A Gellért-hegy Duna felőli oldalán, a Magyarok Nagyasszonya sziklatemplom közvetlen közelében állt volna a pálosok névadójának, Remete Szent Pálnak a szobra. A mű el is készült Vilt Tibor szobrászművész műhelyében 1947-ben, de a felállítása meghiúsult. A 2,3 méter magas, haraszti mészkőből faragott szobor későbbi helye és története máig ismeretlen.
1
56
Miért tartott több, mint 20 évig, hogy autótaxik jelenjenek meg a főváros utcáin? Budapest nagyon sok közlekedési eszköz bevezetésénél élen járt, gondoljunk csak a villamosra vagy a földalattira, a fogaskerekűre vagy a siklóra, de az autóbusz- és az autótaxi-közlekedés megindulása nagyon sokáig váratott magára.
1
103
Mi vitt rá egy gazdag családból származó úrinőt, hogy megalapítsa az első magyar óvodát? Miért nem támogatta az alapítót a reformkori magyar elit? A Brunszvik Teréz által alapított első magyar óvoda 195 évvel ezelőtt, 1828. június 1-jén nyitotta meg kapuit.
1
67
Budapest egész máshogy nézett volna ki, ha úgy épültek volna meg a nagy beruházások, ahogy azt 1868 májusában a városfejlesztésben érdekelt szakemberek elképzelték. Nézzük, milyen várost álmodtak meg 155 éve elődeink!
3
109
A Buda, Pest és Óbuda egyesítését előkészítő Harmincnégyes Bizottság feladata volt a főváros új szimbólumainak, a címernek és a lobogónak az elkészítése. Az általuk felállított albizottság Altenburger Gusztávot és Mikinszky Istvánt bízta meg a tervek elkészítésével. A szimbólumok több változtatáson mentek keresztül, míg 1873. május 29-én elfogadták azokat.
118
Pest legrégebbi, ma is működő kórháza a mai Rákóczi út mentén álló Rókus Kórház, amely 225 éve nyitotta meg kapuit. A telken egykor járványkórház állt, amelyben a pestises betegeket különítették el. Ennek helyére épült fel 1798-ban az új intézmény, amely kezdetben nem csupán a kórházi kezelésre szoruló betegeket látta el, de szegényházként is működött.
176
Budapesten a második világégés utáni években olyan mértéket öltött az élelmiszerhiány, hogy a fővárosiak az értéktárgyaikat összeszedve vidékre utaztak, hogy azokért élelmet szerezzenek. Éveken át virágzott a feketepiac és a cserekereskedelem. Az ellátás megszervezése érdekében hozták létre a Közért vállalatot 75 évvel ezelőtt, amely ugyan már megszűnt, de a neve köznevesült: ma is sokan közértnek hívják az élelmiszerboltokat.
1
88
Attila hun király megkerülhetetlen alakja az európai történelemnek és a hun–magyar rokonság hívei szerint népünkhöz is szorosan kapcsolódik. Szobra azonban még a húszas évek végén sem állt az országban, a hiány pótlására ezért 1929 májusában – 94 évvel ezelőtt – nagyszabású tervet készítettek, mely a Vérmező jelentős részét elfoglalta volna.
3
158
Egykor elegáns üzletház volt, amelyet megnyitásakor palotának neveztek, majd hűtőháznak, konzervdoboznak, alumíniumkasztninak csúfolt tucat nagyáruházzá vált a Corvin a Blaha Lujza téren. Évtizedes „bedobozolás” után lassan-lassan visszanyeri régi fényét, a tervek szerint a nyár végén fejeződik be a felújítása.
3
163
A főváros egyik legrégebb óta lakott budai városrészét, a Tabánt az évszázadok során sokszor érték különböző sorscsapások, de a területen mindig új élet fakadt. Az utolsó, XX. századi városrendezést azonban nem élte túl. A Tabán ma a főváros belső részének egyik legnagyobb zöld felülete, amelyre senki nem akar építkezni.
75
Krúdy Gyula a XIX. század végén érkezett az akkor rohamosan fejlődő Budapestre. Lenyűgözte őt az ezredévi kiállítás, a kávéházak, szerkesztőségek, szállodák, színházak világa. Csodálta a várost: a nyüzsgését, új épületeit, a modernségét. Albérletekben, szállodákban lakott, majd a Margit-szigeten élt, utolsó éveit pedig Óbudán töltötte. Életének színtereit a műveiből is megismerhetjük: írásaiban különös hangulatú képet festett a fővárosról és a lakóiról. A kilencven éve elhunyt Krúdy Gyula kedves budapesti helyeire látogattunk el.
79
Az 1906-ban elkészült József főhercegi palota elegáns, üvegtetejű előcsarnokával, pompás báltermével és annak színes, Róth Miksa-féle üvegablakaival a budavári Szent György tér egyik dísze volt. A historizáló épület Budapest ostromában nem szenvedett végzetes sérülést, ám 1967-ben a tűzoltóság oktatófilmet forgatott itt, hogy az oltást filmre vehessék, ezért felgyújtották, majd le is bontották. A helyén keletkezett hiányt több mint 50 évig nem sikerült pótolni, 2021-ben azonban megkezdődött az épület rekonstrukciója: az újjászülető palota pedig napról napra nyeri vissza az eredeti alakját.
145
Budapest VIII. kerületében, a József körút és a Baross utca találkozásánál fekszik egy tér, amely 1933. május 14. óta a Harminckettesek tere nevet viseli. A tér a XIX. században keletkezett a környező terület felparcellázása során, a Nagykörút és a Baross utca kialakításakor, de 1933 előtt nem volt külön neve, és a Baross utcához tartozónak számozták az itt sorakozó épületeket.
1
114
Hatalmas vasúti baleset volt Budapesten 150 évvel ezelőtt, a városegyesítés évében. Sok tanulságot lehetett levonni a történtekből a vasúti üzem biztonságossá tételéről. Akkoriban a vasúttársaságoknak nem volt kártérítési felelősségük az utasok felé, erről csak egy évvel a baleset után fogadtak el egy törvényt.
201
A belvárosi Egyetem téren a névadó intézmény központi épülete 1900-ban épült neobarokk stílusban, belsejét viszont gazdag, szecesszióba hajló díszítés borította. A szemet gyönyörködtető kialakítás azonban nem volt tekintettel a használhatóságra, amit harminc évvel később már nagyon zavarónak ítéltek. Az egyetem fennállásának 300. évfordulójára ezért modernizálták, és 1935. május 12-én ünnepélyes keretek között át is adták.
2
131
A Tabán 1933-ban kezdődő lebontása meghatározó dátum a városrész történetében. De fontos dátum ez két olyan személy esetében is, akik a Tabán krónikásai voltak. Az egyiküknek ekkor ért véget, a másikuknak ekkor kezdődött a művészi pályája.
81
Hamarosan megkezdődik az alapításának 200. évfordulójára készülő Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi István téri székházának felújítása. Az első ütemben rendbe hozzák a tetőt, korszerűsítik és restaurálják az ablakokat, felújítják a dísztermet, a képtárat, a kiállítótereket. A Friedrich August Stüler tervezte, 1865-ben elkészült neoreneszánsz palota előtti teret a jubileumi évre, 2025-re szeretnék átalakíttatni.
213
A XIX. század vége óta szinte megszakítás nélkül szolgálja a kulturális életet egy kicsi, háromszög alakú tér Erzsébetváros szívében, amelyet a magyar színháztörténet egyik jelentős személyéről neveztek el. A Hevesi Sándor tér kétségkívül a színházának köszönheti hírnevét, de más érdekességeket is találhatunk itt: e téren áll Rejtő Jenő szülőháza is.
69
102
A Buda és Pest közé építendő híd a XIX. század elején nagyban foglalkoztatta a mérnököket. Sok terv született, de egy sem volt megépíthető. Ám 200 évvel ezelőtt Baritz György mérnök olyan hídszerkezetet javasolt, amely akkor viszonylag új megoldásnak számított: úgy vélte, láncokra függesztett állandó híddal kellene összekötni a két várost.
226
A budapesti autóbusz-közlekedésben 1928 tavasza fontos fordulópontot jelentett. Ekkor rendelt meg a főváros száz új buszt, mégpedig magyar vállalattól, a MÁVAG-tól, és ugyanekkor döntötték el, hogy a rossz emlékű piros színt elvetve kék színűek legyenek a budapesti autóbuszok.
