áttört volta.

Makovecz paksi szakrális alkotásán nem szimbolikus angyalszárnyak, hanem a szentély védelmezőjeként egy angyalszobor a meghatározó művészi jel. A rendszerváltozás után a mester a Kárpát-medencében több keresztény egyház számára is tervezhetett templomokat. Ezek a makoveczi istenházák a felekezeti igényeken túlmutatva valósítják meg a templom azon szerepét, amely kapcsolatot teremt az ember és az Isten között, de a fő szempont mellett az építtető közösség meghitt otthonaként is szolgál.

A devecseri kápolna a rákoskerti templom kicsinyített mása (Fotó: Millisits Máté/pestbuda.hu)

Makovecz Imre életének egyik utolsó munkája, amely keretbe foglalja életművét a 2010 októberében Kolontárt és Devecsert sújtó vörösiszap katasztrófához kötődik, ahol a helyreállításhoz lakóépületeket tervezett, és „megálmodta" a tragédia emlékére Devecser városában 2012-ben felszentelt ökumenikus kápolnát.

Makovecz Imre devecseri temploma a most épülő rákoskerti templom kicsinyített mása (Fotó: Millisits Máté/pestbuda.hu)

Ez a kis méretű épülete a rákoskerti templom kicsinyített változatának is felfogható, hiszen a szakrális teret borító kupola, a tornyot két oldalról közrefogó angyalszárnyat megjelenítő építészeti elemek, valamint a szárnyak magasságában a toronytesten megnyitott csúcsíves ablaknyílás mindkét alkotásának kiemelt „makoveczi jegyei”.

Makovecz Imre több templomterve a 2011-ben bekövetkezett halála után évekig várta, hogy az alkalmas időben megépüljön. A Budapest Pesterzsébet-Szabótelepi Református Egyházközség templomának felszentelése 2021 szeptemberében valósult meg. Ennek a templomnak a tervezésénél 2011-ben, elhunyta előtt pár hónappal Makovecz Imre csak pár vázlattervet tudott készíteni, a méretarányos kiviteli tervek tanítványa, Dósa Papp Tamás munkáját dicsérik.

A Budapest-Pesterzsébet-Szabótelepi Református Egyházközség templomát idén szentelték fel (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

A rákoskerti ökumenikus szellemiségű templom tervét Makovecz Imre 2009 nyarán elkészítette, majd az év augusztus 23-án a mester jelenlétében megtörtént az ünnepélyes alapkőletétel. A XVII. kerület önkormányzata és a Budapest-Rákoscsabai Református Egyházközség 2011-ben megkötötte a földhasználati szerződést, ezzel biztosítva azt, hogy a templomépítés előtt a jogi akadályok elháruljanak.

A Rákoskerti Templom Alapítvány gyűjtéséből befolyt összegnek köszönhetően az építtető református egyházközség már 2013-ban rendelkezett jogerős építési engedéllyel. Ennek függvényében az alapítvány és az egyházközség közös pályázata keretében kapott 520 millió forint állami támogatást 2016-ban a Magyar Kormány által létrehozott Makovecz Imre Alapból, amelynek célja Makovecz Imre életművének teljes körű ápolása, valamint az általa készített, de anyagi források hiányában meg nem valósított tervek felépítése.

A templom tornyának csúcsa még a földön (Fotó: Millisits Máté/pestbuda.hu)

A rákoskerti Mennybemenetel-templom építése 2019-ben kezdődött. A munkálatok látványos előrehaladását jelezte, hogy 2020. június 22-én megrendezték a bokrétaünnepséget. Bár a több évszázados építőmesteri műhely által fennmaradt hagyomány szerint ezt akkor tartják meg, ha egy épület a kivitelezés során eléri a legmagasabb pontját, Rákoskerten ezt a bokrétaünnepséget a torony fémvázának megépítésekor szervezték meg. A harangtorony 37 méteres magasságát 2021 novembere végén fogja elérni, amikor a növényi ornamentikát idéző vörösréz templomcsúcs elemet, a Jézus Krisztusra mutató „betlehemi csillag” záródísszel együtt a toronydaru a helyére emeli.

A rákoskerti torony szerkezete belülről (Fotó: Millisits Máté/pestbuda.hu)

A csillag beemelése előtt egy héttel, 2021. november 17-én délelőtt 11 órakor tartották a templom Makovecz Imre emlékére készített harangjának a felszentelését. A harangra és az ünneplő gyülekezetre a református ágenda által előírt áldást és imádságot Füzesi Zoltán a Budapest-Rákoscsabai Református Egyházközség vezető lelkipásztora mondta. 

A harang megszentelése (Fotó: Millisits Máté/pestbuda.hu)

A rákoskerti Mennybemenetel református templom harangszentelése 2021. november 17-én (Fotó: Millisits Máté/pestbuda.hu)

A harang beemelése (Fotó: Millisits Máté/pestbuda.hu)

A harang kiemelt díszítése a nagy méretű kehely, amely a huszitákig visszavezethető protestáns művészet gyakori jelképekére emlékeztet, Jézus Krisztusnak a keresztfán az emberiségért ontott vérére és megváltó áldozatára. A kehely alatt a kiemelkedő genfi reformátor, Kálvin János (1509–1564) latin nyelvű jelmondata olvasható: ”SOLI DEO GLORIA”. A 325 kg tömegű harangot őrbottyáni műhelyükben Gombos Miklós aranykoszorús harangöntőmester és fia, Gombos Ferenc öntötték.

A templom harangját Gombos Miklós és fia, Gombos Ferenc öntötték (Fotó: Millisits Máté/pestbuda.hu)

A harang felirata: „Soli Deo Gloria” (Fotó: Millisits Máté/pestbuda.hu)

Az építtető egyházközség vezetőinek tájékoztatása alapján tudható, hogy az épület református liturgia szerinti felszentelése 2022 tavaszára várható. A templomépítést kezdeményező alapítvány eredeti szándékát, hogy az épület ökumenikus templom legyen, a Budapest-Rákoscsabai Református Egyházközség úgy kívánja megoldani, hogy a templomtér alatti kriptarész a többi történelmi keresztény egyház számára is rendelkezésre bocsátja, annak megáldására meghívja a testvérfelekezetek képviselőit.

A templomtér befogadóképessége kétszáz-háromszáz fő részvételét biztosíthatja az istentiszteleti alkalmakon. Ehhez a nagy istentiszteleti kupolával fedett térhez csatlakoznak az épület hosszanti tengelyében egy félkör alaprajzú kisebb szárnyban a kiszolgálóhelyiségek.

A tervek szerint az ökumenikus szertartással megáldott altemplomban kétezer urna elhelyezésére nyílik lehetőség. Füzesi Zoltán lelkipásztor tájékoztatása alapján tudható, hogy az alsó szintet több műalkotás is díszíteni fogja. Mecseki Hargita szobrászművész Krisztus-ábrázolását helyezik el az altemplom kiemelt, a harangtorony alatti részén, míg a légi katasztrófákban elhunytak emléke előtt a nyugati oldali kriptafalon Laborcz Mónika szobrászművész által készített emlékművel tisztelegnek.

Nyitókép: A rákoskerti Mennybemenetel-templom (Fotó: Millisits Máté/pestbuda.hu)