Apponyi Albertet az 1920-as párizsi békekonferencián elmondott híres védőbeszéde után több száz magyar település választotta díszpolgárává, köztük Budapest, ahol 1921-ben Apponyi térnek nevezték el az addigi belvárosi Kígyó teret. Kultusza végig fennmaradt: amikor 87 éves korában genfi tárgyalásai alatt megbetegedett, minden fővárosi templomban és zsinagógában könyörgő istentiszteletet tartottak a gyógyulásáért. Halálhíre 1933. február 7-én érkezett meg Budapestre, és a megdöbbent fővárost azonnal ellepték a gyászlobogók. Különleges sírhelyet szántak neki: a Mátyás-templomban temették el, a budai Várban, ahol harminc évig volt az otthona. Halálának 90. évfordulóján budapesti lakhelyeit mutatjuk be.
2
17
Schannen Ernő kevéssé ismert tagja a századforduló építészközösségének. Munkássága azonban jelentősen hozzájárult Budapest városképének alakulásához, egyedi stílust alakított ki, Pesten és Budán számos helyen találkozhatunk általa tervezett bérházakkal, de alkotott kórházat és banképületet, vidéken pedig kastélyokat is.
1
71
A spórolási szándék kényszerítette ki a pesti és a budai lóvasúttársaságok egyesülését, ugyanis a Margit hídon csak úgy engedélyezték a lóvasúti közlekedést, ha a vállalatok kifizetik a szélesebb híd pluszköltségét. Mivel a két társaság nem tudott egymással megegyezni a híd használatáról, 145 évvel ezelőtt a nagyobb, gazdagabb cég inkább megvette a kisebbet. Ez tette lehetővé, hogy a lóvasúti közlekedés egy évvel később, 1879-ben megindulhatott Pest és Buda között.
81
Foerk Ernő nem tartozik a híres építészeink sorába, de fő művét, a szegedi Fogadalmi templomot szinte mindenki ismeri. Ahhoz nagyon hasonló épülete Budapesten is található, méghozzá a XIII. kerületi Tripoliszban, amely a főváros egyik legfélelmetesebb környéke volt. Az 1930-ban felszentelt Szent Mihály-templom fényt vitt a kétes hírű városrészbe.
72
Budapest területe több alkalommal változott az elmúlt 150 évben. Az 1950-es nagy városegyesítés, a mai Budapest kialakítása nem a semmiből jött, ekkor már évtizedek óta szó volt arról, hogy Budapestet és környékét egyben fejlesszék, az elképzeléseket összehangolják.
1
131
Hazánk nagyhatalomnak számít a vizes sportokban, amit már első olimpiai bajnokunk dicsősége is előre vetített: Hajós Alfréd ugyanis úszásban nyerte meg Magyarország első ötkarikás aranyát. Az athéni versenyen még mindössze tizennyolc éves volt, tehát a diadal után kellett pályát választania, a magyar delfinnek becézett úszó pedig építészmérnökké vált. A XX. század első felében ezen a területen is szép eredményeket ért el a ma 145 éve született Hajós Alfréd, alkotásai a korszak magas színvonalán álltak.
125
Idén lesz 130 éve, hogy felavatták Arany János első köztéri szobrát a Magyar Nemzeti Múzeum főbejárata előtt. Egy most megjelent új könyvben nemcsak az emlékmű teljes története és az alkotó, Stróbl Alajos kalandos életútja tárul elénk, de beleláthatunk, hogyan gondolkodtak és vitáztak a XIX. századi emberek, mit tartottak szépnek és helyesnek, miben voltak mások vagy épp hasonlóak, mint mi. A képanyagban is gazdag kötet egyszerre színes ismertető és izgalmas korrajz.
91
A magyar festészet egyik kiemelkedő alakja volt a 200 éve született Ligeti Antal. Különleges helyszíneken lakott, először gróf Károlyi István fóti kastélyában, később Budapest leghíresebb klasszicista palotájában: a Nemzeti Múzeum épületében. Az első otthonát a főúr támogatásának köszönhette, aki felismerte a fiatal festőművész tehetségét, és mecénásként lakást és ellátást biztosított számára. A Nemzeti Múzeum épületében lévő otthonát pedig a képtár őreként érdemelte ki, itt több mint húsz évig élt, innen vitték ki a temetőbe.