1
121
A budavári Bécsi kapu téren minden az erőt hivatott kifejezni: a kapu vastag falai és az Országos Levéltár neoromán stílusa is védelmet sugároznak, a bejárattal szemben őrködő evangélikus templomon pedig szavakba is öntötték: Erős vár a mi Istenünk! Ez utóbbi a hitbeli rendíthetetlenséget jelenti, maga az épület kecses tornyával és neobarokk stílusával inkább tervezőjének, az éppen 110 éve elhunyt Kallina Mórnak a gazdag fantáziáját fejezi ki.
172
A XX. században kétszer is nagy esély volt arra, hogy a metróvonalakon magyar gyártású szerelvények közlekedjenek, ne csak a Kisföldalattin. Először az 1950-es években készült egy prototípus, majd az 1980-as években egy másik, azzal a céllal, hogy modernebb járművel váltsák fel az addigra már meglehetősen elavult metrószerelvényeket.
2
166
Mit jelent budapestinek lenni? Létezik-e olyan, hogy „budapestiség”? Hogyan hat a főváros az itt lakókra és itt dolgozókra, s ők hogyan hatnak vissza rá? A városegyesítés 150. évfordulója alkalmából a budai Várban található Budapesti Történeti Múzeum egy egészen egyedi tárlattal keresett válaszokat ezekre a kérdésekre. A ma megnyílt kiállításon a budapestiek személyes történetein keresztül ismerkedtünk meg a magyar fővárossal.
50
72
Alpár Ignác építész 95 éve hunyt el. Munkássága a historizmus stílusában fogant, bizonyítva, hogy a régi korok művészetét megbecsülve, azok egyes részleteit hol pontosan, hol csak hangulatukban megidézve lehet értékes életművet létrehozni. Legfontosabb alkotásai Budapesten valósultak meg, mégpedig egy olyan világvárosban, ahol a megrendelők részéről a múlt tisztelete és a korszerűség, a jól használható terek iránti igény egyidejűleg jelentkezett.
158
Budapest egyik fő látványossága az Andrássy út, amely a világörökség része: csodálatos neoreneszánsz paloták sorakoznak itt. A közepén, az Oktogontól nem messze, egymás mellett található a Régi Műcsarnok és a Régi Zeneakadémia épülete, melyek a helyszínen túl az alkotójuk személyében is rokonok: mindkettőt az éppen 110 éve elhunyt Lang Adolf tervezte.
147
Ferenc pápa 2023. április 28. és 30. között három napot töltött Budapesten, ez alatt az idő alatt a magyar főváros több helyszínén járt. Megmutatjuk, Pest és Buda mely pontján, mely épületeiben jelent meg a Buenos Airesben született jezsuita egyházfő, aki 2013 márciusától tölti be pozícióját, és Argentínából érkezett a Vatikánba.
196
Teljeskörűen felújították az Eötvös Loránd Tudományegyetem XI. kerületi, Bogdánfy úti sportcsarnokát. Az 1987-ben épült 2400 négyzetméteres csarnokban hosszú idő után méltó környezetet kap az egyetemi él- és versenysport, ugyanakkor a hallgatók a szabadidejükben is sportolhatnak itt.
136
Budapestet évtizedekkel ezelőtt autóbarát várossá akarták alakítani, és ebben nagy szerepet szántak az Erzsébetváros és Józsefváros között húzódó Rákóczi útnak. Az itteni épületek árkádosítása, a gyalogosforgalomnak a házak alá vezetése tette lehetővé az út kiszélesítését, majd a villamosközlekedés felszámolása a jelenlegi hatsávos út kialakítását. Ötven évvel ezelőtt hatalmas eredménynek számított, hogy a villamossínektől megszabadított Rákóczi úton kétszer annyi autó tudott áthaladni, mint korábban.
121
59
Hatalmas robbanás rázta meg 60 éve Budapestet, egy 60 ezer köbméteres gáztartály semmisült meg a XIII. kerületben. A robbanás oka villámcsapás volt, az első feljegyzett eset a világon, amikor egy gáztartályt villám pusztított el.
1
106
Tőry Emil a századfordulón tevékenykedő építészek derékhadának elismert tagja volt: nem teremtett ugyan új stílust, és nem gyűjtött maga köré követősereget, de épületeit magas színvonalon tervezte meg. Oktatói tevékenységét is lelkiismeretesen végezte a Műegyetemen, de nemcsak szavakkal, hanem számos könyvvel és tanulmánnyal is hozzájárult a jövő építészgenerációinak képzéséhez.
149
.jpg)
Teljes körű modernizálás a hosszú távú munkálatok célja (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
Összesen 11 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben |
fordított időrendben |
értékelés szerint
Vannak elátkozott épületek, bevásárlóközpontok, amelyek valami miatt már megépítésük pillanatától nem lettek népszerűek. (Lurdy-ház, Bálna, stb.) Remélem a felújítás segít!
Újabb felújítás az MNB épülete mellett ami lényegében teljesen jó állapotú épületet érint.
Mindeközben számos városképet meghatározó nagyon értékes lakóház katasztrofális állapotban van. Ezek kormányzati vagy egyéb külső segítség nélkül tovább fognak romosodni mivel a legtöbb lakóközösségnek nincs pénze rendbe tenni őket. Nem beszélve az ingatlan mutyik miatt romosodó épületekre. Anker-ház (talán az egyik legsürgetőbb lenne már csak városképi jelentősége okán is), Nádor-udvar (a Jászai Mari tér talán legszebb épülete melynek homlokzata lényegében utolsó órában van mivel számos olyan eleme maradt ami már csak egy egy példányban van épségben az épületen), Fischer palota (lényegében a végleges állagleromlásra vár a tulajdonosa, hogy lebonthassa), a VIII kerület rengeteg épülete iszonyatos állapotban van, Erzsébetváros szintén és sajnos a sor szinte végtelen. Prágában kormányzati támogatással az egész várost rendbe tudták tenni, költve a lakóépületekre és egységes városképet hozva létre. Budapest a régió összes nagyvárosához képest nagyon rossz állapotban van. Nem beszélve az elképesztő autóforgalomról (Üllői, Rákóczi, Körút stb.) Pedig ennyink van, ebből az örökségből élünk, a turisták emiatt jönnének ide. Szomorú ez.
Lényegében igazad van. Két dolgot ehhez:
1./ Prága a háborút sokkal jobb állapotban vészelte át, alig volt sérült, vagy romos épület.
2./ Prágában nem egy demszkigábor volt a főpolgármester, hanem olyan aki látott az orránál és a pénztnyelő metrónál tovább is.
Igen, sokan hiszik, hogy èrv az, hogy Pràga a vilàghàborúkat szinte èrintetlenül vèszelte àt. Csakhogy Budapest mai àllapotànak ehhez semmi köze. Egyrèszt a vilàghàborúk ès 56 okozta sèrülèsek az azok soràn eltűnt, elpusztult èpületekben mèrhetőek. Màsrèszt a megmaradt èpületeket azóta többször is renovàltàk, többek közt ezèrt vesztette el olyan sok èpület a koràbban díszes homlokzatàt vagy fènyűző belső tereit. A mai àllapotok az elmúlt èvtizedek igènytelensègèt tükrözik, azt, hogy teljesen màshol vannak/voltak a hangsúlyok (tökèletes pèlda a túlzó ès megalomàn, helyenkènt szànalmas minősègű több helyen beàzó 4-es metró). Ès ez nem vàltozik, az a Budapest pusztul ès balkanizàlódik (sajnos ez az utcakèpet nyújtó lakossàgra is igaz) ami valahol mèg èl a fejekben mint egy szèp vàros. De ez a vàros valójàban màr règen nem az. Az öröksègvèdelmet pedig tökèletesen tükrözi ami a Közvàgóhìddal törtènt vagy a IX ker. lerombolt, tökèletes àllapotú klasszicista èpületèvel (helyère ukràn befektető egy teljesen èrtèktelen valamit húzott fel). Ezek pòtolhatatlan èrtèkek, ezek az èpületek örökre elvesztek. Ès meddig lehetne mèg mindezt folytatni. Borzasztò rosszul bànunk az öröksègünkkel miközben eltűnik a vàros karaktere.
