Zala György 1858-ban született a Zala vármegyei Alsólendván. A reálgimnáziumi érettségi után a Mintarajziskolában tanult, majd Bécsben és Münchenben dolgozott az ottani mesterek mellett, 1884-től azonban már itthon alkotott. Ebben az évben készítette első jelentősebb munkáját, a Fiatal anya síremlékét Mária és Magdolna alakjával, mely azonnal sikert aratott, ettől kezdve felfigyeltek rá, egyre több megbízást kapott.

A Hősök terén álló Millenniumi emlékmű központi szoborcsoportját – Gábriel arkangyalt és a hét vezért – is Zala György alkotta  (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Legjelentősebb művei, melyeken 1894 és 1929 között dolgozott, a Hősök terén álló Millenniumi emlékmű központi szoborcsoportjának alakjai Gábriel arkangyallal és a hét vezérrel. Az emlékmű királyszobrai közül Nagy Lajos, Mátyás, Mária Terézia és Ferenc József szobrait is ő készítette (utóbbi kettőt a II. világháború után elszállították, és Thököly Imrére, illetve Kossuth Lajosra cserélték), valamint a szobrok alatti domborművek legtöbbjét is Zala György mintázta. 

Árpád vezér szobra 1912-ből a Millenniumi emlékműről készült 1956-os felvételen (Forrás: Fortepan/Képszám: 39758)

A Kossuth téri Andrássy-szobor leleplezésekor, 1906-ban (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Fontos műve Andrássy Gyula 1906-ban felállított lovas szobra a Kossuth tér déli részén, az Országház mellett. Az alkotást a II. világháború után fokozatosan berendezkedő kommunista hatalom azonban elbontatta és beolvaszttatta, újraalkotott mása azonban 2016 óta ismét megtekinthető a téren. Csakúgy, mint az Orbán Antallal közösen készített Tisza István-szobra a Kossuth tér északi oldalán, melyet 1934-ben állítottak föl, és hasonló sors jutott neki, mint az Andrássy-szobornak, újraalkotott mását 2014 óta tekinthetjük meg eredeti helyén. 

A Tisza István-szobor 1938-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 54202)

Szintén emblematikus alkotása Erzsébet királyné ülő szobra a mai Döbrentei téren. Bár a szobor már 1924-ben elkészült, csak 1932-ben állították föl a mai Március 15-e (akkor Eskü) téren, a mainál jóval méltóbb környezetben: Sisi szobra fölött eredetileg gloriettszerű pavilon magasodott. A szobor a II. világháborút épségben átvészelte, 1958-ban azonban elszállították, előbb a Kiscelli Múzeumba, majd Sülysápra került, s csak 1986-ban hozták vissza Budapestre, ekkor került meglehetősen méltatlan, forgalmas utakkal elzárt mai helyére. 

Erzsébet királyné szobra a fölötte álló építménnyel 1932-ben (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Erzsébet királyné (Sisi) szobra a mai Döbrentei téren (Fotó: Kozics Júlia)

A budavári Dísz téren ma is megtekinthető Honvédszobrot szintén Zala Györgynek köszönhetjük, aki 1889-ben készítette az alkotást, de csak 1893-ban avatták föl, és ugyanebből az évből való Csukássy József síremléke a Fiumei úti sírkertben.

A Honvéd-emlékmű a budavári Dísz téren az 1890-es években (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Zala György 1898 és 1901 között építettette fel villáját a mai Ajtósi Dürer sor 25/a szám alatt, a Városliget szomszédságában. A Lechner Ödön által tervezett épület méltó otthonául szolgált a XIX. század vége és a XX. század eleje egyik legjelentősebb, sokat foglalkoztatott szobrászának. 

Zala György egykori villája a Városliget szomszédságában, az Ajtósi Dürer soron (Fotó: Kozics Júlia)

Zala György 1937. július 31-én hunyt el, alkotásai azonban a főváros képzőművészeti örökségének emblematikus darabjaivá váltak. 

Nyitókép: Zala György a készülő Andrássy-szobor fejével (Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)