
A történelmi környezethez illő épület kerül a budavári Szentháromság térre – állítja a tervező
A cikk angol nyelvű változata: A building fitting the historical environment will be on Szentháromság Square in Budavár, says the designer
2022. január 10. 16:30
Az I. kerület Szentháromság téren álló, egykori Burg Hotel helyén épül fel a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) új konferencia-központja, amelyet a Reisz Ádám vezette Rapa Architects tervez. Az épületet egy 2019. decemberi kormányhatározat alapján vásárolhatta meg a PADME.
Az egykori diplomataház, a későbbi Burg Hotel épülete 1981-ben készült el, a helyére épül az új konferencia-központ (Fotó: Bodó Péter/pestbuda.hu)
A Várnegyed építészeti képe a világháborúban és az azt követő években erőszakkal változott meg a bombázások és a későbbi elbontások miatt. Ez történt a Szentháromság téren, a Mátyás-templommal szemben lévő, Szentháromság tér 7–8. szám alatt ingatlan esetében is – fejtette ki lapunknak Reisz Ádám, a tervezéssel megbízott Rapa Architects vezetője.
A Burg Hotel telkén a középkor óta több épület is állt. Ahogy korábban részletesen megírunk, a 7-es szám alatt a domonkos nővérek háza kapott helyet, ami 1686 után részben megsemmisült, de a romok felhasználásával két egyemeletes ház is került a területre a XVIII. században. Ezeket egy U alaprajzú épületet létrehozva egyesítették a XIX. században, majd 1870-ben Bárczy Imre egy második emeletet is tervezett az ingatlanra, meghagyva a homlokzat klasszicista stílusát.
A 8-as számú ház túlélte a török időket, de a XVIII. században barokk stílusúra tervezték át. Mindkét házban üzletek működtek az évszázadok során. A II. világháborúban, 1944 decemberében bombatalálat érte az épületeket a mellettük álló, Szentháromság utca 3. számú házzal együtt, 1946-ban elbontották őket. A három épület helyére került 1979 és 1981 között a Jánossy György és Laczkovics László tervezte diplomataház.
A Szentháromság tér 8. szám alatti házat a XVIII. században modernizálták (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
Most a Magyar Nemzeti Bank által alapított PADME a tulajdonába került ingatlanon a Várnegyed történelmi arculatához, az UNESCO világörökségi környezethez illeszkedő stílusú épületrekonstrukciót akar megvalósítani. Ez a rekonstrukció mégis más, mint a Várnegyedben az alapítvány által eddig megvalósított rekonstrukciók, amelyeknél az eredeti, több évszázados történelmi épület korhű felújítását ötvözték az új funkcióval és a modern belső megoldásokkal – fűzte hozzá Reisz Ádám.
A Szentháromság tér 1875 körül, szemben a Mátyás-templom még az átépítése előtt (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
Mint hozzátette, a Pallas Athéné konferencia-központja esetében a környezetbe illeszkedő homlokzati képet szeretnék visszaállítani, míg magát az épületet belülről a jelen kor és az új funkció követelményeinek megfelelően alakítják ki, ahol a modern és a klasszikus vonalvezetés egy időtálló miliőt hoz majd létre.
A Szentháromság utca 8. szám alatti ház 1941-ben (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
A feladatleírásban a korábbi várbeli állapotok visszaidézését, helyreállítását határozták csak meg, de ennek leképezésére szabad kezet kapott az iroda – mondta az építész. A helyszín kapcsán a háború előtti korról áll a rendelkezésre a legtöbb információ, tanulmány, ezért egyértelmű volt, hogy ez az időszak, illetve a fennmaradt dokumentáció nyújt majd alapot a tervezéshez.
A lebombázott Szentháromság tér 1945-ben (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)
Ahogy Reisz Ádám kiemelte, a Szentháromság térre házat tervezni óriási megtiszteltetés, ezért igyekeztek a lehető legnagyobb alázattal a feladatra tekinteni. A tervezésben alapvetően a kortárs megközelítés érvényesült, és egy nagyon részletesen kidolgozott, alapos tervdokumentáció született. A leendő funkciót is kiemelten fontosnak tartották a munka során, tehát azt, hogy a PADME központjának korszerű működését, a műszaki, technikai és funkcionális elvárásokat maradéktalanul ellássa majd az épület – tájékoztatta lapunkat a tervező.
Ilyen lesz az új konferencia-központ homlokzata (Forrás: Rapa Architects)
A konferencia-központról megtudtuk, hogy a bejáratot a központi épületben helyezik el, akárcsak az előcsarnokot, de itt alakítják ki a konferenciaterem többszintes előterét is egy modern, elegáns kávézóval. A Szentháromság tér hétköznapjaiban igy sokkal erőteljesebben és nyomatékosabban megjelenik majd az épület, mint a korábban itt álló házak.
A konferencia-központ a Mátyás-templommal szemben helyezkedik el (Forrás: Rapa Architects)
A részletes belső tervezés, a terek kialakítása azonban még folyamatban van. „Az azonban elmondható, hogy a tervezésénél fontos szempont volt, hogy sem az eredeti, sem a jelenleg ott lévő épületek léptékét semmiképpen ne haladjuk meg sem alapterületben, sem egyéb méretekben. Ebben partner volt a megbízó is, aki az értékes helyszín ellenére elfogadta, hogy a telken a történelmi környezetet tiszteletben tartva a jelenleginél is kisebb összterületű házat építsünk” – mondta Reisz Ádám.
Nyitókép: A Szentháromság tér 7–8. szám alá az építészeti környezethez illeszkedő konferencia-központot tervezett a Rapa Architects (Fotó: Rapa Architects)
Összesen 18 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben |
fordított időrendben |
értékelés szerint
Nagyon szép a kis saroktornyos épület. Nagyon jól illeszkedik a várnegyed látványába. A helyén álló ormótlan épületet már rég le kellett volna bontani. Még a Dísz téren lévő, Honvéd szobor mögötti ocsmányságot kéne eltakarítani!
Ezen a sarokházon nagyon jól érzékelni, mennyire elszakadt a közízlés a mai építészek világától. Régen is így volt: Unokáin sem fogják látni/Unokáink is látni fogják. A ma álló épületmegtartásáét aláírásgyűjtést kezdeményeztek. Tömege, a homlokzatok aránya, anyaghasználata példaértékűen illeszkedik a kiemelten fontos műemléki környezetbe. A ház alkotója Jánossy György építésznemzedékeket tanított a mesterségre, meghatározó egyénisége volt a kortárs magyar építészetnek. A tervezett ház sosem volt. A fényképek alapján visszaépülő homlokzatát jól láthatóan már a XIX. század elején túlnőtték szomszédjai, a maga idejében sem volt kiemelkedő alkotás.
Arról meg már ne is beszéljünk, hogy egy sosem létezett semmit mondó replikához, egy haszontalan funkció fog párosulni. Csak egy újabb ékes példája a rongyrázásnak, amit természetesen közpénzből hajt végre ez a, hogyishívják, közpénzlenyúló alapítványocska, amiből természetesen a magyar társadalomnak semmi haszna.
Ha konferenciát akarnak tartani, arra millió meg egy lehetőség lenne városszerte. Ott van például a hungexpo amire már elment többtíz milliárd adófizetői pénz. Ott vígan konferenciázhatna Matolcsy úr.
De ha már mindenáron a műemlékekre kell költeni a milliárdokat, többet érne, ha létrehoznának egy pályázati alapot, a műemléki társasházak felújításra, mivel a lakóknak nincs pénze, korhű felújításokra, csak toldozás-foldozásra. De ugyanakkor ezek az épületek határozzák meg a város nagyrészének arculatát.
"Tömege, a homlokzatok aránya, anyaghasználata példaértékűen illeszkedik a kiemelten fontos műemléki környezetbe."
Mi a példaértékű az anyaghasználatban és az arányokban? Az épület homlokzati tagolása, az ablakok elosztása semmiképpen sem harmonizál a környező épületekével. Anyaghasználat? Merő igénytelenség. Nem az a szégyen, hogy lebontják, hanem hogy egyáltalán megépülhetett.
A Jánossy-féle épület semmilyen módon nem veszi figyelembe a műemléki környezetet, leginkább azokra a lepukkant épületekre hajaz, melyek az összes többi poszt-szocialista országot jellemzik. Az egyetlen értékelhető pontja a cseréptető, ami az utcákról amúgy is alig látszik. Sivárságával bántóan elüt a körülötte lévő patinás épületektől.