Fussunk neki ismét, hogy megértsük egymást. Itt újat építeni úgy nem lehet ahogy a metrót és a Bálnát építették, visszaosztásos módszerrel a nyugati cégek, beépítve a legsilányabb anyagot, felszámlázva a legdrágábbat. A Bálna máris javításra szorul, már az átadásakor bajok voltak a minőséggel.
A városban kétféle építés van. Újat teremtő és a régit megőrző, bővítő. Nos mind a kettővel vannak komoly elmaradások.
A 4. metróhoz csak annyit, hogy a moszkvai metró újabb szakaszait látva megfogalmazódott bennem, mennyivel jobb lett volna ha az orosz államadósság nem az olajbárók zsebébe kerül, nem ócskavasnak való tankokat vesznek, hanem megépítik a hozzáértő oroszok a metrót, és ezt ráadásul ők is javasolták. A hülye Demszkinek mindenből nyugati kellett.
Egyetlen szót sem írtam az újonnan èpítèsről. Arròl ìrtam, hogy az öröksègünk megőrzèse mindenkit èrint ès ehhez szüksèges lenne àllami tàmogatàs ès egyàltalàn igèny rà, hogy egy szèp ès èlhető vàros legyen Budapest, nem pedig az a szmogos romhalmaz ami jelenleg.
Demszki valóban egy szörnyű polgàrmester volt ez tèny. Habàr azòta sem jó az iràny. Szerintem.
Persze, ha csevegünk akkor kiemelném, hogy a Bálnát is felújítják (erről szól a topik) és ezesetben az "új építésű" fogalmat kellene definiálni. Nekem új minden rendszerváltás utáni épület, így a bálna is.
Lépjünk!
Azzal, hogy az IKV megszűnésekor a szanáláshoz eladták majdnem az egész ingatlan vagyont, nos a kispénzű lakosságra hárítottak egy horribilis összegű számlát, mert az elmaradt felújítások ennyi idő múlva sokkal drágábbak lettek a folyamatos állagromlás után, és a BKV gyakorlatilag semmit se tett meg ami a feladata. A lakókra rásózott Ó utcai ház a lakók fejére szakadt, máshol falomlás is volt, végül akadtak olyan házak amelyeket eladtak és nem sokkal később hatóságilag elrendelték a bontást, a per azóta is folyik, mert senki nem nyugszik bele, ha a tegnap vett ingatlanát másnap lebontják. Tulajdonkép nagy átverés is volt, mert a bontás elrendelésével megvárták az eladást..
Összegezve. A magyar lakosságnak nincsen annyi pénze, hogy a lerobbant házak elfogadható időn belül felújításra kerüljenek.
Javítás: A BKV helyett IKV-t (Ingatlankezelő Vállalat) kell érteni. Ez a volt állami vállalat felelős azért, hogy Budapest ennyire le van pukkanva.
Teljesen egyetértek pillgrim hozzászólásával. Valóban vannak Budapesten sokkal rosszabb állapotban lévő épületek, amelyeket inkább fel kéne újítani, mint pl. a Bálnát. Vannak biztató jelek (pl. a Kodály Körönd házai). De sürgősebb lenne olyan városképet meghatározó épületek felújítása, mint az Anker ház, vagy a Fonciere palota kupolája az Andrássy út elején, nem is beszélve a Budai várról. Szerencsére egyre több jellegtelen modern épületet lebontanak, és visszaépítik az eredeti épületet. Ezek közül a legsürgősebb lenne a Bazilika előtti szörnyen ronda banképület lebontása.
Egyetértek, de mi építenél a Bazilika elé a mai ronda és jellegtelen épület helyére? Amerikában egy egy szép templom a tökéletesen jellegtelen felhőkarcolók között valósággal megmutatja magát. Persze én inkább nézem korabeli környezetben, de az "Új Világ" a másolt templomokat oda rakják ahová dísznek (szószerint: dísz..) gondolják.
https://repjegykiraly.hu/wp-co..
Mar az is megtenne, ha egy emelettel visszabontanak es anyagaban ill. stilusaban a kornyezetehez illo burkolatot kapna a mai beton-uveg kombinacio helyett, bar en is szivesebben latnek itt valami tradicionalisabbat.
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!