109
A fiatal Madách Imre három évig élt Pesten. Miközben a pesti egyetemen jogi tanulmányait végezte, bekapcsolódott a társasági, kulturális életbe is. Rendszeresen megfordult a Pesti Magyar Színház előadásain, hangversenyre járt a Nemzeti Kaszinóba, de az igen művelt fiatalember festeni, vívni, zongorázni is tanult a fővárosban. Itt jelent meg első kötete. A 200 éve született Madách Imrére emlékezünk.
89
A századforduló elnevezés alatt általában az 1800-as évek végét és az 1900-as évek elejét szoktuk érteni, a boldog békeidők utolsó két évtizedét. Ez az időszak az építészet területén elképesztően nagy változatosságot hozott, ami nemcsak a nagy méretű középületeken, de a kisebb lakóházakon, villákon is megjelent. Erre remek példát szolgáltat egy kevéssé ismert építész, Lechner Jenő néhány korai villája is, melyek közül többet 1908-ban, vagyis száztizenöt éve vehetett át az új tulajdonosa.
1
105
A Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia 2023-ban ünnepli alapításának 975. évfordulóját: a közösség 1048-ban, még I. András idején jött létre. E jeles ünnep alkalmából emlékévet hirdettek a Belvárosi-templomban, amely Pest legrégebbi középkori műemlék épülete.
185
Amikor 1847-ben elkészült az ország legfontosabb klasszicista épülete, a Pollack Mihály tervezte Nemzeti Múzeum, időre volt szükség, hogy az évtizedek alatt összegyűjtött műtárgyakat és könyveket méltóképpen elhelyezzék benne, s létrehozzák a kiállítási tereket. A nagyközönség előtt a klasszicista palota 175 évvel ezelőtt, 1848. január 24-én nyílt meg, de ekkor még senki sem gondolta, hogy kevesebb, mint két hónap múlva az épület olyan események színtere lesz, amellyel örökre nemzeti jelképpé válik.
1
174
Lajta Béla a magyar építészettörténet egyik legzseniálisabb alakja volt, akit szerencsére már saját korában is megfelelően értékeltek, és az utókor is tisztelettel ápolja emlékét. Tanulmányok hosszú sora, valamint több könyv is megjelent már életéről és munkásságáról, három évvel ezelőtt mi is megemlékeztünk halálának 100. évfordulójáról. Ma születésének jubileumát ünnepeljük, ugyanis 150 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot. Ebből az alkalomból egy szívéhez közel álló témát, az egykori Nemzeti Színházhoz készített terveit mutatjuk be.
1
181
Amikor Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én véglegesítette a Hymnus kéziratát, még senki nem gondolta volna, hogy a költemény egyszer nemzeti jelképeink közé emelkedik majd. Most, 200 évvel később, az egymást kergető válságok idején ismét úgy érezhetjük: nemcsak a múltat, de a jövendőt is megbűnhődtük már. A Himnusz sorai ma is ugyanannyira aktuálisak, mint a reformkor hajnalán.
110
A hazai építészet egyik meghatározó alakja, Rimanóczy Gyula egyéni módon ötvözte a kor modern törekvéseit nemzeti jellegű és klasszikus elemekkel. Életművében olyan, a főváros arculatát meghatározó munkákat találunk, mint a ferences templom és rendház Pasaréten, az egykori Postás Nyugdíjas Otthon épülete a Cházár András utcában, a Dob utcai postapalota vagy a zuglói Páduai Szent Antal-plébániatemplom a Bosnyák téren. A 120 éve született építészre emlékezünk.
1
91
Az idén januárban 145 éve született Molnár Ferenc a magyar irodalomtörténet külföldön egyik legjobban ismert és szeretett alakja. A Pestbuda is többször foglalkozott vele regényei, drámái és fővárosi kötődései kapcsán. Az írónak a saját élete is olyan volt, mint egy regény, tele fordulatokkal, sikerekkel és kudarcokkal. Az állandóságot leginkább az a József körúti ház jelentette, melyet édesapja építtetett, és ahol a leghosszabb ideig lakott a fővárosban.
9
102
Kétszázötven évvel ezelőtt a mai Városliget helyén, kint a város szélén mocsár és ökörlegelő terült el. Ugyan voltak kísérletek a terület fásítására, de előfordult az is, hogy a kiültetett facsemetéket az ökrök egyszerűen lelegelték. A Liget kialakításnak a tervei ugyan 1817-re elkészültek, de hiányzott a megvalósításhoz szükséges pénz. Ezért 205 évvel ezelőtt adománygyűjtés kezdődött a közpark kialakítására.
