Aláírták a szerződést, újabb lépéssel közelebb került a megvalósuláshoz a Duna alatti vasúti alagút

A cikk angol nyelvű változata: The contract has been signed, the railway tunnel under the Danube has taken another step closer to completion

2022. február 17. 18:30

Kelenföldet a Széll Kálmán tér érintésével a Nyugati pályaudvarral összekötő vasúti alagút kiemelt jelentőségű lesz, hiszen ugrásszerű fejlődést hoz majd az agglomerációs, a Budapesten belüli és a térségeket összekötő vasúti közlekedésben. Ugyanakkor a fejlesztés jelentős hatással lesz a környezetre, ezért kell elkészíteni a környezetvédelmi hatásvizsgálati tanulmányt, amelynek szerződését a napokban írták alá. A vizsgálat a talaj, a barlangok és források felmérése mellett arra is kiterjed, növekszik-e majd a lakosság por- és zajterhelése, vagy sem.

Megszületett a szerződés a Duna alatti vasúti összekötő alagút építése környezetvédelmi hatástanulmányának elkészítéséről a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) és Főmterv Zrt. között – jelentette be Facebook-oldalán a BFK vezérigazgatója. A közbeszerzés nyertese, a Főmterv Zrt. nettó 850 millió forintért vállalta a munkát, amelynek célja a Duna alatti vasúti alagút és kapcsolódó szakaszai környezetvédelmi engedélyének megszerzése – közölte. A beruházás európai uniós társfinanszírozással valósul meg.

Mint írta, a sikeres pályázat nyomán az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) uniós alapból 500 millió forintos támogatásban részesül a Nyugati pályaudvar és Kelenföld közötti vasúti alagút tervezése. A kormányzat pedig ugyanekkora önrésszel egészíti ki az összeget.


A Duna-alagút térképe (forrás: Vitézy Dávid/Facebook)

Vitézy emlékeztetett, hogy a kormány által tavaly év végén elfogadott, a fejlesztéseket 2040-ig egységes keretbe foglaló és programozó Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia kulcseleme az elővárosi vonalak közötti kapcsolatot megteremtő belső, átmenős összeköttetések megteremtése.

Ezek közül a legnagyobb jelentőségű a Kelenföldet a Széll Kálmán tér érintésével a Nyugati pályaudvarral összekötő vasúti alagút, amelynek megépítése ugrásszerű fejlődést hoz majd az agglomerációs, a Budapesten belüli és a térségeket összekötő távolsági vasúti közlekedésben egyaránt.

Kiemelte, hogy Budapest a hétköznapi csúcsidőszakokban a fejpályaudvarok leterheltsége és kapacitásának hiánya miatt nem tud több vonatot fogadni, holott az elővárosi közlekedésben jelentkező igények miatt a jelenlegi 42 helyett 90-nél több szerelvénynek kellene érkeznie csúcsóránként.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a fejlesztés a környezetre jelentős hatást gyakorol, ezért a megkezdése előtt szükséges a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása, ami nemcsak az alagútra, hanem az új, kétszintes Nyugati pályaudvar tervpályázatára, illetve a váci és ceglédi vonalról beérkező szakaszok fejlesztésére is kiterjed.

Az alagút ugrásszerű fejlődés hoz majd a főváros és az agglomeráció közlekedésében (forrás: bfk.hu)

A tervezés során figyelembe kell venni például az új, felszín alatti állomásokat, megállókat, közlekedőtereket, a szellőztetőrendszereket, közműveket, de a felszíni parkokat, parkolókat, a közforgalmú közlekedési elemeket, az üzemi létesítményeket és a biztonsági berendezéseket is – sorolta. Ezentúl részletes elemzést kell készíteni a lakosságot érintő zaj- és rezgésértékekről, a lakott városi területekre és a konkrét ingatlanokra gyakorolt hatásokról, amelyeket az alagút megvalósítása és a hosszú távú üzemeltetés okoz. Figyelembe kell venni, hogy a beruházásnál fontos a talaj, a földtani közeg és a felszín alatti víz védelme, ezzel együtt szükséges elvégezni a Natura 2000 hatásbecsléseket is – fűzte hozzá.

A  vezérigazgató rámutatott, hogy a környezetvédelmi hatástanulmányban ki kell térni a barlangok és források, az érintett közművek átalakítására, a szellőzőkürtők hatásának a vizsgálatára is, figyelembe kell venni a rendkívüli helyzeteket, az esetleges baleseteket. Emellett össze kell hasonlítani a különböző építési technológiákat, és be kell mutatni azt is, hogy az építkezés hogyan illeszkedik a környezetbe.

A tervezőnek a szerződés hatályba lépésétől számítva 510 nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy a környezetvédelmi hatástanulmányt elkészítse, és megszerezze a környezetvédelmi engedélyt – mutatott rá Vitézy.

Azt is jelezte, hogy az alagút megépítése távlati cél, ám addig is fejleszteni kívánják az elővárosi vonatközlekedést. Ezt szolgálja a Déli körvasút már kivitelezésnél tartó fejlesztése, illetve a Nyugati pályaudvar tervezett bővítése.  A kétszintes pályaudvar már az alagút megépítése előtt a jelenleginél 50 százalékkal több vonatot tud majd fogadni, illetve az alagút megvalósítása nyomán a kapacitása tovább bővíthető.

Forrás: Vitézy Dávid/Facebook, MTI

Nyitókép: A Nyugati pályaudvar és Kelenföld közötti vasúti alagút jön létre a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia részeként (forrás: bfk.hu)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó