A törököktől visszafoglalt és szinte teljesen elnéptelenedett Rákospalota területére nagyszámú evangélikus szlovák telepes érkezett. A hívek 1749-től Cinkotára jártak istentiszteletre.

Az első templomát az evangélikus közösség 1855-ben avatta fel a mai Juharos utcában (Fotó: bpxv.hu)

II. Lipót magyar király és osztrák császár felhatalmazásával az evangélikusok Rákospalotán iskolát építettek 1794-ben. Ettől kezdve a vasárnapi istentiszteleteiket itt tartották eleinte szlovák, később pedig magyar nyelven is.

Első templomukat 1855-ben avatták fel a mai Juhos utcában a Károlyi Istvántól kapott telken. Miután a falu 1861-ben teljesen megváltotta magát Károlyi gróftól, saját sorsával önmaga rendelkezhetett.

A terveket László György és Szalkay Jenő készítette (Fotó: bpxv.hu)

A gyülekezet tíz évvel később, 1871-ben lett önálló és vált anyaegyházközséggé, aminek 1894-ben egy ideig Kossuth Ferenc, Kossuth Lajos fia volt az egyházi felügyelője.

Folyamatosan emelkedett a hívek száma, a régi templomot kinőtték, így a XX. század elején már igény mutatkozott egy nagyobb templom kialakítására. Végül a Régi Fóti út 73. szám alatti telken László György és Szalkay Jenő tervei alapján 1936-ban elkezdődhetett az építkezés elsősorban a hívek adományaiból. Kovács Sándor püspök 1941. december 21-én szentelte fel a szakrális helyet. Az épület az időközben kitört II. világháború során nem szenvedett el jelentős károkat.

A templom idén december 21-én ünnepelte fennállása nyolcvanadik évfordulóját (Fotó: bp.xv.hu)

A négyzetes alaprajzú templom sarkain egy-egy torony van. Az előcsarnok dór oszlopos, míg a beltér egészét gyakorlatilag egyetlen kupola fedi be. A központos elrendezés, valamint a tornyokon is ismétlődő kupolalezárás a modern építészeti jellegét erősíti, míg a bejárati oszlopsor antikizál.

Az épület sajátosságai a hosszú, vékony ablakok, amelyeken keresztül, mintha a kupola tetején kialakított „lámpáson” át törne be a fény a belső terekbe.

Forrás: bpxv.hu

Nyitókép: A rákospalotai evangélikus nagytemplom (Fotó: bpxv.hu)