223
A ma 155 évvel ezelőtt született Sebestyén Artúr a századforduló egyik fontos építésze volt. A Műegyetem elvégzése után Hauszmann Alajos irodájában dolgozott, építészeti munkásságát kezdetben a neobarokk formák határozták meg, aztán egyre jobban a magyaros motívumok felé fordult a figyelme. Számos épületet tervezett a fővárosban, vidéken és a határokon túl. Legismertebb munkája a szecesszió kihagyhatatlan alkotása, a Gellért Szálló és Gyógyfürdő.
176
A XIX. század elején a dinamikusan fejlődő Pest városának égetően szüksége volt már egy olyan elegáns bálteremre, amelyben az előkelő közönség igényeinek is megfelelő, színvonalas táncmulatságokat lehetett tartani. Az első fővárosi helyszín, amely erre a célra épült, a mai Pesti Vigadó elődje, a Redoute volt, ám a 190 évvel ezelőtt, 1833. január 13-án átadott klasszicista palota mindössze 16 évig díszítette a pesti Duna-partot.
218
Amikor a Pénzügyminisztérium Szentháromság téri új palotáját 1905. január 16-án ünnepélyes keretek között átadták, Lukács László pénzügyminiszter a jeles eseményt pályafutása egyik fénypontjának nevezte. Fellner Sándor építész az ünnepségen nemcsak az új épület kulcsait nyújtotta át a miniszternek, hanem egy meglepetéssel is készült: ekkor leplezték le a Szentháromság térre néző díszterem festett üvegablakát, rajta Lukács Lászlót portréjával. Cikkünkben nemcsak a fényes átadási ünnepségről számolunk be, de bemutatjuk az elpusztult dísztermi üvegablak mára elkészült rekonstrukciós tervét is.
16
174
A magyar kultúra napján, január 22-én, a Himnusz 200. évfordulóján az Országház főlépcsőjén 200 gyermek, 100 anyaországi és 100 határon túli szavalja majd el nemzeti költeményünket. Ugyanebben az időpontban négy határon túli helyszínen, valamint Kölcsey Ferenc egykori lakóhelyén, Szatmárcsekén és az Európa Kulturális Fővárosa címet elnyert Veszprémben is elszavalják majd minden idők egyik legfontosabb magyar versét.
153
A Nyugat folyóirat 33 évnyi működésének fontos helyszínei voltak a kávéházak. Nemcsak azért, mert a szerkesztők olykor gőzölgő feketekávék mellett állították össze lapot, de a törzsasztaloknál találkoztak egymással a nyugatos alkotók, kávéházakban zajlottak a szenvedélyes irodalmi viták, és az olvasóközönség is számíthatott rá, hogy valamelyik kávéházban összetalálkozik kedvenc szerzőjével. Kávéházról kávéházra jártunk, nyomába eredtünk a legendás folyóiratnak, amely idén januárban 115 éves.
2
142
A 200 éve született Petőfi tiszteletére a mai napon, január 14-én új, nagyszabású állandó tárlat nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az intézmény nem titkolt célja volt, hogy közelebb hozza a költő munkásságát a XXI. század emberéhez, a mindennapjainkhoz: az otthon fontossága, a barátok jelentősége vagy a szeretteinkért hozott áldozat mind olyan téma, amelyekkel könnyedén azonosulhatunk. A megismerést műtárgyak, különleges díszletek és multimédiás eszközök is segítik. Ma is aktuális témák, Petőfi tolmácsolásában.
200
A XIX. század második fele a történelmi stílusok újjászületésének nagy korszaka, amit szakszóval historizmusnak nevezünk. Bár a századforduló környékén a szecesszió különböző irányzatai megszüntették egyeduralmát, megmaradt a porondon, sőt az 1920-as évek elejétől másodvirágzását élte. Ennek az időszaknak az egyik legtermékenyebb építésze volt Fábián Gáspár, aki éppen 70 évvel ezelőtt hunyt el.
186
Az Üllői útra nyílik egy kis utca, mely Hőgyes Endre orvosprofesszornak, a budapesti Pasteur Intézet alapítójának a nevét viseli. Nem véletlenül, hiszen valamikor itt működött ez az intézet. Az utcában található még egy érdekes épület, mely az unitárius vallásfelekezethez tartozók számára ugyan ismert, a városlakók többsége azonban nem biztos, hogy hallott róla. A ház igazán különleges, hiszen egyszerre lakóépület és templom.
143
Szigorú előírásokat fogadott el Budapest 145 évvel ezelőtt, hogy tisztább legyen a város. Megtiltották a szemét kidobását az utcára, tilos lett a porrongyot az utcai ablakon kirázni, megtiltották az utcai vizelést. A közlekedést szolgáló lovaskocsi-állomásokat naponta kellett fertőtleníteni, a lovak trágyáit csak zárt szekéren lehetett elhordani. Megszüntették a járdalocsolást, hogy megvédjék a nők ruháit, és tilos lett eldobni a dinnyehéjat az utcán a főváros új köztisztasági szabályzata szerint, amelyet 1878 januárjában fogadtak el.
105
Egy franciaországi múzeum gyűjteményéből nemrégiben több tízezer archív fénykép vált nyilvánosan elérhetővé, közöttük van néhány 1913-ban Budapesten készült fotó. Alkotójuk Auguste Léon francia fotográfus, aki A Föld archívuma program keretében fényképezte a századelőn a magyar fővárost és más helyszíneket.
4
199
Neumann János matematikus születésének 120. évfordulója alkalmából a Neumann Társaság 2023-ra emlékévet hirdetett, melynek célja, hogy a világhírű matematikus örökségét minél többen megismerhessék. A neves tudós a belvárosban született, a Városligeti fasorban tanult, Budán járt egyetemre, sírja az Egyesült Államokban található.
2
169
.jpg)
Teljes körű modernizálás a hosszú távú munkálatok célja (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
Összesen 11 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben |
fordított időrendben |
értékelés szerint
Vannak elátkozott épületek, bevásárlóközpontok, amelyek valami miatt már megépítésük pillanatától nem lettek népszerűek. (Lurdy-ház, Bálna, stb.) Remélem a felújítás segít!
Újabb felújítás az MNB épülete mellett ami lényegében teljesen jó állapotú épületet érint.
Mindeközben számos városképet meghatározó nagyon értékes lakóház katasztrofális állapotban van. Ezek kormányzati vagy egyéb külső segítség nélkül tovább fognak romosodni mivel a legtöbb lakóközösségnek nincs pénze rendbe tenni őket. Nem beszélve az ingatlan mutyik miatt romosodó épületekre. Anker-ház (talán az egyik legsürgetőbb lenne már csak városképi jelentősége okán is), Nádor-udvar (a Jászai Mari tér talán legszebb épülete melynek homlokzata lényegében utolsó órában van mivel számos olyan eleme maradt ami már csak egy egy példányban van épségben az épületen), Fischer palota (lényegében a végleges állagleromlásra vár a tulajdonosa, hogy lebonthassa), a VIII kerület rengeteg épülete iszonyatos állapotban van, Erzsébetváros szintén és sajnos a sor szinte végtelen. Prágában kormányzati támogatással az egész várost rendbe tudták tenni, költve a lakóépületekre és egységes városképet hozva létre. Budapest a régió összes nagyvárosához képest nagyon rossz állapotban van. Nem beszélve az elképesztő autóforgalomról (Üllői, Rákóczi, Körút stb.) Pedig ennyink van, ebből az örökségből élünk, a turisták emiatt jönnének ide. Szomorú ez.
Lényegében igazad van. Két dolgot ehhez:
1./ Prága a háborút sokkal jobb állapotban vészelte át, alig volt sérült, vagy romos épület.
2./ Prágában nem egy demszkigábor volt a főpolgármester, hanem olyan aki látott az orránál és a pénztnyelő metrónál tovább is.
Igen, sokan hiszik, hogy èrv az, hogy Pràga a vilàghàborúkat szinte èrintetlenül vèszelte àt. Csakhogy Budapest mai àllapotànak ehhez semmi köze. Egyrèszt a vilàghàborúk ès 56 okozta sèrülèsek az azok soràn eltűnt, elpusztult èpületekben mèrhetőek. Màsrèszt a megmaradt èpületeket azóta többször is renovàltàk, többek közt ezèrt vesztette el olyan sok èpület a koràbban díszes homlokzatàt vagy fènyűző belső tereit. A mai àllapotok az elmúlt èvtizedek igènytelensègèt tükrözik, azt, hogy teljesen màshol vannak/voltak a hangsúlyok (tökèletes pèlda a túlzó ès megalomàn, helyenkènt szànalmas minősègű több helyen beàzó 4-es metró). Ès ez nem vàltozik, az a Budapest pusztul ès balkanizàlódik (sajnos ez az utcakèpet nyújtó lakossàgra is igaz) ami valahol mèg èl a fejekben mint egy szèp vàros. De ez a vàros valójàban màr règen nem az. Az öröksègvèdelmet pedig tökèletesen tükrözi ami a Közvàgóhìddal törtènt vagy a IX ker. lerombolt, tökèletes àllapotú klasszicista èpületèvel (helyère ukràn befektető egy teljesen èrtèktelen valamit húzott fel). Ezek pòtolhatatlan èrtèkek, ezek az èpületek örökre elvesztek. Ès meddig lehetne mèg mindezt folytatni. Borzasztò rosszul bànunk az öröksègünkkel miközben eltűnik a vàros karaktere.
Fussunk neki ismét, hogy megértsük egymást. Itt újat építeni úgy nem lehet ahogy a metrót és a Bálnát építették, visszaosztásos módszerrel a nyugati cégek, beépítve a legsilányabb anyagot, felszámlázva a legdrágábbat. A Bálna máris javításra szorul, már az átadásakor bajok voltak a minőséggel.
A városban kétféle építés van. Újat teremtő és a régit megőrző, bővítő. Nos mind a kettővel vannak komoly elmaradások.
A 4. metróhoz csak annyit, hogy a moszkvai metró újabb szakaszait látva megfogalmazódott bennem, mennyivel jobb lett volna ha az orosz államadósság nem az olajbárók zsebébe kerül, nem ócskavasnak való tankokat vesznek, hanem megépítik a hozzáértő oroszok a metrót, és ezt ráadásul ők is javasolták. A hülye Demszkinek mindenből nyugati kellett.
Egyetlen szót sem írtam az újonnan èpítèsről. Arròl ìrtam, hogy az öröksègünk megőrzèse mindenkit èrint ès ehhez szüksèges lenne àllami tàmogatàs ès egyàltalàn igèny rà, hogy egy szèp ès èlhető vàros legyen Budapest, nem pedig az a szmogos romhalmaz ami jelenleg.
Demszki valóban egy szörnyű polgàrmester volt ez tèny. Habàr azòta sem jó az iràny. Szerintem.
Persze, ha csevegünk akkor kiemelném, hogy a Bálnát is felújítják (erről szól a topik) és ezesetben az "új építésű" fogalmat kellene definiálni. Nekem új minden rendszerváltás utáni épület, így a bálna is.
Lépjünk!
Azzal, hogy az IKV megszűnésekor a szanáláshoz eladták majdnem az egész ingatlan vagyont, nos a kispénzű lakosságra hárítottak egy horribilis összegű számlát, mert az elmaradt felújítások ennyi idő múlva sokkal drágábbak lettek a folyamatos állagromlás után, és a BKV gyakorlatilag semmit se tett meg ami a feladata. A lakókra rásózott Ó utcai ház a lakók fejére szakadt, máshol falomlás is volt, végül akadtak olyan házak amelyeket eladtak és nem sokkal később hatóságilag elrendelték a bontást, a per azóta is folyik, mert senki nem nyugszik bele, ha a tegnap vett ingatlanát másnap lebontják. Tulajdonkép nagy átverés is volt, mert a bontás elrendelésével megvárták az eladást..
Összegezve. A magyar lakosságnak nincsen annyi pénze, hogy a lerobbant házak elfogadható időn belül felújításra kerüljenek.
Javítás: A BKV helyett IKV-t (Ingatlankezelő Vállalat) kell érteni. Ez a volt állami vállalat felelős azért, hogy Budapest ennyire le van pukkanva.
Teljesen egyetértek pillgrim hozzászólásával. Valóban vannak Budapesten sokkal rosszabb állapotban lévő épületek, amelyeket inkább fel kéne újítani, mint pl. a Bálnát. Vannak biztató jelek (pl. a Kodály Körönd házai). De sürgősebb lenne olyan városképet meghatározó épületek felújítása, mint az Anker ház, vagy a Fonciere palota kupolája az Andrássy út elején, nem is beszélve a Budai várról. Szerencsére egyre több jellegtelen modern épületet lebontanak, és visszaépítik az eredeti épületet. Ezek közül a legsürgősebb lenne a Bazilika előtti szörnyen ronda banképület lebontása.
Egyetértek, de mi építenél a Bazilika elé a mai ronda és jellegtelen épület helyére? Amerikában egy egy szép templom a tökéletesen jellegtelen felhőkarcolók között valósággal megmutatja magát. Persze én inkább nézem korabeli környezetben, de az "Új Világ" a másolt templomokat oda rakják ahová dísznek (szószerint: dísz..) gondolják.
https://repjegykiraly.hu/wp-co..
Mar az is megtenne, ha egy emelettel visszabontanak es anyagaban ill. stilusaban a kornyezetehez illo burkolatot kapna a mai beton-uveg kombinacio helyett, bar en is szivesebben latnek itt valami tradicionalisabbat.
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!