A Nagykörút képéhez immár közel egy és negyedszázada hozzátartozik a villamos. A körút közlekedése elképzelhetetlen nélküle, ám volt idő, amikor a villamosok nem voltak elégségesek, ezért 1932-től, 57 éven keresztül autóbuszok is jártak a Nagykörúton. Épp 90 éve, 1932. január 25-én indultak el.
3
Kölcsey Ferenc első budapesti szobrának története igen kalandos: a Batthyány téren 1939-ben felavatott, alacsony emelvényről lenéző költő évtizedekkel ezelőtt még egy sokkal méltóbb helyről figyelhette a fővárosi járókelőket. A budapesti alkotás eredetijét 125 éve avatták fel a mostani helyétől több száz kilométerre, Nagykárolyban. Cikkünkben a magyar kultúra napja alkalmából bemutatjuk, hogy mi okból került a műalkotás Erdélyből Budapestre, és hogy miért mozdították el eredeti helyéről a Batthyány téren.
49
A XI. kerületi Szentimreváros egyik emblematikus helye a Feneketlen-tó, amely a XIX. század végén mesterségesen keletkezett. A mai Kosztolányi Dezső tér helyén működő téglagyár munkásai ugyanis egy mélyben futó vízfolyást véletlenül átvágtak, a rétegvíz a felszínre tört, és lassan feltöltötte az agyagmedret. A Feneketlen-tó és partja a múlt század derekáig elhanyagolt volt, ide hordták a két világháborúban a törmelékeket, romokat. 1958 és 1960 között azonban rendbe hozták, és parkot alakítottak ki körülötte, azóta a budapestiek kedvelt helye.
1
62
A Népligettel szemben egy olyan katonai objektum állt több mint száz évig, melynek látványa nagymértékben meghatározta az Üllői út, Könyves Kálmán körút kereszteződését. Helyén ma hatalmas kézilabdacsarnok áll, amelyben éppen most zajlik az első nemzetközi sportesemény. Az új épületnek még nagyon rövid a története, de jó alkalmat kínál ahhoz, hogy megismerkedjünk a régiével.
7
40
Éppen 100 éve, 1922-ben kapta alapítója után a Süss Nándor Precíziós Mechanikai és Optikai Intézet Rt. nevet az az üzem, amely később Budapest egyik legnagyobb és túlzás nélkül állíthatjuk, hogy világhírű gyára lett. Az 1939-től Magyar Optikai Művek néven működő gyárnak egykor számos épülete uralta a Csörsz utca környékét, ahol azonban mára a MOM néven és a művelődési házon kívül alig emlékeztet valami az egykori gyárra.
3
39
Az első magyar műszaki doktort 120 éve, 1902. január 17-én avatták fel. Ő volt Zielinski Szilárd, aki amellett, hogy doktori értekezését egy Budapest alatti vasúti rendszerről írta, a vasbetonépítés egyik úttörőjeként számos emblematikus építményt adott a városnak. Nélküle más lenne a víztorony a Margitszigeten, a róla elnevezett híd a Városligeti-tó fölött, de a Lánchíd is.
41
Az egyik legkedveltebb villamosvonalat, melynek utolsó, ikonikus villamosjárata az 58-as volt, 45 évvel ezelőtt, 1977. január 17-én szüntették meg. A budai oldal egyik első villamosvonala volt a zugligeti, mely már 1896-ban, a millennium évében elindult és bár az 1977-es leállás után járt helyette kezdetekben az 58V pótlóbusz, majd az 158-as busz, manapság pedig a 291-es busz, mind a mai napig sokan várják a fővárosban a villamosvonal újraélesztését.
42
Elindult videós hírműsorunk, a Pestbuda Magazin! Ezentúl minden héten beszámolunk a város fontos eseményeiről, évfordulóiról.
A Várban jártunk, amikor a Burg Hotelről leverték a feliratot, megmutatjuk, milyen épületeket védetne le a főváros, beszámolunk József nádor és a város kapcsolatáról, felidézzük a 175 éve született Mikszáth Kálmán életének budapesti helyszíneit.
Tartsanak velünk!
72
Az írói ambíciókat dédelgető Mikszáth Kálmán az 1860-as évek derekától kisebb-nagyobb megszakításokkal közel negyven esztendőt töltött el a fővárosban, ahol egyedül vagy a családjával együtt számtalan helyen lakott. A sok-sok helykeresésbe alighanem belejátszott változó anyagi helyzete, az alkotásra alkalmas hely megtalálása s betegeskedő szervezete egyaránt. Ma, az író születésének 175. évfordulóján ebből mutatunk be néhány helyszínt.
21
József nádor 175 éve halt meg Budán. A Firenzében született nagyherceget ugyan más pályára szánták, de 1795-től helytartóként, majd 1796-tól nádorként egészen haláláig, 1847-ig sokat tett Magyarországért, valamint Pestért és Budáért. Halálának évfordulóján csokorba szedtük, mit köszönhet Budapest neki.
54
Budapest, mint a nemzet fővárosa egyben a magyar kultúra fellegvára is. Itt található a legtöbb múzeum, könyvtár, színház és természetesen kiadó is. Ezeknek a döntő többsége a XIX. századi fejlődés eredményeképp jött létre, amelyek kulcsfontosságúak voltak a magyar művelődéstörténetben. Cikkünkben három kiemelkedő könyvkiadóval, illetve könyvnyomdával ismerkedhetünk meg.
13
Elsősorban 1945 és 1980 között épült, köztük budavári lakóházakat, két lakótelepet, két egykori pártházat és egy munkásszállót is helyi védelem alá helyezne a Fővárosi Önkormányzat, egy új tervezet szerint. A Fővárosi Közgyűlés számára készült előterjesztés kilenc oldalon keresztül sorolja a megőrzendő épületek listáját, a közel 180 fős listán van a budavári Hilton szálló, a Déli pályaudvar főépülete, valamint több kerületben, köztük a Belvárosban a háború után elbontott házak helyére tervezett modern épületek sora.
201
52
Százötven éve, 1872. január 12-én jelent meg Szarvas Gábor szerkesztésében a Magyar Nyelvőr című nyelvművelő folyóirat első száma. A lap a XIX. században állást foglalt a nyelvújítási vitákban, fellépett az idegenszerű fordulatok ellen. Helyesírási, nyelvhelyességi szabályokat is lefektetett, és nagy érdeme volt a nyelvjárások, a népnyelv megismertetésében.
34
Budapest a világ egyik legszebb fővárosa, amit elsősorban a páratlan fekvésének köszönhet. A külföldiek ma sem tudnak betelni a látvánnyal, talán ennek is szerepe lehet a nemzetközi építészeti tervpályázatok iránti általános nagy érdeklődésben. A legújabb nemzetközi tendert a Nyugati pályaudvar és környezetének megújítására hirdették meg. Ennek apropóján visszatekintünk az időben, bemutatunk néhány jelentősebb alkotást, melyeket külföldi építészek terveztek.
39
Az Astoria és a Blaha Lujza tér között, az épülő metróalagútban, de már a kifúrt szakaszon történt 1967-ben az a vízbetörés, amely megdöbbentette a budapestieket, és kérdéseket vetett fel a metró esetleges biztonságát illetően. Az 55 évvel ezelőtti váratlan homok- és vízbetörés nem csak a leendő utasok körében okozott riadalmat, de a szakemberek is attól tartottak, veszélybe kerülhetnek a Rákóczi úton álló lakóházak. A veszély elhárítása után az építők próbálták megnyugtatni a fővárosiakat, hogy a kész metróalagútban majd nem kell tartani hasonló balesetektől.
43
A történelmi múlt iránti tiszteletet figyelembe vevő, a Várnegyed arculatához és az UNESCO világörökségi környezetéhez szorosan illeszkedő ház lesz a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány Szentháromság téri új konferencia-központja – mondta el lapunknak az épületet tervező Reisz Ádám, a Rapa Architects vezetője. Azt is kifejtette, hogy a homlokzat visszaépítésnél a kiindulási alap a háború előtti állapot volt, hiszen erről a korról áll rendelkezésre olyan vizuális információmennyiség, amire alapozhattak.
35
273
A Pestbudán a napokban bemutattuk a most épülő Mol-tornyot, amely Budapest első igazi magasháza lesz. Nem lesz valódi felhőkarcoló, mert azokat az épületeket hívjuk így, amelyeknek magassága eléri a 150 métert, és a Mol-torony, ha kicsivel is, de alatta marad ennek a határnak. Magasházakat már közel 100 éve terveznek Budapesten, több építész túlszárnyalta volna az Országház és a Szent István-bazilika 96 méteres magasságát.
24
15
Még az idén elkészül a MOL új székháza, mely egyben a főváros első felhőkarcolója lesz. A tetőn elhelyezett műszaki berendezésekkel együtt 143 méteres toronyházat Budán, a lágymányosi városrészen építik fel, egy hasonló méretű épületet viszont a pesti Duna-partra is terveztek még a két világháború között. Lechner Jenő Magyar Történelem Tornyának tervében egyszerre jelentek meg egy idegenforgalmi szolgáltató központ hétköznapi feladatai és egy nemzeti panteon magasztos funkciói.
21
29
Hamarosan elkezdődhet a Semmelweis Egyetem Sience Park elnevezésű tudásközpontjának tervezése a Józsefvárosban, pályázat útján ugyanis megtalálták a nyertes tervezőirodát. Az Egészségipari és Biotechnológiai Science Park meghatározó szerepet vállal majd a mindennapi gyógyításban és a betegellátásban, valamint azt a célt szolgálja, hogy Magyarország versenyképességét növeljék az egészségipar és biotechnológia területén.
39
Amikor 1897-ben átadták rendeltetésének a Központi Vásárcsarnokot a Fővám téren, a város vezetői úgy gondolták, hogy az akkor már évtizedek óta folyó élelmiszeripari fejlesztés, áruszállítás folyamatának végére sikerült pontot tenni. A Soroksári út mentén gőzmalmok, vágóhidak és húsipari üzemek sorakoztak, a Déli Vasúti Összekötő Híd és a Fővám tér között pedig a Dunaparti Teherpályaudvar létesítésével és a közraktárak felépítésével a kis- és nagykereskedők igényeit is maradéktalanul sikerült kielégíteni. Hamarosan kiderült azonban, hogy koránt sincs így, az átmenő áruforgalom napi biztosítására egy nagybani piacra égetően szükség van.
31
Budapesten az 1960-as évektől egyre több gondot okozott, hogy a szűk belvárosi utcákat teljesen elfoglalták a gépkocsik, amelyek mellett alig fértek el a gyalogosok. Először csak a Váci utcából tiltották ki az autókat, ám 45 évvel ezelőtt több belvárosi utcában is megszüntették a gépjárműforgalmat, és onnantól kezdve csak a gyalogosok használhatták őket.
1
36
A fővárosban az utóbbi időben számos nagy léptékű beruházás a célegyenesébe ért, így hamarosan már a közönség is gyönyörködhet bennük. A teljesség igénye nélkül néhány példa: januárban nyit a Magyar Zene Háza, tavasszal pedig nem messze tőle a Néprajzi Múzeum. Március 15-től lesz látogatható az egykori Budai Postapalotában kialakított Pénzmúzeum. Az Operaház is újra megtelik élettel, valamint a vele szemben lévő egykori Állami Balettintézetben létesített szálloda is fogad már vendégeket. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a 2022-es a nagy átadások éve lesz.
4
85
A Magyar Divatcsarnok 1957-ben költözött a Rákóczi útról az Andrássy útra, a Párisi Nagy Áruház háború után államosított, könyvraktárként használt egykori épületébe. Az 1956-os forradalomban ugyanis annyira megsérült a Divatcsarnok Rákóczi út 72. szám alatti áruháza, hogy új helyszínt kellett keresni. Az Andrássy úti épület rendelkezésre állt, csak 10 vagonnyi eladatlan könyvtől kellett megszabadulni.
21
Az 1980-as években egyre nagyobb szerephez jutott a szocialista rendszerben is a magánszektor. A taxizásban 40 évvel ezelőtt jött el a változás, a fővárosban 1982-től dolgozhattak magántaxisok. Eleinte Ladák, Zastavák, Daciák szállították az utasokat.
3
4
A 45 évvel ezelőtt átadott Hilton szálló a város egykori legszebb barokk műemléke, a második világháborúban megsérült jezsuita kollégium helyére épült. A régi épületnek csupán a Hess András tér felé eső nyugati fala maradt meg. Vannak, akik szerint a modern épületet sikerült belekomponálni a vári környezetbe, mások úgy vélik, hatalmas tömbjével zavarja a Mátyás templom és a Halászbástya harmonikus látképét.
94
58
Az év utolsó napján régi szokás a visszapillantani az eltelt esztendőre, számot vetni a történtekkel, összegzést készíteni. Az alábbiakban mi is összefoglaltuk, milyen jelentős fejlesztések valósultak meg Budapesten 2021-ben, hogyan változott a főváros képe. A járványhelyzet miatti zárlat ellenére igen mozgalmas évet tudhatunk magunk mögött.
79
Az első világháború vérzivataros éveiben az Osztrák–Magyar Monarchia nehéz sorsát 1916 végén egy újabb csapás tetézte: elhunyt I. Ferenc József császár és király. Hatvannyolc évi uralkodás után az év november 21-én adta vissza lelkét a Teremtőnek. Utódául unokaöccsének fiát, Habsburg-Lotharingiai Károly főherceget tette meg, akit éppen 105 évvel ezelőtt, 1916. december 30-án koronáztak királlyá.