Anglia német bombázása során számos régi, többszázéves angol épület pusztult el, többek között a komplett canterbury óváros is. Azt, hogy a katedrális minimális sérülésekkel túlélte a város elleni támadást, a helyiek isteni közbeavatkozásnak tekintették. Az újjáépítés kapcsán a városatyák úgy döntöttek, kérik vissza a régi óvárosukat, s hiába volt ekkor már egészen más az uralkodó építészeti stílus, Canterbury visszakapta azt, ami évszázadokon át az övé volt, a múltját, a tradícióját. Hiába volt Jánossy György nagy építészegyéniség, ez az épülete nem illeszkedik a Vár múltjához, tradícióihoz, s valójában a mostani bontása is csak azért kavar hullámokat, mert annak idején megépült egy olyan épület, amelyiknek valójában nem is lett volna szabad. A háború előttihez hasonló házak visszaépítését persze lehet replikaként emlegetni, de inkább passzoljon ide egy replika, mint álljon itt egy ide sosem illeszkedő, csupán az adott kor elvárásait teljesítő épület, vagy épüljön egy a legújabb építészeti trendekhez tökéletesen igazodó. Az új funkcióval nem értek egyet, mivel lassan annyi rendezvényterem lesz a Várban, hogy Dunát lehet velük rekeszteni.
Utcakép a Mátyás-templom felé:
https://www.google.com/maps/@4..!3m6!1e1!3m4!1sptgzoRIvitXPcxXvt-4RIQ!2e0!7i13312!8i6656
Utcakép a még megcsonkított állapotában is impozáns volt pénzügyminisztériumi palota felé:
https://www.google.com/maps/@4..!3m6!1e1!3m4!1s6NazcxaKcseflJz9Uwa1kA!2e0!7i13312!8i6656
Mi a példaértékű illeszkedés?
Valamiért a link nem ment át, de el lehet képzelni.
https://goo.gl/maps/EzxMGLgXAV..
https://goo.gl/maps/VqujDZ3oU4..
Nagyon meggyőzőek füleky01 képei. Nem példaértékű illeszkedés, hanem példaértékű környezetrombolás, amit a "diplomataház" okoz a várban.
Ami erdekes szamomra, hogy az eredeti epuletegyuttes Orszaghaz utca fele eso tombje foldszint + 2 szintes volt, mig a latvanyterveken foldszint + 1 szintesre van tervezve.
Nyilvan azert, hogy ne kelljen majd egy hatalmas tuzfalat neznunk a sarki haz mogott. En mondjuk jobban orultem volna, ha ehelyett inkabb a visszaepulo sarokhazat magasitjak meg egy emelettel. Mar csak azert is mert az ujjaepulo penzugyi palota hatalmas tombje es ekozott a picinyke sarki haz kozott oriasi lesz a meretbeli kulonbseg. Igaz, hogy ez eredetileg is igy volt, de nekem az archiv fotokon is zavarja a szememet. Megis inkabb ez mint a Burg hodaly.
Egyetertunk.
Off topic, de remelem a Szentharomsag utca masik vegen, a 9-11 alatt levo "modern" epulet is, ahol most a Jamie's Italian mukodik, ugyanerre a sorsra jut...es ujraepul az ostromban elpusztult epulettel megegyezo, vagy azt legalabbis megidezo 2 haz.
A Feher Galamb haz? Allitolag hamarosan muemlek lesz. Meg is erdemli hiszen a hodfarku cserep es az osztatlan uvegablakok kombinacioja valami egeszen egyedulallo epiteszeti erteket kepvisel...
És az nem baj, hogy abban az "ocsmányságban" emberek laknak?! Vagy őket is el kellene "takarítani"?
Hihetetlen, milyen EMBERI OCSMÁNYSÁGOKAT hív elő egyesekből ez a kurzus...
"Kis saroktornyos épület"... Édes kicsi kis mütyürke!
Hát villanyvasút terepasztallal nem kellene hozzá?!
Aha!
És akik benne laknak, azokkal mi legyen?
Költözzenek ki, mert Magának nem tetszik az elmúlt évtizedek egyik legkiválóbb magyar építészének, Virág Csabának az egyik legfontosabb alkotása?
Esetleg megmutatná, hogy Maga hol lakik? Hátha az meg nekem nem tetszik!
Canterbury, Varsó - ezek a városok szinte a földdel lettek egyenlővé téve. Szerencsére a Budai Vár nem teljesen pusztult el. Itt nem volt indokolt a replika-építészet, hiszen az az eredeti műemlékeket is hiteltelenítette volna. Ezért csatlakozott Magyarország is a Velencei Charta elveihez! Aki megnézi a Budához hasonlóan megsérült Würzburg helyreállítását, az elégedetten állapíthatja meg, hogy nálunk sokkal jobban sikerültek a modern foghíj-beépítések, mert ezekkel a legkiválóbb tehetségeket bízták meg. A Budai Várat ezért is értékelték a turisták - a sete-suta replikák viszont senkit sem fognak érdekelni! Szánalmasak lesznek...
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!