29
Baross Gábor, aki mindössze 6 évig lehetett közlekedési miniszter, a kinevezését 135 évvel ezelőtt kapta meg. Ő volt az, aki vonatra ültette az országot: az olcsó vasúti utazás megteremtésével a kispénzű vidéki emberek számára is elérhetővé tette Budapestet, s ezzel sokat segített a főváros fejlődésében.
52
A korcsolyázás az egyik legnépszerűbb téli sport, melyet sokan űznek Budapesten. Kevesen tudják, de az ország egyik legforgalmasabb csomópontja, a Széll Kálmán tér helyén egykor egy híres és igen felkapott budai jégpálya működött hatalmas, gazdagon díszített korcsolyacsarnokkal. Az 1930-as évek végére teljesen átalakult a tér és ma már csak képeink és történeteink vannak az egykori híres budai korcsolyapályáról és sportpályákról.
3
66
Ma természetesnek tartjuk, hogy a városképhez hozzátartoznak a közlekedési lámpák is. Automatikusan váltanak, esetleg a gyalogosoknak kell egy gombot megnyomni, ha át akarnak kelni. A mai közlekedési lámpák elődje még kézi kapcsolású volt, és az első itthon 95 éve jelent meg a Nagykörút és a Rákóczi út sarkán.
1
22
.jpg)
Teljes körű modernizálás a hosszú távú munkálatok célja (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)
Összesen 11 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben |
fordított időrendben |
értékelés szerint
Vannak elátkozott épületek, bevásárlóközpontok, amelyek valami miatt már megépítésük pillanatától nem lettek népszerűek. (Lurdy-ház, Bálna, stb.) Remélem a felújítás segít!
Újabb felújítás az MNB épülete mellett ami lényegében teljesen jó állapotú épületet érint.
Mindeközben számos városképet meghatározó nagyon értékes lakóház katasztrofális állapotban van. Ezek kormányzati vagy egyéb külső segítség nélkül tovább fognak romosodni mivel a legtöbb lakóközösségnek nincs pénze rendbe tenni őket. Nem beszélve az ingatlan mutyik miatt romosodó épületekre. Anker-ház (talán az egyik legsürgetőbb lenne már csak városképi jelentősége okán is), Nádor-udvar (a Jászai Mari tér talán legszebb épülete melynek homlokzata lényegében utolsó órában van mivel számos olyan eleme maradt ami már csak egy egy példányban van épségben az épületen), Fischer palota (lényegében a végleges állagleromlásra vár a tulajdonosa, hogy lebonthassa), a VIII kerület rengeteg épülete iszonyatos állapotban van, Erzsébetváros szintén és sajnos a sor szinte végtelen. Prágában kormányzati támogatással az egész várost rendbe tudták tenni, költve a lakóépületekre és egységes városképet hozva létre. Budapest a régió összes nagyvárosához képest nagyon rossz állapotban van. Nem beszélve az elképesztő autóforgalomról (Üllői, Rákóczi, Körút stb.) Pedig ennyink van, ebből az örökségből élünk, a turisták emiatt jönnének ide. Szomorú ez.
Lényegében igazad van. Két dolgot ehhez:
1./ Prága a háborút sokkal jobb állapotban vészelte át, alig volt sérült, vagy romos épület.
2./ Prágában nem egy demszkigábor volt a főpolgármester, hanem olyan aki látott az orránál és a pénztnyelő metrónál tovább is.
Igen, sokan hiszik, hogy èrv az, hogy Pràga a vilàghàborúkat szinte èrintetlenül vèszelte àt. Csakhogy Budapest mai àllapotànak ehhez semmi köze. Egyrèszt a vilàghàborúk ès 56 okozta sèrülèsek az azok soràn eltűnt, elpusztult èpületekben mèrhetőek. Màsrèszt a megmaradt èpületeket azóta többször is renovàltàk, többek közt ezèrt vesztette el olyan sok èpület a koràbban díszes homlokzatàt vagy fènyűző belső tereit. A mai àllapotok az elmúlt èvtizedek igènytelensègèt tükrözik, azt, hogy teljesen màshol vannak/voltak a hangsúlyok (tökèletes pèlda a túlzó ès megalomàn, helyenkènt szànalmas minősègű több helyen beàzó 4-es metró). Ès ez nem vàltozik, az a Budapest pusztul ès balkanizàlódik (sajnos ez az utcakèpet nyújtó lakossàgra is igaz) ami valahol mèg èl a fejekben mint egy szèp vàros. De ez a vàros valójàban màr règen nem az. Az öröksègvèdelmet pedig tökèletesen tükrözi ami a Közvàgóhìddal törtènt vagy a IX ker. lerombolt, tökèletes àllapotú klasszicista èpületèvel (helyère ukràn befektető egy teljesen èrtèktelen valamit húzott fel). Ezek pòtolhatatlan èrtèkek, ezek az èpületek örökre elvesztek. Ès meddig lehetne mèg mindezt folytatni. Borzasztò rosszul bànunk az öröksègünkkel miközben eltűnik a vàros karaktere.
Fussunk neki ismét, hogy megértsük egymást. Itt újat építeni úgy nem lehet ahogy a metrót és a Bálnát építették, visszaosztásos módszerrel a nyugati cégek, beépítve a legsilányabb anyagot, felszámlázva a legdrágábbat. A Bálna máris javításra szorul, már az átadásakor bajok voltak a minőséggel.
A városban kétféle építés van. Újat teremtő és a régit megőrző, bővítő. Nos mind a kettővel vannak komoly elmaradások.
A 4. metróhoz csak annyit, hogy a moszkvai metró újabb szakaszait látva megfogalmazódott bennem, mennyivel jobb lett volna ha az orosz államadósság nem az olajbárók zsebébe kerül, nem ócskavasnak való tankokat vesznek, hanem megépítik a hozzáértő oroszok a metrót, és ezt ráadásul ők is javasolták. A hülye Demszkinek mindenből nyugati kellett.
Egyetlen szót sem írtam az újonnan èpítèsről. Arròl ìrtam, hogy az öröksègünk megőrzèse mindenkit èrint ès ehhez szüksèges lenne àllami tàmogatàs ès egyàltalàn igèny rà, hogy egy szèp ès èlhető vàros legyen Budapest, nem pedig az a szmogos romhalmaz ami jelenleg.
Demszki valóban egy szörnyű polgàrmester volt ez tèny. Habàr azòta sem jó az iràny. Szerintem.
Persze, ha csevegünk akkor kiemelném, hogy a Bálnát is felújítják (erről szól a topik) és ezesetben az "új építésű" fogalmat kellene definiálni. Nekem új minden rendszerváltás utáni épület, így a bálna is.
Lépjünk!
Azzal, hogy az IKV megszűnésekor a szanáláshoz eladták majdnem az egész ingatlan vagyont, nos a kispénzű lakosságra hárítottak egy horribilis összegű számlát, mert az elmaradt felújítások ennyi idő múlva sokkal drágábbak lettek a folyamatos állagromlás után, és a BKV gyakorlatilag semmit se tett meg ami a feladata. A lakókra rásózott Ó utcai ház a lakók fejére szakadt, máshol falomlás is volt, végül akadtak olyan házak amelyeket eladtak és nem sokkal később hatóságilag elrendelték a bontást, a per azóta is folyik, mert senki nem nyugszik bele, ha a tegnap vett ingatlanát másnap lebontják. Tulajdonkép nagy átverés is volt, mert a bontás elrendelésével megvárták az eladást..
Összegezve. A magyar lakosságnak nincsen annyi pénze, hogy a lerobbant házak elfogadható időn belül felújításra kerüljenek.
Javítás: A BKV helyett IKV-t (Ingatlankezelő Vállalat) kell érteni. Ez a volt állami vállalat felelős azért, hogy Budapest ennyire le van pukkanva.
Teljesen egyetértek pillgrim hozzászólásával. Valóban vannak Budapesten sokkal rosszabb állapotban lévő épületek, amelyeket inkább fel kéne újítani, mint pl. a Bálnát. Vannak biztató jelek (pl. a Kodály Körönd házai). De sürgősebb lenne olyan városképet meghatározó épületek felújítása, mint az Anker ház, vagy a Fonciere palota kupolája az Andrássy út elején, nem is beszélve a Budai várról. Szerencsére egyre több jellegtelen modern épületet lebontanak, és visszaépítik az eredeti épületet. Ezek közül a legsürgősebb lenne a Bazilika előtti szörnyen ronda banképület lebontása.
Egyetértek, de mi építenél a Bazilika elé a mai ronda és jellegtelen épület helyére? Amerikában egy egy szép templom a tökéletesen jellegtelen felhőkarcolók között valósággal megmutatja magát. Persze én inkább nézem korabeli környezetben, de az "Új Világ" a másolt templomokat oda rakják ahová dísznek (szószerint: dísz..) gondolják.
https://repjegykiraly.hu/wp-co..
Mar az is megtenne, ha egy emelettel visszabontanak es anyagaban ill. stilusaban a kornyezetehez illo burkolatot kapna a mai beton-uveg kombinacio helyett, bar en is szivesebben latnek itt valami tradicionalisabbat.
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!